Üzemanyag tárolásának biztonsági előírásai Magyarországon

Az üzemanyagok tárolásánál a legfontosabb szempont, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ, 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet) által előírt tűzvédelmi követelményeknek megfeleljünk.

Az éghető folyadékokat tároló cégeknek be kell tartaniuk a különleges tárolási előírásokat. A kockázat jelentős, mivel ezek a folyadékok könnyen meggyulladhatnak és jelentős károkat okozhatnak. Az éghető folyadékok magas veszélyességi potenciáljuk miatt tárolásuk szigorúan szabályozott, és csak szakszerűen kezelhetők. Az éghető folyadékokat mindig úgy kell tárolni, hogy ne jelentsenek veszélyt az emberekre, állatvilágra, vagy a környezetre.

Tűzvédelmi osztályok és követelmények

Az OTSZ szerinti tűzveszélyességi osztályba sorolás határozza meg, hogy milyen üzemanyag tartályt és biztonsági intézkedéseket kell alkalmazni.

„Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” (korábbi jelöléssel „A” osztály): Ide sorolják azokat az anyagokat, amelyek heves égésre és robbanásra hajlamosak gyújtóforrás hatására.
„Tűzveszélyes” (korábbi jelöléssel „C” osztály): Ebbe az osztályba sorolják azokat a folyadékokat, amelyek gyulladási hőmérséklete nem haladja meg a 300°C-ot.

Az üzemanyag tartályok kiválasztásakor és telepítésekor az OTSZ előírásai alapján biztosítani kell a megfelelő tűzvédelmi felszereléseket, a megfelelő tároló kapacitást, és gondoskodni kell a megfelelő helyszíni biztonsági intézkedésekről.

Az üzemanyagok tárolására szolgáló tartályok lehetnek föld alatti vagy föld feletti elhelyezésűek. Ezeken belül megkülönböztethetünk üzemi és közforgalmú töltőállomásokat, ahol az eltérő tűzveszélyességi fokozatú éghető anyagokat külön szabályok szerint kell tárolni.

Autóklíma hibaelhárítási útmutató

Föld alatti tartályok: Az OTSZ előírásainak megfelelő föld alatti vagy földtakaróval borított tartályok lehetnek acélból vagy műanyagból készült, duplafalú kivitelűek. Ezek egyterűek vagy rekeszekre osztottak lehetnek, hogy megfeleljenek a tárolt anyagok tűzveszélyességi osztálya által támasztott követelményeknek.

Az üzemanyag tartályok esetében kötelező a tűzveszélyre figyelmeztető táblák és piktogramok jól látható elhelyezése, valamint a tűzvédelmi és környezetvédelmi előírások betartása.

A környezetvédelmi szabályozás előírja, hogy a tartályokat és azok alapozását olyan módon kell kialakítani, hogy minimalizálják a talaj- és vízszennyezés kockázatát.

Az OTSZ-nek való megfelelés biztosítja, hogy az üzemanyagok tárolása a lehető legbiztonságosabb módon történjen, és megfeleljen a jogszabályi előírásoknak.

Ha bővebben szeretne tájékozódni az OTSZ előírásai szerinti üzemanyag tárolásról és tartály kiválasztásáról, kérjük, forduljon szakértő kollégáinkhoz.

Késések az elektromos Land Rover terveiben

Az üzemanyagok tárolásának általános szabályai

Az éghető folyadékok a veszélyes anyagok egy csoportja. Ezek olyan keverékek vagy oldatok, amelyek gyulladási hőmérséklete 100 °C felett van és + 35 °C feletti hőmérsékleten cseppfolyós halmazállapotúak, valamint gőznyomásuk 50 °C-on legfeljebb 3 bar. Az éghető anyagok szakszerű tárolása alapvető fontosságú a biztonság és a védelem érdekében a különböző környezetekben.

Az éghető anyagok tárolásakor különbséget kell tenni az aktív és a passzív tárolás között. Az éghető folyadékok passzív tárolása az éghető folyadékok biztonságos tárolását jelenti olyan szállító tartályokban, amelyek megfelelnek a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásoknak. Ezeket a tartályokat a tárolás során szorosan zárva kell tartani.

Magyarországon a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényen alapuló Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) mellett a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) szabályozza a kérdéskört. A TvMI az OTSZ-ben előírt követelmények teljesítésére vonatkozóan tartalmaz megoldásokat. Ezenkívül az éghető / gyúlékony folyadékok helyes kezelését a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet is szabályozza.

Az éghető folyadékokat tűzveszélyességük szerint négy kategóriába sorolhatók, lobbanáspontjuk és forráspontjuk alapján. Az első három kategória az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP) szerinti besorolást követi, amely a termékcímkén a H224, H225 és H226 figyelmeztető mondatokról ismerhető fel. A negyedik kategória a gázolajokra és a kőolajtermékekre vonatkozik, amelyek lobbanáspontjuktól függetlenül vannak besorolva.

CLP rendelet és a veszélyes anyagokra vonatkozó németországi műszaki szabályzatok (TRGS) összefüggései

Az alábbi táblázatban ajánlásként mutatjuk be a CLP rendelet és a veszélyes anyagokra vonatkozó németországi műszaki szabályzatok (TRGS) összefüggéseit. Az OTSZ 9.§ szerinti besorolás ettől némileg eltérő- pl. lobbanáspont küszöb 21°C a tárolási mennyiségek tekintetében a 300 l/kg és 3000 l/kg értékek a meghatározóak.

Vélemények a Bardi Auto traktor alkatrészeiről

Kategória	CLP Figyelmeztető mondat	Példa
1	H224: Rendkívül gyúlékony folyadék és gőz	Dietil-éter
2	H225: Fokozottan gyúlékony folyadék és gőz	Benzin, aceton
3	H226: Gyúlékony folyadék és gőz	Terpentin olaj
4	-	Gázolaj, fűtőolaj

Az éghető folyadékok tárolását a munkahelyen a napi műveletekhez szükséges mennyiségre kell korlátozni (napi- vagy műszakonkénti szükséglet). A napi szükségletet meghaladó mennyiségeket speciális tárolóhelyiségekben vagy raktárhelyiségekben kell tárolni.

Fontos: A 10 000 liternél nagyobb tűzveszélyes folyadék tároló létesítmények és az óránként 1000 liternél több gyúlékony folyadékot kezelő töltőberendezések veszélyes anyagokkal foglakozó üzemnek minősülnek és tevékenységük az iparbiztonsági hatóság engedélyéhez kötöttek.

Az éghető folyadékokat zárt csomagolásban és olyan tartályokban kell tárolni, amelyek megakadályozzák a tartalom véletlen kiszivárgását. A szivárgás megakadályozására különös gondot kell fordítani: a törékeny tartályokat nem szabad megsérteni vagy véletlenül leejteni.

A következő tárolótérfogatokat nem szabad túllépni:

törékeny tartályok esetében tartályonként legfeljebb 2,5 liter térfogat;
nem törékeny tartályok esetében tartályonként legfeljebb 20 liter térfogat.

A tárolóeszköz anyagának alkalmasnak kell lennie a tárolásra. Ez azt jelenti, hogy érdes és fokozottan tűzveszélyes felületek nem alkalmasak. Szivárgás esetén olyan rendszereknek kell rendelkezésre állniuk, amelyek azonnal azonosítják és összegyűjtik a szivárgó anyagokat. A kármentő tálcának (felfogótér) legalább a legnagyobb tartály térfogatát el kell érnie.

A kifejezetten a gyúlékony folyadékok számára kialakított tárolóhelyiségeket külön tűzszakaszokként tervezték, így az üzem területén nagyobb mennyiségek is tárolhatók.

A veszélyes anyagokra vonatkozó műszaki szabályok (TRGS 510) fokozott követelményeket támasztanak a tároló létesítményekkel szemben a munkavállalók, harmadik felek és a környezet biztonsága érdekében. Az ilyen tároló létesítményekhez való hozzáférés kizárólag az arra felhatalmazott személyzet számára van fenntartva, akiket a munkavédelmi utasításoknak megfelelően kell tájékoztatni. Ezenkívül ezeket a helyiségeket kizárólag tárolási célokra szabad használni.

A tűz terjedésének megakadályozása érdekében a tárolóhelyiségeknek a következő követelményeknek kell megfelelniük:

A tárolóhelyiséget a szomszédos helyiségektől legalább tűzgátló módon (legalább 30 perces tűzállóság) el kell választani.
A tűzoltó készülék elhelyezése kötelező. A 20 tonna vagy annál nagyobb tárolási mennyiségeknél automatikus beépített oltóberendezésre van szükség.
Biztosítani kell a raktárhelyiség megfelelő szellőzését, ahol az üzemeltetési körülményektől függően mesterséges, vagy természetes szellőztető rendszerek (pl. ablakok) lehetségesek. A szellőzésre vonatkozó részletes előírások a TRGS 722-ben találhatók.
A raktári ajtókat el kell látni a szükséges jelzőtáblákkal, mint például „Belépni tilos”, „Nyílt láng használata tilos” és „Robbanásveszélyes légkör”, és az ajtóknak a menekülés irányába kell nyílniuk.

A veszélyes anyagok szállítási útvonalának lerövidítése érdekében megengedett egy speciális biztonsági szekrény elhelyezése a munkatérben. Ezek a szekrények nem igényelnek önálló világítást. Ehelyett a helyiség világításának elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy a szekrény belsejét jól megvilágítsa.

Fontos: Az éghető folyadékok más veszélyes anyagokkal való együtt tárolása csak bizonyos feltételek mellett megengedett. Veszélyes anyagokat csak megfelelő helyen szabad tárolni. Az alábbiakban megtudhatja, hogy milyen korlátozások vonatkoznak az épületeken belüli, a kültéri és a háztartásokban történő tárolásra.

AZ OTSZ előírásai amellett, hogy nagyon részletesek és az éghető anyagok tárolását többek közt a tárolási hely fő rendeltetéséhez (pl. közösségi rendeltetés, üzemanyagtöltő állomás), valamint kockázati egységekhez kötik, továbbá a robbanásveszély szempontjából is értékelik, mégsem terjednek ki egyértelműen az üzemen belüli tárolásra.

A tűzveszélyes, a fokozottan tűzveszélyes és a rendkívül tűzveszélyes folyadékok tárolása a munkaterületeken csak akkor megengedett, ha ez összeegyeztethető az ott tartózkodó személyek biztonságával (TRGS 510).

A Stadler Fahrzeuge AG több mint 6 évtizede ismert a személyszállításra szánt vasúti járművek gyártásáról. A zürichi alapítású Stadler ma Európában és az Egyesült Államokban leányvállalatok széles hálózatával rendelkezik. Az Altenrheinben (St. Gallen kanton) található üzemet az emeletes motorvonatok szakértői központjának tekintik. Többek között a svájci piacra szánt villamosokat is itt gyártják.

Kültéri tárolás

A meglévő természetes szellőzés általában elegendő a kültéri tároláshoz. A tűzvédelemre előírt biztonsági távolságok a mozgatható tartályok külső határvonalától értendőek (a TRGS 510 szerint):

200 kg-nál nagyobb, de 1000 kg-nál kisebb teljes tárolási mennyiség - az épülettől legalább 5 m távolságban;
1000 kg vagy annál nagyobb teljes tárolási mennyiség - az épülettől legalább 10 m távolságban.

Az OTSZ 3. melléklet 2. táblázata a tűztávolságot a kockázati osztályoktól függően a 3000 kg-nál kisebb mennyiség esetén 6-10 m-ben, a 3000 kg feletti mennyiség esetén 10-14 m-ben határozza meg.

A TRGS 510 szerint a kültéri visszatartó létesítményeket elzáró vagy kikapcsolható berendezéssel kell ellátni a víz eltávolítására, és csak erre a célra szabad használni. Az elzáró berendezéseknek tűz esetén is működőképesnek kell lenniük. A lefolyók kialakítása általában tilos.

Háztartási tárolás

A háztartásokban az emberek általában igyekeznek korlátozott mennyiségű üzemanyagot tartani, legyen az benzin vagy gázolaj. Vannak azonban világosan meghatározott határok.

A TRGS 510 szerint legfeljebb 100 négyzetméter alapterületű garázsokban legfeljebb 20 liter benzint vagy gázolajat szabad tárolni. A műanyag tartályok helyett fémkannák használata ajánlott. Ez a 20 literes határérték a pincékben történő tárolásra is vonatkozik, feltéve, hogy azok alkalmasak erre a célra. Ez azt jelenti, hogy a padló közelében megfelelő szellőzést kell biztosítani.

Az OTSZ szerint a többlakásos lakóépület lakásában 10 liter fokozottan tűzveszélyes, illetve 30 liter mérsékelten tűzveszélyes folyadék tárolható. Az egylakásos lakóépületben 20 liter fokozottan tűzveszélyes, illetve 60 liter mérsékelten tűzveszélyes folyadék tárolható.

A tűzmegelőzés döntő szerepet játszik a gyúlékony folyadékok kezelésében, hogy megakadályozza a veszélyes gázkeverékek kialakulását és meggyulladását, vagy akár a robbanást. A folyamatosan friss levegőt biztosító és így a gázok felhalmozódását megakadályozó szellőzőrendszerek, valamint a robbanásvédelmi dokumentumok alkalmazása ellensúlyozza ezt a kockázatot.

A veszélyes anyagok véletlenszerű kiszabadulása esetén, például egy tartály szétszakadása esetén bekövetkező szivárgás miatt, nem zárható ki a magas expozíciós szint. A jogszabályi előírások betartása az éghető folyadékok kezelése és tárolása során alapvető fontosságú, de nem az egyetlen döntő tényező. A gyúlékony anyagokat kezelő valamennyi személy folyamatos felelős magatartása ugyanilyen döntő fontosságú. Tekintettel a súlyos tűzesetek magas kockázatára, akár egy pillanatnyi figyelmetlenség vagy hanyagság is súlyos következményekkel járhat.

A DENIOS szivárgás vészhelyzeti képzési program a kiszivárgott folyadékok biztonságos kezelésére oktatja az alkalmazottakat. A képzés célja, hogy magabiztosságot adjon a vészhelyzetekre való felkészüléshez.

Az ezen az oldalon található szakmai információkat gondosan, legjobb tudásunk és meggyőződésünk szerint állítottuk össze. A DENIOS GmbH mindazonáltal semmiféle garanciát vagy felelősséget nem vállal, legyen az akár szerződéses, kártérítéses, akár bármilyen más módon, az aktualitás, a teljesség és a helytállóság szempontjából - sem az olvasóval, sem harmadik féllel szemben. Az információ és a tartalom saját vagy harmadik fél céljaira történő felhasználása ezért saját felelősségére történik.

ADR ellenőrzés

A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 178/2017. (VII. 5) Korm. rendelet (a továbbiakban: ADR) 2. melléklet 1.1.3.1.c) pontja értelmében az ADR előírásait nem kell alkalmazni „a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységüket kiegészíti, mint például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos szállítások, ill. visszaszállítások csomagolóeszközönként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén és az 1.1.3.6 bekezdésben meghatározott mennyiségi határokon belül.

A veszélyes árut szállító járművek ellenőrzéséhez speciális szakmai ismeteretek szükségesek. Ennek értelmében az ADR ellenőrzés végzésére a közúti közlekedés rendjéről szóló 1988. évi. I. törvény, valamint, az 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet alapján a katasztrófavédelmi szervek (mint katasztrófavédelmi hatóság) önállóan, vagy a rendőrséggel, vagy a közlekedési hatósággal, vagy a vámhatósággal (a továbbiakban: társszervek) együtt végezhet ellenőrzést.

Ellenőrzési szempontok:

A veszélyes áru, gázolaj, üzemaynag összes tömege a szállítóegységen
A szállított áru(k) pontos megnevezése(i), UN száma
Az ADR 1.1.3.6 szerinti mennyiségi határnak megfelelő mennyiséget szállít az IBC tartályban
Jármű fuvarokmány
Szállító egység, IBC tartály belföldi hatósági engedélye
Járművezető ADR oktatási bizonyítványa ( IBC tartály esteén nem szükséges ADR vizsga)
A jármű rendelkezik-e megfelő műszaki engedéllyel
A szállítás módjára vonatkozó előírások betartása ( IBC előírások betartása)
IBC tartály rögzítése
IBC tartály szivárgása vagy sérülése
IBC tartályon az UN jelölés, tartály és tartány jelölés látható helyen van-e
Küldeménydarabok jelölése (pl. Ha IBC-ket a szállítóegységben egymásra halmazolva szállítanak, ellenőrizni kell az IBC-k megengedett halmazolási terheléseit. Az IBC-k akkor halmazolhatók, ha azoknak a minősítő jelöléseiben erre nézve adat található. Ez az adat a „/” jelekkel elválasztott minősítő jelölésben található és kg-ban tünteti fel azt a maximális tömeget, melyet az IBC-re lehet halmazolni. A halmazolásra nem tervezett IBC-ken e helyen „0” jelölés található.