Alufelni kerék nyomásvesztés okai és javítása: Átfogó útmutató

Az autónkon lévő felnik ugyan nagyon erősek, hiszen úgy lettek tervezve, hogy hatalmas terhelést bírjanak, de mégsem sebezhetetlenek. Elég egy észre nem vett nagyobb kátyú vagy padka, esetleg rendszeresen használt rossz minőségű utak, és máris ott a megoldásra váró probléma: az eldeformálódott, repedt, vagy „csak” horzsolt felni. A felnik a járművek fontos alkatrészei, amelyek nemcsak a gumiabroncsok rögzítéséért felelősek, hanem a jármű megjelenését is befolyásolják.

A felni: Az autó kerekeinek alapja

A felni lényegében a kerék legfontosabb része, úgymond a „csontváza”. A felni a kerékagyra van felfogatva, a megfelelő működéshez pedig hibátlannak kell lennie. Erre kerül rá a gumi, és többnyire a dísztárcsa. Az autónkat és az utat a kerék kapcsolja össze egymással, így normális használat közben az kapja a legnagyobb terhelést. Habár a felnin lévő gumi egyik fő feladata a felni közvetlenül az úttal történő érintkezésének gátlása, valamint a felnire ható ütés csillapítása, azért nagyobb kátyúknál és rossz úton való vezetésnél érződik ezek hatása, és a felni is gyorsabban kophat.

Felni típusok: Acél és alumínium

A felniknek két elterjedtebb, híresebb típusa van. Az egyik a hagyományos acélfelni. Stabil, erős, és ellátja a feladatát, viszont a többség nem annyira esztétikus önmagában (tisztelet a kivételnek), ezért gyakran tesznek rá dísztárcsát. A dísztárcsa jelentős funkciót nem tölt be, csupán eltakarja a felnit és a csavarokat. Az acélfelni egyik rossz tulajdonsága, hogy kevésbé ellenálló a korrózióval szemben, és nehezebb is.

A másik nagy csoport az alumínium felni. Az alufelni könnyű és nagyon esztétikus, viszont jóval drágább. A szépen kialakított, igényes alufelnire sokszor nem is tesznek dísztárcsát, mert önmagában is igényes és vonzó látványt nyújt. Az alumíniumból készült felnik ugyan szebbek és könnyebbek, de nem bírják annyira a gyűrődést. Ezek könnyebb, puhább anyagból készülnek, tehát nehezebben tűrik az elváltozást, elfáradhatnak, hegesztésnél pedig jobban felhevülnek. A felniket nemcsak anyagukban, de méretükben is megkülönböztetik, amely vonatkozik az átmérőre és a szélességre egyaránt.

Az alufelni nyomásvesztésének és sérülésének okai

A felniket azonban számos tényező károsíthatja, ami deformációhoz vezethet. A felni meghibásodása funkcionális vagy esztétikus jellegű is lehet. Funkcionális meghibásodásnál a felni elveszíti kör alakú oldalnézetes formáját, ilyenkor horpad vagy reped. Ezeket okozhatja ütés vagy egyéb terhelés. Esztétikai sérülés esetén ugyan nem lesz komolyabb mértékben hibás, illetve balesetveszélyes, de külsőre igen csúnya látvány tud lenni egy dísztárcsa nélküli, karcos, kopott felni. Ha a gyári festék lekopik, vagy csak sérül, az utat nyit a korróziónak, és végül a rozsda fogja okozni a károkat.

Új és használt Skoda felnik

Alacsony guminyomás

A Nemzetközi Automobil Szövetség (Fédération Internationale de l’Automobile, FIA) kutatása szerint az autósok 71%-a az optimálisnál alacsonyabb vagy magasabb guminyomással közlekedik. Ennek következménye az Európai Unióban évi 2 milliárd liter extra üzemanyag felhasználása. Az alacsony guminyomás nem csupán az üzemanyag hatékonyságát rontja, hanem súlyos károkat tehet a felniben. Egy 2013-as vizsgálat sokkoló eredménye: alacsony guminyomás miatt az autósok évente 2 milliárd liternyi üzemanyagot pazarolnak el Európa-szerte, 4,8 millió tonna széndioxiddal szennyezik a levegőt feleslegesen, és 12,2 millió gumiabroncsot koptatnak el idő előtt. A Bridgestone tavaly az EU 9 országában 38000 járművön végzett guminyomás ellenőrzéseket. 0,5 % ennél is komolyabban, több, mint 0,75 bar nyomáshiánnyal autózva veszélyezteti saját és környezete biztonságát. Ha túl magas a guminyomás, a gumik nem biztosítanak optimális érintkezést az úttal; a csökkenő tapadással romlik a menetstabilitás, nő a fékút. Az optimális guminyomástól mindkét irányban való eltérés ront a kényelmen. Túl puha gumikon a jármű bizonytalanná, imbolygóvá válik. A helytelen guminyomás miatt a gumiabroncsok élettartama csökken. A tartósan helytelen guminyomással történő autózás a gumiabroncsok rendellenes kopását idézi elő. A guminyomást 2 hetente, illetve minden nagyobb út előtt ajánlatos ellenőrizni! Az abroncsnyomás rendszeres ellenőrzése mellett nagyobb eséllyel észreveszed azt is, ha a természetes, kis mértékű nyomásvesztésnél nagyobb nyomáshiány áll fenn. A guminyomást mindig az abroncs hideg állapotában kell mérni és beállítani. Az autódra vonatkozó ideális guminyomásról a gépjármű használati utasításában, a tanksapka-fedélen vagy az ajtóoszlopon találsz információt. Sokan felteszik nekünk azt a kérdést, hogy adott méretű gumiba mekkora a megfelelő nyomás. Erre a kérdésre nem létezik válasz, mert az optimális guminyomás nem a gumimérettől függ, hanem az adott autó típusától (súly, sebesség). Meg kell végül említeni, hogy amennyiben nem egyszerűen a levegő természetes diffundálásából adódó, hanem abnormális nyomásvesztést tapasztalsz egy guminál, azt nemcsak éles/hegyes idegen tárgyakkal való találkozás idézhette elő. A legtöbb modern autó ma már TPMS (abroncsnyomás-figyelő rendszer) rendszerrel van felszerelve, amely a műszerfalon lévő jelzőfény kigyulladásával figyelmeztet, ha az abroncs nyomása csökken.

Balesetek és úthibák

Akár kisebb erőbehatások, például parkoláskor a padkához ütődés, is sérülést okozhatnak a felni szerkezetében. Bár az apró horpadás vagy egyéb deformáció elsőre nem tűnik aggasztónak, a strukturális integritás sérülése hosszútávon komoly problémákhoz vezethet. Kátyúk, gödrök és egyenlőtlen földutak egyaránt kárt tehetnek a felniben. Amennyiben előre nem ismerjük a várható útviszonyokat, csökkentsük a menet sebességünket és próbáljuk a lehetőségekhez mérten maximálisan kikerülni a kátyúkat. A felni akkor is meghibásodhat, ha rosszul méretezett példányokat választunk az autónkra, és nem bírják a kellő nyomást, terhelést vagy ütődést.

Ilyenkor illik elvinni az autót, vagy legalább a felniket egy szerelőhöz, hiszen nemcsak kényelmetlen lesz az utazás, de balesetveszélyes is: a felni a sérülést követően elveszíti gyári strapabírását. A sérült felni továbbá károkat tud okozni a futómű rendszerében is, aminek a javíttatása már komolyabb összegekkel jár.

Egyéb tényezők

• Extrém időjárási viszonyok: A felni fokozott amortizációjához vezethet az extrém hideg és meleg időjárás. Bár ez hazánkban és a környező országokban ritkábban jelent problémát, azonban amennyiben rendszeresen tesz külföldi autós utakat javasolt észben tartani.
• Fékpor: A gyártási folyamat során acélszálak kompressziója és adalékanyagok felhasználása segítségével állítják elő a korszerű fékbetéteket. Fékezéskor a mozgó alkatrészek és a fékbetét között jelentős súrlódás jön létre, ennek következtében fékpor keletkezik. A finom szemcséjű por az autó bármely részén lerakódhat, a felni fokozott veszélynek van kitéve. Ennek oka, hogy működés közben a felni jelentősen felmelegszik, az apró szálló por pedig könnyen a felnire éghet, amely a felni esztétikáját rontja.
• Karbantartás hiánya: Legyen szó a fékpor eltávolításáról vagy egy általános műszaki átvizsgálásról, fontos, hogy a felniket a gumi csere során a centrírozást végző szakember vizuálisan szemügyre vegye, ezzel kiszűrve a geometriai sérülés lehetőségét.
• Korrózió: A felniket érő víz és nyirkosság idővel rozsdásodáshoz vezethetnek a lemezfelnik esetében, az alufelniknél ettől nem kell tartanunk. Enyhébb esetekben a felnifelújítás elegendő lehet, súlyos korrózió esetén azonban kizárólag a csere jelent megoldást.

Defekt és nyomásvesztés kezelése

Defektnek nevezzük, amikor az abroncs nyomása sérülés, szelep-, felni- vagy tömítési probléma miatt csökken. A legtöbben a hirtelen leeresztett gumira gondolnak, de a lassú nyomásvesztés legalább ilyen gyakori. A defekt oka azért fontos, mert nem minden nyomásvesztés oldható meg ugyanazzal a javítással. Ha szúrt sérülésről van szó a futófelületen, lehetséges a gumijavítás. Ha a szelep ereszt, lehet, hogy szelepcserére van szükség. Gyakori jel, hogy az egyik kerék néhány nap vagy hét alatt látványosan veszít a nyomásából. Ilyenkor nem érdemes csak újra és újra felfújni. Az ismétlődő nyomásvesztés növeli a gumi melegedését, rontja az úttartást, és gyorsíthatja a kopást.

Mit tegyünk defekt esetén?

Ha vezetés közben rájön, hogy defektet kapott, ne essen pánikba és főleg ne fékezzen hirtelen. Maradjon nyugodt, tartsa szorosan a kormányt mindkét kezével, és fokozatosan lassítson. Azonnal kapcsolja be a vészvillogót, hogy figyelmeztesse a többi járművezetőt. Mielőtt kiszállna, ne felejtse el felvenni a fényvisszaverő mellényt és a jármű jelzéséhez használni a figyelmeztető háromszöget. Hosszú autóutak során sok minden történhet, de egy defekt sem feltétlenül jelenti az utazás végét.

Alufelni tisztító tesztünk

Defektjavítási lehetőségek

• Run-flat gumiabroncsok: Ezek úgy vannak kialakítva, hogy lehetővé tegyék az út folytatását defekt után. Kulcsfontosságú technológiájuk a megerősített oldalfalak, amelyek a gumiabroncs alakját megőrzik a nyomásvesztés után is. Defekt esetén ezért nem kell megállnia, és további 80 km-t tehet meg maximális 80 km/h sebességgel a legközelebbi gumiabroncs-szervizig.
• Öntömítő gumiabroncsok: Ezek speciális belső réteggel rendelkeznek, amely kisebb defekt esetén automatikusan lezárja a lyukat. Így a gumiabroncs nyomása nem csökken hirtelen, és a jármű irányíthatósága megmarad. Ha a gumiabroncs sérülése nem túl súlyos, az önjavító gumiabroncsokat a defekt után is nyugodtan használhatja. A lyuk bezárul, a gumiabroncs nyomását pótolni kell, és a gumiabroncs továbbra is úgy működik, mint új.
• Tömítőanyagok (defektjavító spray/készlet): Ideiglenes megoldást nyújtanak defekt esetén. A készlet folyadékot vagy gélt tartalmaz, amelyet a gumiabroncs futófelületébe juttatva ideiglenesen lezárja a lyukat. Úgy tervezték őket, hogy a vezető biztonságosan eljuthasson a gumiabroncs-szervizbe, ahol a gumiabroncsot véglegesen javítják vagy kicserélik.
• Kanóccal történő gumijavítás: Ez egy bevált és hatékony módja a például szögek vagy csavarok okozta apró lyukak tömítésének. A kanóc egy rugalmas gumi vagy ragasztóval átitatott gumihenger, amelyet a gumiabroncs lyukába helyeznek. Dugóként működik, megakadályozva a levegő távozását.
• Pótkerék: Régebben a pótkerék volt a leggyakoribb megoldás a defektes kerékre, de manapság egyre ritkább. Az autógyártók igyekeznek csökkenteni a járművek súlyát és helyet megtakarítani a csomagtartóban.
• Assistance szolgáltatás: A defekt gyors megoldása érdekében hívhatja az assistance szolgáltatást, amelyet sok esetben a kötelező vagy baleseti biztosítás fedez. Ne feledje, hogy a városokon kívül a szerelő megérkezése hosszabb időt vehet igénybe.

Mikor javítható a defekt?

A defektjavítás akkor biztonságos megoldás, ha a sérülés a futófelületen van, nem túl nagy, az abroncs szerkezete nem károsodott, és a gumit szakszerűen, leszerelés után belülről is ellenőrizték. Egy abroncs általában akkor javítható, ha a lyuk a futófelület középső részén van, a sérülés kisméretű, és nem látszik szerkezeti károsodás. A futófelület az a mintázott rész, amely normál haladás közben az úttal érintkezik. Általános szakmai irányként a legfeljebb körülbelül 6 milliméteres szúrt sérülések lehetnek javíthatók, de ez nem automatikus szabály. Számít az abroncs típusa, kora, kopottsága, a sérülés iránya, a lyuk körüli állapot és az is, hogy az autó ment-e lapos gumival. Ezért fontos a belső ellenőrzés. A gumit le kell szerelni a felniről, mert csak így látható, hogy a belső réteg ép-e. Ha az abroncs belsejében poros gumimorzsalék, gyűrődés, repedés vagy elszíneződés látszik, az arra utalhat, hogy lapos állapotban használódott.

Nem minden defekt javítható, és ez nem óvatossági túlzás. Vannak sérülések, ahol a csere a felelős megoldás, mert az abroncs szerkezete már nem tekinthető megbízhatónak. Az oldalfalsérülés tipikus példa. A járdaszegély, kátyú vagy éles tárgy okozta vágás kívülről néha kicsinek tűnik, de az oldalfal terhelés közben folyamatosan dolgozik. Nem jó jel az sem, ha púposodás látszik az abroncson. A púp általában belső szerkezeti sérülésre utal, nem egyszerű felületi hibára. Ugyanez igaz a repedezett, elöregedett, erősen kopott vagy szabálytalanul kopott gumikra is. Lapos vagy erősen alacsony nyomású gumival továbbhaladni azért kockázatos, mert az abroncs oldalfala túlzottan hajlik és melegszik. Ilyenkor a gumi belső rétege sérülhet akkor is, ha kívülről nem látszik nagy baj.

Felni javítása: A deformált felnik helyreállítása

A felni javítása (habár nagy odafigyelést és kellő rutint igényel) nem egy borzalmasan hosszú művelet. Mikor érdemes javítani a felnit? Ha a felni elveszíti kör alakú oldalnézetes formáját, ilyenkor horpad vagy reped. Ezeket okozhatja ütés vagy egyéb terhelés. Az alacsony guminyomás, rossz körülmények, korrózió és számos egyéb külső környezeti behatás kárt tehet a felnikben. Míg egyes esetekben kizárólag a csere jelent megoldást, máskor elegendő lehet a felnijavítás.

A javítás folyamata

Elsőnek, miután a tulajdonos vagy egy szervizes észlelte a felniben a hibát, el kell vinni azt egy javítással foglalkozó céghez, ahol egyeztetés után nekilátnak a munkának.

1. Körkörösség ellenőrzése: Az első fázis a felni körkörösségének ellenőrzése, amikor a felnit egy tengely körül forgó szerkezetre helyezik, melyen egy állítható érintkező található. A kerék pörgetés közben az esetleges horpadásnál ütközik, és olykor megáll, majd ezeken a pontokon krétával megjelölik, így tudni lehet az elváltozás helyeit. Egy ilyen próbapad meglehetősen pontos mérési adatokat mutat, a legkisebb deformálódás is kimutatható századmilliméteres pontossággal.
2. Hidraulikus préselés: Ha elkészült a horpadási diagnosztika, akkor a felni egy hidraulikus présgépbe kerül, ahol különböző fémdarabok segítségével állítják helyre az eldeformálódott, horpadt felnit.
3. Finomhegesztés: Ha repedés, horzsolás vagy rosszabb esetben törés van a felnin, akkor azt finomhegesztéssel küszöbölik ki. Itt nagyon fontos, hogy az anyag ne hevüljön túl, mert az tönkreteszi a felnit.
4. Esztergálás: Ha sikerült meghegeszteni a repedt felületet, akkor nem köszörüléssel, hanem esztergálással állítják vissza a felni gyári alakját.
5. Csiszolás és polírozás: Miután a felni visszanyerte megfelelő formáját, következhet a kisebb karcok helyreállítása. Ezeket az apró sérüléseket csiszolással és polírozással szokták helyrehozni. Ennek a műveletsornak elsősorban esztétikai szerepe van.

Mikor nem javítható a felni?

Sajnos komplikáltabb esetek is akadhatnak. Ha nagyobb a repedés, akkor megesik, hogy a felni menthetetlen. Ilyen esetben, vagy menthetetlen törésnél a felnit nem lehet megmenteni, ekkor tehát újat kell venni. Továbbá, ha a küllő vagy az agyrész sérült, azt a legtöbb szakember rendszerint nem vállalja el, de nem is érdemes vele bíbelődni, hiszen ezeken az érzékeny pontokon nagyobb lesz a hibalehetőség, és rövidebb az élettartam, erre pedig tapasztalt szakember nem vállal garanciát. Az alumíniumból készült felnik ugyan szebbek és könnyebbek, de nem bírják annyira a gyűrődést. Ezek könnyebb, puhább anyagból készülnek, tehát nehezebben tűrik az elváltozást, elfáradhatnak, hegesztésnél pedig jobban felhevülnek. Hivatalosan csak az a műhely végezhet felnijavítást és -felújítást, amely rendelkezik a Közlekedési Főfelügyelet engedélyével. A házi műhelyek többségével az a probléma, hogy a legtöbb esetben nem rendelkeznek a megfelelő felszereléssel, és ehhez köthetően a kellő tudással sem. Ilyenkor a diagnosztikai padot felváltja az összehasonlítás vagy a szemrevételezés, a présgépet a kalapács, az esztergagépet pedig a sarokcsiszoló, a maga köszörűkorongjával.

Könnyűfém felni útmutató fekete autókhoz

Költségek és gyakori kérdések a felnijavítással kapcsolatban

Amennyiben a fenti hibák bármelyikét tapasztalja, több mint valószínű, hogy felnijavítás szükséges. De vajon milyen költségekkel szükséges számolni? Mutatjuk!

Felnijavítás árkategóriák

Gyakori kérdések

• Mennyibe kerül a megpadkázott felnijavítás? A megpadkázott felnijavítás költségét a sérülés mértéke befolyásolja. Amennyiben a padkázás során nagymértékben deformálódott a felni, akkor indokolt a csere. Ez esetben új felni kell - így a munkadíjon felül az alkatrész árát is szükséges megfizetni. Kisebb sérülés esetén a megpadkázott felnijavítás ára 10 000 forinttól kezdődik.
• Otthon is elvégezhető a karcos felnijavítás? A karcos felnijavításhoz fényezés szükséges, amelyet otthoni körülmények között nem lehet elvégezni. Így minden esetben javasolt profi szakember segítségét kérni.
• Mi az a felnitisztító és mikor érdemes használni? A felnitisztító készítmények olyan speciális vegyszerek, amelyekkel eltávolítható a makacs szennyeződés a felni felületéről. Különösen hasznos lehet az égett fékpor leszedéséhez. Minden esetben válasszon az adott felni típushoz készült terméket.
• Felnifelújítás vs. javítás: mi a különbség? Felnifelújítás alatt általában az esztétikai jellegű munkálatokat (fényezés) értik, míg felnijavítás során az úgynevezett “geometriai” korrekcióra gondolnak.

Összefoglaló tanácsok

Egy járdaszegély vagy kátyú ütése után érdemes meglátogatni a szervizt, hogy ellenőrizzék nem történt-e nagyobb baj, hisz ezzel további károkat - és költségeket kerülhetünk el. Szezonális gumicsere alkalmából is kérjünk centírozást, ha azt a gumis nem teszi magától. A defektjavításnál az időzítés sokat számít: minél tovább használod bizonytalan állapotban az abroncsot, annál nagyobb az esélye, hogy a javítható sérülésből csere lesz. Az IQ Auto műhelyeiben a defektjavítás átlátható folyamat. Megnézzük a sérülés okát, ellenőrizzük az abroncs állapotát, és ha javítás vagy csere indokolt, először ingyenes árajánlatot kapsz. Csak azt javasoljuk, amire valóban szükség van, és a munka csak a jóváhagyásod után indul.

tags: #alufelni #kerék #nyomásvesztés #okai #és #javítása

• Zafira klíma diagnosztikai lépések
• Miért nőtt a gázolajfogyasztás?
• A Yaris turbónyomás szelep működése
• Melyik tetőcsomagtartót válasszam Mitsubishi Outlanderhez?
• Praktikus kiegészítők az SX4 S-Cross-hoz