Az UAZ Hunter Expedition: Egy Orosz Terepjáró Ikon Újjászületése

Az UAZ Hunter, a legendás UAZ-469 utódja, a puritán terepjáró kategória megtestesítője, melyet eredetileg a hadseregnek terveztek. Az első sorozatgyártású példány 1972. december 15-én készült el és 1973-ban állt szolgálatba, felváltva elődjét, a GAZ-69-et. A konstrukció annyira bevált, hogy alig módosított formában ma is gyártják, UAZ Hunter néven. Ez a gép nem egyéb, mint az UAZ-469B némileg modernizált változata. A jó öreg UAZ-469-et, vagyis a parancsnoki UAZ-t még 1971-ben dobták piacra. A legszebb az egészben, hogy ez a Lada Nivánál is öregebb modell mind a mai napig gyártásban van, sőt Magyarországon is forgalmazzák. Rég véget ért a hidegháború, lassan kihalnak az orosz autóipar matuzsálemei, de a parancsnoki UAZ él és virul.

Az UAZ Hunter az Extrém Körülmények Hőse

Észak-Ázsiában töretlenül népszerű az UAZ-469 és utódja, a Hunter. Tudjuk, hogy Szibériában kemény az élet, és olyat is láttunk már, hogy egy UAZ-t kvázi sosem állítanak le arrafelé, hogy reggel ne legyen gond. Jakutföld, vagyis a Szaha Köztársaság Szibéria leghidegebb része, melynek negyven százaléka az északi sarkkörön túl található. Fűtött garázs hiányában marad a ponyvákkal körbetekerés Jakutföldön, a világ legnagyobb, 3,1 millió négyzetkilométer alapterületű önálló államisággal nem rendelkező területén. A lángszórós hősugárzó két órán át a motor alatt valószínűleg nem túl gazdaságos, de az olajnak folynia kell. Ilyenkor nincs más hátra, mint a teljes bekuckózás négy keréken. Alul-felül takarók, és persze a hűtőrács teljes kiiktatása a motorhő maximális megtartása érdekében. A kemény dió a dupla szigetelés, műanyag lapokkal a szélvédőn és az oldalüvegeken. Ám így legalább megszűnik a deresedés. Nagy kerekeken és LED-fényszórókkal is csak egy piszkosul elavult 4x4 az UAZ 2023-ban, de Jakutföldön más tempóban halad az idő. A vadászok kedvence 2003-ban kapta ezt a beszélő nevet, már nem ponyva, hanem fémtető kerül a védelemre nem különösebben szoruló, slaggal mosható utastér fölé.

A Modern UAZ Hunter Expedition: Felszereltség és Képességek

A katonai jármű, amely minimális változtatásokkal polgári életre adaptálva is megőrzi értékeit, mint az egyszerűség, a praktikum és a megbízhatóság. A karosszéria vonalainak ellenőrzött geometriája, amelyet egy pillantásra felismerünk, továbbra is jellemző. Az új UAZ Hunter Expedition elsősorban divatos kétszínű fényezéséről, egyedi lökhárítóiról, masszív gallytörő rácsáról, illetve 16 colos lemezfelnikre szerelt, 235/85-ös méretű BF Goodrich All-Terrain terepgumijairól ismerszik meg. Az új modell metálfényezéséről és sarokvédős lökhárítóiról ismerhető fel, különben nem jelentős a változás. Az alapmodellnél 1,4 centiméterrel nagyobb hasmagasságú modellhez alapáron jár az oldalsó fellépő, a tetőcsomagtartó, illetve az elektromos csörlő.

Műszaki Adatok és Felszereltség

A Hunter számos megerősített felszerelést kínál a legkeményebb terepre is. Az első power lökhárító lehetővé teszi egy emelő beépítését, és vontatószemekkel, valamint elektromos csörlővel is felszerelt. Hátul power lökhárító pótkerék-tartóval, vonóhoroggal, emelőnyílással és vonóhoroggal. Power fellépők, melyek erőtől teszteltek és teljes mértékben alkalmasak a jármű emelésére emelővel, még teljesen megrakva és sáros talajon elakadva is. Kormányművédő, amely megvédi a kormányművet a mechanikai ütésektől, szennyeződésektől, víztől és portól. A széles csomagtartó tartók egyenletes terheléseloszlást biztosítanak, és a magas oldalak alkalmasak lapát, emelő szállítására vagy roló felszerelésére. A hátsó tengely differenciálzárral rendelkezik. A módosított kerékjárati ívek lehetővé teszik nagyobb kerekek felszerelését. Az első tárcsafékek javítják a fékezést és növelik a hatékonyságot mind úton, mind terepen. Fékerő-elosztó rendszer is a felszereltség része. Részleges összkerékhajtás terepáttétellel. Növelt terepjáró képességével a Hunter a legnehezebb helyzetben sem adja fel. Az úton pedig magabiztosan gyorsul és tartja a nyomvonalat. A hasmagasság 241 mm.

Az Utastér: Kényelem és Praktikum

Az UAZ-469 tervezői cseppet sem tartották szem előtt a kényelmet és a komfortot. Múlt és jelen, pontosabban inkább közelmúlt érdekes randevúját adja az utastér is, de ahhoz, hogy ezt felfedezzük, előbb meg kell küzdeni az ajtókkal: a szűk kivágáson születésközeli élmény bejutni, a klasszikus, terepjárósan vékony fémtáblákat pedig erővel kell bevágni, bár később talán idomulnak hozzájuk a gumikéderek. Aki a BMW X5 motoros masszázsüléséhez szokott, alaposan meg fog lepődni a műbőr lócákon, finom textilek helyett pedig újkorukban nem éppen levendulaillatot árasztó gumiszőnyegeket találunk a padlón. Ám ne feledjük, hogy Gucci-ruhák helyett ezt sáros gumicsizmák, olajos kesztyűk, koszos overallok fogják belakni, így egy szempont mindent felülír: a tisztíthatóság. Jól használható a csomagtartó, de a felárért ide beszerelt két szükségülés nem lehet leányálom. Egyszerűek a kárpitok és sok az elnagyolt részlet, bár a gyár állítólag sokat szigorított a minőség-ellenőrzésen. Orosz riválisa, a néhány kereskedőnél nálunk is kapható Lada Niva kevesebb helyet kínál, és nem ennyire rusztikus, de összességében komfortosabb.

A tökéletes futóműállítás: Hunter HawkEye

Alapesetben az UAZ ötüléses, de extraként a menetirányra merőlegesen még két széket lehet kérni a csomagtérbe, amely feltehetően csak egy ZIL teherautó platójánál nyújt több komfortot. Bár a dzsip alig hosszabb egy Fiat Puntónál, és még csak nem is különösebben széles, egész elfogadhatóan el lehet benne férni. A bő kétméteres magasságból a kabin fejtere is sokat profitált, ebben tényleg lehet vadászkalapban is utazni, és a forgalomra is jó panoráma nyílik belőle. Oldaltartása persze nincs az üléseknek, de ne legyünk telhetetlenek: az elsőket már sínen lehet előre-hátra tologatni, nem kell a régi villáskulcsos, átszerelős módszerhez folyamodni. Sőt megjelentek a fejtámlák és az automata övek is. Az első utasok számára kapaszkodó a könnyű beszálláshoz. A fűtött első ülések kényelmes utazást biztosítanak még fagyos téli körülmények között is. A klasszikus műszerfal információgazdagságot, robusztusságot és praktikumot ötvöz. A puritán belső sok műszerrel, kapaszkodóval és tolóablakokkal. A csomagtartó terjedelmes rakomány és felszerelések szállítására, a hátsó ülések 60/40 arányban lehajthatók, vagy 180°-ban szétterítve hálófülkévé alakíthatók. Minden kényelmet és díszítést nélkülöző utasterébe már a beszállás is egy feladat, a ferdén kivágott ajtónyílások kicsik, emiatt az első ülés a hátraszállás útjában van, cserében a hátsó ablakon is ki lehet nézni balra fordulásnál. A hátsó ülés ággyá alakítható, ez a legtöbb erőfeszítést és türelmet igénylő művelet a nehezen hozzáférhető és mozgó tekerős állító miatt.

Változások az Idő Során

Oroszországban évtizedek óta sok faceliften esett át az UAZ, amely 1993-ban kapta meg a 31514 nevet, aztán később a jobban csengő Hunterre keresztelték. A 21. század tiszteletére a kettéosztott szélvédőt és a fentről kalimpáló ablaktörlőket a ma szokásos elrendezés váltotta fel, ezenkívül eltolható ablakok jelentek meg az ajtókon, ami nem tűnik luxusnak, de ha figyelembe vesszük, hogy régen szellőztetéshez villáskulccsal kellett levenni a táblákat, gáláns gesztusnak számítanak. A sok apró változtatás egyike a tolóablak, de a csavarok még itt is kilátszanak. Már belülről állítható a fényszóró magassága. Valójában éppen az üvegfelületei teszik szokatlanná az UAZ-t, amelyek a típus 1972. augusztus 4. óta datált történetében először körbeérik a karosszériát, így a terepjáró kevésbé tűnik mozgó katonai sátornak. Ez a drabális keménytető hozománya, csakúgy mint a jó kilátás és a nagy méretű, oldalra nyíló csomagtérajtó - természetesen kívül hordott pótkerékkel.

A motortérben történtek a legnagyobb változások: megjelent egy 2,2-es common-rail turbódízel, de aki maradna az egyszerűbb technikánál, rendelhet 2,7 literes, 16 szelepes benzinest is. Mindkettőben sok a Bosch-alkatrész, és egyelőre Euro-4-esek. A régi 469-esek gyenge pontja, a volt szovjet motor helyett egy ZMZ-gyártmányú 128 lóerős, 2,7 literes, 16 szelepes, Euro-6-os szívó benzines került az orrába. Ezzel minden gondja megoldódott: a kapcsolható összkerékhajtás és a felezőváltó évtizedekkel ezelőtt bizonyított, a mechanika tartósságáról pedig a megerősített féltengely, a jobban felszerelt kivitelekben kormányművédő acélcsövek mellett osztó- és váltóművédő páncéllemez gondoskodik.

Vezetési Élmény és Menettulajdonságok

Arra számítottam, hogy a régi katonai dzsipekhez illően küzdelmes lesz a Hunter vezetése, de erre rácáfoltak az első kilométerek. Könnyen jár a szervórásegítésű kormány, amelynek karimája családi helyett immár egy L-es pizza átmérőjével vetekszik. Meglepően precízen kapcsolható az ötsebességes váltó is, amely az orosz UAZ weboldal szerint Hyundai Domos gyártmányú. Az első lassításnál rosszmájúan nagy követési távolságot hagytam, és bíztam az óriási légellenállásban, de kiderült, hogy az elöl hűtött tárcsás, szintén szervós fékrendszer is egész hatásosan teszi a dolgát. A legérdekesebb mégis a dízel UAZ-ban, hogy mennyire jól megy - hiába, a 270 newtonméteres nyomaték azért megteszi a magáét. Bár a korábbi nulla zajszigeteléshez képest a motorháztetőn és a tűzfalon megjelentek a hangelnyelő betétek, állandó útitárs a Hunterben a kerregés, szörcsögés és a turbó sivítása, de annyira azért nem vészes a helyzet, hogy csak kiabálva lehetne benne beszélgetni.

A Hunter alvázas kialakítású, elöl-hátul merevhidas, rövid tengelytávú, de magas építésű járgány, ami terepen mind az előnyére válik. Országúton viszont amellett, hogy dobálósan rugózik (szülőhazájában emiatt hívták kecskének), nagyokat billen a kanyarodás kósza gondolatára is, egyenesfutásról pedig kár beszélni, mert nincs: folyamatosan korrigálni kell a kormányon, mint az amerikai filmekben. Emiatt a száz feletti tempó extrém kaland, a kóválygó UAZ-ban a 70-80 érződik biztonságosnak, bár elméletileg el tudja érni a legnagyobb megengedett sztrádatempót is. Az UAZ kora többek közt a szellőzőrendszeren is jól lemérhető, hiszen még mindig a szélvédő előtt felnyitható rostélyon szívja be a külső levegőt, amihez nem túl finom fokozatokban, ipari porszívóként búgó ventilátorral lehet hozzákeverni a radiátorból érkező szibériai hőséget. Gallytörő rácsával és a hatalmas tetőcsomagtartójával már-már expedíciós járműnek tűnik a benzines UAZ, amely két különálló, 39 literes tankból szürcsölgeti a naftát - egy kapcsolót átbillentve ugyanaz a műszer mutatja mindkettő tartalmát. Ezenkívül a jó öreg olaj- és vízhőfokmérő, illetve töltésjelző adja meg a gépszeretőknek a vezérlőpult-hangulatot, ugyanakkor a kezelőszervek zöme időközben kicserélődött, túlnyomórészt a Lada 2107-esből, Samarából és 2110-esből ismerős elemekre. Még a kézifék is hagyományos fekvő kivitelűre alakult a régi függőleges síbotból, a fronthajtás és a felező pedig kettő kicsi helyett immár egy kombinált karral kapcsolható - küzdelmesebben, mint vártam. Amilyen ügyetlen országúton, olyan magabiztos terepen az UAZ. A tetőlámpás, gallytörős off-road csomag kifejezetten jól áll neki, megfelelő gumival szinte bárhová elmegy. Banális, de terepen fontos extra a szivargyújtó-aljzat a GPS-nek, egy utólagos hátsó diffizárat talán még érdemes lehet betenni. Bár aszfalton is hamar eléri és minden erőfeszítés nélkül megfutja a 90 km/órás tempót, mégis a pocsolyából pocsolyába ugratás áll jobban az UAZ-nak. Itt elemében van a technika, nincs gond a szigeteléssel és az összeszereléssel sem, a buckák között csak a szerszámkészlet és az övcsatok csapnak zajt. Puritánsága inkább előnyére, mintsem hátrányára válik, a Lada 4×4-et kivéve minden új riválisánál felszabadultabban használhatjuk arra, amire szánták.

Hunter öntözőrendszer vezérlés

Az UAZ Hunter a Magyar Piacon

Most fordulhat a kocka: ha minden a tervek szerint alakul, nemsokára Magyarországon is bárki vehet újonnan UAZ-t. A rusztikus terepjáró a tíz év után először újra megrendezett klasszikus újautó-kiállításon, a Mobilitás 2014-en mutatkozott be a nagyközönségnek, és mindenkiből ugyanazt a reakciót váltotta ki: jé, ezt még gyártják? Az évtizedek óta Volvo-kereskedelemmel foglalkozó Ivanics Lajos és kollégája, Koleszár Ferenc Kazahsztánban és Kirgizisztánban tett útjuk során, egy vadonatúj UAZ Hunter láttán döntöttek az import bevezetése mellett. Koleszár úr, aki évtizedeken át külkeresként kapcsolatban állt a Független Államok Közösségével, illetve a Szovjetunióval, és többek közt a Zsigulik alkatrészeit gyártó Bakony Műveket is képviselte, telefonálni és levelezni kezdett. Nem sokkal később egy - eredetileg üresen visszatérő - kamionon már úton is volt három darab új Hunter az Uljanovszki gyárból, Fehéroroszországban átpakolták őket, majd megérkeztek épségben Budapestre.

Bár vannak modernebb típusai is a gyárnak, például a pickupként is kapható Patriot, Ivanicsék a retróhullámot meglovagolva először a 469-esen alapuló Hunterrel próbálnak szerencsét, hisz ennek a terepezők körében nem kell bizonyítania. E kategóriában nyugati márkák is kínálnak null kilométeres oldtimereket katonai célokra és kőkemény dagonyázásra, ezeket a kultuszuk miatt évtizedek óta leváltani sem tudják igazán. Ám egyikük sem olcsó: a Land Rover Defender teherautó kivitelben is legalább 7,7 millió forintba kerül, míg a Mercedes G-osztály luxuskivitelű, bivalyerős személyautóként sokkoló 27 millióról indul, és a mára csak fazonjában régi Jeep Wrangler sem áll meg 10,3 millió alatt.

Aki magához tér a viszontlátás meglepetéséből, mindig ugyanazt kérdezi: mennyibe kerül az UAZ? Erre most még nem tudnak választ adni a márka hazai képviselői, de azt biztos, hogy az orosz gyártás, az Euro 4-es motor és a személyautó-kialakítás kombinációja brutális állami sarcokat ígér: a magas regisztrációs adó, és a 27 százalékos áfa mellett vámot is kell fizetni utána, ami a járulékos költséggel együtt eléri az ár tíz százalékát. A jövőre tervezett forgalmazás szempontjából fontos a besorolás, hisz a környezetvédelmi kategória mellett (a gyár dolgozik az Euro-5-ös motorokon) biztonsági előírásokat is kell teljesítenie az EU-ban a személyautóknak, márpedig az UAZ-ban nemigen találunk légzsákot, ABS-t és gyalogosbarát orrkialakítást. Egy reális lehetőségnek tűnik az N1G (áruszállító terepjáró gépkocsi) besorolás, de itt még tartogathat meglepetéseket a bürokrácia. Tisztázni kell, hány személyt szállíthat, és mi minősül zárt raktérnek, hiszen kétülésesként a Hunter sok ügyfelet veszhetne névadói, a vadászok körében.

Bár csak tavasz óta elérhetők a régi és új UAZ-ok, bányászok, erdészek és vadászok máris (újra) felfedezték az orosz igénybevételre tervezett, olcsón elérhető célszerszámokat. Az iroda Gyöngyösön van, de a nagy érdeklődés örömére készül a budapesti szalon a XI. kerületben.

A Jövő és az Örökség

Korai lenne még ilyet mondani, hiszen a volt szocialista márkák éppen reneszánszukat élik. Folyamatosan fejlődik az orosz Sollers cégcsoport tulajdonában lévő UAZ is, a 2014-es minőségbiztosítási reformmal búcsút mondtak a trehány gyártási minőségnek, és a retró típusok mellett a Patriot, Pickup, Cargo hármas is készül. Nem a fantázia vagy az anyagi háttér hiánya, hanem a vásárlók tartják életben a volt szovjet technikákat, ugyanis 2015-ben már leállították a Hunter gyártását, a vevők nyomására azonban 2016-tól újraindult a szalag. Az Uljanovszkij Avtomobilnij Zavod a német offenzíva elől áttelepített üzemként a második világháború alatt jött létre, eleinte főként GAZ-69 terepjárókat készítettek. Később saját haszonjárműcsaládot mutattak be, majd 1972-ben, hét évvel a bemutatása után gyártani kezdték a parancsnoki UAZ-t.

Mennyire biztonságos a Mitsubishi Lancer?

tags: #uaz #hunter #fal #toresteszt

• Alufelni vásárlás Győrben
• Szigetszentmiklósi alufelni görgőzés
• Suzuki Chiori autómodellek
• JTD motorok vezérlésrögzítő célszerszáma
• Vezérléscsere Golf 6