Az automata sebességváltó működése és használata hegymenetben

Az automata sebességváltók az elmúlt években egyre népszerűbbek lettek Magyarországon is. Sokan már csak úgy keresnek új, vagy használt autót, ha az rendelkezik ezzel az extrával. Az automata váltók megszüntetik a kuplungpedál használatának szükségességét, és automatikusan váltanak a sebességfokozatok között. Az automata váltó valójában megkönnyíti a vezető dolgát, mert nem kell még a sebességváltással is foglalkoznia. Az automata váltós autók vezetése kényelmesebb és egyszerűbb, mint a hagyományos, kézi váltós típusé. Mivel a sebességváltás nem igényel odafigyelést, így a vezető jobban tud koncentrálni a közlekedés egyéb körülményeire. Az automata sebességváltó ma már egyre több autóban alapfelszereltség, és nem véletlenül.

Az automata sebességváltók fejlődése és típusai

A belsőégésű motorral hajtott járműveknél a motor fordulatszám és nyomaték tartományának kiterjesztése érdekében változtatni kell a nyomaték és fordulatszám áttételt, amelyet leggyakrabban fokozatkapcsolású fogaskerék, illetve bolygókerék hajtóművekkel oldanak meg. Az automata sebességváltók lassan, evolúciós jelleggel fejlődtek az egyszerű járművezethetőség embertől lehetőleg függetlenítése és az adaptív fokozatkapcsolás között. Az automata sebességváltók fejlődésében kiemelkedő fontosságú volt az elektronikus motor- és váltóvezérlés megjelenése. Mindennek eredményeként a váltások sokkal pontosabban, simábban és gyorsabban mennek végbe. Az automata sebességváltók ma már legalább öt előremeneti fokozattal rendelkeznek, de a prémium kategóriában elterjedtek a hat, hét, sőt felbukkantak a nyolcfokozatú váltók is.

Az automata váltó többféle elven is működhet. Többféle automataváltó-típus létezik:

Hagyományos hidrodinamikus váltó: klasszikus, olajnyomással működő rendszer, amely lágy váltásokat biztosít. Az indítás feladatait az automata váltóknál nem súrlódáson alapuló, hanem hidrodinamikus gépek végzik. A hidrodinamikus nyomatékváltó előnyeit és használhatóságát a gyakorlat jól bizonyította. Az automata sebességváltók esetében a motor és a váltó között kapcsolatot a kuplungszerkezet helyett a konverter biztosítja, amelynek lelke két egymással szembefordított lamellás kerék. A motorhoz közelebb eső a turbinakerék, a másik pedig a szivattyúkerék. A turbinakerék és a szivattyúkerék között egy náluk kisebb méretű, ún. vezetőkerék foglal helyet, amely az olajáramlás erősségét szabályozza. A szivattyúkerék is megforgat egy tengelyt, amely a motor nyomatékát az ún. napkeréken keresztül az automatikus váltó mechanikus részéhez, a váltást végrehajtó a bolygóműhöz, amelyben a hidraulikus működésű, soktárcsás kuplungok továbbítják a meghajtást a bolygómű különböző egységei - pl. a bolygókerekek, koszorúkerekek - felé. A váltási pont elérésekor az egyes fokozatnak megfelelő bolygóművek hajtása szétkapcsol, a másodiké pedig össze - és így tovább az utolsó előremeneti fokozatig. Az ábra alapján megállapítható, hogy két nagy előnye van a súrlódó aszinkron géphez képest: a hatásfoka nagy szlip tartományban jobb, és nyomatékot növel a hidrodinamikus nyomatékváltó. A kisebb szlipnél jelentkező hatásfok romlást a vezetőkerékbe épített szabadonfutóval lehet megszüntetni, amely tengelykapcsoló üzemre állítja át a nyomatékváltót (automatikusan, minden beavatkozás nélkül).
Duplakuplungos (DSG, DCT): gyors, sportos váltásokat kínál, két tengellyel dolgozik. Ebbe a folyamatba robbant be az automatizált váltó, leginkább annak DSG változata, amely a legújabb elvek szerinti mechatronizálással jelent meg. A DSG sebességváltó lényege, hogy két behajtó tengelye van (zöld és piros), amelyeket kettős tengelykapcsoló köt a motor főtengelyhez, illetve két kihajtó tengelye van amelyek a differenciálmű házhoz kötött nagy fogaskerékhez kapcsolódnak egy-egy lehajtó fogaskerékkel. A piros tengelyhez kapcsolódik az 1., 3., 5. és a hátrameneti fokozat szinkron szerkezete, míg a zöld behajtáshoz van kötve a 2., 4. és 6. fokozat kapcsolása. Ez azt jelenti, hogy amíg az egyik behajtó tengely a motorhoz van kötve, addig a másik tengelyen is bekapcsolható a fokozat, de azon nyomatékátvitel nem történik. A fokozatváltásnál a bekapcsolt pl. 3. fokozat előtti 2. vagy utáni 4. fokozat úgy kapcsolódik, hogy a nyomaték nélküli (zöld) tengelyhez kötött kapcsolót zárják hajtás közben és a tényleges kapcsolás a két tengelykapcsoló működtetésével, ebben az esetben a piros nyitásával és a zöld egyidejű zárásával történik. A kapcsolás tehát nyomatékkal terhelt hajtóműláncban történik a két tengelykapcsoló egyidejű csúszása és nyomaték átvitele mellett. Ezt a kinetikailag kedvezőtlen állapotot gondosan kell kezelni a kapcsolási folyamat vezérlése során tengelykapcsoló nyomások pontos szabályzásával, vagy a vezérlést irányító függvények pontos megadásával. A folyamat során a piros tengelykapcsoló nyomása és nyomaték átvitele csökken a zöld tengelykapcsolóé pedig egyidejűleg nő.
CVT váltó (fokozatmentes): fokozatmentes áttételt ad, így a motor mindig az optimális fordulatszámon működik. Működési elv: Szíjjal ellátott tárcsarendszerrel operál: az egyik tárcsa a motorhoz csatlakozik, míg a másik a kerekekhez továbbítja a nyomatékot.
Robotizált automata váltók: Ezeket is említi a forrás, mint egy lehetséges típust.

Kettős tengelykapcsolós sebességváltó – Hogyan működik

Közös jellemzőjük, hogy használatukhoz nem kell benyomni a kuplungot (éppen ezért az automata váltós autókban nincs is kuplungpedál).

Automata váltók a haszonjárművekben: A ZF Astronic

Tehergépkocsik sebességváltói nem csak méretükben, fokozatszámban különböznek a személygépkocsikétól, hanem a felépítési szerkezetben is. A haszonjárműveknél is léteznek kézi, automatizált kapcsolású és teljesen automata váltók. Automatizált kapcsolású sebességváltó a ZF Astronic hajtómű család. Az alapváltó körmösnek nevezett (igazából bordás) kapcsolású (nem szinkronizált), a felező és a tartományváltó szinkronizált kapcsolásúak. A sebességváltó működtetés jelentős része a tengelykapcsolóra vonatkozik. A következőkben a sebességváltás folyamatát mutatjuk be, különös figyelemmel arra, hogy a váltó nem szinkronizált, tehát a körmös kapcsolók működtetését az irányító rendszernek kell szinkronizáltan végrehajtatni.

Peugeot 406 Váltóproblémák

A diagramok a motor (piros vonal) és a sebességváltó behajtó (kék vonal) fordulatszámát mutatják. A középső ábrán a zöld mező annyit jelent, hogy a tengelykapcsoló zárt. Az A-B1 szakaszban a tengelykapcsoló részleges old és a motor befecskendezési dózis csökken. A B1-C szakasz során a tengelykapcsoló old. A B2-C szakaszban a kapcsolószerkezet oldja az aktuális fokozatot. C-D szakaszban be van kapcsolva a tengelyfék, hogy szinkronizálja a kapcsolandó bordás elemeket. D időpontban kapcsol ki a tengelyfék, amikor minimális fordulatszám különbséget számol a rendszer a két kapcsolandó elem között. A D-E szakasz során kapcsolja be a rendszer a következő fokozatot. E-F szakaszban kezd zárni a tengelykapcsoló az előírt nyomaték függvény alapján.

Visszakapcsolási folyamatnál a kapcsolás a következő: A-B szakaszban részben nyit a tengelykapcsoló és gázelvétel történik. B-C idő alatt a tengelykapcsoló gyorsan nyit. C-D szakaszban kapcsolja ki az aktuális fokozatot. D ponton jelenti a jeladó a kikapcsolt állapotot. D-E szakaszban a tengelykapcsoló részlegesen zár és részleges gázadás történik (gázfröccs), a kapcsolandó elemeket a motor felpörgeti. E-F szakaszban, érzékeli a rendszer a szinkron fordulatszámot és kinyomja a tengelykapcsolót, kapcsolja a következő fokozatot.

Az automata váltó vezérlése és adaptív működése

Az automata váltó az autótechnológia egy remekműve. Az eszköz összekapcsolódik az autó számítógépével, hidraulika rendszerével, mechanikus rendszerével így akkor vált, amikor arra szükség van. Az automata váltók többsége addig nem engedi elindulni az autót, amíg két feltétel nem teljesül. Az egyik, hogy a váltó P állásban van, a másik, hogy a fék be van nyomva.

A számítógép a következő paramétereket figyeli folyamatosan: a jármű sebessége, a motor fordulatszám, a gázpedál pozíciója, a váltó behajtó tengelyének fordulatszáma, a közbenső tengely fordulatszáma, a váltókar helyzete, a féklámpa kapcsolójának helyzete, a hűtőfolyadék hőmérséklete, valamint a váltóolaj hőmérséklete. Az adaptív kapcsolást a sebességváltásnak a vezető beavatkozása nélküli működtetését jelenti. A sebességfokozat kiválasztása automatikusan történik a gépkocsi sebességétől, a gázpedál pozíciójától és a választókar állásától függően, alkalmazkodva a vezetési stílushoz, az út jellegéhez, a domborzati és időjárási körülményekhez, a forgalmi viszonyokhoz.

Az adaptív vezérlés a sebességváltó szabályzójába (TCU) közvetlenül bekerülő jeleken kívül felhasználja az összes jármű jellemzőt és adatot, amelyet a többi elektronikus egységtől (ECU-k) a kommunikációs rendszere(ke)n (CAN-BUS) kap meg. A jeleket kiértékelve számítja ki, hogy melyik fokozatban üzemeljen a sebességváltó. A fokozatszám akár 8 is lehet, tehát a fokozat meghatározása különösen a szélsőséges menethelyzetekben kritikus döntést jelent. A modern automata váltóknak van memóriája is, amely képes több sofőr vezetési stílusát is felismerni és megjegyezni.

Peugeot 607 váltó áttekintés

Az automata váltókar állásai és jelentésük

Az automata váltó karján több pozíció található. Ezek ismerete elengedhetetlen a biztonságos használathoz.

P (Park): parkoláskor használd. Rögzíti a váltót és megakadályozza az autó gurulását. Ebben a pozícióban az előválasztó rögzítve van. A motor indításakor az előválasztó karnak P állásban kell lennie. Ebben a pozícióban nincs erőátvitel a kerekekhez.
R (Reverse): hátramenet, csak teljes megállás után kapcsolható!
N (Neutral): üres állás, a motor jár, de a hajtás megszűnik. N (üres) fokozatban a turbinakerék nem forog, ebből következően a váltó többi alkatrésze sincs mozgásban.
D (Drive): előremenet, a rendszer automatikusan vált a fokozatok között. Normál előremeneti pozíció. A fék felengedésekor a gépkocsi "kúszása" észlelhető. Az összes előremeneti sebességfokozat választás automatikusan történik a menetfeltételektől függően.
S (Sport) / L (Low): speciális módok, amikor a váltó magasabb fordulatszámon tartja a motort, például hegymenetben vagy előzésnél. Az L fokozat ahhoz hasonlítható, mint amikor kézi váltónál 1-esben vagy 2-es sebességfokozatba kapcsolunk. Ebben a fokozatban az autó nem fog feljebb váltani akkor sem, ha a fordulatszám eléri vagy meghaladja az ehhez szükséges mértéket. Ez a funkció speciális esetekben, például vontatáskor vagy csúszós emelkedőn lehet praktikus. Sport módban magasabb fordulatszámnál kapcsol feljebb az automata váltó. Manuálisan is kapcsolható típusoknál az automata váltó S fokozata a szekvenciális üzemmódot jelöli.
1, 2, 3: Az alacsony fokozatok hasznosak lehetnek lassú mozgás (dugó) esetén, és amikor szükségünk van a motorfékre (lejtmenet). A 2. fokozatot kell választani lejtős útszakaszon, hosszabb emelkedőn és szerpentinen való haladáskor, a fölösleges fékezés elkerülése érdekében. Az 1. fokozatot nagyon meredek lejtőkre ajánljuk.

A modellváltozattól függően a gépkocsiban található sebességváltó 4- vagy 5-fokozatú. Kézi kapcsolású sebességváltóval (5-fokozatú sebességváltó) az automata sebességváltóval kézzel a kézi sebességváltóhoz hasonlóan lehet a sebességfokozatok között váltani. A kézi sebességváltásra való átváltásra a jármű álló helyzetében, illetve menet közben is lehetőség van. Lefelé történő kapcsoláshoz óvatosan nyomja az előválasztó kart előre (−) vagy nyomja meg a - gombot a kormánykerékküllőn. Felfelé történő kapcsoláshoz húzza vissza a kart (+), vagy nyomja meg a + gombot a kormánykerék küllőin. Egyszerre csak egy fokozattal lehet felfelé vagy lefelé kapcsolni. Biztonsági és kényelmi okokból az automata sebességváltó kézi működtetésére akkor van mód, ha a gépkocsi sebessége és a motorfordulatszám megfelelő értéket ér el.

Az automata váltó helyes használata

Indulás

Indítás előtt: Mindig tedd a váltót P vagy N állásba. Nyomd le a féket, mielőtt beindítod a motort. Ha nem nyomjuk indítás közben a fékpedált, akkor nem fog beindulni az autó. Ez egy biztonsági funkció. Miközben a lábadat a fékpedálon tartod, kapcsold a sebességválasztót D (Drive) állásba, csökkentsd a fékpedál nyomását, hogy az autó elinduljon előre, és csak ezután nyomd meg a gázpedált, hogy növeld a sebességet. Az automata váltós autók sajátossága, hogy a gázpedál lenyomása nélkül is előre haladnak (ezt nevezik kúszásnak). Ezt érdemes számításba venni. Indítás után a hideg motor magasabb alapjárati fordulatszámon jár. Emiatt erős "kúszóhatás" érvényesül hátramenetben és az összes előremeneti fokozatban.

Megállás és parkolás

Ha meg szeretne állni, fékezzen ahogy megszokta a másik autójánál. Ne feledjük, hogy az automata váltós autóknál jóval gyengébb sok esetben a motorfék, ezért hamarabb és erősebben kell fékezni. Mikor az autó megáll, tartsuk a lábunkat a fékpedálon. Ha viszont le akar parkolni, akkor nyomja a féket, és ha teljesen megállt az autó, akkor először húzza be a kéziféket és utána rakja P-be a váltót. Sokan elsőször rakják P-be és utána húzzák be a kéziféket ami helytelen. Mert, ha P-be teszi először, akkor reteszeli egy mechanika a váltót. Majd arra ránehezedik az autó egész súlya, főleg lejtőn. Fontos, hogy megállásnál P-be kell tenni az autót, mert különben általában a kulcsot sem lehet kihúzni az autóból. A sorrend: megáll, kézifék és utána P. Az út végén, mindig tegyük a váltót P helyzetbe és húzzuk be a kéziféket, mielőtt leállítjuk a motort.

Tolató üzemmód (R)

Tegyük a lábunkat a fékre, a váltót mozgassuk R helyzetbe. Lassan engedjük fel a féket és nyomjuk óvatosan a gázpedált. Amikor végezett a tolatással, ne váltson más fokozatba, például D (Drive) vagy P (Park), amíg az autó teljesen meg nem állt. Egy jó gyakorlat: mindig lassan, kontrolláltan engedje fel a féket, figyelje a környezetét, és csak teljes megállás után váltson.

Superbike automata váltóval: CBR1000RR

A "kick down" funkció

Ha hirtelen gyorsulnunk kell, használjuk az ún. kick down-t. Segítségével arra kényszeríthetjük az automata váltót, hogy alacsonyabb pozícióban maradjon hosszabb ideig. Az aktiválásához nyomjuk be erősen a gázpedált padlóig, és tartsuk így, amíg el nem érjük a kívánt sebességet. Ha elértük, vegyük le lábunkat a gázpedálról. Az automata sebességváltóval növelni lehet a forgatónyomatékot meredek emelkedőkön vagy előzéskor. A sebességváltó csak a motor maximális fordulatszámának elérésekor kapcsol a következő magasabb sebességfokozatba.

Automata váltó használata hegymenetben és lejtőn

Képzelje el, hogy épp egy meredek emelkedőn áll egy ismeretlen autóval. Automata váltós, nincs kuplung. Az autó hirtelen visszagurul, és Ön nem tudja, hogy mit tegyen. Vajon melyiket kell használni megálláskor, egy meredek lejtőn vagy éppen parkolásnál?

Az automata váltó dolga meggyőződni arról, hogy a motor a percenkénti fordulatszáma biztonságos szinten legyen, illetve maradjon, miközben kellő nyomatékot juttat a féltengelyhez, ezáltal az autó olyan gyorsan mozoghat, amennyire szükséges. A váltó dolga a terhelés mérése, például ha felfelé megyünk vagy hirtelen akarunk gyorsítani, összehasonlítja a kerekek jelenlegi sebességét és terhelését. Ha különbség nagy, akkor a számítógépes rendszer úgy dönt, hogy alacsonyabb fokozatba vált, hogy több energia jusson a kerekekhez a sebesség növelése érdekében. Alacsonyabb fokozatra akkor van szükség, mikor a kerék nagyobb terhelés alatt áll (pl. az autó először gyorsul, másik autót előz, meredek dombon felfelé halad).

Elindulás emelkedőn felfelé

Ha meredek helyen szeretnénk felfelé haladni, induláskor nem elegendő felengedni a fékpedált. Néhány automata autóban van olyan funkció, ami megakadályozza a hátracsúszást, de ha nekünk nincs, a következőt tegyük:

ellenőrizzük, hogy a kézifék be legyen húzva
óvatosan nyomjuk a gázpedált
érezni fogjuk, hogy az autó orra emelkedik
engedjük fel a kéziféket és hagyjuk, hogy a kocsi előre csússzon kicsit, mielőtt lenyomjuk a gázpedált

A stratégia kiválasztásához, amelynek alapján a sebességválás idejének meghatározása történik a következő jellemzőket veszi figyelembe a kacsolást irányító rendszer: a járműre ható külső terhelés (hegy menet, utánfutó), a járművezető vezetési jellemzői, kick down kapcsoló, telematika (külső logisztika, irányítás), különleges feladatok (haszonjármű esetén), ASR, motor fordulatszám korlátozás. Az automata váltókban található Sport (S) vagy Low (L) mód valódi funkciója hegymenetben, hogy magasabb fordulaton tartja a motort, így több erőt biztosít az emelkedő leküzdéséhez. Az "Üzemmód emelkedőn" funkció révén a sebességváltó felismeri, ha a jármű emelkedőn halad, illetve utánfutót vontat, és alacsonyabb sebességfokozatot választ a motor erejének növelése érdekében.

Lejtmenetben

Amikor lejtmenetben haladunk, hogy kontrolláljuk az autó sebességét, válasszuk ki az egyik kisebb pozíciót (1, 2 vagy 3). Ez az autót alacsonyabb fokozatban tartja és megakadályozza, hogy magasabb helyzetbe váltson. A modern automata váltós autók ráadásul érzékelik, ha lejtmenetben lassítani szeretnénk, és automatikusan alacsonyabb fokozatba kapcsolnak bármiféle beavatkozás nélkül. Lejtmenetben ugyanígy segít a motorfék használatában, csökkentve a fék kopását és a túlmelegedést. Az "Üzemmód lejtőn" funkció során a sebességváltó felismeri, hogy a jármű lejtőn halad és a fékezés elősegítése érdekében visszakapcsol alacsonyabb fokozatba a motorfék hatását növelve.

Gyakori vélekedés, hogy érdemes üresbe tenni a váltót menet közben, például lejtmenetben. Sokak szerint így kíméljük a hajtásláncot, másrészt kevesebb üzemanyag fogy. Ez azonban nem igaz: a lejtőn gurulva N állásban a motorfék nem működik, ami a fogyasztásnak kedvezne.

További hasznos tippek és tudnivalók

Motorfék és lassítás

Ne feledjük, hogy az automata váltós autóknál jóval gyengébb sok esetben a motorfék, ezért hamarabb és erősebben kell fékezni. Lassításhoz vegyük le a lábunkat a gázról és tegyük a fékpedálra. A gyengébb motorfék miatt korábban és erősebben kell fékeznünk, fékezéskor a váltó automatikusan visszavált alacsonyabb fokozatba. Ez jó segítség csomópontoknál és egyéb helyzetekben ahol lassítanunk kell, hiszen jobban tudunk figyelni külső tényezőkre és biztonságosabb lehet, mint állandóan a váltásra figyelni.

Vezetés csúszós útfelületen

Hogy megakadályozzuk a kerekek kipörgését a csúszós utakon, válasszunk magasabb fokozatot. Néhány automata váltós autóban van külön ilyen körülményekhez való beállítás, amit manuálisan ki tudunk választani, de ha nincs, válasszuk a 2. vagy 3. pozíciót, ami segít, csökkenti az autó sebességét. Télen a 2-es állást (4-fokozatú sebességváltó) vagy a második fokozatot (5-fokozatú sebességváltó) lehet alkalmazni jeges vagy havas úton történő elinduláskor.

Kanyarodás

Az automata váltók gyakran felkapcsolnak, mikor a kanyarhoz érve csökkentjük a gázpedál nyomását, ami azt eredményezheti, hogy a kanyart gyorsabban vesszük be, mint szeretnénk. Ennek elkerülése érdekében, mielőtt a kanyarhoz érünk, finoman gyorsítsunk. Így az automata váltó alacsonyabb fokozatba fog váltani. Ha sok a kanyar az úton, tegyük a 2. vagy 3. helyzetbe a váltót.

Hibakeresés és vész üzemmód

Villamos vagy elektronikus hiba esetén a folyamatosan működő diagnosztikai rendszer átállíthatja a rendszert vész üzemmódra. Ilyen esetben a váltó az előválasztó karral vezérelhető, mert a hidraulikus rendszer önállóan (villamosság nélkül) is működőképes. A hibakereső és értékelő öndiagnosztika (OBD) lényeges és igen hasznos része az elektronikus hajtóművezérlésnek. A diagnosztikai rendszer kijelzi a működés hibáit, azokat tárolja és a későbbi hibaelhárításban aktívan felhasználja. Amennyiben az egyik részváltó funkcióprobléma miatt lekapcsol, a másik váltó egységen keresztül egy un. „vészjárati“ üzemmód indul. Az automata sebességváltó meghibásodását jelzi, ha a kijelző villog. Amint lehet ellenőriztesse járművét szakemberrel.

Fontos karbantartás: a váltóolaj

A szénhidrogén alapú összetevőkből és különféle adalékokból álló, nagy viszkozitású automataváltó-folyadék (ATF) - kis túlzással - körülbelül olyan fontos a váltószerkezetnek, mint az emberi szervezetnek a víz. Az ATF-nek több funkciója is van egyszerre: biztosítania kell az áthajtást a konverternél, el kell látnia a vezérlést, valamint megfelelő kenést kell nyújtania a kopó alkatrészeknek. Mindezt pedig magas hőmérsékleten kell tennie, felhabzásról szó sem lehet. Az sebességváltó-folyadék szintjének ellenőrzése nagyon fontos, hiszen ha az a kritikus határ alá kerül, rövid úton tönkremehet a sebességváltó. A váltóolaj cseréjére például gyakrabban van szükség, mint a kézi váltók esetében. Ezen nem szabad spórolni, mert drágább lehet a leves, mint a hús. Javaslat: 60-80 ezer kilométerenként ellenőriztesd a váltóolajat, és cseréltesd le szakműhelyben.

Gyakori tévhitek és hibák az automata váltóval kapcsolatban

Fogyasztás: Gyakori tévhit, hogy az automata váltós autók többet fogyasztanak. A mai, gyakran 8-9 fokozatú automata váltók nem csak gyorsan váltanak, de jóval hamarabb is, mint régebbi társaik. Így a motor sokkal egyenletesebben dolgozik, ami tovább optimalizálja a teljesítményt és csökkenti a fogyasztást. A ma kapható automata váltós autók fogyasztása nem haladja meg a kézi váltós típusokét.
Üresbe kapcsolás menet közben (N): Automata váltós autóknál kerülni kell az autó üresbe helyezését menet közben. Ráadásul ha közben váratlanul gyorsítani kellene, az gondot jelent, mert a váltó nincs fokozatban. A korszerű automata váltók ugyanis probléma nélkül elviselik, hogy arra az időre, amíg a lámpa zöldre vált, fokozatban maradjanak. Ha elakadunk a forgalmi dugóban, kapcsoljuk üresbe (N) és tartsuk a lábunkat a féken. Ez megszakítja a hajtást a kerekeknél és elkerülhetjük a motor túlmelegedést.
Két lábbal vezetés: Sokan, akik kézi váltós autóból ülnek át, azok hozzá vannak szokva, hogy három pedálon zsonglőrködnek. Ez azért veszélyes, mert két lábbal kezdik vezetni az automatát, majd ha meg kell állni valahol vagy eléjük vágnak, akkor reflexből ki akarják nyomni a kuplungot egy határozott mozdulattal, de helyette a fékpedált nyomják meg ráadásul tövig. Megoldás: egy lábbal vezesse az autót, amíg megszokja. A bal lábát akassza be a jobb sarka fölé.
Túlterhelés: Az automata váltós autókra ez fokozottan igaz, ugyanis a váltóban lévő olaj túlhevülhet. A váltó túlzott igénybevételének elkerülése érdekében "hintáztatás" közben tartsa a motor fordulatszámát olyan alacsonyan amennyire csak lehetséges.
Betolás, vontatás: Az egyik legrosszabb, ami egy automata váltós autóval történhet, ha megpróbálják betolni. D állásában ugyanis a váltó alkatrészei is mozogni kezdenek, ha betoljuk az autót. Viszont, mivel a motor nem jár, nem kapják meg a szükséges kenést. Ez súlyos károsodást okozhat az automata váltóban, aminek javítása jelentős összegbe kerülhet. Természetesen lehet tolni az autót, ha valamiért nem tudjuk elindítani, de ilyenkor N fokozatba állítsuk a váltót. Különösen idősebb autók automata váltóját károsíthatja, a javítás pedig drága lehet. Vontatás közben: Ha az autót vontatni kell, az „N” fokozat használata lehetővé teszi, hogy az autó szabadon mozogjon a hajtáslánc károsodása nélkül. Az automata váltós autók vontatásakor mindig konzultálni kell szakemberrel, mert különféle váltótípusok esetén más-más szabályok vonatkozhatnak a vontatásra. Ha lerobbantál, inkább hívj tréleres autómentőt, ez a legbiztonságosabb megoldás.
Launch control: Sok automata váltóval szerelt autóban van úgynevezett „launch control” ami annyit jelent, hogy álló helyzetből maximális teljesítménnyel indulhatunk el padlóházon az automata váltós autóval. Ilyenkor a féket és a gázt egyszerre kell nyomni, majd a féket elengedni. Ez megint csak nagy terhelés a váltónak és az autó komputere is naplózza, hogy hány ilyen akció volt.

tags: #automata #sebessegvalto #hegymenetbe #kapcsolas