Villamospótló autóbuszok és a közúti közlekedés szabályai
A villamospótló autóbuszok a közlekedésben „buszként” viselkednek, nem villamosként. Még tavaly októberben írtam le a véleményem ezekről az új megállóhelyet jelölő BKK táblákról és azonnal felmerült a kérdés, hogy megfelelnek-e a KRESZ előírásainak. A közúti jelzőtáblák jelzésképét a Közúti Jelzési Egyezmény, valamint az azt kiegészítő európai Megállapodás egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 2004. évi XCI. törvény szabályozza.
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 17. §-a rendelkezik a megállóhelyek jelöléséről. A fentieken túl a közúti jelzőtábláknak - illetve elhelyezésüknek - meg kell felelniük bizonyos műszaki-technikai előírásoknak is, amelyeket a közúti jelzőtáblák méreteiről és műszaki követelményeiről szóló 4/2001. (I. 31.) KöViM rendelet, illetve a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről szóló 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet ír elő.
Utasok kötelezettségei és jogai
Kiegészítésképpen nézzük, mit is ír elő a közlekedési szabálygyűjtemény az utasok részére. A KRESZ 23. § (1) bekezdése szerint az utas csak álló járműre szállhat fel és csak álló járműről szállhat le. A jármű ajtaját az utas csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. Menetrend szerint közlekedő járműre a megállóhelyen kívül felszállni, illetőleg arról leszállni abban az esetben szabad, ha a jármű személyzete erre előzetesen - szóban vagy a vezető által működtetett ajtók kinyitásával - engedélyt adott.
A KRESZ tartalmaz egy kivételt, amikor az indításjelzés megadható akkor is, ha még van a megállóban utas. A jogszabály NEM az utasokra, hanem a JÁRMŰVEZETŐRE vonatkozik! Az indulásjelzést akkor szabad adni, amikor az utasok le- és felszállása befejeződött. A leszállást akkor lehet befejezettnek tekinteni, amikor az utolsónak leszálló utas a talajon áll, és a szerelvényt elengedte.
MOZOGJUNK!
Villamosra vonatkozó szabályok összehasonlítása
A KRESZ vizsgára készülők általában a villamossal kapcsolatos vizsgakérdésektől félnek a legjobban. A villamos is egy közúti jármű, tehát a KRESZ alapvető szabályait a villamos vezetőjének is be kell tartania. Érdemes áttekinteni a legfontosabb különbségeket a villamos és más közúti járművek szabályozása között:
- Körforgalom: A körforgalmat keresztező villamosnak elsőbbsége van.
- Egyenrangú útkereszteződés: A villamosra nem vonatkozik a jobbkéz-szabály, ha balról villamos érkezik, akkor neki is elsőbbséget kell adni.
- Kanyarodás: Kanyarodáskor a mögülünk érkező villamosnak, akkor is ha kanyarodik, elsőbbséget kell biztosítanunk.
- Útszűkület: Útszűkületben a szemből érkező járművek közül mindig a villamosnak lesz elsőbbsége, akkor is ha csak irányváltoztatással tudja az útját folytatni.
| Helyzet | Villamos elsőbbsége |
|---|---|
| Megkülönböztető jelzésű jármű | Nincs (elsőbbséget ad) |
| Gyalogos-átkelőhely | Nincs (gyalogosnak elsőbbsége van) |
| Egyenrangú útkereszteződés | Van (balról érkezőnek is) |
| Zárt pályáról kihajtás | Van |
Fontos hangsúlyozni, hogy a villamosnak nincs mindig elsőbbsége, bár a villamos néha kivételes elsőbbséget élvez, azonban ez nem azt jelenti, hogy mindig és mindenhol elsőbbsége van. A villamospótló autóbuszok esetében azonban a közúti közlekedés általános szabályai az irányadóak, így az autóbuszvezetőnek a KRESZ minden egyéb szabályát maradéktalanul be kell tartania.
Budapesti közlekedési balesetek
Minden, amit a Torott Isuzu autóbuszok javításáról tudni kell