Az SZJA-csökkentés és a fogyasztás összefüggései a magyar adópolitikában
A hazai adópolitika alakulása közvetlenül meghatározza a lakosság jövedelmi helyzetét és ezen keresztül a fogyasztási szokásokat. Becsléseink szerint Magyarországon az adózók legalsó jövedelmi tizedébe tartozók összességében nagyjából 6-8 százalékponttal több adót fizetnek jövedelmeik után, mint a legfelső jövedelmi tizedbe tartozók. Ezt a jelentős egyenlőtlenséget a jelenlegi rendszer alapvető jellemzői magyarázzák: Ezt nagyrészt három tényező alakítja: a gazdagabbak nagyobb megtakarítási képessége, a magas áfakulcs és a lényegében egykulcsos szja.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztási adók regresszív jellege aránytalanul érinti az alacsonyabb keresetűeket. Abban nincs semmi szokatlan, hogy az áfa regresszív (azaz a gazdagabbak jövedelmükhöz viszonyítva kevesebb áfát fizetnek, mint a szegényebbek): ez a legtöbb országban így van, és az a fő oka, hogy a gazdagabbak jövedelmükhöz képest kevesebbet fogyasztanak (és többet tesznek félre). Ugyanakkor a magyarországi helyzet különösen szembetűnő az európai mezőnyben: Magyarországon azonban ez a hatás viszonylag erős, mivel az áfakulcs magas: az EU-ban átlagosan 21%, szomszédaink többségében 20 %, míg nálunk 27%.
A személyi jövedelemadó szerkezete és a családi kedvezmények eloszlása
Az adóteher eloszlását nagyban befolyásolja az adórendszer progresszivitásának hiánya is. A gyermektelen adózók jövedelemtől függetlenül ugyanazzal az szja kulccsal adóznak, tehát a nagyon sokat és a nagyon keveset keresők fizetéséből ugyanakkora arányban von le az állam. Bár léteznek bizonyos könnyítések, ezek nem tudják érdemben ellensúlyozni a regresszív hatásokat: A gyermekes adózók esetében a befizetett adó összege a gyerekek számától és a jövedelemtől is függ, de ez alig befolyásolja a teljes adóteher eloszlását.
A kedvezmények hatékonyságát több tényező is korlátozza a mindennapokban. Ennek egyik oka, hogy az összes adózónak csak 23 százaléka érvényesít családi adókedvezményt, és a gyermekekkel kapcsolatos összes adó- és járulékkedvezmény nettó értéke az összevont jövedelem alig 2 százalékát teszi ki. Emellett a támogatások eloszlása is a tehetősebbeknek kedvez: A másik ok, hogy a családi adókedvezmény többet oszt a magasabb jövedelműeknek: 2020-ban a kedvezmények csaknem fele az adófizetők felső harmadának jutott (még úgy is, hogy 2014 óta az alacsonyabb jövedelműek a járulékból is levonhatják a kedvezményt).
Mit jelentenek az adókulcsok emelkedése és csökkenése a gazdasági növekedés szempontjából?
Tervezett adóreformok és a többkulcsos szja-rendszer alternatívái
A politikai szereplők egy része a jelenlegi szja-rendszer átalakításával kívánja élénkíteni a lakossági fogyasztást és mérsékelni az egyenlőtlenségeket. A TISZA-kormány pénzügyminisztere, Kármán András a bizottsági meghallgatásán a személyi jövedelemadó csökkentéséről is beszélt, ami 2027-től lépne életbe. A javasolt változtatások célzottan az alacsony keresetűeket támogatnák: A Tisza a programjában azt ígérte, hogy bizonyos fokig visszahozza a többkulcsos adórendszert, a KSH által megállapított mediánbér alatt keresőknek ugyanis adójóváírás formájában lényegében csökkentik a személyi jövedelemadóját (szja).
Adózási tudnivalók az ételfogyasztásról
Ez a megközelítés eltér a korábbi hagyományos modellektől: A TISZA Párt eddig nyilvánosságra került tervei alapján a javaslat lényege nem klasszikus többkulcsos szja-rendszer lenne: a 15%-os névleges személyi jövedelemadókulcs megmaradna, ugyanakkor a mediánbér alatt adójóváírással csökkentenék az effektív adókulcsot, míg minimálbérnél az effektív teher 9% lenne. Az intézkedés közvetlen pénzügyi előnyt jelentene a legkevesebbet keresőknek: A minimálbért keresők szja-ja 15-ről 9 százalékra csökken, adójóváírással havi 20 ezer forinttal kevesebbet adóznak majd a Tisza ígérete szerint. Ebben a struktúrában a minimálbér és a mediánbér között sávosan alakul majd a jóváírás. Mindeközben kiemelt szempont az adóterhek növekedésének elkerülése, hiszen a programban Magyar Péter pártja emellett azt is vállalta, hogy semmilyen munkabért terhelő adót nem emel.
Költségvetési hatások és gazdasági elemzések
Az adócsökkentési tervek megvalósíthatóságát és hatásait szakértők is elemezték. A Niveus becslése a KSH bérmegoszlási adatai és a NAV szja-bevételei alapján készült, mivel teljesen pontos számítás jelenleg még nem lehetséges. A legkisebb jövedelműek támogatása jelentős tételt jelent a költségvetés számára: A számítások szerint a minimálbéren foglalkoztatott, hozzávetőleg 215 ezer munkavállaló esetében havi 20 ezer forintos adócsökkentéssel számolva az éves bevételkiesés mintegy 52 milliárd forint lehet. A teljes program költségvetési hatása ennél jóval nagyobb mértékű: A teljes közvetlen bevételkiesés így megközelítheti a 300-310 milliárd forintot évente.
Az adórendszer átalakítása és az elosztási mechanizmusok megértése érdekében a szakemberek folyamatosan vizsgálják a statisztikai adatokat. A fenti tanulságok egy részletes elemzés eredményei, amelyben a magyar adórendszer újraelosztási hatásait vizsgáltuk olyan egyéni szintű adminisztratív adatbázisok segítségével, amelyek eddig nem álltak a kutatók rendelkezésére. Ez az elemzés rávilágít arra, miként függ össze a lakossági szja-csökkentés a fogyasztási hajlandósággal és az államháztartás egyensúlyával.
Mindent a céges autók bérlésének adózásáról
magyarországi adópolitikai összefüggések
tags: #szja #csokkenes #fogyasztas #osszefuggesek #adopolitikaban #elemzés