A Határidős Ügyletek és a Pótfedezetnyújtási Kötelezettség Magyarázata
A modern pénzügyi piacok számos eszközt kínálnak a befektetőknek és vállalatoknak kockázataik kezelésére vagy éppen spekulatív célokra. Ezek közé tartoznak a származékos ügyletek, amelyek közül az egyik leggyakoribb forma a határidős ügylet. Ez a cikk részletesen bemutatja a határidős ügyletek működését, fajtáit, valamint kitér a pótfedezetnyújtási kötelezettség, azaz a margin call fontosságára és jelentőségére.
Mi az a Származékos Ügylet?
A származékos ügyletek olyan pénzügyi megállapodások, amelyek értéke valamilyen mögöttes eszköz (pl. részvény, áru, deviza, index) árfolyamától függ. A szövegben említett definíció szerint származékos ügyletnek minősül a nem pénzügyi eszköz adásvételére vonatkozó szerződés is, ha annak rendezése nettó módon, pénzeszköz vagy egyéb pénzügyi eszköz átadásával történhet.
A származékos ügyletek jellemzői:
- d) pénzügyi rendezésükre előre meghatározott későbbi időpontban, illetve időpontig (a jövőben) kerül sor.
- Nem igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan a piaci tényezők függvényében változó ügyletekhez (szerződésekhez) viszonyítva.
Fontos megjegyezni, hogy nem minősül származékos ügyletnek az olyan nem pénzügyi eszköz adásvételére vonatkozó ügylet, amely kezdeményezésének, megkötésének és fenntartásának célja az ügylet tárgyát képező nem pénzügyi eszköznek a gazdálkodó várható vételi, eladási vagy felhasználási igényeinek megfelelő átvétele vagy átadása, és amely várhatóan az ügylet tárgyát képező nem pénzügyi eszköz átadásával (leszállításával) teljesül az ügylet zárásakor. Például, ha egy gazdálkodó egy harmadik féllel szemben fennálló vagy várható szállítási kötelezettségének teljesítése céljából köti az ügyletet, az nem minősül származékos ügyletnek a számviteli törvény szerint.
A Határidős Ügylet Lényege és Típusai
A határidős ügylet annyiban tér el az azonnali ügyletkötéstől, hogy teljesítése a jövőben, egy előre meghatározott időpontban történik, az azonnali piactól eltérő (határidős) áron. Ez a határidős ár az esetek többségében magasabb, mint az azonnali piaci ár. A határidős ügyletek jelentősége az árupiacokon különösen nagy, mivel a legtöbb nyersanyagra nincs azonnali piaci jegyzés.
A határidős ügyleteknek alapvetően két fajtáját különböztetjük meg:
- Futures (tőzsdei ügylet): Ezek szabványosított szerződések, amelyekkel tőzsdén kereskednek. Jellemzőik a kötési árfolyam, a lejárat, az ügylet iránya, a mennyiség (kontraktusok száma), a devizanem, a méret és a lejárat. A tőzsdei határidős ügyleteknél napi elszámolási kötelezettség van, elszámolják a felek nyereségét vagy veszteségét. Magyarországon például a KELER garantálja az elszámolást.
- Forward (tőzsdén kívüli ügylet): Ezek inkább magánjogi megállapodások, amelyeket nem kereskednek tőzsdén. Az elszámolás közvetlenül a felek között történik, és a feltételek, mint például a lejárati idő és a méret, rugalmasabban alakíthatók. A forward termékek leginkább rövid távú (egy éven belüli) kereskedésre alkalmasak.
Határidős ügylet köthető tőzsdeindexekre, egyedi részvényekre, devizapárokra, árupiaci termékekre. A lejáratok lehetnek az adott hónap utolsó napjai, negyedév vagy teljes év végiek.
Célja: Fedezeti és Spekulatív Ügyletek
A határidős ügyletekkel számos kockázat, például a piaci árak ingadozása vagy devizaárfolyam-kockázat mérsékelhető. A határidős kereskedők gyakran két célból fordulnak a határidős kereskedés felé:
- Fedezeti ügylet (hedging): Ennek lényege, hogy annak megkötésével egy másik ügylet kockázatát lehet csökkenteni. Például egy magyar importőrvállalat euróban fizet a külföldről behozott árukért, költségei viszont csak forintban keletkeznek. Számára a forint gyengülése hátrányos. Ha határidős euró-forint vételi ügyletet köt, azzal fedezheti az árfolyamkockázatot. Ha a forint gyengül, az euró-forint long pozíción nyeresége keletkezik, ami kompenzálja az importőri tevékenységen keletkező veszteséget.
- Spekuláció: A határidős ügyletkötés alkalmas spekulációra is, ilyenkor magasabb kockázatot vállalhat a befektető. A kereskedők célja az ármozgások kihasználása, anélkül, hogy az alapterméket fizikailag birtokolnák vagy leszállítanák. Spekulálhatsz árfolyam emelkedésre és csökkenésre is, a pozíciókat napokig, hetekig (de csak a termék lejáratáig) tarthatod.
A Fedezet és a Tőkeáttétel Szerepe
A határidős ügyletek egyik kulcseleme a fedezet, vagy angolul margin. Ahhoz, hogy határidős ügyletet kössön, nem szükséges a pozíció teljes méretének megfelelő pénzt letenni, elég csak annak bizonyos százalékát kitevő fedezetet biztosítani a számlán. Ez a tőkeáttétel.
A tőkeáttétel lehetővé teszi, hogy az ügyfél a kezdeti befektetésénél nagyobb összegben kereskedjen és vállaljon pénzügyi kockázatot. Így viszonylag kis tőkével is nagyobb összegű ügyletet lehet kötni. Ezáltal a határidős piac elérhetőbbé válik azon kereskedők számára, akiknek nincs nagy összegű befektetésük, ami előnynek tekinthető.
Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)
Azonban a tőkeáttétel kétélű fegyver: nagy nyereséggel kecsegtet, de a veszteség is hatványozottan jelentkezik. Akár csekély árfolyamváltozás is a kezdetben befektetett összeghez képest számottevő nyereséget, de természetesen veszteséget is hozhat az ügyfélnek. Szerencsétlen esetben a teljes tőkét is elveszítheted.
Pótfedezetnyújtási Kötelezettség: A Margin Call
Amikor a piac az ügyfél pozíciójával szemben mozog, és a nyitott pozíciókon felhalmozódott veszteségek miatt a számlán lévő fedezet (margin) egy bizonyos szint alá csökken, a brókercég vagy az elszámolóház pótfedezetnyújtási kötelezettséget, azaz ún. "margin call"-t (magyarul fedezetkiegészítési felhívás) írhat elő. Ez azt jelenti, hogy az ügyfélnek további pénzeszközöket kell befizetnie a számlájára a minimálisan előírt fedezeti szint fenntartása érdekében.
Ha az ügyfél nem teljesíti a pótfedezetnyújtási kötelezettséget, a bróker jogosult a pozícióit zárni a további veszteségek elkerülése érdekében, még akkor is, ha az ügyfél nem szeretné. Ez a mechanizmus a piaci stabilitást és az elszámolóházak, illetve brókerek védelmét szolgálja a szélsőséges árfolyammozgások esetén.
Egy tipikus példa egy CO2-kvóta határidős ügylet esetében: Cégünk határidős ügyleteket köt (CO2-kvóta) egy bankkal következő évi fizetéssel és leszállítással. A bank havonta értékelést küld a kötött ügyletekről. Az adott év végén, december 31-én, szükséges a valós értéket elszámolni a származékos ügyletek értékelési különbözetével szemben. Ha a CO2 kvóta ára az ügylet szempontjából kedvezőtlen irányba mozdul el, és a befizetett fedezet nem elegendő a potenciális veszteségek fedezésére, a bank pótfedezetet kérhet.
A Határidős Ügyletek Kockázatai
A határidős ügyletek megkötésével kapcsolatosan számos kockázatot kell mérlegelni, különösen, ha befektetésre vagy spekulatív ügyletek lebonyolítására használják, mivel ekkor a kockázat mértéke jelentősen nőhet. Az ügyfél kötelessége a lehető legbővebben megismerni a szándékozott határidős ügylet kockázatait és megérteni a kockázatok lényegét.
Szivargyújtó biztosíték csere Octavia
A legfontosabb kockázatok a következők:
- Piaci kockázat: A veszteség kockázata a kamatszint kedvezőtlen alakulásából, az árfolyamkockázatból, illetve a volatilitásból adódik.
- Árfolyamkockázat: A határidős ügyletek árfolyamkockázata a fedezeti ügyletek esetében abban áll, hogy a vevő/eladó a határidős ügylet futamideje alatt vagy annak végén kedvezőbb áron vásárolhatná/adhatná el a devizát, mint amilyen árat a felek a határidős ügylet keretében, annak megkötésekor rögzítettek.
- Kamatkockázat: A kockázat a piaci kamatlábak mozgásából ered. A határidős ügylet értéke nemcsak az árfolyam függvényében változhat, hanem az ügylettel érintett devizák piaci kamatszintjének változásaitól függően is.
- A másik szerződő féllel kapcsolatos kockázat (hitelkockázat): Ennek az a lényege, hogy az ügylet másik szerződő fele nem fog tudni eleget tenni a kötelezettségeinek, azaz teljesíteni a szerződésben vállalt minden kötelezettségét.
- Tőkeáttételi hatás: A kockázat akkor áll fenn, ha az ügyfél az általa megkötött határidős ügylet névértékéhez képest kis összegű eszközöket fektet be, ami jelentős nyereséget, de aránytalanul nagy veszteséget is eredményezhet.
- Likviditási kockázat: A pénzügyi folyamatok időbeli összhangjának hiányából ered, ami veszélyeztetheti az esedékes kötelezettségek bármelyik pillanatban történő teljesítésére való képességet. Például egy harmadik személy által késedelmesen megfizetett kötelezettség miatt szükségessé válhat a határidős ügylet esedékességének elhalasztása, ami többletköltségekkel jár.
- Transzferkockázat: Az egyes devizák áramlásának lehetőségeit korlátozás érintheti az adott devizát kibocsátó állam által bevezetett devizakorlátozás következtében.
A veszteség limitálható stop-loss megbízással, de ez sem működik minden esetben: nagyobb árfolyamkilengéskor az ár átugorhatja a stop loss megbízásban rögzített pozíciózárási árat.
Példák a Határidős Ügyletekre
A határidős üzletkötéssel egy termék jövőbeni árfolyamára spekulálhatsz vagy fedezheted kockázataidat:
- Árupiaci ügylet: Arra számítasz, hogy a világban nőnek a geopolitikai kockázatok, emellett pedig a lassuló gazdasági környezet miatt a hozamok csökkenését várod. Ilyen várakozások mellett reális az arany drágulására spekulálni. Fizikai arany vásárlás helyett egy fél év múlva kifutó határidős aranyra kötsz vételi szerződést. Ha beigazolódik a várakozásod, a határidős pozíción napról-napra nyereséged keletkezik, ahogy az arany ára a prompt piacon emelkedik.
- Tőzsdeindex: Klasszikus futures ügylet, ha decemberi lejáratú BUX indexet, pontosabban kontraktusokat vásárolsz. Egy kontraktus mérete a BUX index 10-szerese forintban, azaz 90 ezer pontos BUX esetén az ár 900 ezer forint. Ha a BUX index 1 százalékot emelkedik, akkor a befektetésed értéke 9 000 forinttal nő.
- Víz határidős ügyletek: 2020. december 7-én a víz is csatlakozott a határidős ügyletek listájához. A Nasdaq Veles California Water (NQH20) indexre hivatkozva a Wall Street határidős piacán indult el a víz határidős kereskedés.
A határidős ügyletekhez ugyanúgy brókercégnél vezetett értékpapírszámlára van szükség, mint ha például az azonnali piacon vennél részvényeket. A KELER határozza meg a minimális letétet, és ezen túl a befektetési szolgáltatók általában további letétet követelnek meg.
tags: #hataridos #ugylet #biztositek #kiegeszitese #magyarázat