A Suzuki autógyártásának története és a Magyar Suzuki Zrt.

A Suzuki Motor Corporation egy japán multinacionális mobilitási gyártó, amelynek székhelye Hamamatsuban, Shizuokában található. A vállalat autókat, motorkerékpárokat, terepjárókat (ATV-ket), külmotorokat, kerekesszékeket és számos más kis belső égésű motort gyárt. A Suzuki több mint 45 000 alkalmazottat foglalkoztat, 23 országban 35 gyártó létesítménnyel és 192 országban 133 forgalmazóval rendelkezik. A világ 12. legnagyobb személygépkocsi-gyártója.

A Suzuki Motor Corporation globális története és fejlődése

1909-ben Michio Suzuki (1887-1982) alapította meg a Suzuki Loom Works-t a japán Hamamatsu tengerparti városában. Az üzlet virágzott, mivel Suzuki szövőszékeket épített Japán óriási selyemipara számára. Michio Suzuki a szövőszékpiac telítődése miatt már a háború előtt is foglalkozott a gyártott termékpaletta járműipari kibővítésének gondolatával. 1929-ben Michio Suzuki feltalált egy új típusú szövőgépet, amelyet tengerentúlra exportáltak. Szövőszékei sikere ellenére Suzuki úgy vélte, hogy cégének javára válna a diverzifikáció, és más termékek után kezdett nézelődni. A fogyasztói igények alapján úgy döntött, hogy egy kisautó építése lenne a legpraktikusabb új vállalkozás. A projekt 1937-ben kezdődött, és két éven belül a Suzuki elkészített több kompakt prototípus autót. Ezeket az első Suzuki gépjárműveket egy akkor innovatív, folyadékhűtéses, négyütemű, négyhengeres motor hajtotta.

A második világháború kitörésével a Suzuki új járműveinek gyártási tervei leálltak, amikor a kormány "nem lényeges árucikknek" nyilvánította a polgári személyautókat. A háború befejezése után a Suzuki visszatért a szövőszékek gyártásához. A kormány jóváhagyta a gyapot szállítását Japánba. A Suzuki vagyona fellendült, ahogy a hazai textilgyártóktól érkező megrendelések növekedni kezdtek. Ezzel a kolosszális kihívással szembesülve a Suzuki visszatért a gépjárművek gyártásához. A háború után a japánoknak nagy szükségük volt megfizethető, megbízható személyi közlekedésre. Számos cég kezdett "felcsatolható" benzinmotorokat kínálni, amelyeket a tipikus kerékpárokhoz lehetett csatlakoztatni. A Suzuki által a Power Free-re kifejlesztett rendszer annyira újszerű és leleményes volt, hogy arra az akkor felállt új kormány is felfigyelt, és anyagi támogatást nyújtott a Suzuki számára, hogy az folytassa a motorkerékpár-fejlesztésben megkezdett fejlesztéseit.

1954 több nagy változást is hozott, ekkor a cég már 6000 darab motorkerékpárt gyártott havonta. Ebben az évben a cég befejezte a segédmotor kerékpárok gyártását és átállt a mopedgyártásra. Az új modellt Mini Free névre keresztelték - ami 1958-ig, a Suzumoped megjelenéséig volt kapható. Ugyancsak 1954-ben a cég nevét a mai nap is használt nevére, Suzuki Motor Corporation-re változtatták. A Suzuki 1955 márciusában bemutatta első „nagymotorját”, a Colleda COX-t. 125 cm³, egy henger, négy ütem és modern külső voltak a motorkerékpár jellemzői. Ezzel párhuzamosan egy kétütemű, Colleda ST névre hallgató motor is piacra került, amely a korábbi Colleda CO újraformált és átdolgozott változata volt. 1956-ban a cég mérnökei teljesen új felfogásban láttak a motorépítésnek, egy nagy teljesítményű versenygép kifejlesztése céljából, amely képes a 130 km/h fölötti sebességre. Ez egy 18 lóerős 250 köbcentiméteres, kéthengeres, négysebességes váltóval szerelt kétütemű motor lett, amely TT névre hallgatott.

1960-ban a Suzuki gyári csapata benevezett a már akkoriban is híres MAN-szigeti TT-re, és bár a versenyt elsőre nem nyerték meg, az előkelő 15., 16., és 18. helyeket sikerült megszerezniük. Ezzel bebizonyították, hogy a Suzuki motorok gyorsak és megbízhatók. 1962-ben aztán a Suzuki megnyerte fennállásának első Világbajnokságát, 50-es kategóriában az angliai Isle of Man TT-n. 1965-ben a Suzuki bemutatja első csónakmotorját, a DT 55-öst, valamint szintén ebben az évben kerül piacra a középkategóriás kisautója a Fronte 800. 1976-ban új koncepciót indított útjára a Suzuki. Belefogott a négyütemű motorok fejlesztésébe. Az első modellek a GS 400 és a négyhengeres, dupla vezérműtengelyes GS 750 voltak. 1983-ban Suzuki Cultus néven 1000 cm³-es motorral megjelent a Swift elődje.

Baleno acélfelni specifikációk

1980-ban a General Motors és az Isuzu bejelentette együttműködését a Suzuki Motor Company-val új "mini-autók" gyártásában és forgalmazásában. A Volkswagen 2009 és 2015 között 19,9%-os, nem ellenőrző részesedéssel rendelkezett a Suzukiban. Az amerikai piacon 1985-ben a Chevrolet Sprint néven kezdte meg a Suzuki Cultus forgalmazását a General Motors-szal kötött megállapodás alapján. Ugyanebben az évben debütált a Samurai is, amely az első autó volt, amelyet az újonnan alakult American Suzuki Corp. bevezetett az Egyesült Államokba. Az 1988-as teszteredmények manipulálásával kapcsolatos botrány után a Suzuki 2012 novemberében bejelentette, hogy amerikai részlege csődvédelemért folyamodik, és beszünteti az autók értékesítését az Egyesült Államokban, de továbbra is forgalmaz motorkerékpárokat, ATV-ket és tengeri termékeket. Hasonlóan, 2013-ban a Suzuki Canada is bejelentette, hogy a 2014-es modellév után leállítja az autók értékesítését Kanadában.

A Suzuki jelentős sikereket ért el motorsport-programokkal, többek között a gyorsaságimotoros-világbajnokságon (MotoGP), ahol 2000-ben és 2020-ban világbajnoki címet ünnepelt, de 2022 végén újra kiszállt a bajnokságból.

A Suzuki számos koncepcióautót is bemutatott az évek során:

• GSX-R/4 (2001): Egy 1300 cm³-es motorral, a GSX1300R Hayabusa motorkerékpárból kölcsönözve, az autó és a sportmotor ötvözésére törekedett.
• Hayabusa Sport (2002): Sportautó, amely ugyanazt az 1,3 literes, 175 lóerős motort kapta, mint a GSX-R/4, rendkívül alacsony tömeggel (550 kg) és optimális súlyeloszlással.
• Pixy + SSC (2007): A Pixy egy zárt, háromkerekű, együléses személyi szállítóeszköz, amely az SSC (Suzuki Sharing Coach) nevű járműbe dokkolhatott országúti közlekedéshez.
• X-HEAD (2007): Egy terepjáró koncepciójármű, amely egy dömperhez hasonló, szokatlan megjelenésű volt.
• G70 (2011): Eredetileg Regina néven mutatkozott be, majd G70-re nevezték át. A következő generációs globális kompakt autó koncepciója, alacsony CO2-kibocsátással (70g/km).
• Q-concept (2011): Egy buborékautó-szerű jármű, amely mindössze 2500 mm hosszú, tandem elrendezésű ülésekkel rendelkezik egy vezető és egy utas számára, kényelmesebb, mint egy motorkerékpár.

A Magyar Suzuki Zrt. története és az esztergomi gyár

1991-ben megalakult a Magyar Suzuki Rt., amely japán többségi tulajdonban levő magyarországi autógyártó cég. A gyárépületet az esztergomi óváros déli határában, a korábbi Labor MIM „C” telep helyén építették fel, 14 milliárd forintból, Csaba László tervei alapján. A központi telephely a 117-es főúttól mintegy 3 kilométerre északra helyezkedik el. Az esztergomi gyár 1992 októberében kezdte meg a termelést, az ötajtós Swiftek sorozatgyártásával. Az első példány ma a Közlekedési Múzeumban látható. 1993-ban hivatalosan is felavatták a Suzuki legújabb autógyárát Magyarországon, Esztergomban.

A Magyar Suzuki Zrt. Magyarország egyik vezető iparvállalataként jelentős mértékben hozzájárul a magyar gazdaság teljesítményéhez. A Coface CEE Top 500 rangsor szerint 2021-ben Magyarország 20., 2022-ben pedig 14. legnagyobb vállalata volt, és Közép- és Kelet-Európa 126., illetve 132. helyén állt. A vállalat 2003-ban indított el egy programot, amelynek célkitűzése a kapacitás bővítése volt. A Mária Valéria híd 2001-es újjáépítése óta jelentősen megnőtt a szlovákiai munkaerő aránya. A gyár a kereslet visszaesése miatt a korábbi háromműszakos beosztásról 2009. január 5-től visszaállt az ötnapos kétműszakosra, és 1200 főt bocsátott el. 2009-re a tervezett termelés is visszaesett, 180 000 autóra.

Ismerje meg a Suzuki Hayabusát

Az esztergomi gyár a hazai és nemzetközi piacra készülő (a világ 123 országába) autók gyártásán kívül a társaság importált Suzuki gépkocsi, motorkerékpár és hajómotorok értékesítésével is foglalkozik. A motorkerékpárok árusítása kiegészítő tevékenységként indult meg 1994-ben. Az első esztendőben a Magyar Suzuki Zrt. 28 darab motorkerékpárt adott el, de ez a szám azóta évről évre megsokszorozódik, elérve a 4000 darabot 2004-ben. Ezek az eredmények biztosítják, hogy a Suzuki immáron hetedik éve folyamatosan a motorkerékpár eladásokban is piacvezető Magyarországon.

A Magyar Suzuki gyár számos modellt gyártott az évek során:

• Swift: Ötajtós és négyajtós Sedan változatok.
• Wagon R+: Népszerű kompakt egyterű.
• Ignis: Kompakt SUV.
• SX4: Crossover, később SX4 S-Cross.
• Splash: Kisautó.

A vállalat nagy figyelmet fordít a környezettudatosságra is. Olyan autókat gyártanak, amelyek könnyen elemeikre bonthatók, alkatrészeik egy része újrahasznosítható. Roncsautókat is átvesznek tulajdonosaiktól.

Az esztergomi gyár termelési mérföldkövei:

Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero

A Magyar Suzuki Zrt. létrejötte és fejlődése során több magyar miniszterelnök is részt vett az ünnepélyes eseményeken:

• Az első Swiftet Antall József kormányozta ki a szerelőcsarnokból.
• A WagonR+ első példányát Orbán Viktor vezette.
• Az Ignist Medgyessy Péter, az SX4-et Kóka János kormányozta.

A Suzuki Swift generációi és magyarországi gyártása

A Suzuki Swift a Suzuki Motor Corporation legnépszerűbb kiskategóriás autója. Több mint 10 millió darabot gyártottak belőle világszerte. Japánban 1983-tól 1998-ig Suzuki Cultus modellnéven forgalmazták. Észak-Amerikában Suzuki Forsa volt a neve (illetve Geo Metro).

Első generáció (MK1)

Az első generációt 1983-tól gyártották, eredetileg SA-310, majd 1986-tól Swift néven. 993 cm³-es, 3 hengeres motorja 50 LE (37 kW) leadására volt képes, 0-ról 100 km/h-ra 17,9 másodperc alatt gyorsult fel. Végsebessége 141 km/h volt. Motorját (G10) rendkívül könnyűre építették, mindössze 63 kg-ot nyomott. Az MK1-es Swiftek karburátoros vagy befecskendezéses 1.0 (G10) illetve 1.3 literes (G13) motorral készültek. Rövidesen a típus legkiemelkedőbb darabjává a GTi vált. Ezt a változatot G13B jelzésű, 4 hengeres, 16 szelepes, 1.3 literes DOHC (Twincam) motor hajtotta. A GTi hajtómű 10:1 arányú sűrítés mellett 101 LE-t (76 kW) adott le. Az autó végsebessége ezzel a felszereltséggel 196 km/h volt (gyári adat). Észak-Amerikában ekkor az 1.0-sok futottak Chevrolet Sprint, Pontiac Firefly és Suzuki Forsa néven.

Második generáció (MK2)

Az MK2-esek már megváltozott külsővel, gömbölydedebb formával és több lengőkaros független hátsó futóművel gördültek le a gyártósorról, a sedan és a GTi hátsó stabilizátorral rendelkezett, továbbá voltak köztük négykerék-meghajtásúak is (4WD). Az 1.0-s változat továbbra is nagy népszerűségnek örvendett. A GTi-k is tovább fejlődtek: erősebb motorblokk, jobb szívósor és kipufogórendszer és módosított ECU vezérlés (elektronikus motorvezérlő egység) tartozott az új szériához. A Cultus GTi motorja magasabb kompresszióval (11.5:1) dolgozott.

Harmadik generáció (MK3 / MK2-Type2)

Európában ez a típus MK2-Type2 néven vált ismertté: ezt a típust készítette a Magyar Suzuki Rt. Esztergomban 1992 és 2003 között. Később három alkalommal végeztek ráncfelvarrást a modellen: elsőként 1996-ban (MK3-Type1), majd 2000-ben (MK3-Type2), végül 2002-ben (MK3-Type3). 2002 szeptemberében aztán befejeződött a 3 ajtós modellek gyártása, decemberben pedig elhagyta a gyárat az utolsó Sedan is.

Negyedik generáció (MK4, "új Swift")

Az MK4-es Swift („új Swift”) két év kihagyás után 2005-ben mutatkozott be. Az autó nagy fejlődésen ment keresztül az előző generációhoz képest. Az alapfelszereltség része minden autóban a 2 első légzsák, az ABS és a szervokormány (magyarországi eladásokra szánt autók). 3 motortípus közül választhatunk: 1,3-as és 1,5-ös benzines (92 és 102 LE), valamint az 1,25-ös DDiS (Fiat dízel motor). A „GTi”-k szerelmesei 2006-tól örülhettek az új sportgépnek. Az SSS (Suzuki Swift Sport) névre keresztelt autó 1,6-os motort kapott, ami 125 LE-t teljesít. Az autó a „sima” verziótól eltérő felfüggesztést, sport futóművet és lengéscsillapítókat, első és hátsó lökhárítókat, hátsó lámpákat és 17-es felniket kapott. A beltérben bőrkormány, alupedálok, sportülések kényeztetik a pilótát.

Ötödik generáció (frissítések)

Az első szériát először csak apróságokban módosították, egyedüli látható eleme a külső tükör volt. Változott még a multikormány, a fogyasztásmérő kijelzője, az ajtók reteszelése. 2007-ben megtörtént az első látható modellfrissítés: változtak a lökhárítók, a hátsó lámpák, a beltérben lecserélődtek a kárpit anyagok, a csomagtér dupla fedelet kapott (felszereltségfüggő). Az új Swift megtartotta az elődből megismert 1.25-ös DDIS motort, ami az Euro 5-ös károsanyag-kibocsátási normákat is teljesíti, tehát lesz benne részecskeszűrő, ezáltal 124 gramm helyett már mindössze 109 gramm szén-dioxidot enged a levegőbe kilométerenként. Az alapfelszereltség is bővült, mivel széria a 7 légzsák, az elektromos menetstabilizáló, és a légkondicionáló berendezés. Megnőttek a méretei is, a szélesség 5 mm-t, a hosszúság viszont 90 mm-t nőtt, tengelytávot szintén megnöveltek 50 mm-rel, és magasabb is lett az autó 10 mm-rel.

Hatodik generáció (MK6)

Az MK6-os Swiftet 2017-ben mutatta be a Suzuki. Teljesen más, sokkal fiatalosabb formatervet képvisel az előző generációkhoz képest. A motorkínálat eleinte három tagból állt. Az alapot az 1.2 DualJet 4 hengeres szívóbenzin motor jelentette, 90 lóerő leadására volt képes, továbbá lehetett felárért egy 12 voltos SHVS mild hybrid rendszert is kérni hozzá. De kapható volt AllGrip Auto összkerékhajtással is. Kapható volt egy 111 lóerős egy literes, háromhengeres turbómotorral is, ehhez is kérhető volt az SHVS rendszer. Természetesen létezett Sport változat is 1.4 literes, négyhengeres turbómotorral, 140 lóerővel. A sportváltozat alacsonyabb, keményebb futóművet, dupla kipufogót és egyéb optikai tuningokat kapott. A facelift 2020 végén érkezett. A facelift megváltoztatta a hűtőrácsot, már alacsonyabb felszereltségnél is több extrát adott és leszűkült a motorkínálat is. Az egyliteres motort kidobták. Az egykettes motor már alapból mild hybrid lett. A motor 90 lóerő helyett csak 83-at tud, de a forgatónyomaték nőtt, így összességében jobb lett. A Suzuki Swift-re való gumiabroncsok a modelltől függően 155 70 R13 75 T és 195 45 R17 81 W között helyezkednek el.

tags: #suzuki #autógyártás #wikipédia

• Útmutató a Renault Clio digitális funkcióihoz
• Szíjtárcsa funkció és karbantartás
• Újdonságok a világ autópiacán
• tudnivalók a Peugeot Partner kuplungbowden cseréjéről
• Féltengely hibák a Grande Puntoban