A KRESZ Alapjai: Szabályok, Méretek és Manőverek a Közutakon
Nem szokatlan, így meglepődni sem szoktunk rajta, hogy a középiskolai tananyag egy részét az érettségi után egyszerűen elfelejtjük. Nincs ez másképp a KRESZ ismeretekkel sem, a sikeres vizsga és jogosítványszerzés után gyakorta előfordul, hogy elfeledkezünk néhány szabályról. Szerencsére a KRESZ-t nem változtatják túl gyakran, és az esetek többségében is csak egyértelműsítenek, kiegészítenek egy már meglévő szabályt. Éppen ezért, bizonyos időközönként hasznos lehet, ha átlapozunk egy KRESZ könyvet, vagy játékos tesztek formájában ellenőrizzük tudásunkat.
Legutóbbi Változtatások és Gyakori Szabálysértések
A legutóbbi változtatás például kibővítette a B kategóriás jogosítvánnyal vezethető járművek listáját. Ennek értelmében „B” kategóriával lehet vezetni 3,5 tonna össztömeg feletti, de 4250 kilogrammot el nem érő össztömegű járművet. A csavar az új szabályban, hogy ezt csak akkor tehetjük meg, amennyiben az autó az Országos Mentőszolgálat sürgősségi betegellátásért felelős járműve. Vagyis, ez az átlagemberek számára nem jelent nagy változást. Ezen kívül szigorították a rendszámtábla használatot, így annak jogosulatlan eltávolítása vagy hamisítása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, valamint már a közterületfelügyelet is elszállíttathatja a nem szabálytalanul parkoló gépkocsikat.
Hiába vagyunk naprakészek, néhanapján mégis előfordulhat, hogy megszegünk néhány KRESZ szabályt. A leggyakrabban előforduló szabálysértések egyike a gyorshajtás. Ezzel kapcsolatban kering a köztudatban egy tévhit, miszerint bizonyos százalékkal túlléphetjük a sebességhatárt. Ez azonban nem így van, habár a mérőműszerek és az autó kilométerórájának eltérései miatt a kisebb gyorshajtásért valóban nem szoktak büntetést kiszabni, ám a KRESZ világosan leírja, hogy a táblán jelzett sebességhatár túllépése minden esetben szabálysértésnek számít. A másik gyakori szabálysértés a vezetés közbeni mobilhasználat, ami rendkívül balesetveszélyes is. Ha egy rendőr telefonáláson kap, helyszínen legalább ötezer, de akár ötven ezer forint is lehet a pénzbírság mértéke.
A Büntetőpontrendszer
A közúti közlekedési előéleti pontrendszer lényege, hogy nyilvántartja a vezető adott időn belül elkövetett szabálysértéseit. A szabályszegésért vagy bűncselekmény elkövetéséért büntetőpontok járnak, és ha számuk eléri a 18-at, az a jogosítvány ideiglenes visszavonásával jár. A vezetői engedélyünket a leadásától számított hat hónapot követően kaphatjuk vissza, amennyiben részt veszünk az utánképzésen. Az oktatáson való megjelenés ugyan csökkenti a büntetőpontok számát, ám fontos tudni, hogy évente csak egyszer van erre lehetőségünk, így nem árt tisztában lenni azzal, hogy mennyi büntetőpont jár az egyes szabálysértésekért. Továbbá jó, ha tudjuk, hogy ezek a pontok három év után elévülnek.
Elsőbbségadás és Kereszteződések
Még a rutinosabb vezetőkkel is előfordul, hogy nem adnak elsőbbséget egy egyenrangú kereszteződésben a jobbról érkező autónak, vagy, hogy áthajtanak a sárga jelzésen annak ellenére, hogy biztonságban meg tudtak volna állni. Ezek a szabályok egyértelműek, és a nagy többség tisztában is van velük. Ám van néhány szabály, melyekről sokan elfeledkeznek. Ilyen például az, hogy a járda szélén álló gyalogosnak nem feltétlenül van elsőbbsége az autóval szemben. A gyerekülés használatában is vannak viták, merthogy az általánosan betartott szabály az, hogy 150 centiméternél alacsonyabb gyereknek gyerekülésben kell utaznia. Az is talán meglepő lehet, hogy dudálni nem csak a baleset-megelőzés elkerülése érdekében lehet, hanem lakott területen kívül az előzési szándékunkat is jelezhetjük a használatával.
Autóklíma hibaelhárítási útmutató
Egyenrangú Útkereszteződések - A Jobbkéz-Szabály
A KRESZ vizsgák egyik nagy kihívása az egyenrangú útkereszteződéses kérdések helyes megválaszolása. Egyenrangú útkereszteződésekben az elsőbbséget nem határozzák meg elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák. Nincsen kihelyezve STOP tábla, elsőbbségadás kötelező tábla, jelzőlámpa és főútvonalat jelző tábla sem. Ilyen esetben a jobbkéz-szabály alapján kötelesek vagyunk először elengedni a tőlünk jobbról érkező járműveket és a balról érkező villamost attól függetlenül, hogy azok merre haladnak. A szemből érkezőkkel szemben a kanyarodási szabály lép életbe.
A KRESZ nagyon világosan fogalmaz a jobbkéz-szabályról:
Az útkereszteződésben a járművel elsőbbséget kell adni a jobbról érkező minden jármű és a balról érkező villamos részére.
Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha egy olyan útkereszteződéshez érkezünk, ahol nincsenek elsőbbséget szabályozó táblák. A jobbkéz-szabályt a keresztező, hozzánk képest merőleges úton érkezőkkel szemben tudjuk alkalmazni az egyenrangú útkereszteződésekben.
A Kanyarodási Szabály
Kanyarodási szabály: Az egyenesen haladó (irányt nem változtató) jármű elsőbbséget élvez a vele azonos irányból, vagy szemből érkező, irányt változtató járművekkel szemben.
Késések az elektromos Land Rover terveiben
Amit a közbeszédben kanyarodási szabálynak hívunk azt a KRESZ-ben így olvashatjuk:
Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.
A jobbra kanyarodónak mindig elsőbbsége van. A legtöbb egyenrangú útkereszteződést ábrázoló KRESZ vizsga kérdésnél a jobbra kanyarodó jármű haladhat át elsőként a kereszteződésen, hiszen általában nem keresztezi más jármű útját, valamint elsőbbséget élvez a balra kanyarodókkal szemben. Kivételt képez természetesen a megkülönböztető jelzését használó jármű, hiszen neki minden más jármű elsőbbséget fog adni.
Az egyenrangú útkereszteződésben ügyelni kell arra, hogy a tőlünk balról érkező villamosnak is elsőbbsége van, valamint arra, hogy a megkülönböztető jelzéseit használó járműveknek (mentő, rendőr, stb..) az egyenrangú útkereszteződésben is elsőbbsége van a járművekkel szemben.
Az egyenrangú útkereszteződésre egy veszélyt jelző táblával hívhatják fel a figyelmet, azonban ezt a táblát nem helyezik el minden egyenrangú útkereszteződésben. Az egyenrangú útkereszteződés veszélyt jelző tábla egy fehér háromszög alakú tábla, szélén piros sávval, közepén pedig "x" jelöléssel.
Vélemények a Bardi Auto traktor alkatrészeiről
Elsőbbségadás sorozat 3. rész: a jobbkéz-szabály és a kanyarodás szabálya
A legtöbb kereszteződésben megtaláljuk az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblákat. Forgalmas utakon ez nagyban segíti a közlekedésünk gyorsaságát és biztonságát. Azonban számos olyan kereszteződés van, amelyben a jobbkéz-szabály alapján kell közlekednünk. Leginkább a kertvárosi részeken találkozhatunk ilyen kereszteződésekkel, főként a csökkentett sebességű övezetek területein (pl.: 30-as zóna). Egyenrangú útkereszteződésekkel gyakran találkozhatunk az áruházak parkolóiban is. Ezek a parkolók általában magánutak, amelyeket a közforgalom számára megnyitnak. Ilyen helyen a KRESZ szabályai érvényesek, így ha nem látunk elsőbbséget szabályozó táblákat a kereszteződésekben a parkolóban, akkor bizony el kell engednünk a jobbról érkezőt.
Járművek Elhelyezkedése és Manőverek
Vezetés során nem csak magunkra, hanem a forgalom többi résztvevőjére is figyelnünk kell, legyen az autós, motoros, vagy gyalogos, ezért fontos a szabályok ismerete és betartása. A KRESZ 25. § (2) bekezdése kimondja: Járművel az úttesten - az előzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni.
Lassú járművel, állati erővel vont járművel, kézikocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel - ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartásra a 36. § rendelkezései vonatkoznak.
Párhuzamos Közlekedés és Sávhasználat
A 36. § (1) bekezdése szerint Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) - a (2)-(4) bekezdésben említett eseteket kivéve - a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni.
Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad. Lakott területen belül, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belső forgalmi sávban (sávokban) 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza.
Ahol valamelyik forgalmi sáv megszűnik, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik terelővonal átlépése nélkül haladhat tovább. Olyan keskeny úttesten, amelyen a járművek egymás melletti elhaladása nehéz vagy lehetetlen, a járművekkel meg kell állni és az elhaladást az útpadkára húzódással vagy hátramenettel kell lehetővé tenni.
Megállás és Várakozás
A 40. § (1) bekezdése szerint Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad.
Kétkerekű motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral és kerékpárral egymás mellett két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva ferdén is meg szabad állni, ha a járművek az úttestből egy személygépkocsi szélességénél többet nem foglalnak el.
Tilos várakozni például ott, ahol a jelzőtábla tiltja. A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével és a betegszállító gépjármű olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével és - tárcsa használatával egy óra időtartamig - a betegszállító gépjármű a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat.
Motorkerékpáros Szabályok és a Készülő KRESZ Változások
A motoros KRESZ ismerete elengedhetetlen a biztonságos közlekedéshez. A buszsáv használata és a sorok közötti közlekedés speciális szabályokhoz kötött, melyek ismerete mind a motorosok, mind az autósok számára fontos.
Buszsáv Használata Motorral
Valójában nem új szabályról van szó. Már közel tíz éve került bele a KRESZ-be az a változtatás, ami megengedi, hogy motorkerékpárral használni lehessen a buszsávot. Ennek ellenére sok ember még mindig nem tud róla. Tehát a válasz: Motorkerékpárral teljesen szabályos a buszsávban közlekedni. De milyen járművel találkozhatsz még a buszsávban? Például busszal, trolibusszal, taxival, rendőrautóval, mentővel és tűzoltóval. Szabálytalanul viszont bármilyen jármű előfordulhat, így nem árt elővigyázatosnak lenni!
Bizonyos esetekben személygépkocsival és teherautóval is rá lehet hajtani a buszsávra (sőt kell!), de csak akkor, ha az egyben kanyarodósáv is, és a járművezető le akar kanyarodni a következő lehetőségnél. Viszont a buszsávba csak ott szabad átlépni, ahol nincs záróvonal.
Sorok Közötti Motorozás
Az előző szabálymódosítással egyidős a sorok közötti előregurulás lehetősége motorosok számára. Tehát csak álló kocsisorok között!
Az éppen araszoló, vagy a megengedett maximális sebességhez képest idegesítően lassan cammogó járművek között már nem szabályos. Ahogy megindulnak az autók, be kell állni közéjük a sorba. Ez a szabály egyfajta engedmény a motorosok számára, de nem kötelezi az autósokat arra, hogy mindenáron utat nyissanak nekünk. Motoros előrehaladása is, ha elegendő hely áll rendelkezésre.
Az álló kocsisorokat 2010 óta jobbról, balról, középen, azaz a záróvonal érintése nélkül bárhonnan kikerülheted, ha ehhez elég helyed van. Lényeges, hogy csak kikerülést enged a KRESZ, bármennyire is életszerűtlen a szabályozás. Robogóval is szabad. Országúton sem tesznek különbséget, vagyis a rendelet az autópályákra is igaz, ott a motorosok akár a biztonsági folyosót is használhatják (ti. a torlódás miatt lehúzódó autók közötti szabad sávot).
Új KRESZ és a B Kategóriás Jogosítvány Motorra
Már sokaknak ismerősen csenghet az új KRESZ-kifejezés, ami 2025 év elején kezdett köztudatba szivárogni az Építési és Közlekedési Minisztérium átfogó szabálymódosítási tervezeteként. Az új koncepció részletei között szerepel az a pont is, hogy a B kategóriás jogosítvány motorra is jó lehet. Hangsúlyozták: motor és motor között is vannak különbségek, méghozzá elég jelentősek, mert több kategória is létezik.
Motoros Jogosítvány Kategóriák
A motorozás egy lenyűgöző élmény, amely szabadságot, kalandot és összetartozást kínál. A különböző motoros jogosítvány kategóriák lehetővé teszik, hogy a motorosok a képességeiknek és igényeiknek megfelelő járművet vezethessenek:
- AM: Segédmotoros jogosítvány, autós jogosítványhoz automatikusan jár. 14 éves kortól szülői beleegyezéssel megszerezhető, és 50 cm3 hengerűrtartalomig érvényes.
- A1: 125 cm3 hengerűrtartalomig és 11 kW teljesítményig terjedő motorkerékpárok vezetésére jogosít.
- A2: 35 kW teljesítményig terjedő motorkerékpárok vezetésére jogosít.
- A: Korlátlan teljesítményű motorkerékpárok vezetésére jogosít.
A motoros jogosítvány ára autósiskolától és kategóriától függően változik, de általában A1 és A2 kategória esetén 150.000 Ft + vizsgadíjak, A korlátlan kategória esetén 180.000-250.000 Ft + vizsgadíjak.
Továbbra is napirenden van a javaslat, amely lehetővé tenné a legfeljebb 125 köbcentis motorkerékpárok és robogók vezetését B kategóriás engedéllyel, illetve várható az is, hogy az eddigi 40-ről 45 km/órára emelik a segédmotorok legnagyobb megengedett sebességét.
Tervezett KRESZ Módosítások - Életmentő Újítások
A KRESZ-változás a küszöbön áll, szükségessége kétségtelen, hiszen az utóbbi évtizedekben végrehajtott kisebb módosítások miatt is nehezen átlátható, így nehezen tanulható a jelenlegi szabályrendszer, amely ráadásul időben lemaradt, tehát az új típusú közlekedési eszközök nem szerepelnek benne. Az új KRESZ egy átdolgozott jogszabály lesz, de a táblák, vagy jelzőlámpák jelentése ugyanúgy változatlan maradhat, mint a nemzetközi jogrendbe illeszkedő egyéb közlekedési szabályok.
Zách Dániel lapszerkesztő gyűjtése szerint az új elemek között szerepel olyan jelentősnek nem tűnő, mégis életek megmentésére képes változás, amely szerint gyalogosként az úttesten, illetve vasúti átjáróban tilos lenne mobiltelefont használni, illetve olyan tevékenységet végezni, amely elvonja a figyelmet. Hasonlóan közvetlenül balesetmegelőző ötlet, hogy lakott területen kívül 3 év alatti gyerekkel csak ülve lehetne utazni a közösségi közlekedési eszközökön, továbbá, hogy az óvodák és iskolák közelében suli/ovi övezeteket hoznának létre speciális szabályokkal.
Sebességhatárok és Járműspecifikus Előírások
Mivel a forgalom nagy részét továbbra is az autók teszik ki, sok lesz az autósokra vonatkozó szabályváltozás is. Egyebek mellett egységesíthetik a sebességhatárokról szóló rendelkezéseket, egyúttal autóúton a mostani 110 km/óra helyett 120 km/órás sebességhatárt is megengedhetné az út kezelője, autópályák egyes szakaszain 140 km/órás gyors szakaszokat is kijelölhetnek. Ezt a szabályt azzal egészítenék ki, hogy autóútra és autópályára csak olyan járművel, illetve járműszerelvénnyel lehetne felhajtani, amely legalább 70 km/órás tempóra képes, ami 10 km/órával több mint az eddigi alsó határ. A traktorok megengedett sebességét lakott területen kívül 60 km/órára emelnék, a villamosok pedig zárt pályán 70 km/óra sebességgel is haladhatnak majd.
Új Koncepciók a Közlekedésben
Írásba kerülhet az úgynevezett cipzárelv, vagyis, hogy amikor két forgalmi sáv közül az egyik megszűnik, akkor az egyenesen továbbhaladó sávban közlekedőknek bizonyos esetekben be kell engedniük a megszűnő sávról érkezőket. Attól függően, hogy az egyenesen haladó sávon folyamatos-e a forgalom vagy feltorlódott a kocsisor, a mellette haladó sáv megszűnése előtti legkorábbi lehetőségnél, vagy a megszűnés helyének közvetlen közelében kell beengedni majd az innen érkező járműveket az elképzelés szerint. A látni és látszani elv jegyében felmerült, hogy lakott területen is előírnák a tompított fényszóró kötelező használatát azokon az autókon, amelyeken nincs nappali menetfény.
Bekerülhet az új KRESZ-be a kötelező oldaltávolság előírása: a tervezet szerint 50 km/óra sebességig 1 métert, ennél nagyobb sebességű elhaladásnál legalább másfél métert kellene tartani mellettük. Ezzel nemcsak a gyorsabb jármű által keltett légörvények zavaró hatását csökkentenék, de a bringások és a többi egy nyomon haladó jármű oldalirányú kitérése sem okozna balesetveszélyt a manőver közben. Amikor az előírt minimális oldaltávolság nem betartható, akkor az előzést vagy kikerülést végrehajtó jármű legfeljebb 15 km/óra sebességkülönbséggel mehetne el a lassabb mellett. A német szabályokból merítettek a magyar KRESZ készítői azzal, hogy megszüntetnék a párhuzamos közlekedés fogalmát és ehelyett bevezetik a mellette elhaladás fogalmát többsávos úton, az előzés pedig a felezővonal átlépésével járó manőver lenne. A mellette elhaladás egyébként fokozott óvatossággal jobbról is történhet.
Tanulás és Gyakorlás
Akik az új szabályok hatályba lépését követően tanulják majd az autóvezetést, de már most szörnyülködnek a B-kategóriás jogosítvány megszerzésének 600-700 ezer forintos várható költsége miatt azok örülhetnek, ha valóban bevezetik a szimulátoros oktatást, a gyakorlati oktatás hagyományos módszerének kiegészítésére. Az elképzelés szerint a kötelező 29 gyakorlati órából legfeljebb hatot válthatnak ki a tanulóvezetők ezen a módon, a kötelező óraszám fölött viszont korlátlanul igénybe vehetnék. Szintén az autóvezetéshez szükséges jogosítvány megszerzése mellett szól, hogy továbbra is napirenden van a javaslat, amely lehetővé tenné a legfeljebb 125 köbcentis motorkerékpárok és robogók vezetését ezzel az engedéllyel.
Elsőbbségadás sorozat 3. rész: a jobbkéz-szabály és a kanyarodás szabálya
A családtagi vezetés lehetőségének megteremtése is fontos felvetés. A tervezet szerint hozzátartozói támogatással autópályán és autóúton nem lehetne gyakorolni, és erre a tanulóautósok esetében eleve csak a 29 kötelező gyakorlati óra után lenne lehetőség, esetleg 20 óra után, ha ez utóbbi változatot fogadják el végül. Van persze megkötés és némi kockázat is, hiszen csak olyan hozzátartozó segíthetne a kezdőknek, akinek legalább 10 éves a jogosítványa és nem követett el közlekedési bűncselekményt. A tanuláshoz használt családi autót átmenetileg külön meg kell jelölni, de nem kell második pedálsort beépíteni, illetve oktatóautóként levizsgáztatni, és a gyakorlást segítő bátor családtag viselheti a felelősséget a kezdő hibáiért, szabálysértéseiért.
Gyakori Szabálytalanságok és A KRESZ Tudás Jelentősége
A szemetelés, a követési távolság figyelmen kívül hagyása, a jobbratartás be nem tartása, illetve az index mellőzése a legjellemzőbb látható szabálytalanságok a hazai autósok szerint, derült ki az Automax által közel 3000 autós körében végzett kutatásból. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a válaszadók több mint 40 százaléka úgy látja, a sofőröknek javára válna, ha időközönként újra kellene vizsgázniuk a KRESZ-ből.
A vizsgált témakörök sorában az élen a szemetelés végzett, a hazai sofőrök szerint nagyon gyakori, hogy menet közben szabadulunk meg a hulladéktól, például cigarettacsikktől. Ez után jön a követési távolság figyelmen kívül hagyása, az autópályákon bosszantó jobbratartás be nem tartása, illetve az index „elfelejtése”. Szerencsére az eredmények között van pozitív is, a megkérdezettek szerint például az egyik legkevésbé jellemző az, hogy nem segítjük a megkülönböztető jelzéssel közlekedő jármű továbbhaladását
- részletezte az eredményeket Nagy Tibor, az Automax Kft. szakértője. A kutatás keretében azt is vizsgálták, hogy melyik egyértelműen látható és beazonosítható szabálytalanság a legelfogadhatatlanabb az autósok körében. Minden 10. válaszadó szerint a balesetveszélyes helyzetek okozása.