Személyi Jövedelemadó (SZJA) Szabályok az Ételfogyasztás Kapcsán
Bevezetés a Személyi Jövedelemadóba
A személyi jövedelemadó (SZJA) a magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket terhelő adó. Az SZJA a magyar adórendszer egyik legfontosabb eleme, amely meghatározza, hogy a magánszemélyek milyen mértékben járulnak hozzá a közteherviseléshez. Főszabály szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő rendelkezést csak törvény mondhat ki.
Az SZJA fizetése az arányosság és a méltányosság elvén alapul. Az SZJA alapja, az adóköteles bevételből a törvény szerint megállapított jövedelem. Magyarországon a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adóigazgatási jogszabályokban foglaltakra is.
E törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése. Az adókötelezettség a törvényben meghatározott egyes esetekben a magánszemély adókötelezettségével összefüggésben a kifizetőre is kiterjed.
Az Ételfogyasztással Kapcsolatos Adómentességek és Szabályok
Adómentes Reprezentációs Juttatások
A kormány 10/2026. számú rendelete - amelyet a Magyar Közlöny 12. száma tett közzé - 2026. február 1-jétől módosította az szja- és a szochotörvény egyes rendelkezéseit. A változtatások lényege, hogy meghatározott feltételek mellett adómentessé váltak az éttermi vendéglátás formájában nyújtott reprezentációs juttatások. Az adómentes reprezentáció további feltétele, hogy éttermi szolgáltatásról legyen szó. A 10/2026. kormányrendelet 2. § (2) a) pontja alapján étteremnek kizárólag a 210/2009. kormányrendelet 4. mellékletének 1. pontja szerinti vendéglátóhely minősül.
Ha egy vállalkozás az adóév során 100 millió forintnál nagyobb összeget fordít éttermi reprezentációra, akkor a 100 millió forintos határ feletti rész után adóelőleget kell fizetnie. Az adóelőleget abban a negyedévben kell megállapítani, amikor az összeg túllépi a 100 millió forintot, és a következő hónap 12-éig kell bevallani és megfizetni. A megfizetett adóelőleg az év végi adókötelezettség megállapításakor levonandó.
Gasztronómiai élmények Albertirsán: korlátlan étkezés
Felszolgálási díj és borravaló
Magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló adómentes, a jelenleg hatályos szabályok alapján.
Egyéb kapcsolódó adómentes jövedelmek
A vészhelyzeti kormányrendeletek törvényi szintre emelése révén a borászati termék üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatásának adómentességét tartalmazó 451/2023. kormányrendelet rendelkezése szintén átkerültek a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe. 2024. november 29-től adómentes lett az a jövedelem, amely a kifizető által megvásárolt visszaváltási díjas termékek magánszemély részére bármely módon történő átengedése révén keletkezik.
SZÉP Kártya és "Aktív Magyarok" alszámla
A SZÉP Kártyára utalt munkáltatói támogatás 50%-áig lakásfelújításra is felhasználható, a felhasználásra jogosító termékeket és szolgáltatásokat kormányrendelet szabályozza. Emellett új „Aktív Magyarok” alszámla jön létre, amely az aktív életmódot támogató szolgáltatásokra fordítható, éves kerete 120 ezer Ft, függetlenül a rekreációs kerettől.
Családi Adókedvezmények 2026: Így duplázódik meg a pénzed! 💰
Az SZJA Általános Rendelkezései
A törvény hatálya és az adókötelezettség
A törvény hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére, és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki. A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).
A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
Gasztronómiai utazás Ausztriában: exkluzív szállás és Michelin-élmények
Az SZJA mértéke
A személyi jövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 15 százaléka. A vállalkozói szja mértéke az adóalap - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalap - 9 százaléka.
Személyi Jövedelemadó Bevallása és Befizetése
A személyi jövedelemadó bevallásának határideje általában az adóévet követő év május 20-a. Főszabály szerint önadózással kell megállapítani, kivéve, ha kifizető állapítja meg. A magánszemély az adóbevallási tervezet adatainak kijavításával, kiegészítésével, vagy az azokban feltüntetett adatokkal való egyetértéssel (e-SZJA), vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával tehet eleget bevallási kötelezettségének (25SZJA).
Többségében már az adóhivatal készíti el a bevallás tervezetét, amit csak jóvá kell hagyni, vagy módosítani, kiegészíteni szükséges. Amennyiben a magánszemély a bevallási határidőig a tervezetet nem módosítja, nem egészíti ki, akkor az elfogadottnak kell tekinteni. Sőt, nem csak a magánszemélyeknek, hanem az egyéni vállalkozóknak és a mezőgazdasági őstermelőknek is elkészíti a bevallási tervezetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Bevallási határidők
Az SZJA bevallással kapcsolatos törvényi határidők az alábbiak szerint alakulnak:
| Határidő | Feladat |
|---|---|
| Január 20. | Munkáltató, kifizető és a társadalombiztosítási kifizetőhely kiadja az összesített igazolásokat (M30). |
| Február 15. | Adókedvezményre jogosító igazolások kiadásának határideje (pl. súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló igazolás; önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak által kiadandó igazolás; nyugdíj-előtakarékossághoz kapcsolódó nyilatkozathoz kiadandó igazolás stb.). |
| Március 15. | Eddig válik elérhetővé elektronikusan a NAV által automatikusan készített tervezet. Az ügyfélkapuval nem rendelkezők eddig kérhetik a tervezet postai úton való megküldését. |
| Április 30. | A NAV értesítést küld a befizetendő vagy visszaigényelhető adó összegéről. Eddig nyilatkozhat a külföldi illetőségű magánszemély, hogy a jövedelemszerzés évében Magyarországon adókötelezettség nem terhelte. |
| Május 20. | Bevallási tervezet javításának, kiegészítésének határideje; adóhatósági közreműködés nélküli SZJA bevallás beadási határideje; 1+1 %-os nyilatkozat benyújtásának határideje; eddig kell bejelentést tennie a vállalkozási tevékenységet nem folytató és áfafizetésére nem kötelezett magánszemélynek a bevallási késedelemről, amennyiben a bevalláshoz szükséges iratok/igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére. 2019-től az egyéni vállalkozók bevallási határideje is erre a napra esik. |
| November 20. | Eddig nyújtható be a bevallás és az igazolási kérelem mulasztási bírság kiszabása nélkül, amennyiben a magánszemély a bevallási késedelem kapcsán bejelentést tett. |
Bevallási kötelezettség alóli mentességek
A magánszemély által megszerzett jövedelmek közül nem kell bevallani:
Tápanyagok megőrzése a mikrohullámú sütőben
- a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem vett bevételt (tájékoztató adatként be kell vallani a nemzetközi egyezmény alapján Magyarországon mentes jövedelmet, amennyiben a magánszemély más okból is köteles bevallás benyújtására);
- az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevételt, ha annak mértéke nem haladta meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;
- ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik;
- azt a bevételt, mely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;
- azt a bevételt, amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta;
- azt a bevételt, amely pénzbeli nyereménynek minősül;
- azt a bevételt, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható;
- amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.
Abban az esetben, ha nem volt más bevallási kötelezettség alá eső jövedelmed, akkor nem kell bevallást készíteni.
SZJA Kedvezmények
A személyi jövedelemadó csökkentésére számos kedvezmény vehető igénybe a magánszemélyek összevontan adózó jövedelmei után. Az egyes SZJA kedvezmények a magánszemélyek összevontan adózó jövedelmei után vehetők igénybe, az adófizetési kötelezettség csökkentésére. Két csoportba oszthatóak, az alábbiak szerint:
Összevont adóalapot csökkentő kedvezmények:
- Első házasok kedvezménye
- Családi kedvezmény
- A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (2020. január 1-jétől)
- 25 év alattiak adómentessége
A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti. A kedvezmény mértéke attól függ, hogy magányszemélyként hány gyermek (kedvezményezett eltartott) után vagy jogosult családi pótlékra. Amennyiben úgy döntenek, hogy a kedvezmény teljes összegét csak egyikük érvényesíti az összevonás alá eső jövedelmére, akkor ez is a családi kedvezmény közös érvényesítését jelenti. Ha a gyermek után családi pótlékra, így családi kedvezményre is csak egy szülő jogosult (pl. egyedül neveli a gyermekét), akkor ő a kedvezményt egyedül érvényesíti. Ez a kedvezmény akkor is igénybe vehető, ha valaki családi kedvezményre válik jogosulttá (pl. várandósság).
A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. A kedvezmény a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó bérnek minősül. Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fiatal a 25. életévét nem töltötte be, az utolsó jogosultsági hónap a 25. születésnap hónapja.
Összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények:
- Tevékenységi adókedvezmények: őstermelői adókedvezmény
- Személyi adókedvezmény: a súlyosan fogyatékos magánszemélynél
A súlyosan fogyatékos magánszemélyek havonta 10 005 forint adókedvezményt vehetnek igénybe a 2022-ben szerzett jövedelmük összevont adóalapjának adójából. 2023-ban a kedvezmény összege havi 11 595 Ft. 2019-ben bővült azoknak a betegségeknek a köre, amelyek miatt igénybe vehető a személyi kedvezmény, például az endometriózis, mellrák, méhnyakrák, petefészekrák, valamint a prosztata és hererák betegségek esetén. Ezeknél a betegségeknél is visszamenőleg lehet élni a kedvezménnyel az 5 éves általános elévülési időn belül, továbbá az emésztőrendszer betegségei (pl. gluténérzékenység miatt fellépő endokrin- és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II.) esetén.
tags: #etel #fogyasztas #szja #szabályok