Opel Astra G/H motorvezérlési és üzemanyag-ellátási problémák: Gyakori hibák és diagnosztika
Egy olvasó kérte, számoljak be olyan esetről, amikor több szerviz elvérzett valamilyen hiba feltárásán, és végül én találtam meg az autó problémáját. A műhelyem kilincsét általában akkor nyomják le az ügyfeleim, amikor már minimum 100-150 ezer forintot ráköltöttek az autójukra, ebből a pozícióból tehát elmondhatom, hogy a kért kívánságot könnyen teljesíteni tudom.
A Check Engine lámpa jelentése és a diagnosztika kihívásai
Amikor az Opel műszerfalán felgyullad a motorellenőrző lámpa - közismert nevén a Check Engine jelzés -, az nem egy „általános figyelmeztetés”, és nem is valami misztikus elektronikai hiba. Autóvillamossági szerelőként, gépjármű-technikai műszerészként naponta látom: a lámpa nem véletlenül gyullad ki. Minden esetben oka van. Ez nem tippelés. A műszerfalon felvillanó hibaüzenetek közül az egyik legijesztőbb a check engine lámpa.
Ez a hibaüzenet ugyanis a kevésbé súlyos problémákon túl sok olyan meghibásodást is jelez, amely akár az autó motorjának teljes tönkremeneteléhez vezethet. A check engine lámpa a lenti képen ketteshez legközelebb eső jelzés. A műszerfal egyik legfontosabb hibakódja, amelyet nagyon fontos komolyan venni. De mi is a check engine jelentése? Magyarul azt jelenti, hogy ellenőrizd a motort. (Ezért hívják a magyar szakzsargonban motorellenőrző lámpának is.)
A lámpa a motor bekapcsolása után felgyullad, majd elalszik. Ez nem jelent problémát. Pirosan világító lámpa: azonnali beavatkozást igénylő, súlyos probléma. A hibajelzés akkor jelenik meg a műszerfalon, ha a motorhoz kapcsolódó diagnosztika meghibásodást érzékel. Sokan vásárolnak OBD-olvasót, kiolvassák a hibát, majd törlik a kódot. A szakszerű diagnosztika nem csak kódolvasásból áll. Fontos, hogy az autó időben szól, a hibajeleket nem szabad figyelmen kívül hagyni, és várni, hogy még nagyobb legyen a baja.
Gyakori okai a Check Engine lámpa felvillanásának:
- Oxigénérzékelő vagy Lambda-szonda meghibásodása: Időnként a felhalmozódott szennyeződés (pl. korom) okozza.
- Nem megfelelő üzemanyag: Ebben az esetben a lámpa általában a tankolás után kigyullad, ha nem megfelelő típusú vagy minőségű üzemanyag került az autóba. Van, hogy a megfelelő üzemanyaggal történő tankolás megoldja.
- Meghibásodott üzemanyag-szivattyú: Amikor az üzemanyag-nyomócső nyomása a szükséges érték alá esik, a diagnosztika bekapcsolja a hibajelzést.
- Levegő jutott az üzemanyag-ellátó rendszerbe: Akár még a nem megfelelően záró vagy rosszul visszacsavart tanksapka is okozhatja.
- Gyújtógyertya hiba: Gyakran előfordul, hogy a szerelők az eltárolt gyújtáshiba miatt fölöslegesen cserélnek gyújtótrafót. Ha nem cseréled időben a gyertyát, akkor a trafót is haza tudja vágni.
- Alapjárati motor (IAC) hibája: A rossz alapjárati levegőszabályozó szelep minden bizonnyal lehet ennek oka.
- EGR szelep hibája: A hibás EGR is mehet akár lambda érték hibára.
- Szennyezett levegőszűrő: Egy szennyezett levegőszűrő is jöhet lambda szonda hibával.
Ha azonban a lámpa villog, az már jellemzően gyújtáskimaradásra utal. Ilyenkor az egyik hengerben az üzemanyag nem ég el megfelelően. Ugyanez igaz akkor, ha a motor fordulatszáma nem emelkedik egy adott érték fölé, és közben villog a lámpa.
Toyota Auris hibrid részletes adatok
Az alapjárati levegőszabályozó szelep (IAC) szerepe és hibái
Az alapjárati motor, más néven alapjárati levegőszabályozó szelep (angolul: idle air control motor) vagy üresjárati szabályzó, felelős a motor alapjáratának szabályozásáért. A szelep a motor egyik fő irányító eleme, amely vagy csökkenti, vagy növeli a percenkénti fordulatszámot, attól függően, hogy az aktuális üzemi körülmények megkövetelik. A szelep a szívócsonk mellett a fojtószelepházhoz van csatlakoztatva. Az alapjárati léptetőmotor felel az üresjárati fordulatszám szabályozásáért. Megtalálható az üzemanyag-befecskendező rendszerrel ellátott, benzinmotorral felszerelt gépkocsikban. A motorba áramló levegő mennyiségét szabályozza, néhány, folyamatosan leolvasott paraméter alapján.
A jármű jelenlegi működési körülményei miatt az alapjárati motor levegőszabályozó szelep megnöveli vagy lecsökkenti a motor fordulatszámát. Például, ha a járművünk nehéz teherrel jár, vagy túl gyorsan melegszik fel, akkor az alapjárati levegőszabályozó szelep a fordulatszámot megnövelheti vagy lecsökkentheti. A szelep működését a motorvezérlő egység kezeli. Az alapjárati léptetőmotor működését az ECM, tehát az Electronic Control Module szabályozza. Impulzusokat, tehát „lépéseket“ küld a motornak, melyek alapján a változtatja fojtószelep szögét. Az alapjárati motor szabályozza a levegő mennyiségét a motorban.
Az alapjárati motor hibájának jelei
Ha rossz az alapjárati motor légszelep az autóban, számos probléma és tünet jelentkezhet önmagában. Ha nem cseréljük ki azonnal a szelepet, akkor az autó használhatatlanná válik.
- Ingadozó Alapjárati Fordulatszám: Hiba esetén az alapjárat egy pillanatban túl magas, máskor pedig túl alacsony.
- CHECK ENGINE Lámpa Világít: Ha a percenkénti fordulatok száma a motor vezérlőegységének hibásnak tűnik, akkor erről értesít küld a figyelmeztető lámpa bekapcsolásával.
- Egyenetlen Alapjárati Működés: A normál, egészséges, alapjáraton működő levegőszabályozó szelep biztosítja a jármű zökkenőmentes, egyenletes alapjáratát. De ha a szelep valamilyen okból rosszul működik, akkor az alapjárat egyenetlen lesz. A durva alapjárat intenzív rezgéseket okozhat, amikor a járművet járó motor mellett leállítják.
- Motor Leállása: Ha a motor leáll egy rossz alapjárati motor levegőszabályozó szeleptől, akkor a jármű nem üzemképes.
- Leállás Terhelés Növekedésekor: Például, ha bekapcsoljuk a fűtőberendezést vagy a légkondicionálót.
Az alapjárati motor hibájának okai és javítása
Ahogy a motor működésében résztvevő alegységek mind ki vannak téve a szennyeződésnek, ugyanúgy az alapjárati léptetőmotor is elszennyeződik a lerakodások által. Gyakran elegendő kiszerelni és kitisztítani, megtisztítani a fojtószelepet, majd visszaszerelni a helyére. Az újabb gépkocsikban egyre gyakoribb eset, hogy a léptetőmotor kitisztítása és átkenése már nem hozza meg a várt eredményt. Az alapjárati léptetőmotor meghibásodásáért az elektromos részek is felelősek lehetnek. Például megégett az érintkező, vagy valamelyik vezérlő. Ezen alkatrészek cseréje napjainkban elenyésző megtakarítást jelent, emellett nem garantálja a sikeres javítást, ezért az autószerelők többsége nem is vállal ilyen jellegű javítást. Ebből kifolyólag a leghatékonyabb megoldás az alapjárati léptetőmotor lecserélése egy újra.
Ha a voltmérő a normál tartományon kívüli értéket mutat, akkor meg kell vásárolni egy új alapjárati motor levegőszabályozó szelepet. Az alapjárati levegőszabályozó szelep átlagos csereköltsége szerviztől és gépjárműtől függően változik. Néhány típus esetében akár pár ezer forintból is kijöhet a cseréje.
Érdemes megjegyezni, hogy például a Z-s motoros Astra G-ben nincs alapjárati motor, ott csak a fojtószelep szabályozza az alapjáratot. Az cserélve van, tiszta, rendben van.
A kartergáz-szellőztető szelep (PCV) meghibásodása és annak következményei
A következő történet alanya egy Opel Astra H, ami megjárt két márkás és három márkátlan szervizet a hibájával. Az ügyfél panasza: világít a Check Engine lámpa a műszerfalon. Valahányszor kitörölték a hibatárolóját, körülbelül 5-10 kilométer múlva újra világított a hibajelző lámpa. Már cseréltek benne gyújtótrafót, de az ügyfél elmondása szerint a diagnosztika kimerült az OBD csatlakozón keresztül történő műszeres vizsgálatban. További információ még, hogy az autó fogyasztja a motorolajat.
A hibatároló ellenőrzése után kiderült, hogy az összes hengernél bizonyos üzemi körülmények között az elvártnál kisebb a forgattyústengely (főtengely) szöggyorsulása. Tapasztalatom szerint az összes henger égéskimaradásos hibáját gyakran okozza, hogy fals levegő jut be a szívóoldalon. Ennek a típusnak azonban van egy, a szakmában közismert betegsége. A sűrítési ütem végén a nyomás mindegyik hengerben meghaladta a 14 bart, ami jó értéknek mondható. Máshol kell keresni a hibát. Ugyanakkor a gyújtógyertyák állapota borzalmas. Mechanikailag rendben van a motor, azt pedig, hogy az összes szelepszár-szimering rossz, kizártam. A látvány magáért beszél. Megvan a magyarázat arra is, miért volt mind a négy gyújtógyertya olajos.
Amikor a szívócsőbe belepillantottam, már tudtam, hogy mi a gond. A szakmabeli olvasók gondolom, már kitalálták. A kartergáz-szellőztető nem zárja el a csatornát, ezen keresztül szívja a motor azt a rengeteg olajat. Erre a rendszerre környezetvédelmi okok miatt van szükség. A dugattyú és a hengerfal között a legjobb illesztésű motorokban is átszivárog némi égéstermék a forgattyúsház (vö: kartergáz), ami tartalmaz elégetlen szénhidrogénelemeket is. Logikus, hogy ezt visszavezetik a szívócsőbe. A képen a fehér nyíllal jelölt alkatrész a kartergáz-szellőztető szelep, amit ki lehet szerelni a szelepfedélből. Aki azt gondolja, ez egyben azt jelenti, hogy cserélhető is, téved. Csak kompletten rendelhető a fedéllel együtt, ami az ára miatt nem mellékes. A motor bontása közben észrevettem, hogy a kipufogóöntvény el van repedve. Mivel a katalizátort is tartalmazza az egység, annak meghegesztetése mellett döntöttem. Megrendeltem az alkatrészt, kitisztítottam a szívóoldalt és összeszereltem a motort. Mivel az ügyfél elhozta a régi trafósort, azt is visszacseréltem. Következett egy 60 kilométeres próbaút. Hibajelzés nincs.
Lambda szonda: a keverékképzés kulcsfontosságú érzékelője
Egy 2003-as évjáratú Opel Astra G X12XE motorkódú autó jelent meg azzal a panasszal, hogy alapjáraton nagyon zakatol a motor és le is áll, ezt még tetézi, hogy hol van teljesítmény, hol nincs. A MIL lámpa nem égett. A hibatárolóban két hiba volt: légtömegmérő jel túl alacsony, és lambdaszonda alacsony feszültség. Tudtam törölni mindkettőt. Kis motorjárás után a szondahibát visszadobta. Élőadatban a szondajel stagnált 600 mV körül, és nagyon se föl, se le nem mozdult, mindössze csak kb.100 mV-ot föl, ’s le. Gázadásra sem ment sehová a jel.
C-Max benzin szivattyú relé problémák
Az élőadatok között lapozgatván megakadt a szemem egy dolgon, a rövidtávú keverékadaptáció helyzetén, ami -20% volt. Ez arra engedett következtetni, hogy a motorvezérlő beavatkozik, és szegényíteni akar. Amit összenézve a 600 mV-os szondajellel, némileg érthető is. Dús a keverék, állandóan ez a jel megy vissza a motorelektronikába. Zakatolás közben széthúztam a szondát, 2 másodperc után kisimult az alapjárata. Nocsak! Élőadatban nézve a szondajel 450 mV, ezt látja most a motorvezérlő, ez a belső referencia feszültsége. Ez normális is. Az alapjárat a vártnak kissé alatta van: 900-nak kéne lennie, de csak olyan 850-et tudott. Ez nem nagy baj. Így tökéletesen muzsikált alapjáraton a kocsi.
Próbaúton a rövidtávú keverékillesztés 0%, nyilván nincsen szondajel, így nincs is mihez korrigálni. Más furcsaságot nem találtunk menetközben, egyik érzékelő sem viselkedett rosszul. Minden normális volt. Megálltunk és összedugtuk a szondát, nézzük, mi történik, azonnal zakatolni kezdett az alapjárata, és a keverékadaptáció is -20% lett. És a teljesítmény is elment nyomban. A megoldás az új szonda lett. Amint megérkezett, a beépítés után az autó kiválóan üzemelt. Sokszor és sokan a szondát kiáltják ki bűnösnek, és nem a szonda a rossz. Valóban a szonda nagyon érzékenyen reagál - mint okozat - minden keverékképzési, falslevegős, EGR-es problémára, és azonnal hibakódot ír be. Ezért, én is mondom, hogy helyesen, nem mindjárt szondacserével kezdjük a hibaelhárítást. De ez esetben mégiscsak ő volt a ludas!
További motorvezérlési és üzemanyag-ellátási komponensek és hibáik
EGR szelep
Korábban voltak EGR problémák, szaggató járása az autónak alacsony fordulatnál. Ekkor egy utángyártott új szelepet kapott, kb. 2-3 hónapra helyreállt a járása, majd kezdte előről. Szerelői javaslatra "dugózzuk le" meg a motorvezérlőből legyen az a rész kiiktatva. Ha az EGR a hunyó live datán látnod kell azt az értéket amit az ECU ad a szelepre és azt is külön, ahol az EGR szelep pozícióját mutatja. Ennek közel egyformának kell lennie, más esetben az EGR fel van akadva vagy szorul és a kipufogógázt akkor is visszavezeti az égéstérbe amikor nem kéne (bár hideg motornál indulni kéne). Minden esetben blindelni kell az EGR szelepet, más esetben a kipufogó gáz nyitja a szelepet, mivel nincs rajta vezérlés és ezesetben a nyomás tudja nyitni a szelepet. Ha több kipufogó gáz kerül vissza a szívó torokba, akkor az autó fulladni fog mivel nem megfelelőek az égési feltételek. Érdemes lenne még klingeritből vágni tömítést az EGR alá.
Az utángyártott EGR-ek minősége is változó lehet, volt olyan, ami ~800km-t tett meg, majd megadta magát.
Főtengely jeladó
A főtengely jeladó hibáját egy alkalommal jelzett, de miután kitörölték a hibajelzést, azóta nem jött vissza. Ha a főtengely jeladó hibás, indítható a motor, de nagyon nehezen és instabil a működése. Legalábbis amikor a vezérlést cseréltem X16XEL-be akkor főtengely jeladó nélkül indítottam és elég sokáig tekert. Hibakóddal, de elindult. Főtengely helyzetérzékelő rosszalkodott az egyik esetben.
Fojtószelep és légtömegmérő
Érdemes a fojtószelep háznál a pozíció potmétert is ellenőrizni (bowdenes pedál esetén) ezt opcom live datában is tudod tenni, lassan nyomod a pedált és figyeled az értékváltozást. Egy Astra G esetében a fojtószelep tisztítása sem hozott eredményt.
A MAF (légtömegmérő) szenzor azt méri, mennyi levegő áramlik be a motorba. Ennek hibája "légtömegmérő jel túl alacsony" hibakódot okozhat.
Üzemanyag-szivattyú és annak reléje
Az AC pumpa reléje kapcsolja az injektorszelepeket is. Ha lekapcsol, nem kap üzemanyagot a motor. A relét próbáltad már kivenni-visszarakni, a lábait megnézted nem oxidálódtak-e, illetve a relé foglalat rendben van-e? Az AC pumpa reléje onnan kap pozitív tápfeszültséget. Az ECU és a relé közötti kapcsolat rendben? Barna-zöld 0.5mm2-es vezeték a reléfoglalat 6-os lába (relén 85-ös jelölés) és az X71-es (ECU) csatlakozó 23-as lába között.
Az üzemanyag szivattyú úgy néz ki szállítja a benzint, bár benzin nyomás értéket nem tudott nézni műszer hiányában. Ha a motor leáll egy rossz alapjárati motor levegőszabályozó szeleptől, akkor a jármű nem üzemképes. Ha a AC pumpát fel akarjuk dolgoztatni, 4-5 alkalommal ráfordítjuk a gyújtásra a kulcsot, de nem indítózunk. Ha ezután könnyen indul, akkor lehet nyomáshibánk.
Általános motorhibák és tüneteik
Az alapjáraton előforduló motor hiba ijesztő dolog. Lehet, hogy egy fontos eseményre vagy sürgősen megoldandó hibára utal, a motor meghibásodása mindent tönkretehet. Már a neve alapján is valószínűsíthető volt, hogy ez is megjelenik majd. A motorhiba jelei sokfélék lehetnek, fontos a korai felismerés.
- Füst a kipufogóból: A fekete füst a túl sok üzemanyag elégetésére utal, míg a kék füst az olaj égését jelenti.
- Gyakori túlmelegedés: Ha a motorja hajlamos a gyakori túlmelegedésre, itt az ideje, hogy ellenőriztesse.
- Kopogó hang: A motor kopogása akkor következik be, amikor a levegő-üzemanyag keverék magától elég ahelyett, hogy a gyújtógyertya gyújtaná meg. Ezt a motorból érkező gyakori kopogó hangról lehet felismerni.
- Megnövekedett üzemanyag-fogyasztás: Az üzemanyag-fogyasztás hirtelen megnövekedése hibás motorra utalhat.
- Alapjáraton leállás: Az alapjáraton történő leállások, vagy bármilyen nem rendeltetésszerű működés általában azt jelenti, hogy az üzemanyag-ellátással van probléma.
- Durva alapjárat: Ha a motor fordulatszáma alapjáraton nem egyenletes, azt durva alapjáratnak nevezzük. Még gyorsítás nélkül is észreveheti, hogy a fordulatszám ingadozik.
- Olajszivárgás: Az olajcseppek az autó alatt sohasem jó jel.
- Megtorpanás magas fordulaton: Ha magas fordulaton rángat vagy gázadásra megtorpan a motor, akkor valószínűsíthető, hogy az üzemanyag szivattyú eltömődött, vagy egyszerűen csak elromlott és már nem működik.
- Rezonancia: Amikor bizonyos fordulaton rezonál az autó, a motor rezgésének fő oka többnyire a hibás gyújtógyertya.
Vauxhall/Opel Astra 1.8 gyújtáskimaradás, hibás működés és P0014 és P0304 hibakódok. Hibamegállapítás és javítás.
Mit tegyünk hiba esetén?
A felsorolt hibajeleket nem szabad figyelmen kívül hagyni, és várni, hogy még nagyobb legyen a baja. Egyes jelenségek persze nagyon ijesztőek, és gondot okoznak a mindennapi közlekedésben, ezért azonnal szerelőhöz fordulunk velük, más jelzések viszont nem tűnnek olyan nagy problémának, így kevésbé vesszük őket komolyan, pedig kellene.
Ha bármelyik felsorolt alapjárat motor hiba jelet tapasztaljuk, azonnal keressük fel szakembert, hogy minél előbb orvosolhassuk a problémát. A probléma elhárításánál mindig az a kérdés, mennyire súlyos a meghibásodás. A hibák egy kisebbik része otthon is elhárítható a komolyabb műszaki affinitással rendelkező autósok számára. Ezzel együtt a legtöbb esetben autószerelőre lesz szükség. A legjobb talán az, ha lehúzódva felhívjuk a szervizt. Elmondjuk, mit látunk a műszerfalon, milyen tüneteket tapasztaltunk. A check engine lámpa törlése általában nem jó ötlet. A problémát ugyanis nem oldja meg.