Villany Biztosíték Méretek Táblázat: Útmutató a Biztonságos és Szabványos Villamos Hálózatokhoz
A mérőhelyek kialakításakor a szolgáltatók ajánlásokkal élnek a tipizált, tömeges esetekre vonatkozóan, melyeket betartva nem szükséges egyedi eljárást kezdeményezni. E cikkben a tipizált esetekre térünk ki részletesen. Megvizsgáljuk a mérőszekrényen belül alkalmazható vezeték-keresztmetszeteket, a segédoszlopok alkalmazásának szabályait és lehetőségeit.
A Mérőszekrény Vezetékeinek Kialakítása
A mérőszekrényben alkalmazható vezetékek megválasztására több előírás egységesen vonatkozik, mely szabványok egy részét a tervező/kivitelező szabadon megválaszthatja a kivitelezés számára. Mindezen felül egyéb, a szolgáltató által megkövetelt vonatkozó előírásokat is be kell tartani.
A szolgáltató által elrendelt elvárásokról ejtünk szót a teljesség igénye nélkül, kifejezetten csak a felhasználó által létesített fogyasztásmérő szekrénybe érkező vagy onnan indított főáramköri vezetékekre általános esetben elvárt minimális keresztmetszeteket említjük.
Az elosztói szabályzat e témában az alábbiak szerint rendelkezik: „Amennyiben a vezetékelést nem az elosztói engedélyes végzi, akkor a kialakításnak a következő követelményeknek kell megfelelnie.
A mérőszekrény elővezetékelését a maximális kiépítettségi lehetőségnek megfelelően kell kialakítani. A méretlen vezeték (erőátviteli) minimum 10 mm², maximum 16 mm² sodrott réz, érvéghüvelyezve, a vezérlő készülékek tápellátása 2,5 mm² sodrott réz, érvéghüvelyezve (a fázisvezetők fekete, a nullavezető kék színű).
A meghajtás típusainak előnyei és hátrányai
A berendezések felszerelése után a szabadon maradt vezetékek végeit szigetelőhüvellyel (nem szigetelőszalaggal) kell ellátni, és a vezetékeket jelölni szükséges. A vezetékelésről bekötési rajzot kell mellékelni a jelölésnek megfelelően, amelyből 1 példányt az elosztói engedélyesnek kell átadni, 1 példányt a szekrényben kell elhelyezni.
A mért vezeték minimum 10 mm², maximum 16 mm² sodrottréz vezeték, érvéghüvelyezve. A mérőhely, a méretlen és a mért fővezeték kialakítása során figyelembe kell venni a mindenkor hatályos jogszabályok, az elosztói üzletszabályzat és a mértékadó MSZ 447:2009 szabvány előírásait, mely szerint a méretlen fővezeték keresztmetszete - anyagától függetlenül - annak több felhasználási helyet ellátó részein legalább 10 mm², az egyetlen felhasználási helyet tápláló részein legalább 6 mm² legyen.
A mért fővezeték vezetőinek megengedett legkisebb keresztmetszete 6 mm² legyen.
Mint az ismert, a szolgáltatónál, az alkalmazott technológia miatt 32 Ampert meg nem haladó vezérelt vételezés esetén a főáramköri vezetékeket a vezérlőkészülék közvetlenül fogadja.
A szabályzat módosításáig a fenti okok miatt a szolgáltató úgy rendelkezik, hogy ellátási területén a 32 Amper fázisáramot meg nem haladó vezérelt vételezést tartalmazó mérőszekrényekben (kombinált mérőszekrény) az átvitt teljesítményhez megfelelő, MSZ447:2009 szerint is megengedett 6 mm2 keresztmetszetű sodrott réz, érvéghüvelyezett fázisvezetéket kell kiépíteni a vezérelt főáramkörben.
Amennyiben e szekrényben a mindennapszaki (nappali) mérés sem haladja meg a 32 Amper fázisértéket, akkor a 6 mm2 keresztmetszetű vezeték alkalmazása ott is elfogadható, feltéve hogy azt más körülmény nem teszi szükségessé.
De ha csak önmagában nappali mérés van, akkor annak főáramköri vezetékezése 10 vagy 16 mm2 keresztmetszetű legyen. A PEN vezeték alkalmazása esetén, az arra elvárt, általában nagyobb értékű keresztmetszeti előírásokat be kell tartani!
Segédoszlopok Alkalmazása
A segédoszlop létesítése lehet végleges vagy ideiglenes. Mechanikai szempontból két lényeges esetet különböztethetünk meg, a vezetéktartás és a vezetékfeszítés esetét. Vezetéktartás eseteibe sorolhatók azok a kialakítások, amikor a tartószerkezetet jelentős oldalirányú erő nem éri, tehát a vezeték súlya lényegileg függőleges terhelést jelent a tartószerkezetnek. Ezek az esetek azok, amikor a vezeték 15 foknál kisebb iránytöréssel áthalad az oszlopon, vagy 8 méternél kisebb oszlopköz esetén, amikor is az ún. laza csatlakozás esete áll fent (VAT-H5).
Vezetékfeszítésről akkor beszélhetünk, amikor a vezeték az oszlopon végződik, vagy az átvezetett vezetéken 15 foknál nagyobb iránytörés van.
Az MSZ 151-8:2002 (Erősáramú szabadvezetékek. A legfeljebb 1 kV névleges feszültségű szabadvezetékek létesítési előírásai) szabványban leírtakat a létesítések során be kell tartani.
Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)
Az alkalmazható vezeték-keresztmetszet nem haladhatja meg a 25 mm²-t. Vezetékfeszítés vagy 15 foknál nagyobb iránytörés esetén a faoszlop nem lehet hosszabb, mint 7 méter (erősített eG nagy gyámra szerelt vezetéktartó oszlop esetén a faoszlop lehet 7 méternél hosszabb is.) A 7 méteres faoszlop fejátmérője legalább 14 cm legyen.
Az új eF-gyám és új, legalább 14 cm-es fejátmérőjű faoszlop (7 m) csatlakozóvezetékek feszítéséhez vagy 15 foknál nagyobb iránytörés esetén minimum négy feltételt kell teljesítenie. Általában alkalmazott csatlakozóvezetékek (NFA2X: négyszálfeszítéses max. 4x16 mm² Al vagy max. 4×25 mm² Al) feszítéséhez az eF gyám és legalább 14 cm-es fejátmérőjű faoszlop (7 m) F7+eF szerkezetet úgy kell szerelni, hogy a felfogató rúdcsavarok (a gyám és a faoszlop között) merőlegesek legyenek a csatlakozóvezeték nyomvonalára, mert így érhető el az F7+eF szerkezet nagyobb terhelhetősége.
A maximális feszítőköz 20 méter lehet (az elosztóhálózati indítóoszlop és a feszítéshez használt, fentiekben leírt eF-gyámos faoszlop (F7+eF) között). A legnagyobb húzóerő 500 N lehet.
Ideiglenes oszlopokat a szerződésben meghatározott idejű vételezés esetén létesítenek, max. 1 év időtartamra.
A 8 méternél kisebb oszlopköz esetén alkalmazható az ún. laza csatlakozás (VAT-H5), mely esetben a csatlakozóvezeték által az elosztóvezeték tartószerkezetére átszármaztatott húzóerő 500 N-nál kisebb.
Ebben az esetben megengedett a gyám nélküli, legalább 14 cm-es fejátmérőjű új faoszlop használata, ha a csatlakozó nem keresztez utat, és ki van zárva a talaj vegyi agresszivitása, valamint az általában alkalmazott csatlakozóvezeték (NFA2X: négyszálfeszítéses max. 4×16 mm² Al vagy max. 4×25 mm² Al) legnagyobb belógásánál a földtől mért legkisebb távolság 5,5 méter tartható.
A faoszlopnak mindenképpen új, korábban hálózatba még be nem épített, műbizonylattal rendelkezőnek kell lennie.
Méretlen Magánvezetékek
Legelőször is tisztáznunk kell, mit is jelent a méretlen magánvezeték fogalma. Azokban az esetekben, amikor a szolgáltató a felhasználó számára nem létesít csatlakozóvezetéket, a villamos ellátás érdekében a közcélú hálózat kijelölt csatlakozási pontjáról a felhasználó tulajdonában létesült vezeték van, melyet méretlen magánvezetéknek hívunk.
Ilyen esetekben nem egyszerűsített tömeges ügykezelés, hanem - a profilos elszámolású „ideiglenes” csatlakozás esetét kivéve - egyedi eljárás van, amely során csatlakozási és mérési terv készítése, jóváhagyása szükséges. Amikor az elfogadott terveknek megfelelően elkészült a felhasználó villamos hálózata, azt a hálózati engedélyes csatlakoztatja közcélú hálózatra. A csatlakoztatott hálózatnak érvényes szabványossági és érintésvédelmi jegyzőkönyvvel kell rendelkeznie.
Eltérő megállapodás hiányában a felhasználó az engedélyes hálózatát nem kezelheti, azon munkát nem végezhet. Szabadvezeték tartószerkezetére felügyelet nélkül nem mászhat fel, villamos kezelő terekbe nem mehet be, elosztókba nem nyúlhat, azokat nem nyithatja.
Emiatt a csatlakoztatásra előkészített méretlen vezetékét szabadvezetéki esetben az oszlopra nem feszítheti fel, kábelszerű vezeték esetén a fogadótérbe nem fűzheti be. Ezek az elosztói engedélyes feladatai. Amennyiben az adott kialakítás már az előkészítés során szükségessé teszi az elosztói engedélyes tevékeny közreműködését, akkor azt előre jelezni kell, hogy szakfelügyeletet biztosítson.
A társasházi összekötő-berendezés felhasználói tulajdon. Annak létesítése, kezelésének megszervezése alapvetően a tulajdonosának feladata. A felhasználási hely ellátása általában felszálló fővezeték kötődobozában vagy elosztószekrényben, kötőelemről indított leágazó fővezetékkel történik (pl. lakás bejárata közelében elhelyezett zárópecsételt társasházi kötődobozból indított méretlen fővezeték a lakás számára).
E kötés kialakítása és a vezetékek csatlakoztatása vagy megszüntetése a felhasználó feladata. A kötőelemmel szemben elvárt, hogy az bontható kötés legyen. A csatlakoztatott leágazó méretlen fővezeték, amely a mérőszekrénybe érkezik, az előkészítés során feszültség alá kerülhet, ezért a fogyasztásmérő szekrényben annak megfelelő elhelyezéséről és a képzetlen személyek védelméről gondoskodni kell.
Az előkészített méretlen hálózatot tilos a mért hálózathoz bekapcsolás előtt csatlakoztatni.
Szakember Ajánló Rendszer
Idén január elsejével, a minőségi munkavégzés előmozdítása érdekében, az előzetesen meghirdetettek szerint szakembert ajánló rendszert hoztunk létre, és az országban tevékenykedő elosztói engedélyesek gyakorlatához utolsóként csatlakozva, az elosztói engedélyesi zárópecsét megbontását feltételhez kötöttük.
E változás a mérőhely kivitelezési jogosultságot nem érinti, azonban hálózati engedélyesi zárópecséteket előzetes bejelentést követően, már csak azok a villanyszerelő vállalkozók távolíthatják el, akik sikeres pályázatuk révén bekerültek az ajánlott szerelői rendszerünkbe.
Ez a rendszer alapvetően nyitott, így minden olyan érvényes regisztrációval rendelkező, mérőhelyi kivitelezést végző regisztrált villanyszerelő vállalkozónak lehetősége van bekerülni a rendszerbe, aki a pályázati kiírásban szereplő feltételeket teljesíti. Figyelemmel kell tehát lenni erre a nem éppen apró és sokak munkáját meghatározó változásra.
Kismegszakítók Jelleggörbéi és Karakterisztikái
A kismegszakítók jelleggörbéje két részből áll:
- Kioldás túlterhelés miatt (hőkioldó egység): Minél magasabb az áram értéke, annál gyorsabb a kioldás. A hőkioldó fő eleme egy bimetál (ikerfém) szalag, amely melegedés hatására elkezd alakot változtatni. Az ikerfém termikus tehetetlensége miatt a hőkioldó egység gyorsan reagál az egymást követő túlterhelési áramokra, ezzel védi a vezetékeket és kábeleket a túlmelegedés miatt keletkező károktól.
- Kioldás rövidzárlat miatt (elektromágneses egység): Ha az áram értéke meghaladja a készülék védelmi határértékét, a kioldási idő kevesebb mint 10 milliszekundum, tehát gyakorlatilag nincs késleltetés.
A kioldási karakterisztikákat a fogyasztó jellegének megfelelően kell kiválasztani. A kioldási karakterisztikákat a jobb átláthatóság érdekében betűkkel jelölik, legjobban elterjedtek az B, C, D, K, Z jelölésűek.
- B kioldási karakterisztika (MSZ EN 60898 szabvány értelmében): a névleges áram 3-5 szeresére van állítva. Ipari alkalmazásnál generátorok, hosszú kábelszakaszok, lakossági alkalmazásnál jellemzően ohmos jellegű fogyasztók túláram védelmére használják.
- C kioldási karakterisztika (MSZ EN 60898 szabvány értelmében): a névleges áram érték 5-10 szeresére van állítva. Induktív jellegű és kapcsoló üzemű tápegységekkel rendelkező fogyasztók vezeték védelmére. Induktív jellegű fogyasztók például a villamos motorok amelyeket tartalmaznak különböző ipari berendezések vagy háztartási készülékek. Kapcsoló üzemű tápegységek azok az AC/DC elektronikus tápegységek amelyek eltérően a hagyományos váltakozóáramú tápegységektől egy meghatározott DC feszültségű áram előállításához nagyfrekvenciájú kapcsolójelet használnak.
- MA kioldási karakterisztika (MSZ EN 60947-2 szabvány értelmében): a névleges áramérték 12 szeresére van állítva. Első sorban ipari felhasználása a jellemző, motorindítók túláram védelme.
Kismegszakítók Karakterisztikái
A kismegszakítók karakterisztikáit két eltérő szabvány szerint adják meg, MSZ EN 60898 és MSZ EN 60947-2 szabvány.
BCDKZ típusú kismegszakítók és felhasználásuk | Miniatűr megszakítók típusai @TheElectricalGuy
Összefoglaló táblázat a vezeték-keresztmetszetekről:
| Vezeték típusa | Keresztmetszet | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Méretlen vezeték (erőátviteli) | 10-16 mm² | Sodrott réz, érvéghüvelyezve |
| Vezérlő készülékek tápellátása | 2,5 mm² | Sodrott réz, érvéghüvelyezve |
| Mért vezeték | 10-16 mm² | Sodrott réz, érvéghüvelyezve |
| Méretlen fővezeték (több felhasználási hely) | min. 10 mm² | Anyagtól függetlenül |
| Méretlen fővezeték (egy felhasználási hely) | min. 6 mm² | Anyagtól függetlenül |
| Mért fővezeték | min. 6 mm² | |
| Vezérelt főáramkör (max. 32A) | 6 mm² | Sodrott réz, érvéghüvelyezve |
tags: #villany #biztosíték #méretek #táblázat