Ingatlanlízing feltételei Magyarországon
Az ingatlanlízing egy olyan finanszírozási forma, ahol a lízingbeadó az ingatlan tulajdonjogát a lízingbevevő megbízásából szerzi meg azzal a céllal, hogy azt a lízingbevevő használatába és birtokába adja a lízingszerződésben meghatározott időtartamra. Ingatlanlízingnél ugyanis az eladó a lízingbeadónak adja el az ingatlanát és nem a „vevőnek”, azaz Önnek!
Ön, mint „vevő” lízingbevevő lesz csupán, majd a szerződés szerinti futamidő lejáratakor az esetleges maradványérték megfizetésével kerül az ingatlan a tulajdonába. Ez idő alatt Ön, mint lízingbevevő felel az ingatlanért, az esetleges károkért, jogosult a hasznok szedésére, s viseli annak közvetlen terheit, csakúgy mintha tulajdonos lenne.
A lízing típusai
Két fő típust különböztetünk meg:
- Zártvégű lízing: Ebben az esetben előre tudott, hogy az utolsó törlesztőrészlet megfizetésével ki válik az ingatlan tulajdonosává.
- Nyíltvégű lízing: Ennél a formánál nem tudni előre, hogy a lízingbevevő lesz-e a lejárat után a tulajdonos, ilyenkor a futamidő végén megnevezheti azt, aki az ingatlan tulajdonjogát megszerzi (vevőkijelölési joggal rendelkezik).
Nem mindegyik lízingtársaságnál érhető el mindkét forma és az is meg van határozva náluk, hogy melyik formát milyen ügyletekre használják.
A biztos választás: ezzel a szlogennel vág neki a választási kampánynak a Fidesz
A lízing előnyei és hátrányai
Előnyök:
- Előnye az ingatlanlízingnek új lakás vásárlása esetén, hogy a vételár részét képező ÁFA-t elég részletekben megfizetni, mégpedig kamatmentes formában!
- A nyílt végű pénzügyi lízing esetén, ha a lízingcég új lakást vásárol, a lakás árából visszaigényelheti az ÁFÁ-t, és azt csak akkor kell megfizetnie az állam felé, amikor a havi részletekben Ön is megfizette neki. Ezért a nyílt végű lakáslízingnél az ÁFA után nem kell az Önnek kamatot fizetnie, és a havi törlesztő részlet akár 20%-kal is alacsonyabb lehet, mint egy ugyanakkora összegű jelzáloghitelnél.
Hátrányok:
- Az ingatlanlízing finanszírozási formánál a lízingbevevő csak a futamidő elteltével juthat tulajdonhoz.
- Mivel a lízingbeadó szerzi meg vásárláskor, ezért neki illetéket kell fizetnie. Szerencsére nem a teljes, 4%-os mértékűt, hanem egy kedvezményes, 2%-osat. Pénzügyileg Ön ezt úgy érzékeli, hogy áthárítják Önre egyszeri díj vagy tőkésítve, magasabb törlesztő formájában. Kettős pedig azért lesz az illetékfizetés, mert a végső tulajdonosnak is meg kell fizetnie a maga tulajdonszerzése után.
- A maradványérték miatt nehéz lehet az egyes lízingajánlatok összehasonlítása, mert ha az egyiknél kötelező és a mértéke mondjuk 15%, a másiknál viszont szabadon választott és lehet 0%, 5% és 10% is, akkor pont nincsen egyforma ajánlata a két társaságnak. A maradványértékes verziónál Önnek kifejezetten gyűjtenie kell arra, hogy a végén ezt egy összegben ki tudja fizetni.
Költségek és díjak
Az egyszeri díjaknál minden olyasmi megtalálható, mint ami egy lakáshitelnél is: értékbecslési díj, tulajdoni lap és szükség esetén térképmásolat lekérési díj, földhivatali bejegyzési díj, banki díj és közjegyzői okiratba foglalási díj. Adásvételi szerződést ma már csak ügyvédi közreműködés mellett lehet kötni, aminek mindig díja van. Ingatlanlízingnél a lízingtársaság köti az adásvételit az eladóval. Ha éppen nagy kedve van finanszírozni, akkor átvállalhatja ennek díját, amire a lakáshitelnél igen ritkán van akció.
Illetékfizetés
Ahogyan írtuk, lízing esetén az ingatlant a lízingcég vásárolja meg, ezért az ez után fizetendő illeték őt terheli, így gondolhatnánk, hogy ez nem a mi pénztárcánkat húzza majd. Azonban ezt áthárít(hat)ják a lízingbevevőre, azaz az ügyfélre. Aztán még egy vagyonszerzési illeték felmerül, amikor a futamidő végén a mi tulajdonunkba kerül az ingatlan.
A jelenlegi szabályok szerint használt lakás vagyonszerzési illetéke az ingatlan forgalmi értékének 4%-a. Ha lízingcég vásárolja meg az ingatlant, akkor csak 2% (lízingbeadói illeték). Zártvégű ingatlancélú lízing esetén már előre tudott, hogy mi leszünk majdan a tulajdonosok, így a 4%-os illetéket is már az ügylet elején meg kell fizetnünk.
Lízing vs. Jelzáloghitel
Szemben a jelzáloghitellel, amelyiknél a maradványérték fogalma ismeretlen, több lízingtársaság biztosít arra lehetőséget, hogy a felvett összeg 5%-10%-15%-át elég legyen egy összegben megfizetni a futamidő végén. Ezt azért vezették be, mert így pont ennyivel, 5%-10%-15%-al tudják lejjebb nyomni az induló törlesztő-részleteket is, ami sokak számára vonzóbb. Fontos tudnia, hogy egyes lízingtársaságoknál ez nem választható, tehát ők határozzák meg egyoldalúan, hogy alkalmaznak-e maradvány értéket, és ha igen, hány %-ot vagy nem.
A jelzáloghitelhez hasonlóan a lízingszerződést is közjegyzői okiratba kell foglalni, aminek díja az ügyfelet terheli. Ezen kívül értékbecslés is ugyanúgy történik, valamint tulajdoni lapot is ellenőriznek, amelyek költségei akció hiányában szintén fizetendők. Továbbá alkalmaznak szerződéskötési, valamint folyósítási díjat, de ezekkel egy lakáshitel esetében is találkozhatunk.
A lízing esetében az illeték fele után kamatköltség is felmerülhet, hiszen az egyébként 4%-os vagyonszerzési illeték felét a lízingcég, felét a lakást lízingelő ügyfél fizeti. A lízingcégek azonban többnyire a lízingdíjban áthárítják ezt az összeget az ügyfélre, aki így kamatostul fizetheti meg a vételár 2%-át kitevő illetékrészt.
Vevői kockázatok új építésű ingatlanoknál
Kinek éri meg a lízing?
A lízing sajátosságaiból adódóan a lízingelt lakás néhány esetben jobban megérheti, mint a lakáshitel segítségével vásárolt. Az ügylet végén a tulajdonosi jogokért fizetett maradványérték miatt kisebb havi törlesztőrészlet mellett is lehet lízingelni. Újépítésű lakások lízingelése esetén, nyílt végű lakáslízingnél az áfára nem kell kamatot fizetni.
Deviza alapú finanszírozás
Ingatlanlízingnél változatlanul elérhetőek deviza alapú ajánlatok, hiszen a lakossági devizahitelekről szóló szabályozás 2010. nyarától csak azt tiltotta meg, hogy deviza alapon jelzálogjogot magánszemély tulajdonában álló ingatlanra nem lehet bejegyezni, tehát a lízingtársaság tulajdonába kerülő lízingelt ingatlanra lehet.
Deviza alapú finanszírozásnál 5%-ponttal magasabb arányban terhelhető az ingatlan jogszabály szerint.
Hol induljunk el?
A lakáslízing során egy bank vagy erre szakosodott cég lízingel lakást magánszemélyeknek vagy vállalkozásoknak, vagyis megveszi majd használatra átadja számukra az ingatlant, amiért azok kötelesek havi lízingdíjat fizetni. A lízingdíj a vételár egy havi részlete kamatokkal megnövelve, ebből a szempontból tehát a lízingelés hasonlít a jóval megszokottabb hitelügylethez.
Feltételek és tudnivalók: Takarékbank Ingatlanlízing
tags: #sberbank #ingatlan #lízing #feltételei