Személygépkocsik értékcsökkenése és adózása orvosi praxisok esetén
A gépjárművekhez kapcsolódó adózási kérdések, bár a vállalati működés mindennapjainak részei, a gyakorlatban rendkívül összetettek. Számtalan apró adat befolyásolja az adóztatást, a mentességet és a kedvezményeket. A vállalkozások számára kiemelten fontos, hogy a gépjárművekhez kapcsolódó áfakezelési és költségelszámolási szabályokat pontosan értsék és helyesen alkalmazzák. Az orvosi praxisok esetében, amennyiben vállalkozási formában működnek, a cégautókra vonatkozó szabályok teljes mértékben érvényesek, beleértve az értékcsökkenés elszámolását is.
A személygépkocsi beszerzése és értékcsökkenése
Ha valóban bevisszük a személygépkocsit a cégünkbe, akkor mindenekelőtt a beszerzési árát nem tudjuk egy összegben elszámolni. Az üzembe helyezett személygépkocsi beszerzési árát a vállalkozás értékcsökkenési leírás formájában számolja el költségként. A beszerzési ár az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, a szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségeket, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adót), a vámköltségeket (vámot, vámpótlékot, vámkezelési díjat) foglalja magában.
A számviteli törvény előírása szerint a személygépkocsi beszerzési árát azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása). A Tao. törvény külön rendelkezést tartalmaz a társaságiadó-alap meghatározása szempontjából az érvényesíthető értékcsökkenési leírási kulcsra. Ha a megvásárolt új autónk ára mondjuk 8.000.000 Ft, akkor évente 2.000.000 Ft értékcsökkenést tudunk érvényesíteni. A gépjárművek értékcsökkenésének elszámolása a számviteli törvény és a Tao. szabályai szerint történik. Személygépkocsik esetében a 100%-os értékcsökkenés elszámolása nem megengedett, mivel a jármű értékének egy része általában maradványértékként fennmarad.
A társasági adó mértéke 9%. Vagyis a 2.000.000 Ft értékcsökkenés 9%-át biztosan megnyertük, ami pontosan 180.000 Ft. Azonban nem csupán a társasági adót nyerjük meg. Az értékcsökkenés elszámolásával ugyanis csökken a vállalkozásunk osztalékalapja is, vagyis a kiosztható nyereség is, amit még további 15% személyi jövedelemadó terhel.
Cégautóadó és gépjárműadó
A céges személygépkocsi után azonban cégautóadót kell fizetni, melynek összege 2022. július 1-től ugyan jelentősen emelkedett, de még mindig megfizethető nagyságú. A cégautóadóból azonban levonható a határidőben megfizetett gépjárműadó (népies nevén a súlyadó). A gépjárműadó mértéke szintén a teljesítményétől és az életkorától függ. Ha az előbb említett 90 kilowattos autót vadonatújon szerezzük be, akkor évesen 31.050 Ft gépjárműadót kell fizetnünk, ami viszont levonható a 240.000 forintnyi cégautóadóból.
Ütközések személyautókkal Budapesten
A cégautóadó minden olyan személygépkocsira vonatkozik, amely után a vállalkozás költséget számol el, függetlenül attól, hogy a jármű céges vagy magánszemély tulajdona. Az adó mértékét a hatósági nyilvántartás adatai határozzák meg, és a kötelezettség az üzembentartót terheli. Magántulajdonú, vállalkozási célra használt személygépkocsi esetén cégautóadó akkor keletkezik, ha a vállalkozás költséget számol el a járművel kapcsolatban. A gépjárműadó fizetési kötelezettséget a jármű műszaki paraméterei (teljesítmény, gyártási év és környezetvédelmi besorolás) határozzák meg. A gépjárműadó és a cégautóadó egymástól független kötelezettségek, ezért ugyanarra a járműre adott esetben mindkettőt meg kell fizetni.
Az ÁFA kezelése és levonhatósága
Az Áfa. törvény szerint nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez használja fel, hasznosítja. Új személygépkocsik esetén az előzetesen felszámított áfa levonására nincs lehetőség, kivéve, ha a jármű maga a tevékenység tárgya, például bérbeadás. Személygépkocsi esetén a levonási jog kizárólag akkor érvényesíthető, ha a jármű maga képezi a hasznosítás tárgyát (pl. autókölcsönzés, taxiszolgáltatás). A casco áfája levonható, ha a jármű olyan tevékenységet szolgál, amely áfalevonásra jogosít. Személygépkocsi esetén a javítási és karbantartási költségek áfájának legfeljebb 50%-a vonható le. Személygépkocsik esetében az üzemanyag áfájának levonása legfeljebb 50%-ig engedélyezett, kivéve, ha a járművet kizárólag levonásra jogosító tevékenységhez használják.
Amennyiben a cégautót magáncélra is használják és azt a magánszemély megtéríti, úgy az előzetesen felszámított általános forgalmi adó abban az esetben vonható le, ha az ügyletben alkalmazott ellenérték az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul nem alacsony.
Költségelszámolás és magáncélú használat
A cégek tulajdonában lévő, általuk üzemeltetett személygépkocsikkal kapcsolatos költségek elszámolása külső és belső bizonylatok (számlák) alapján történik. Az üzemeltetési és javítási költségek elszámolhatók, ha azok a vállalkozási tevékenység érdekében merülnek fel, ugyanakkor az áfakezelés járműkategóriánként eltér.
Az üzemanyagköltséget üzemanyagköltség címén csak a kiadást igazoló számla alapján lehet elszámolni. Az üzemanyag-felhasználás költségének meghatározásánál a személygépkocsi tényleges fogyasztását lehet figyelembe venni, nem kell alkalmazni a közúti gépjárművek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletet. A vállalkozás választhat a számla vagy a fogyasztási norma szerinti elszámolás között, utóbbihoz pontos útnyilvántartás szükséges. A kenőanyag-felhasználás költsége külön, az üzemanyag-felhasználási alapnorma 7 ezrelékének és a motorolaj árának a szorzataként számolható el.
Adózási tudnivalók cégautó vásárlásakor
A céges személygépkocsi magáncélú használata adóköteles juttatásnak minősül, amely a magánszemélynél jövedelmet keletkeztet. Az üzemanyagköltség magáncélú használat esetén nem számolható el. Az Szja. törvény rendelkezése szerint természetbeni juttatásnak minősül a kifizető belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott személygépkocsija magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem. A magáncélú használat miatt más közterhek is belépnek. A kifizetőnek a magáncélú használat hiányának igazolásához írásban (szabályzatban) meg kell tiltania a személygépkocsi magáncélú használatát és a személygépkocsi menetteljesítményéről rendelkezésre álló dokumentumoknak, például útnyilvántartás, egyértelműen igazolniuk kell, hogy valóban nem történt magánhasználat. Útnyilvántartást tehát csak akkor kell vezetni, ha cégautóadó megfizetése nem történik meg.
Egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok
Az egyéni vállalkozók az Szja. törvény hatálya alá tartoznak, amely külön rendelkezéseket tartalmaz az egyéni vállalkozó mint magánszemély tulajdonában lévő (és az általa bérelt) személygépkocsi és egyéb gépjárművek adózására vonatkozóan. A gépjárművek beszerzésével, fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos szabályokat illetően az egyéni vállalkozóknak kizárólagosan az Szja. törvény rendelkezései az irányadóak. Az egyéni vállalkozók közül az úgynevezett vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazókra - akik költségeiket tételesen bizonylatok alapján számolják el - irányadóak a gépkocsi-elszámolásra vonatkozó törvényi szabályok.
Az egyéni vállalkozóra általános szabályként érvényes, hogy a tulajdonában (vagy a házastársa tulajdonában) lévő tárgyi eszközökre és nem anyagi javakra vonatkozó elszámolási szabályok különbözőek attól függően, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközt kizárólag a vállalkozása érdekében vagy egyéb célokra is használja. Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.
A járműhasználat költségelszámolásának alapja a járművenként vezetett útnyilvántartás. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, valamint a fogyasztási normát. Fel kell tüntetni továbbá az év első és utolsó napján a kilométeróra állását. Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell az utazás időpontját, az utazás célját (honnan hova történt az utazás), a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését, a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát. Fontos szabály, hogy az üzemanyagköltség meghatározásánál nem lehet figyelembe venni a gépjármű tényleges fogyasztását, ehelyett a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben foglalt normákat kell alkalmazni.
Praxisjog mint vagyoni értékű jog és annak értékcsökkenése
Az önálló orvosi tevékenység a háziorvos (háziorvos, házi-gyermekorvos, fogorvos) által nyújtott egészségügyi ellátás. Az ehhez kapcsolódó működtetési jog a praxisjog. A praxisjog létrehozásával a háziorvos által végzett tevékenység vagyoni értékű joggá vált, amelyet az SZJA törvény is nevesít a nem anyagi javak között. A praxisjog (az Szja tv. szerint) vagyoni értékű jognak minősül, az a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthető és folytatható. A nem anyagi javak közé azok a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jogok tartoznak, amelyek közvetlenül és tartósan (egy évet meghaladó időtartamban) szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
Amennyiben a praxisjogot a vállalkozó háziorvos a 2000. évi II. tv. alapján alanyi jogon szerezte meg, ezen a címen költséget nem számolhatott el, mivel azt ellenérték nélkül kapta. Viszont, ha a praxisjogot az orvos vásárolta, akkor az ennek érdekében felmerült költségét a bevételével szemben értékcsökkenési leírás keretében elszámolhatja. Az SZJA tv. szerint egyéb jövedelem a praxisjog átruházásából származó bevételnek a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része (számított összeg), ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő évben történik.
Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény értelmében az orvosi tevékenység folytatása céljából vásárolt működtetési jog személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely elidegeníthető, viszont bérbe, haszonbérbe nem adható, és gyakorlásának joga sem ingyenesen, sem visszterhesen más részére át nem engedhető. Az öotv. egyértelműen kimondja a személyhez kapcsolódó jogot, így az a betéti társaság tulajdonát nem képezheti. A jogszabályok értelmében tehát a betéti társaság csak úgy működtethet háziorvosi szolgálatot, hogy működtetési joga a háziorvosnak mint magánszemélynek van, működési engedélye - ami nem jog - viszont a betéti társaságnak van.
Fontos jogszabályi háttér és definíciók
A társas vállalkozások tulajdonában, üzemeltetésében lévő gépjárművek beszerzésével, fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos kiadások elszámolására vonatkozó szabályokat alapvetően a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény tartalmazza. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. számú törvény (Tao. törvény) szintén releváns. A személygépkocsinak megkülönböztetett jelentősége van a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. számú törvény (Szja. törvény) alkalmazásában, mivel az úgynevezett cégautó után a kifizetőnek adót kell fizetnie, ha az autót magáncélra is használják. A magáncélú használat miatt más közterhek is belépnek, és alkalmazni kell az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. számú törvényt (Áfa. törvény).
A Tao. törvény meghatározza a személygépkocsi fogalmát, amely megegyezik az általános forgalmi adóról szóló törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben használt értelmezéssel. Személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű is, amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.
A gépjármű adójogi besorolásának eltérő fogalomhasználata miatt előfordulhat, hogy ugyanazon gépjármű az egyik törvény alapján személygépjárműnek minősül, a másik törvény alapján pedig nem. Az Áfa tv., a Szja tv. és a Gjt. eltérő fogalmakat alkalmaz, ezért a vállalkozásnak minden esetben a használat célját és a jármű műszaki jellemzőit is vizsgálnia kell. A besorolási kategóriák eltérő jogi megfogalmazása dominóhatást indít el: indokolatlanul levont áfa, elmaradt cégautóadó, hibás költségelszámolás, és végül adóbírság.
tags: #szemelyauto #ertekcsokkenese #orvosi #praxis #eseten #adó