Miért erőtlen a Ford TDCi motor bemelegedésig, és milyen hibák okozhatják?

A motor hőmérséklete kulcsszerepet játszik az autó működésében, megbízhatóságában és élettartamában. Mind a túlmelegedés, mind a lassú bemelegedés jelezhet valamilyen rejtett problémát, ami később komolyabb meghibásodáshoz vezethet. Ebben a cikkben végigvesszük, mit jelent a két jelenség, mi okozhatja őket, hogyan ismerheted fel időben a bajt, és mikor kell szerelőhöz fordulni.

A belső égésű motorok optimális működéséhez egy viszonylag szűk hőmérséklettartomány szükséges, jellemzően 85-95 °C között. Ezen a hőmérsékleten az olaj viszkozitása ideális, az üzemanyag megfelelően ég el, és a kopás is minimális. Ha ettől eltér a motor működési hőmérséklete - legyen az túl magas vagy túl alacsony -, az hosszú távon komoly károkat okozhat. A túl alacsony hőmérsékleten működő motor pedig nemcsak több üzemanyagot fogyaszt, hanem az olaj kenőképessége is gyengébb, így gyorsabb az alkatrészek kopása. A Ford TDCi dízelmotorok esetében számos tényező okozhatja, hogy az autó a bemelegedési fázisban erőtlen, nehezen indul, vagy egyenetlenül jár.

A dízelmotorok általános jellemzői és karbantartása

Rengeteg autógyártó szövetkezik, fejleszt közös motorokat másokkal, sokszor ugyanaz a blokk több modellben is megjelenhet akár változtatás nélkül is. Jó példa erre a PSA-Ford vegyesvállalata, amit még 1998-ban hoztak létre dízelmotorok gyártására. A Ford 1.5 TDCi dízelmotor története egészen Franciaországig nyúlik vissza - valójában ez nem teljesen amerikai fejlesztés, hanem a jól ismert 1.6 HDi 8 szelepes változatának továbbfejlesztett változata. A 8 szelepes 1.6 HDi motort 2009-ben vezették be, majd ebből fejlesztették ki a kisebb, 1.5 literes változatot. A motor teljesítménye 75 és 120 lóerő között mozog.

Mindegyik közös nyomócsöves turbódízel motorral kapcsolatban kijelenthető, hogy érzékenyek a karbantartásra, cserébe nyomatékosak és keveset fogyasztanak, illetve tisztábban üzemelnek, mint az adagolós elődeik, legalábbis új korukban, illetve ha rendesen karbantartják őket. Az általános elhanyagolás mellett több más tényező is közrejátszik abban, hogy aki egyszer belefutott egy drágább javításba, az esetleg szkeptikussá válik a dízelmotorokkal kapcsolatban.

A rossz minőségű gázolaj az egyik ilyen: az ebből adódó problémák Magyarországon és attól keletre hamarabb jelentkeznek, 200-300 ezer kilométer körül szinte garantálható valamely részegység hibája.

típushibák és megoldások az Opel Insignia CDTI modelleknél

A bemelegedési fázisban jelentkező erőtlen működés okai

Sok autós nem is sejti, hogy a motor túl lassú felmelegedése is problémát jelezhet. Ha a fűtés sokáig hideg marad, vagy a hőmérő csak hosszú percek után éri el a megszokott értéket, gyanakodhatsz. Ezen tünetek hátterében számos alkatrész meghibásodása állhat.

Termosztát és hőmérséklet-érzékelők

A lassú bemelegedés leggyakoribb oka a nyitott állapotban beragadt termosztát, ami folyamatosan keringeti a hűtőfolyadékot, így a motor nehezen tudja elérni az üzemi hőfokot. Másik gyakori hiba a hibás hőmérséklet-érzékelő, ami rossz adatokat küld az ECU-nak, és emiatt a keverékképzés nem lesz ideális.

A hengerfej hátsó részén található termosztátház gyakori hibaforrás. Ez műanyagból készült, és sajnos külön termosztát nem rendelhető hozzá - csak a teljes egységet lehet cserélni. A Ford Mondeo MK3 (2003) modelleknél gyakori probléma a hőmérő nem megfelelő működése. A termosztátházon két jeladó található, melyek közül a felső az ECU-hoz, az alsó pedig a műszercsoport órájához kapcsolódik. A motorblokk elülső részén lévő hőfokjelző időnként nem mutat semmit, majd random beáll normális értékre. Egyes esetekben az alsó jeladó cseréje megoldhatja a problémát.

A levegő hőmérséklet jeladójának (a szívósorhoz csatlakozik alulról) cseréje jelentősen csökkentheti a hidegindítási probléma előfordulását. Amennyiben a hidegindítási probléma továbbra is fennáll, érdemes megvizsgálni a vízhőfok felső jeladóját is.

Üzemanyagrendszer problémái

A modern dízelmotorok egyik fontos része az üzemanyagrendszer. A Ford 1.5 TDCi esetében a megbízhatóság nagyban függ a Common Rail rendszer, az elektromos befecskendezők és a nagy nyomású szivattyú működésétől. A motorban Bosch CRI 2.6 elektromágneses befecskendezők találhatók (0445110488), melyek jól ismert darabok a 1.6 HDI motorokból is. Az 1.5 TDCi motorban Bosch CP4S1 (0445010592) típusú, egydugattyús nagynyomású szivattyút használnak.

Mire figyelj Opel Astra H vásárlásakor?

Ilyen futásteljesítménynél (200-300 ezer km) egy alapos diagnosztika első lépése a porlasztók kiszerelése és próbapadon való bevizsgálása. Ezután lehet, hogy egy felújítás elegendő, azonban legtöbbször csak az új alkatrész beszerelése jelent megoldást. Problémák lehetnek a nagynyomású szivattyúval is, ami szintén elég borsos árú alkatrész. Az üzemanyagrendszer elemei általában kihatással vannak egymásra, azaz lehet, hogy egy rossz porlasztócsúcs tönkretesz egy EGR-szelepet vagy részecskeszűrőt, így együtt még fájdalmasabb javításokat idézhetnek elő.

Az első generációra jellemző a porlasztócsúcs kifújása, ez jellemző cicegő hangot, és kokszos-olajos lerakódást okoz a hengerfejben, illetve végső esetben azon kívül is. Ennek a hibának a javítása nem drága, azonban sok, aprólékos munka alaposan kitisztítani mindent, majd a réz tömítőgyűrűit kicserélni. Ennek elhanyagolása általában lerakódást okoz a motorolajban, ami szinte homokszerű kokszot jelent. Garantált a turbó kenésének megszűnése, majd idő előtti halála. A második két generációnál inkább maga a porlasztó halálozhat el, a kifújás ezeknél nem jelentkezik.

Gyakran előforduló hiba a légtelenítő kézi pumpán jelentkező lyuk, ami miatt levegősödhet az üzemanyagrendszer. Cseréje az összes környező csővel együtt ajánlott, szerelők polipnak is szokták hívni. A kisebb motornál említett kidörzsölődő üzemanyagcsövek itt is előfordulhatnak nagyjából bárhol, a motor rezonanciája miatt. Előfordul az is, hogy a gázolaj hőmérsékletét mérő szenzornak a műanyag háza kireped. Ettől a gázolaj befolyik a környező csatlakozókba, az autó pedig füstöl, rángat.

Üzemanyag Rendszer Levegősödése: Álló helyzetben reggelre lelevegősödik az üzemanyag rendszer, így nem indul az autó. Az üzemanyagszűrő cseréje után is jelentkezhet a probléma, ezért érdemes az üzemanyag nyomás szabályzó szelepet is ellenőrizni. Az üzemanyagnyomás-szabályozó kulcsszerepet játszik a motor megfelelő működésében. Hibája esetén a motor néha "köhint" egyet, gyorsításkor lomhább a kelleténél, vagy egyszerűen többet kér a tankolásnál, mint korábban.

Az üzemanyagnyomás-szabályzó szelep hibájának jelei:

Motorfelni tudnivalók BMW tulajoknak

• Dús, fekete füst
• Visszaesés lassítás közben
• Nehéz indítás
• Hangos üzemanyagszivattyú

Egy Mondeo 2.0 TDCi példáján keresztül láthatjuk, milyen problémákat okozhat a nem megfelelő injektor kódolás, ami erőtlen működéshez vezethet:

A motor járása során egyből feltűnik a tipikus csörgő hang, ami injektor hibára utal. Annak ellenére, hogy a bevizsgálásuk során jónak találták őket, élő adatokat nézve a befecskendezési korrekciós paraméterek más mutattak. A 2. és a 3. henger korrekciós értékei teljesen ki voltak akadva. A hiba csak abban állt, hogy nem sikerült ezeket a kódokat átírni a motorvezérlőben. Beállítottam az új injektor korrekciós kódokat és megszűnt minden hibajelenség. Könnyen indult, elmúlt a csörgő hang, csendesebb lett, nem füstölt, a teljesítménye is rendbe jött.

EGR (kipufogógáz-visszavezető) rendszer

Az EGR - azaz a kipufogógáz-visszavezetést vezérlő szelep - elkokszolódása is jellemző; a rossz porlasztócsúcsok vagy a sok rövid hideg üzem is káros lehet. Ilyenkor az autó teljesítménye csökkenhet, járása egyenetlenné válhat. Ritka, de komoly hiba léphet fel, ha megreped az EGR hűtő. Ilyenkor levegőbuborékok jelennek meg a hűtőrendszerben, illetve fekete hab a kiegyenlítő tartályban.

Az EGR beragadása teljesítményvesztést, alapjárati ingadozást és füstölést okozhat. Egy példa erre: a motorvezérlőben a P0401 - EGR áramlás elégtelen hibakód volt olvasható, mert az EGR szelepet lezárták (vakolták, ledugózták) egy lemezzel, viszont a vezérlő egységből nem írták ki. Ha az EGR szelep nem tud megfelelő mennyiségű kipufogógázt visszaengedni a szívócsőbe, akkor a beszívott levegő mennyiség kért és mért értéke közt eltérés lesz. Ebből adódik ez a hibakód.

Az első szérián lévő pneumatikus működtetésű EGR egy kicsit megbízhatóbb szerkezet, mint a későbbi elektromos működtetésű. Utóbbi eltömődhet, megszorulhat, esetleg valamilyen elektromos hibát produkál.

Turbófeltöltő problémák

A turbófeltöltő a motor fontos része, segít gyorsabban felgyorsulni, és könnyebben elérni a végsebességet. Ezeket a turbókat vákuumvezérlésű aktuátor működteti, és a vákuumrendszer gyakori hibaforrás lehet. Tipp: Ha gyanítod, hogy probléma van a turbóval vagy a vákuumcsövekkel, nézd meg a szívócsövet és az intercoolert is, ott olajnyomokat találhatsz.

A turbón van egy geometria-szögállás érzékelő potméter, ami szereti elfelejteni a valóságot, ettől erőtlenné válik a motor. Gyakori, hogy a változó geometria letapad a sok koksztól, amit ki kell takarítani. A beragadást az okozza, hogy a vas öntvény szépen, lassan elkezd korrodálni a kipufogógázban mindig ott maradó párától. A rozsda "vastagabb", mint a vas, amiből lett, felnyomja a gyűrűt, ami az állítható lapátokat tartja, a lapátok megszorulnak, és ennyi. Ha viszont a koromtól-koksztól ragad meg újra rövid időn belül, akkor ott valami baj van a motorral, ami a koromképződést okozza.

Az olaj és a kenés hiánya, idegen tárgyak, túlpörgetés, kor és elhasználódás mind befolyásolhatják a turbó teljesítményét. A turbó hibájának jelei:

• Erővesztés és lassú gyorsulás
• Füstös kipufogógáz és túlzott károsanyag-kibocsátás
• Ellenőrizzük a motor hiba jelző lámpáját
• Inaktív turbónyomásmérő
• Égő olaj

Dízel Részecskeszűrő (DPF) problémák

Ha a dízel járműben a DPF szűrő eltömődik, a motor gyengébb lesz, és gyakran megjelenik a check engine lámpa a műszerfalon. Ez magasabb üzemanyag-fogyasztáshoz is vezethet, és nehéz indítási helyzetet teremthet. A blokkolt DPF kipufogógáz felhalmozódást hoz létre a motorban. Ez a beszorult gáz nem tud sehova távozni, és a szokásosnál nagyobb nyomást kelt.

Mikor ajánlott DPF-tisztítás vagy regeneráció? 120-160 ezer km között gyakori, főleg, ha sok városi használat van. Tipp: ne próbáld meg regenerálni a DPF-et alapjáraton. Használj inkább hosszabb autópályás utakat a megfelelő égetéshez, és ne spórolj a motorolajon! Sajnos csak a jó megfigyelők veszik észre, mikor zajlik ez: ilyenkor megugrik a pillanatnyi fogyasztás és a legnagyobb elektromos fogyasztókat bekapcsolja az autó. Legvégső esetben - ha eltömődik - léteznek már olyan eljárások, amivel tisztítható, de ez függ a pontos változattól, illetve az eltömődés mértékétől, így előfordul, hogy csak a szűrőcsere segít.

Egyéb mechanikai és elektronikai hibák

A vezérműszíj és a hengerfejtömítés két olyan pont, amelyre különösen oda kell figyelni, ha a Ford 1.5 TDCi dízelmotor hosszú élettartamát szeretnénk biztosítani. A fogazott vezérműszíjat hivatalosan 150 000 km-nél vagy 10 évente ajánlott cserélni. Ezen időszak alatt készült járművekbe hibás vezérműtengely-fogaskerekek kerültek beépítésre. Ezek könnyen megrepedtek, aminek következtében a dugattyúk ütközhettek a szelepekkel. Szíjszakadás nem jellemző, de előfordulhat olcsóbb utángyártott szíjjal, különösen 100 000 km felett. Bár ritkán, de előfordulhat hengerfejtömítés meghibásodása, különösen a nagyobb teljesítményű 1.5 TDCi változatoknál.

Gyakori probléma a hidraulikus motortartó baknál (gyári cikkszám: 2111961 vagy 1859287), különösen, ha már elöregedett. Az elhanyagolt segédberendezéseket hajtó hosszbordás szíj hajlamos elszakadni és befúródhat a főtengely ékszírtárcsa alá, a vezérlés megakad és összeveri a szelepeket. Érdemes időben, a vezérléssel együtt cserélni, főleg ha nem tudjuk, mikor cserélték előttünk.

A főtengely-ékszíjtárcsa alatti tárcsán lévő jeladó (körülbelül 7 óránál helyezkedik el) is lehet zárlatos, vagy a csatlakozója szétcsúszik, ettől az autó vagy megáll vagy rángat. Előfordulhat még a légtömegmérő oxidációból eredő meghibásodása, ami hibás értéket közöl, ettől szintén megzavarodhat a motor központi vezérlése.

Rengeteg példányon folyik a motorolaj a tömítéseknél, aminek nem mindig a tömítés az oka, általában a főtengelyszimeringnél vagy a vezérműtengely szimeringnél szökik az olaj, de akár a porlasztók gumitömítéseinél is tud. Ezt a részecskeszűrő eltömődésétől az olajjáratok eltömődésén át rengeteg dolog okozhatja, beleértve a szelepfedélben lévő kartergázkivezető-szelep eltömődését is. Durván alacsony olajszint esetén, nagy gyorsításnál vagy lendületes kanyarozásnál előfordulhat, hogy elmegy az olajnyomás. Ez berángathatja a gépet gázadásra. Amikor az olajnyomás figyelmeztető lámpa kigyullad, le kell állítania a motort.

Diagnózis és megoldások

Vezetés közben több jel is figyelmeztethet, hogy gond van a motor hőháztartásával. Ilyen lehet a hirtelen felugró hőmérséklet-jelző, a szokatlanul hosszú bemelegedési idő, vagy az, ha nem jön meleg a szellőzőből. Ha az utastér fűtése hol meleg, hol hideg levegőt fúj, az utalhat a hűtőfolyadék keringési problémáira. A motor zaja is megváltozhat - például hangosabb lesz a szelephang -, ha túl hidegen vagy túl melegen működik. Érdemes időnként ránézni a hűtőfolyadék szintjére és állapotára is: ha barnás, olajos vagy buborékos, az komoly problémát jelezhet.

Ha túl hidegen működő motornál nincs azonnali vészhelyzet, de ha rendszeresen előfordul, mindenképp érdemes felkeresni egy szerelőt. Akár túlmelegedésről, akár lassú bemelegedésről van szó, a termosztát cseréje sokszor gyors és olcsó megoldást jelent. Érdemes a vízpumpát és a hűtőradiátort is ellenőriztetni, valamint a hűtőfolyadékot lecserélni, ha elöregedett.

A dadogás ellen a tisztító adalék válhat be. Amikor az utolsó negyed tank gázolaj van az autóban, akkor beleöntesz egy flakonnal és eljárod. Protec, Liqui Moly, akármi, mindegy, csak CR dízelbe való legyen. Egy Mondeo esetében két tisztítós kezelés után elmúlt a dadogás, és azóta elment vele az autó kb. 140 ezer km-t.

Egy modern CR (common rail) motor állapotáról megbontás nélkül még tapasztalt szerelők is nehezen nyilatkoznak. Az ezoterikus módszerek mellett léteznek számítógépes diagnosztikai módszerek (pl. a porlasztócsúcs hozamkorrekciójának ellenőrzésére) is. Érdemes szakértőkkel megvizsgálni vásárlás előtt, ennek ellenére is könnyen becsúszhat egy több százezres javítás, hisz sajnos senki sem jóstehetség.

Megelőzés és karbantartási tippek

Ahhoz, hogy elkerüld a motor hőmérsékletéből fakadó problémákat, kulcsfontosságú a rendszeres karbantartás. Ellenőrizd 6 havonta a hűtőfolyadék szintjét és színét, valamint azt, hogy a csövek nem szivárognak-e. Cseréld le időben a termosztátot és a vízpumpát, különösen, ha már sok kilométert futott az autó. A hűtőradiátor tisztán tartása is lényeges, mert egy eldugult rendszer nem képes hatékonyan elvezetni a hőt. Érdemes évente legalább egyszer átnézetni a teljes hűtőrendszert egy megbízható szerelővel. Egy kis megelőzés sokkal olcsóbb, mint a komolyabb javítások, főleg ha hengerfejesedésről van szó.

Fontos, hogy mindig az évszakhoz igazított hűtőfolyadék-keveréket használjunk, és ne spóroljunk a minőségen. A klíma hőcserélője sok esetben ugyanazon a hűtőrácson osztozik, mint a motorhűtő, így a kosz vagy rovarok is ronthatják a hűtési hatékonyságot.

Bár nem vagyunk autószerelők, néhány dolgot mi is könnyedén ellenőrizhetünk otthon. Például rendszeresen megnézheted a hűtőfolyadék szintjét, állagát és színét a tágulási tartályban. Ha zavaros, sűrű, vagy furcsa szaga van, az már gondot jelezhet. Nézd meg, hogy a hűtőcsövek puhák-e, repedezettek vagy eresztik-e a folyadékot. Figyelj a fűtés működésére: ha az hol meleg, hol hideg levegőt fúj, vagy nagyon lassan melegszik be, érdemes szerelőt felkeresni. Vezetés közben nézd a hőmérő műszert, és jegyezd meg, mi számít nálad normális értéknek. Így könnyen kiszúrhatod, ha valami változik.

tags: #bemelegedesig #erotlen #motor #tdci #okai

• konnektorról tölthető hibridekről
• Hátsó könyöklő beszerelése Mk2 Mondeóba
• Hengerfej eltávolítása Mondeo II
• Küszöb spoiler felszerelés Spark-ra: lépésről lépésre
• Suzuki Ignis alkatrészek bontóból: hasznos tippek