A szénhidrátbevitel szerepe a magzat fejlődésében és a terhességi cukorbetegség kockázata

A várandósság időszaka különleges figyelmet igényel az étrendet illetően, különösen a szénhidrátbevitel szempontjából. A szakemberek véleménye szerint a várandós kismamáknak alapvetően nem szabad alacsony szénhidráttartalmú diétát folytatniuk, gyakorlatilag jó, ha a kalóriabevitel fele leginkább szénhidrátokból származik, mivel glükózzá alakulnak, amire a magzatnak szüksége van. A szénhidrátok fehérjét és zsírokat is biztosítanak a babának, amelyek hozzájárulnak a kicsi optimális fejlődéséhez.

A szénhidrátmentes étkezés kárt okozhat a magzatban, csupán a fehérjetartalmú étkezés tehát nem biztos, hogy elegendőnek bizonyul, hiszen ez nem biztosítja a kellő mennyiségű tápanyagot. A magas fehérjetartalmú étrendtől növekszik a test kortizolszintje, ez pedig gyermek-, illetve felnőttkorban egyaránt befolyásolhatja a vérnyomást. Éppen ezért mindig érdemes megfontolni, hogy mit eszünk és alaposan átgondolni, hogy árthatunk-e vele a babának, viszont teljesen semmiképp se iktassuk ki az étrendünkből a szénhidrátot.

Ajánlott szénhidrátbevitel és források várandósság idején

A szakemberek napi 175 és 210 gramm közötti szénhidrátot javasolnak, de a pontos mennyiség függ a testsúlytól, az aktivitástól és más egyéb tényezőtől is. Energiaforrásként elsősorban a szénhidrátok szolgálnak, melyek napi bevitele 320-380 g között ajánlott. Szénhidrátokban gazdagok a teljeskiörlésű termékek, gabonafélék, tej vagy cukor.

A teljes kiőrlésű gabonafélék az összetett szénhidrátok és rostok kiváló forrásai. Energiát biztosítanak az anyának és a babának, valamint segítenek megelőzni a székrekedést. A teljes kiőrlésű gabonafélék közé tartozik a barna rizs és a quinoa is, de Ilyen típusú tésztákat akár házilag is készíthetünk egy remek tésztagép segítségével.

Az élelmi rostok megnövelt bevitele az emésztőrendszerre van jótékony hatással. Tulajdonképpen olyan összetett szénhidrátok ezek, melyek kis mértékben emészthetőek. A főzelékfélékből és a gyümölcsökből a pektin, a gabonafélékből a béta-glukán, a cellulóz és a lignin nyerhető ki.

Jetta elektromos problémák megoldása

Dietetikus útmutatója az étkezéshez a terhesség minden trimeszterében | Te kontra étel | Well+Good

Milyen szénhidrátokat érdemes kerülni vagy mértékkel fogyasztani?

Sok olyan szénhidrátforrás van, amit célszerű elkerülniük a várandós kismamáknak, legalábbis figyelniük kell, hogy mértékkel fogyasszák ezeket. Az efféle termékeket, élelmiszereket „rossz szénhidrátoknak” is hívják, többek között ebbe a csoportba tartoznak a fánkok, gyorséttermi kaják, pizzák, nyalókák és még számos más egyéb. Mindezek fogyasztása túlsúlyhoz vezethet, de cukorbetegséget is kiválthat a terhesség ideje alatt. A cukrot érdemes mézzel helyettesíteni, gyümölcslevekből és egyéb élelmiszerekből is ajánlott alacsony cukortartalmút választani.

Az étrend általános változásai a terhesség alatt

Miben más az ideális kismama étrend a terhesség alatt, mint előtte?

Terhesség alatt kettő helyett enni? Nem, nem. A mennyiség helyett a minőségre összpontosítson. A magzat egészséges fejlődéséhez fontos, hogy a kismama tápláléka megfelelő összetételű és vitaminokban valamint ásványi anyagokban legyen gazdag. A helytelen táplálkozás, az egyes tápanyagok egyenletlen pótlása kedvezőtlen hatással lehet a baba és a mama egészségi állapotára. A „kettő helyett enni“ nézet mára már elavult.

Egy kismamának több energiára van szüksége, mint a terhesség előtti időszakban, hiszen a magzat növekedése mellett a méh, a méhlepény és az emlő szövetei is növekednek. Ehhez és ezek alapanyagcseréjéhez pedig nem kevés energiára van szüksége a szervezetnek. Az első trimeszterben az alap energiaigény mindössze 6-7%-kal növekszik meg, ami kb. 150 kalóriát jelent. Később ez már 300 kalóriára növekedhet, ám ha a kismama túlsúllyal kezdte meg a terhességet, ez a plusz kalória bevitel nem haladhatja meg a 200-at. A bevitt energia nagy része a megnövekedett alapanyagcserét fedezi, míg 40%-a az új szövetek képzésében játszik szerepet.

Természetesen a tápanyagigény minden kismama esetében egyedi, hiszen számít az, mennyi idős a leendő anyuka, milyen fizikai állapotban volt a fogantatás előtt, de még az éghajlati viszonyoknak is hatása van ennek alakulására. Emellett a tápanyagok iránti igény is más a kismama étrend során, fehérjéből, szénhidrából és zsírokból is érdemes többet fogyasztani.

Motorzörgés és olajszint

Fehérje, zsír, vitaminok és ásványi anyagok

Terhesség során nő a fehérjeszükséglet, az érett magzat számára az anyai szervezet kb. 630 g fehérjét biztosít. Az ajánlott napi fehérjebevitel terhesség alatt 90 g (ami a napi kalória bevitel 15-20%-át képviseli). Fehérje esetén ez 10 gramm pluszt jelent, ami körülbelül két tojás tápértékének felel meg.
A várandós anyukák ajánlott napi zsír bevétele 70-80 g. Az esszenciális zsírsavak fogyasztása a baba idegrendszerének megfelelő fejlődése érdekében szükséges. Zsírokból érdemes a növényi eredetű és a tengeri halakban megtalálhatóak fogyasztását növelni, ezek ugyanis csökkentik a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát, de a vitaminok felszívódását és a hőszigetelést is segítik.
A vitaminok tekintetében a folsavra kell leginkább odafigyelni, ugyanis ennek bevitelét meg kell duplázni. A D - vitamin, a C - vitamin és a B - vitaminok bevitelének igénye pedig 25-30%-kal nő meg.
Az ásványi anyagok közül a foszfor igény 50%-kal, a jód, a cink és a réz iránti szükséglet pedig 25-30%-kal növekszik. A magnézium iránti szükséglet akár 50%-kal is növekedhet.
A folsav a fejlődési rendellenességek, elsősorban a gerinc-, ajak- és szájpadhasadék kialakulásának, valamint némely szív és húgyúti rendellenesség megelőzésében játszik szerepet. Kiegészítőként szedése legalább a terhesség 12. hetéig ajánlott.
A vashiány vérszegénységben nyilvánul meg, amely viszont növeli a korai szülés illetve a baba elhalálozásának kockázatát.

Folyadékbevitel

A megfelelő mennyiségű folyadékbevitel jelentősége a terhességi rosszullétek során is nő. Folyadékforrásként első helyen a tiszta víz álljon, alkalmasak az alacsonyan vagy közepesen mineralizált természetes ásványvizek, gyümölcs- és zöldséglevek vagy dzsúszok, nektárok 1:1 arányban vízzel hígítva. Az anyai szervezetbe bejutott folyadékmennyiség egyénileg eltér és nagy mértékben függ az étrend összetételétől és a szezontól (hiszen meleg időszakban több folyadékot fogyasztunk).

Terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz)

A várandósság alatt is kialakulhat cukorbetegség vagy más néven gesztációs diabétesz. Ez az állapot a legtöbb esetben csak a baba megszületéséig tart. A jelenség oka a terhesség alatti hormonális változásokban keresendő. Becslések szerint minden második kismama túlsúlyos vagy elhízott a várandósság korai szakaszában, ami jelentősen növeli a terhességi magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Magyarországon a terhességek mindössze 6-8 százalékánál alakul ki gesztációs diabétesz, egy 2016-os hazai felmérés szerint azonban a kismamák kevesebb mint fele változtat az étrendjén a várandósság ideje alatt. A terhességi cukorbetegségnek általában nincsenek tünetei, ám komoly veszélyt jelent mind a kismama, mind a baba egészségére.

Rizikófaktorok és tünetek

Terhességi diabétesz bárkinél előfordulhat, mégis vannak olyan kismamák, akiknél különböző rizikófaktor áll fenn: a 35 évesnél idősebbek, a túlsúlyos nők (BMI>30), asszisztált reprodukcióval (mesterséges megtermékenyítéssel) megfogantak, azok, akiknek a családi kórtörténetükben szerepel a cukorbetegség vagy az előző várandósságuk alatt is volt gesztációs diabéteszük, várandóság előtt már inzulin rezisztencia (IR) alakult ki, korábban előfordult koraszülés, méhen belüli elhalás, fejlődési rendellenességgel világra hozott gyermek, >4000 g- os baba világrahozatala, Ikerterhesség.

Sajnos a terhességi cukorbetegség igen tünetszegény, így csak a szűrővizsgálatok alkalmával derül fény a kialakult betegségre.

A20DTH motor olajnyomás hibái

Szűrés és diagnózis

Magyarországon 2004 óta kötelező a gesztációs diabétesz teljes körű szűrése, amely a terhesség 22-28. hete között végezhető el. A kismamák általános diabétesz-szűrése a terhességi protokoll szerint a várandósság 24-28. hetében történik.

Különböző protokollt követnek az orvosok e téren, attól függően, hogy volt-e már a kismamának előző várandósság alatt cukorbetegsége, illetve az inzulinrezisztencia fennáll-e. Ha nincsenek rizikófaktorok és a rendszeres vérvizsgálatok alkalmával sincsenek emelkedett vércukorértékek, akkor a cukorterhelést 24-28. hét között végzik el. Ha viszont korábbi várandósság alatt már fennállt gesztációs diabétesz, akkor a jelen terhesség korai szakaszában, a 10-12. héten már megtörténik a terheléses vizsgálat. Ha a korai teszt nem mutat kóros értékeket, akkor ez a vizsgálatot a második trimeszterben ismétlésre kerül.

A terheléses vércukor vizsgálat 75 gramm glukózzal történik, ez a standard orális terhelés (OGTT). Az első vérvétel után a kismama a cukoroldatot elfogyasztja, mely után 120 perc múlva egy újabb vérvétel történik. Az itt kapott eredményeket szakorvos értékeli ki.

Terhességi cukorbetegség diagnosztikai értékei (OGTT)
Vércukorszint	Éhomi vércukorszint	120 perces vércukorszint
Normál vércukorérték	4,1-5,6 mmol/l	<5,6 mmol/l
Terhességi hiperglikémia	>5,6 mmol/l	7,8 mmol/l
Terhességi diabétesz	>7,0 mmol/l	>11,1 mmol/l

Ha az értékek emelkedettek, de az éhomi érték még nem éri el a 7,0 mmol/l-et vagy a 120 perces érték 7,8 mmol/l alatt van, akkor terhességi hiperglikémiáról beszélünk. Ilyenkor életmódváltás és fokozott vércukorvizsgálat szükséges. Ha a terhességi diabétesz igazolódik, akkor mielőbb diabetológus szakorvost felkeresni létfontosságú a további teendők céljából.

A terhességi cukorbetegség hatása a magzatra és az anyára

A várandóság alatt a kismama gesztációs diabétesze, főleg, ha az kezeletlen marad, a magzatra is hatással van, nála is szövődmények alakulhatnak ki, melyek a szülés körülményeit és a baba születés utáni életét is befolyásolhatja. Az átmeneti diabétesz magas születési súlyt és a baba belső szerveinek megnagyobbodását okozhatja, a 12. hét után pedig koraszüléshez vagy vetéléshez is vezethet.

Hatása a magzatra

Méhlepény-elégtelenség: A méhlepény sejtjei károsodnak, így romlik a baba oxigén- és tápanyagellátottsága. A magzat fejlődése elmarad és akár a szervei is károsodhatnak.
Nagyobb születési súly: A méhlepényen keresztül a baba több cukorhoz juthat, ha az anya vércukorszintje magasabb. A hasnyálmirigye így több inzulint termel, hogy a fölösleges cukrot felhasználja, így kialakul a súlytöbblet. Megfigyelhető még a magzaton ödéma is, mely tovább gyarapítja a testtömegüket. A nagyobb babák születéskor sérülékenyebbek, és az anyuka számára is nehezebb a szülés.
Nagyobb hasi szervek: A nagyobb súlygyarapodás hatással van a születendő gyermek szerveire is. A máj, szív, lép nagyobbodhat meg.
Koraszülés kialakulásának kockázata: A koraszülés előfordulhat a méhlepény károsodása miatt, de akár a szülészorvos is kezdeményezheti a baba születésének idő előtti megindítását. Ez akkor fordul elő, ha a gyermek nagyobb súlyú és veszélyezteti a baba vagy az anyuka egészségét.

A babák esetében magzati túlnövekedés alakulhat ki, illetve fokozódhat a gyermekkori elhízás kockázata. A cukorbeteg kismamák babáinál jellemzőbb a magas születési súly és a szervek túlnagyobbodása is. A várandósság alatti cukorbetegség nem megfelelően kezelve sokszorosára növelheti a magzatnál a fejlődési rendellenességek esélyét, valamint gyakoriak az inzulinproblémák is az ilyen újszülötteknél, hiszen a kismama magas vércukorszintjének kompenzálása miatt a gyermek szervezete hozzászokik a megnövekedett inzulintermeléshez.

Hatása az anyára

Fertőzések fokozott kockázata: A terhességi cukorbetegségben szenvedő nőknél nagyobb lehet a fertőzések kockázata. Leggyakoribbak a hüvelyi, a hólyag- és a vesefertőzések.
Toxémia: Néhány nőnél kialakul a toxémiának nevezett nagyon súlyos szövődmény. Tünetei a magas vérnyomás, az extrém ödémásodás (lábdagadás, arc és szemkörüli vizenyő) és a vizelet a fehérjét megjelenése. A toxémia életveszélyes is lehet az édesanya és a kisbabára nézve is, így gyors kezelésre van szükség.

A terhességi cukorbetegségben szenvedő nők 20-50 százalékánál 2-es típusú cukorbetegség alakul ki a szülést követő 5-10 éven belül.

A terhességi cukorbetegség kezelése és nyomonkövetése

A kezelés célja az optimálist minél jobban megközelítő vércukorszint biztosítása, a kismama és a baba egészsége érdekében. Ez a kezelés nem csak gyógyszeres terápiából áll, hanem egy team munka, ahol terhességi diabétesz kezelésében jártas: diabetológus szakorvos, dietetikus és mozgásterapeuta közösen segít az optimális vércukorszint elérése érdekében.

A magas vércukorszint diagnosztizálását követően a kismama 2 hétre szigorú, 160g-os diétát tart. E mellett az étkezések előtt közvetlenül és az étkezések után egy órával vércukormérést végez. Ezeket az értékeket a diabetológus értékeli, és dönti el, hogy szükség van-e inzulin terápiára, vagy csak a diéta pontos betartása és a rendszeres testmozgás szükséges. A szigorú diéta, az állapotnak megfelelő, rendszeres mozgás és szükség esetén az inzulin terápia a kulcsa szövődmények elkerülésének.

Terhességi cukorbeteg diéta

A kismama étrendjének kialakítása minden esetben egyénre szabottan kell történnie. A diéta szempontjából figyelembe kell venni: vércukorérték, testtömeg, életkort, babák számát, életmódot, fizikai aktivitás. Az étkezések gyakorisága hasonló a 2-es típusú cukorbetegség diétás kezeléséhez, azaz az étrend vázát a rendszeres, napi ötszöri étkezés adja, e mellett számba kell venni az energiatartalmat és a tápanyagok összetételét. Lehetőség szerint kerülni kell az egyszerű cukrok fogyasztását, érdemes több zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát és teljes értékű, állati fehérjét fogyasztani. A terhességi cukorbetegség diétájának kialakítása mindig dietetikus feladata, akik az alapok meghatározása mellett receptötletekkel is segíti a kismamát.

Vércukormérések és nyomonkövetés

Gesztációs diabétesz esetén kiemelkedően fontos a vércukor rendszeres ellenőrzése, annak vércukornaplóba történő dokumentálására. Az értékek nyomonkövetésével lehetséges az indokolt diéta, a mozgás és az inzulin terápia pontos beállítása. Mivel a vércukorszint változik a nap folyamán, 4-6 alkalommal kell naponta ellenőriznie, kismamák esetében az étkezések előtt közvetlenül és utána 1 órával kell mérni. Ezt legalább a főétkezések idején érdemes elvégezni.

A terhesség során szerzett cukoranyagcsere-zavar normál esetben a szülést követően helyreáll, azonban fokozott figyelmet érdemel mind az anyuka, mind az újszülött. A várandósság alatt fenálló cukorbetegség miatt mindkettőjüknél előfordulhat a későbbiekben diabétesz. Ennek kiszűrésére A Magyar Diabétesz Társaság protokollja szerint kell eljárni:

Utánkövetési protokoll az anyukánál:
- Vércukorvizsgálatok a szülést követő napokban, még a szülészeti osztályon.
- Szülés után 6 héttel vércukorterheléses vizsgálat elvégzése.
- A szülést követő egy év múlva vércukorterheléses vizsgálat elvégzése.
- 2 évente vércukorterhelés.
Abban az esetben, ha a diabétesz fennáll a szülés után is, illetve a kontroll vércukorterhelések eltérést mutatnak, diabetológus szakorvosával, illetve dietetikussal is konzultálni kell az elkövetkező kezelésekkel kapcsolatban.
Utánkövetési protokoll a gyermekeknél:
- A gyermeknél a szülést követő napokban történik vércukorvizsgálat.
- Normál értékek esetén rendszeres ellenőrzés szükséges, kóros eredménynél viszont azonnal gyermekdiabetológus felkeresése indokolt.

Mind az édesanyánál, mind a gyermeknél a rendszeres szakorvosi kontroll, a helyes táplálkozás és a megfelelő fizikai aktivitás igen fontos szerepet játszik. Az alábbiakra ügyeljen az anyuka, ha terhességi diabétesz állt fent a várandósság alatt: Gyermekének legalább fél évig anyatejes táplálásban részesüljön. A várandósság alatti diéta folytatása és a normál testtömeg megtartása. A cukorbetegséggel kísért terhességéről időben tájékoztatni kell háziorvost, gyermekorvost, védőnőt. Amennyiben fennáll a terhességi cukorbetegség veszélye, kontrollált diétával megelőzhető a folyamat, betegség esetén pedig a szoros orvosi kontroll mellett folyamatos együttműködés szükséges a dietetikussal. A megfelelő diéta nemcsak a szövődmények elkerülése miatt fontos, hanem az anya és a baba egészségére is nagy hatással van.

Dietetikus útmutatója az étkezéshez a terhesség minden trimeszterében | Te kontra étel | Well+Good

Fontos diétás és életmódbeli tanácsok terhesség alatt

Terhesség alatt próbálja redukálni az élelmiszerekkel járó rizikót. Margit Slimáková, közismert cseh egészségmegőrzési és táplálkozási szakértő, az alkohol kerülését és kávéfogyasztás csökkentését javasolja. Inkább helyettesítse koffeinmentes cikória vagy rozs kávéval. Szintén kerülje a mesterséges édesítőket (amelyek leggyakrabban a light vagy kalóriamentes termékek összetevőinek egyikéhez tartoznak) valamint a fölösleges adalékanyagokat.

Terhesség alatt rizikósnak minősülnek a tengeri halak is, amelyek nehézfémtartalma, a higanyt beleértve, általában magasabb. Ugyanúgy tabunak számítanak a főzés nélkül tálalt állati eredetű élelmiszerek, melyek potenciális Listeria baktérium forrásnak számítanak. A képzett gyógyszerész és dietetikus javaslata szerint a nemes penésszel érő sajtokat friss parmezán típusú sajtokra váltsa. A kismamák kerüljék a csípős ételeket, mert a terhesség utolsó hónapjaiban nehezebben emészthetőek. A problémás élelmiszerek közé sorolható a földimogyoró is.

A Murdoch Gyermek Kutatóintézet vizsgálatai kimutatták, hogy már a kis mennyiségű alkoholfogyasztás is befolyással van a magzat arcfejlődésére.

A gyógynövények külön kategóriát képeznek a várandós anyukák étrendjében. Fogyasztásuknál legyen elővigyázatos, hiszen némelyek a méh összehúzódását és a szülés folyamatának felgyorsítását válthatják ki, ami a terhesség első időszakában nem kívánatos. Sőt az általuk előidézett medence tájék vérallátásának növelése vetéléshez is vezethet. Ezért használatuk előtt mindig kérje ki az orvos vagy a gyógyszerész véleményét. Teljes biztonsággal fogyaszthat kismamáknak szánt teakeveréket. Terhesség alatt nem ajánlott viszont a majoranna, petrezselyem, zsálya, fehér üröm vagy gyömbér. A terhesség 26. hetétől bánjon óvatosan a bazsalikommal, fahéjjal, szegfűszeggel, kardamonnal és oregánóval. A fahéj, szegfűszeg és gyömbér ugyan méhösszehúzódásokat idézhetnek elő, de kis mennyiségben pozitív hatással vannak a terhességi rosszullét kezelésénél.

tags: #szénhidrátbevitel #csökkenése #terhesség #alatt #hatása #a