Suzuki Swift: Fejtámla Méretek és Átfogó Bemutató
A Suzuki Swift már nem hazai autó, de a magyarok szívében továbbra is különleges helyet foglal el. Az "A mi autónk" szlogen már nem használható a Swiftre, de az első generáció gyártása még Magyarországon történt, így a gömbölyű Swift örökre a miénk marad.
Éppen 25 éve annak, hogy Magyarországon elindult a személyautó-gyártás az Opel Astrával, és 1992-ben a Magyar Suzuki Zrt. is megkezdte az autógyártást Esztergomban. Az új Swifttel egy negyed évszázados évfordulót is ünnepelhetjük.
Az ország jó részét érzelmi szálak kötik a Suzukihoz, míg mások irtóznak tőle. A második Swift korának modern kisautója volt. Ahogy most is az új, ötödik generációs kisautó, a harmadik global Swift meglepően egyben van. Nevetségesen könnyű, egyszerű és ennek megfelelően keveset is fogyaszt, ahogy azt egy ilyen apróságtól elvárjuk.
Külső és Belső Dizájn
Tavaly nyáron sikerült lefotózni az álcázott tesztautót a rakparton, a formáról viszont már akkor tudni lehetett, milyen lesz. Nem idegen, mégis nagyon új. Ez azért lehet, mert arányaiban minimálisan ugyan, de előnyére változott. Ha megnézzük a sziluettet, különösen az előd elé állított fotón, tulajdonképpen nincs különbség, mégis nagyon más az új.
Oldalról ebben nagy szerepet játszik, hogy hátsó kilincs normál formában nincs, amolyan alfásan az ablak mögé rejtették. Így már könnyebben fogják meg azokat a vásárlókat is, akiknek nem tetszik és különösebb szükségük nincs is az öt ajtóra. Az újból már csak ötajtós készül, ez egy elegáns és izgalmas megoldás. A formaterv így az első ajtók kilincsénél összpontosulhat, az első és a hátsó domborulat is ide vezeti a szemünket.
Baleno acélfelni specifikációk
Az orra lesz új leginkább, a lámpák friss, kevésbé bamba formája és az audisra rajzolt hűtőrács szerintem egész klassz összképet alkot. A fényszórók ráadásul az alap halogén izzósak, a rácsot pedig nem töri meg a ráfutásra figyelmeztető rendszer radarja sem. Vidám, de még szürke.
Abszolút kellemes jelenség, bár ebben a szürke színben úgy elveszik a tömegben, mint az a bizonyos szamár. Ráadásul kétféle szürke, kétféle piros és egy kék árnyalat van csak terítéken. Jó, van fehér, meg fekete is, és a tető is lehet más színű - fekete, vagy szürke - de az Ignis, vagy a Vitara narancs és világoskék árnyalatai passzolnának hozzá.
Bár nekem cukorkazöldben és fehér tetővel adná igazán, hátha még bővítik a kínálatot időközben. A dizájn bent is egész kellemes, tegyük túl magunkat azon, hogy a műanyagok kemények, ridegek, sok helyen sorjásak, ez egy kisautónál szerintem belefér. Ugyanakkor jóval komorabb odabent, mint az Ignis, itt nincsenek színre fújt alkatrészek, vannak viszont kellemes formák és párnázott könyöklő az ajtón, ami már jó pont.
Jól mutatnak a középen kerek légbeömlők, nem beszélve az egyszerű, de hatásos, hullámos ellenzővel fedett műszerekről. Az egész csúcspontja igazából a kormány, annyira jó fogású, hogy azt a fotók nem adják át, ráadásul alapáron valami egyszerűbb bőrrel bevont, de legalább nem műanyag. Alul lapított, elég sportos, tekerni könnyű, nagyon szintetikus, kevés a visszajelzés, de legalább nem fordul sokat. Hiába a néhány fehér kiegészítő, komor a beltér.
Bőven elférni mindenhol, a hátsó fejtámláknak hasznuk nem sok, az első ülések oldaltámaszainak annál inkább. Normál, vagy hajtós használat, egyre megy.
Ismerje meg a Suzuki Hayabusát
ÚJ Suzuki Swift 2024 teszt - olcsó tudott maradni?
Motor és Teljesítmény
Az 1,2-es Dualjet motort eddig csak szeretni tudtuk, a régi ismerősben most sem csalódtunk. Az Ignisben is feltűnően csöndes volt, itt még inkább az. Nem túlzás, alapjáraton még bizsergést se érezni odabent, bármelyik körülöttünk álló autó hangját hamarabb halljuk, rezgését hamarabb érezzük. Elképesztő, pedig nincs is túlzottan leszigetelve az utastér, a legapróbb kavicsokat halljuk zörögni a kerékjáratokban és a küszöbökön.
A motor csupán 90 lóerős, viszont négyhengeres, ami kellemes karaktert és kulturált járást biztosít, valamint egyenletesen érkező, kellő mennyiségű erőt. A karosszéria össz-vissz 840 kiló, nem nehéz megmozdítani, így könnyedén halad vele a Swift. Ha kipörgetnénk, azt is tűri, 6300 a tiltás, odáig végig húz és él a motor, még a hangja is egész jó.
Kímélős normál használat mellett 5 liter alatt, tiporva 5,1 litert fogyasztott, ezt még mindig nehezen tudom hová tenni. Ha kanyarban kicsit megcibáljuk, még a fenekét is riszálja, de mindvégig irányítható. Nagyot lehet vele autózni, a futómű jól tart, nem billen a karosszéria, nagyon stabil, siklik a Swift, úthibákon viszont kijózanít, hogy ez azért mégiscsak egy kisautós futómű, elég egyszerű szerkezet.
Monokróm kijelző a csőműszerek között, na meg a remek kormány mögött. Korrekt munka a központi kijelző, a kamera képe sem rossz, csak túl bent van, így hasznos teret takar ki a rendszám.
Belső Tér és Használhatóság
Elöl kényelmes, egész jók az ülések, hátul szintén, még a lábtér is vállalható, egyedül a hátsó támlából kinövő - főszerkesztőnk szerint "szemölcs" - fejtámlák lehetnek furák, használati értékük tulajdonképpen nincs. Itt már persze kemény az ajtók könyöklője, de jó esetben itt ritkábban fognak ülni. A csomagtér elég, kisautós mércével a 265 liter egész jó érték, alatta sajnos csak defektjavító szettet találunk, de legalább hely van egy pótkeréknek.
Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero
Elég szép a Swift kínálata, motorból kettő, az 1,2-eshez fokozatmentes automata, a háromhengereshez normál bolyóműves is kérhető. Van összkerékhajtás és mild hibrid rendszer is, ráadásul mindkét motorhoz, valamint a felszereltség is egészen bőséges. Már alapáron, ami a szükséges 730 ezer forintos kedvezményt levonva 3,150 millió forintot jelent, kapunk elektromos ablakokat előre, manuális klímát és bluetooth kihangosítós rádiós fejegységet is.
Zseniális az 1.2 Dualjet, nincs hangja, nincs rezgése és a fogyasztása is csak egész közelről látszik. Van itt minden, csak... 3,450 millió forint a GL+ felszereltség esetében egészen reálisnak tűnik. A középkonzolon itt már érintőképernyős, navigációs multimédiás fejegységet kapunk, ami egész jól kezelhető. A felület egyszerű, jól működik, valamint a tolatókamera képe is itt jelenik meg, mert az is van. Az apró karosszériára radarok nem kerülnek, a kép viszont elég nagy segítség, bár tolhatták volna csak egy centit kijjebb a kamerát, úgy nem takarna ki a rendszám és annak fészke egy-egy centi hasznos sávot. Ülésfűtés, sötétített ablakok és automata fényszórókapcsolás is van, természetesen LED-es nappali menetfénnyel.
A Swift úgy ahogy van, remekül összerakott, tisztességes munka. Az összeszerelésre sehol nem lehet panasz, kisautós mércével mondhatjuk, hogy tökéletes. Vezetni remek és nagyon egyszerű, ahogy mindig is, a motor pedig kiváló és vélhetően még nagyon sokáig ilyen is lesz.
Gördülési zaja kevés, a kavicsokat viszont nagyon erősen hallani a kerékjáratokban. Dinamikusan közlekedhetünk vele, és még akkor sem megy 5 liter fölé a fogyasztás, nyúzva is csak éppen.
Suzuki Swift Sport
A harciasabb látvány megvan: szögletesebbre vették a hűtőmaszkot, alap a LED-es fényszóró, hátul megtartották az előd dupla kipufogóit, a műanyagbetétek pedig szénszálhatású felületet villantanak. A kifejezetten az autóhoz tervezett felnik 17 colosak és nincs is ennél nagyobb, mert a Swift Sporthoz állítólag ez az ideális.
A méretek alig térnek el a hagyományos Swiftétől, a tengelytáv (2450 mm), a szélesség (1735 mm), a magasság (1495 mm) és a hasmagasság (120 mm) is pontosan egyezik; az új lökhárítók miatt a hossz (3890 mm) öt centivel több, a nyomtávok pedig keskenyebbek - elöl 1510, hátul 1515 mm. 975 kilós saját tömegével a Sport a legnehezebb a Swift, de a korábbinál így is 80 kilóval könnyebb. Japánban készül, kizárólag ötajtós karosszériával.
A vadítás az utastérben sem túlzó, a sportosabbra cserélt két első ülés remekül tart, piros az összes dekoráció, a varrások cérnája és a fordulatszámmérő skálája is - az egyetlen baki a zongoralakkos műanyag a kormányon. A hely, a használhatóság - és az általánosan jó kidolgozási minőség - egyenértékű a hétköznapi változatokéval, a csomagtér 265-947 l-es, a tankba 37 l benzin csorgatható.
A konkurensek 200 LE körüli teljesítménye itt csak álom: a Vitara S-ből átvett (K14C jelű) turbós 1,4-es, startstopos, közvetlen befecskendezéses benzines itt is 140 LE-s (5500/perc), de 220 helyett 230 Nm-t tud; a hozzákapcsolt váltó hatfokozatú kézi. Nem is kell nagyobb ménes: a Swift Sport, állásból 8,1 s alatt letudja a százas sprintet és 210 km/h a végsebessége. Sokkal fontosabb, hogy teljesítményét jól ki lehet autózni!
A futómű alapjaiban maradt McPherson és csatolt lengőkaros, viszont megerősítették a bekötési pontokat, könnyítettek az alkatrészeken és hátul merevebbek a lengőkarok. Keményebbek a rugók is, az egyedi lengéscsillapítókat a Monroe szállítja.
A Swift Sport vezetése önfeledt játék! 185 centis alkattal is remekül belőhető a vezetői pozíció, a kezelőszervek működtetése könnyű. A négyhengeres alul sem erőtlen, de a gázt 2200/perc környékén veszi először harapósan, a nyomaték széles sávban él, ám 6000-nél meglepő a hirtelen (egyébként nem dadogós) leszabályozás.
A nem igazán közvetlen, 2,8 fordulatos kormánnyal hajszálpontos az irányítás, és örömteli, hogy van visszajelzés a kerekek felől. A menettulajdonságok egyszerre biztonságosak és szórakoztatók, a Sporttal meglepő tempóval vadászhatók a kanyarok, a far csak szándékosan lengethető be, de ilyenkor sem viselkedik ijesztően az autó. Az elöl hűtött, hátul tömör tárcsákkal lassító fék jól vizsgázott a szerpentineken, a tempós szakaszokon taposva sem éreztünk drámai hatásfokcsökkenést.
Az egyetlen hiba a némaság. A vaskos kipufogók csak látványkellékek, a Swift Sportnak sem indításkor. Sem menetben nincs bizsergető hangja; durrogást, ropogást, de még csak sejtelmes duruzsolást sem hallani. Kár. Így azonban kellemesebb a hosszú távú utazás.
Suzuki Swift Sport - Főbb Jellemzők
| Jellemző | Érték |
|---|---|
| Tengelytáv | 2450 mm |
| Szélesség | 1735 mm |
| Magasság | 1495 mm |
| Hasmagasság | 120 mm |
| Hossz | 3890 mm |
| Saját tömeg | 975 kg |
| Csomagtér | 265-947 l |
| Tank térfogata | 37 l |
| Teljesítmény | 140 LE |
| Végsebesség | 210 km/h |