A Tojásfogyasztás Előnyei és Hátulütői: Tudományos Viták és Gyakorlati Tanácsok

A tojást szinte mindenki szereti, ráadásul rendkívül univerzális alapanyag a legkülönfélébb ételek elkészítéséhez, még akkor is, ha egy-egy fogás nem rá épül. Mondhatjuk, hogy a tojás tökéletes konyhai alapanyag. Azonban a tojás az egyik legmegosztóbb élelmiszer, amelynek folyamatosan változik a megítélése, mégis, majdnem minden nap találkozhatunk vele az étkezéseink során valamilyen formában. Sokan egyenesen vele kezdik a napot, lágytojás, vagy rántotta formájában. De vajon mi is az igazság a tojást körülvevő információkból, és mit okoz, ha minden nap fogyasztjuk? Többek között ennek jártunk utána, és megmutatjuk a tojás néhány nagyon érdekes titkát is.

A tojás: A táplálkozási erőmű

A tojás tápanyagsűrűsége óriási, ami nem is csoda, hiszen eredeti funkciójánál fogva (hogy csirke fejlődjék ki belőle) benne van minden összetevő, ami egy szervezet növekedéséhez szükséges. Mindemellett a tojás könnyen előállítható, egyszerű hozzáférni és egyáltalán nem drága, a tápértékéhez viszonyítva különösen nem az.

A rendszeres tojásfogyasztás számos előnyös hatást gyakorol a szervezetre, konyhai alapanyagként bátran támaszkodhatunk tehát a tojásra étrendünk kialakítása során. A tojásnak kicsi a kalóriaértéke, ugyanakkor fehérjékben dús, zsírokban szegény, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag élelmiszer, így érdemes fogyasztani.

Fehérjék és aminosavak

A tojás fehérjéje ráadásul teljes egészében hasznosul a szervezet számára.
A fehérjetartalom nagyobb részét a tojásfehérje adja, de a sárgájában is található 40%.
Egy tojás elfogyasztása biztosítja napi fehérjeszükségletünk 20%-át.
Az emberi test 11 létfontosságú aminosavat termel, holott 20-ra van szüksége az élet fenntartásához. A maradék kilenc a tojásból szerezhető be.
Az aminosavak hiánya ugyanis izomsorvadáshoz, legyengült immunrendszerhez, fáradtsághoz és gyengeséghez vezethet, ezen kívül a bőr és a haj szerkezetét is megváltoztathatja.

Vitaminok és ásványi anyagok

A tőkelhalmáj után a tojás a második legnagyobb természetes D-vitamin forrás az élelmiszerek között.
A tojás D-vitamin tartalma negyvenszer akkora mint a tejé, a benne található B-vitamin javítja többek között a látásunkat.
Egyetlen tojás B12-vitaminból a napi beviteli ajánlás 30%-át, a szelén 23%-át, a folsav és a B2-vitamin 15-15%-át tartalmazza.
Ezen kívül A-, E-és B-vitaminokat, folsavat, kalciumot, vasat, magnéziumot, cinket, káliumot, foszfort és nátriumot is bőségesen tartalmaz.
A B-komplex vitaminokra szükség van még az egészséges bőrhöz, hajhoz, szemhez és májhoz is (a B2-vitamin mellett a tojás B5- és B12-vitaminban is gazdag), és segítenek az idegrendszer megfelelő működésében is.

Koleszterin, omega-3 és antioxidánsok

A tojás kevés telített zsírt tartalmaz, ellenben igen sok benne az omega-3 zsírsav, így fogyasztása véd minket a szívbetegségekkel szemben, de nagyon fontos az agy, a szem és az idegrendszer számára is.
Egy 50 grammos tojás átlagosan 37 mg-ot tartalmaz omega-3-zsírsavakból.
Segít az Alzheimer-kórral szemben is, a benne lévő fehérjék pedig elengedhetetlenek a sejtek növekedéséhez és megfelelő működéséhez.
Két olyan antioxidáns is található a tojássárgájában - a lutein és a zeaxantin - melyek kedvező hatással vannak a szemre.
Az antioxidánsok jelentősen csökkentik a makula degeneráció és a szürkehályog kialakulásának esélyét, ezek pedig az időskori látáscsökkenés és vakság legfőbb okai.
Egy tanulmányban a kísérleti alanyok naponta 1,3 tojást ettek négy és fél héten keresztül, ez pedig 114-142 százalékkal növelte a zeaxantin, és 28-50 százalékkal pedig a lutein szintjét a vérükben!

További egészségügyi előnyök

Ne csak a tojásfehérjére koncentráljunk: a sárgája büszkélkedhet egy kolin nevű vegyülettel, ami segít a zsírpárnák elleni küzdelemben, így még fogyni is tudsz vele.
A tojás az agy tápláléka, mindezt a kolin nevű alapvető tápanyagnak köszönheti. A vizsgálatok kimutatták, hogy a kolin hiánya a szervezetben összekapcsolható bizonyos neurológiai betegségekkel és kognitív zavarokkal.
Számos kutatás szerint a tojás ahhoz is hozzájárulhat, hogy elérjük normál testsúlyunkat. A tojás magas fehérjetartalma (6-7 g) miatt kitűnően laktat, így nincs szükség túl nagy mennyiség megevésére.
Egy közepes méretű tyúktojás mindössze 70-80 kcal, vagyis nagyjából annyi, mint egy deka tejcsokoládé.
Például sokan tapasztalták már, hogy amikor tojást reggeliznek, aznap délelőtt valahogy nem tör rájuk a mardosó éhség 10-11 óra tájban. Ennek oka, hogy a tojás hosszabb ideig eltelít, mint a gabonaalapú reggelik. Ezt alátámasztja néhány tanulmány is.
Az egyik ilyen arra hívta fel a figyelmet, hogy azok a férfiak, akik reggelire tojást fogyasztanak, nemcsak hosszabb időre laknak jól, hanem kevesebbet esznek ebédre is, illetve a nap további részében.
Egy kísérlet szerint például a napi két főttojást reggelizők 35 százalékkal több zsírtól szabadultak meg 8 hét alatt, mint a hasonló mennyiségű kiflit reggelizők.
Már egy tojás tartalmazza a napi B2-vitamin (más néven riboflavin) szükségletünk 15 százalékát. Ez csak egy a B-vitaminok közül, melyek mind segítenek abban, hogy a bevitt táplálékból valódi üzemanyag váljon, ami biztosítja a mozgáshoz szükséges energiát. Nem véletlenül tartozik a tojás a legjobb alakformáló ételek közé.
Amennyiben nem szeretnél orosz rulettezni fertőzésekkel, vírusokkal és más betegségekkel, naponta egyél meg egy tojást. Egy nagyobb darab ugyanis majdnem a negyedét (22 százalékát) fedezi az előírt napi szelén szükségletünknek. A gyerekek és a kamaszok számára különösen fontos a fogyasztása: ha nem jut elég szelén a szervezetbe, akár Kashin-Beck- vagy Keshan-kór is kialakulhat náluk. Mindkét betegség súlyos hatással van a szívre, a csontokra és az ízületekre.
Egyes kutatások szerint a tojásfehérjében található peptideknek lehet kedvező hatásuk a vérnyomásra, mivel ezek hasonló módon működnek, mint az ACE-gátló típusú vérnyomáscsökkentők.
A tojás nem járul hozzá a túlsúly és a cukorbetegség kialakulásához, illetve diabéteszes betegek is biztonságosan fogyaszthatják. Szénhidrátot nem tartalmaz, glikémiás indexe alacsony, ugyanakkor a pontos diétás étrend követéséhez a tojás zsírtartalmát be kell számítani, és szív-érrendszeri szövődmények esetén is egyeztessen az elfogyasztott tojás mennyiségéről.
A folsav- és kolintartalma az anyai szervezetben növekedő magzatoknak számos előnyt jelent.

A tojás és a koleszterinszint körüli vita

Csakhogy a magas koleszterintartalma miatt nem feltétlenül egészséges. A vita korántsem korlátozódik Magyarországra, globális tudományos diskurzus folyik a tojás körül. Elterjedt az a nézet, hogy a tojásfogyasztás nem tesz jót a szívnek a magas koleszterintartalma miatt. Ám a tojásról jó ideje köztudott, hogy magas a koleszterintartalma, amit tudományos vizsgálatok rendszeresen összekapcsolnak a szívbetegségek fokozott kockázatával. Egy tojássárgája körülbelül 185 milligramm koleszterint tartalmaz, ami több mint a fele a 300 mg-os napi ajánlásnak - hívta fel a figyelmet elemzésében a BBC Future.

Korábban azt gondolták, hogy a tojás - mivel sok benne az étrendi koleszterin - jelentősen megemeli a szervezetben a koleszterinszintet. Évtizedek óta tart a vita arról, hogy a rendszeres tojásfogyasztás hasznos vagy inkább ártalmas-e az egészségre. A „rossz” (LDL) koleszterin magas szintje növelheti a szívbetegségek és a stroke kockázatát, és korábban azt gondolták, hogy a sok tojás fogyasztása megemeli az LDL-szintet. A feltételezés hátterében az állt, hogy egy főtt tojás körülbelül 200 milligramm étkezési koleszterint tartalmaz, így önmagában kiteszi a korábban ajánlott napi 300 milligrammos határérték kétharmadát. A tojás sokáig azért volt feketelistán, mert úgy vélték, hogy megemeli a koleszterinszintet.

Tojásfogyasztás laktózérzékenység esetén

Mi is az a koleszterin?

A koleszterin, a májban és a bélben termelődő sárgás zsír, ami testünk minden sejtjében megtalálható. Általában úgy gondolkodunk róla, hogy ez egy rossz anyag, pedig kulcsfontosságú építőeleme a sejtmembránnak. Szükség van rá a szervezetben a D-vitamin, a tesztoszteron és ösztrogén hormonok előállításához is. A koleszterinmennyiséget, amire szükségünk van a saját szervezetünk is képes előállítani, de felvesszük a táplálékunkban is, hiszen az állati eredetű termékek is tartalmazzák. A koleszterint a testünkben a vér lipoprotein molekulái szállítják. Minden emberben más a lipoproteinek kombinációja, és ez az egyedi összeállítás szerepet játszik abban, hogy az adott egyénnél mekkora a szívbetegség kialakulásának kockázata. Az alacsony sűrűségű lipoproteint (LDL) nevezik "rossz" koleszterinnek. A nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin a májba jut, ahol lebomlik és távozik a testből. Az orvosok úgy gondolják, hogy a HDL-nek védőhatása van a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, mivel megakadályozza a koleszterin felszaporodását a vérben.

Az orvosok általában a „jó” koleszterin (HDL) és a „rossz” koleszterin (LDL) aránya miatt aggódnak. A tojás ezeket segít egyensúlyban tartani. Úgy tűnik, a tojás megemeli a jó (HDL) változat mennyiségét, miközben növeli az LDL-részecskék méretét. Az LDL-koleszterin azért lett a „rosszként” közismert, mert részecskéi az artériákba szállítják a zsírmolekulákat, amik az érfalakon lerakódva érelmeszesedéshez vezethetnek, ez pedig egy idő után teljes elzáródást okozhat (a HDL-részecskék ezzel éppen ellentétesek, képesek eltávolítani a zsírmolekulákat az érfalakról). Azonban nem minden LDL-részecske egyforma, különböző altípusai vannak, melyeknek eltérő a méretük. Ebben az esetben pedig a méret a lényeg! Számos tanulmány kimutatta, hogy a kisebb LDL-részecskék nagyobb eséllyel okoznak szívrohamot. A tojásos ételek fogyasztása ugyanakkor növeli a részecskék méretét, ezzel csökkenhet a szívbetegségek előfordulásának kockázata. Komoly tévedés, hogy a szív egészsége érdekében el kell kerülnünk a tojást és a telített zsírokat. A koleszterin/HDL arány az egyik legfontosabb indikátor. A közhiedelemmel ellentétben az összkoleszterin szint nem jelzi előre a szívbetegség rizikót. De ami még ennél is fontosabb, hogy tudjuk, hogy nem a koleszterin okozza a szívbetegséget. Ha túlzottan arra koncentrálunk, hogy egy bizonyos meghatározott értékre próbáljuk visszaszorítani a koleszterinszintünket, akkor közben figyelmen kívül hagyjuk a valódi problémát. A legfontosabb az LDL részecskék mérete, mert az apró részecskék könnyen megakadnak és gyulladást, eltömődést okoznak. A sztatinok nem változtatják meg az LDL részecskék méretét. Az LDL részecskék megfelelő méreten tartását egyedül étrenddel lehet elérni.

LDL és HDL koleszterin | Jó és rossz koleszterin | Sejtmag egészsége

Változó tudományos álláspont és ellentmondások

A tojások egészségi hatásairól folytatott vitát részben az változtatta meg, hogy kiderült, a testünk képes kompenzálni az elfogyasztott koleszterint. Ezért a tudósok közül sokan azt gondolják, hogy az emberek egy részének az étkezés során elfogyasztott koleszterin nem jelent problémát. Elizabeth Johnson, a bostoni Tufts Egyetem táplálkozástudományi szakértője és kollégái 2015-ben 40 idevágó tanulmányt tekintettek át, de nem találtak meggyőző bizonyítékot az étrendi koleszterin és a szívbetegség kapcsolatáról. Sőt, ha a koleszterin tojásból származik, még előnyös is lehet. Ezenkívül pedig némi koleszterin valóban hasznos a szervezetünknek. Nincs viszont egyértelmű álláspont. Az amerikai és brit étrendi ajánlások például már nem tartalmazzák a koleszterin korlátozását. Ehelyett a hangsúlyt a telített zsírok fogyasztásának limitálására helyezik, mert valójában ezek növelik meg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. Különösen a transzzsírokat tartalmazó élelmiszerek emelik meg az LDL-szintünket. A tojás viszont a garnélarák mellett az egyetlen magas koleszterinszintű, de alacsony telített zsírtartalmú élelmiszer. Az ausztráliai nemzeti egészségügyi szervezet, a National Health & Medical Research Council kutatása szerint nincs alapja annak a tévhitnek, miszerint a túlzott tojásfogyasztás szívbetegségekhez vezet, azonban arra valóban oda kell figyelni, hogy minél kevesebb telített zsírt vigyünk be a szervezetünkbe, melyek többek között a vajban, az édességekben, a vöröshúsokban és a sajtokban találhatók meg. Habár korábban a szakértők óva intettek bennünket attól, hogy akár minden nap fogyasszunk tojást, a legújabb kutatások szerint nem hogy nem ártunk vele, de még jót is teszünk a szervezetünknek. Évtizedek óta tart a vita arról, hogy a rendszeres tojásfogyasztás hasznos-e vagy inkább ártalmas az egészségre.

"Egy tipikus angol reggeli esetében nem a tojás miatt kell aggódni, hanem a mellé fogyasztott szalonna vagy kolbász miatt, ezek ugyanis nagyobb valószínűséggel befolyásolják negatívan a szív egészségét” - magyarázta Jon Buckley, a tanulmány vezető szerzője. A magas koleszterintartalmú ételek többsége egyébként telített zsírban is gazdag. A tojás azonban kivétel, abban ugyanis a sok koleszterin mellett csak minimális telített és sokkal több telítetlen zsír található. A KalóriaGuru.hu kalkulátora szerint egy átlagos, 53 grammos főtt tojás 82 kilokalóriányi energiát, 6,6 gramm fehérjét, 5,6 gramm zsírt - amelyből 1,7 gramm telített, 2,8 gramm pedig legalább egyszeresen telítetlen -, 0,6 gramm cukrot, 65,7 milligramm nátriumot és csaknem 198 milligramm koleszterint rejt.

Ellentétes kutatási eredmények

Egy idei kutatás azonban megkérdőjelezte a közelmúltig tartó egyetértést, miszerint a tojás nem káros az egészségre. A tanulmányban 30 ezer felnőtt adatait vizsgálták, akiket átlagosan 17 évig kísértek figyelemmel, és kiderítették, hogy minden további fél tojás naponta erősen kapcsolódik a szívbetegségek és a halál magasabb kockázatához. "Megállapítottuk, hogy minden plusz 300 mg koleszterin fogyasztása, függetlenül attól, hogy honnan származik, 17 százalékkal emelte meg a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, illetve 18 százalékkal nőtt a bármilyen okból eredő halálozás kockázata. Azt is megállapítottuk, hogy napi fél tojás 6 százalékkal növeli a szívbetegség kockázatát, 8 százalékkal pedig a halálozásét" - mondta erről Norrina Allen, a tanulmány egyik szerzője, a Northwestern egyetem kutatója.

tojás az izomnövekedésért

Csakhogy ebben az ügyben úgy látszik, hogy senki sem tud előállni Kolumbusz tojásával. Kínában ugyanis egy félmillió felnőttet érintő elemzés, amelyet 2018-ban publikáltak, az előbbinek éppen az ellenkezőjét találta, azaz a tojásfogyasztás a szívbetegségek alacsonyabb kockázatával társult. Azoknál, akik minden nap ettek tojást, 18 százalékkal alacsonyabb volt a szívbetegség miatti halál kockázata, és 28 százalékkal alacsonyabb a stroke miatti halál kockázata, mint azoknál, akik nem ettek tojást. A kutatók még messze vannak attól, hogy megértsék, hogy a tojások miért hatnak ránk különféleképpen, a legfrissebb kutatások túlnyomó többsége azonban azt mutatja, hogy nem jelentenek veszélyt, sőt sokkal valószínűbb, hogy egészségi előnyökkel járnak.

Kritikus megközelítés: Érdekek és módszertani hiányosságok

A média újabban izzik az olyan elképesztő információktól, hogy a tojás majdnem annyira ártalmas az artériákra, mint a dohányzás. 1200 idős ember felmérése után a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tojás sárgájának rendszeres fogyasztása kb. háromnegyed annyira káros az artériákban lévő plakok szempontjából, mint a dohányzás. Ez egy elképesztő állítás, különösen akkor, ha kicsit leásunk a történet mélyére. A szerzők belátják, hogy az eredmények nem megbízhatóak, hiszen a páciensek önkéntes bevallására, memóriájára és őszinteségére támaszkodnak. Azt is kimondják, hogy az az eredmény, hogy a szívbetegek ne egyenek tojást, csupán egy feltevés, amit tovább kell vizsgálni.

Először is, a kutatást az Ontáriói és a Kanadai Szív- és Sztrók Alapítvány szponzorálta. Ez a két szervezet éves beszámolóihoz közös donorlistát használ, és mindkettőt évente több millió dollárral támogatja a gyógyszeripar. Aztán nézzük meg a tanulmány szerzőit. A háromból ketten, David Spence és Jean Davignon, érdekeltek a sztatinüzletben, honoráriumot és előadói díjazást kapnak több sztatinokat gyártó gyógyszergyártól. Lényegében a kutatás összes támogatója és szerzője gyógyszergyári szponzoráció alatt áll, tehát itt csak komoly érdekellentétről lehet szó.

"A legtöbb tojást fogyasztók ugyanakkor a legtöbbet is dohányoztak és a legcukorbetegebbek voltak. Meg kell adni, hogy a szerzők megpróbálták kontrollálni ezeket a faktorokat, és még sok egyebet. Bár próbálták kontrollálni az egyéb tényezőket, mint a nem, vérlipidek, vérnyomás, dohányzás, testsúlyindex, és a cukorbetegség, minden zavaró változót nem tudtak figyelembe venni. A saját szavaikkal élve: "több kutatást kell végezni, hogy számításba vegyünk egyéb lehetséges változókat, pl. Hm. A napnál is világosabb, a sport nagyon fontos befolyásoló változó, amit a szerzők nem vettek figyelembe. Vagy mi van a stresszel, ami szintén nem lett figyelembe véve? A feszültség és a túlterheltség szintén összefüggésben van az érelmeszesedéssel.

Ned Kock, egyenletmodellező specialista készített egy másik érdekes analízist. Egy "moderáló hatást" tesztelő modellt használva kimutatta, hogy a kérdéses vizsgálat tojásfogyasztásra vonatkozó adatai valójában azt bizonyítják, hogy a tojásfogyasztás kifejezetten egészséges. Megvizsgálta a hetente fogyasztott tojások száma, az LDL koleszterin és a plakk formáció közötti összefüggést, és az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb mértékű plakklerakódás a legalacsonyabb LDL szinttel függ össze. Ez igazán érdekes, már csak azért is, mert a tojássárgája - a hivatalos álláspont szerint - megemeli az LDL (rossz) koleszterin szintet. Lehet, hogy a tojásfogyasztás egy bizonyos mennyiség fölött megváltoztatja az LDL részecskék méretét kicsiről nagyra, ezáltal ártalmatlanná téve őket. Lehet, hogy a tojás olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek a teljes egészséget szolgálják, és megregulázzák az LDL részecskék viselkedését. A fent említett vizsgálat egyik furcsasága, hogy miért választották ki a tojást, és miért nem vették figyelembe a többi élelmiszert. Mi van például a transzzsírokkal, amelyekről biztosan tudjuk, hogy magas szív- és érrendszeri rizikót hordoznak? Vagy a finomított cukor és gabonák?

Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához

Ideális esetben a tojás sárgáját nyersen kellene fogyasztanunk, mivel a hőkezelés roncsolja számtalan nagyértékű tápanyagát. Ezen kívül a benne lévő koleszterin oxidálódhat a túl magas hőmérséklettől, különösen, ha közvetlenül ér a forró serpenyőhöz. Az oxidáció hozzájárul a szervezet gyulladás szintjének emeléséhez, ami érelmeszesedéshez vezethet. Mindenképpen kerüljük el az omega-3-mal dúsított tojásokat, mivel ezek a legkevésbé egészségesek.

Ajánlások és mire figyeljünk?

Napjainkra az emberek széles köre úgy tudja, hogy a tojásfogyasztás valójában egyáltalán nem emeli az LDL-koleszterin szintjét, így korlátozás nélkül beilleszthető az étrendbe. Ebben a formában azonban egyik sem igaz teljesen. A tojásnak valóban magas a koleszterintartalma, egy nagyobb tojás több mint 200 mg koleszterint tartalmazhat.

Koleszterinszint és tojásfogyasztás

Egészséges embereknél a táplálékkal bevitt koleszterin hatására csökken a máj saját koleszterinelőállítása, így ezen kompenzációs mechanizmus eredményeként nem nő meg a vérzsírszint több tojás fogyasztása után sem.
Amennyiben tehát koleszterinszintje a normál tartományon belül szokott lenni, nyugodtan ehet rendszeresen tojást, átlagosan napi 1-2 db mennyiségben.
Ha azonban valakinek magas a koleszterinszintje, amit egészséges táplálkozással is nehezen sikerül csökkenteni, esetleg koleszterincsökkentő gyógyszereket szed, akkor valóban érdemes korlátozni a tojás, ezen belül is a tojássárgája fogyasztását. Aki magas koleszterinszinttel küzd, annak érdemes lehet heti 4-5-re korlátoznia a tojásfogyasztását.
Ez azonban csak akkor jelent gondot, ha valaki öröklötten magas koleszterinszinttel rendelkezik (familiáris hiperkoleszterinémia), mivel a szervezetük nem képes kompenzálni a táplálkozás során elfogyasztott koleszterint, és a tojástól valóban megemelkedik a vérkoleszterinszintjük.
A vér koleszterinszintjére nem közvetlenül az ételek koleszterintartalma, hanem azok magas telítettzsírsav-tartalma van döntő hatással. A zsíros ételek fogyasztása emeli meg a vér koleszterinszintjét, azok magas telítettzsírsav-tartalma miatt. Egy hamburger sokkal több kockázatot jelent a szervezetre nézve, mint egy tyúktojás.

Tárolás és biztonság

Mire kell még figyelni? A tojás tárolása körültekintést igényel a fertőzésveszély miatt. Mindig friss, sérülésmentes tojást vásároljunk, a dietetikusok azt javasolják, hogy a hűtőben, de ne annak ajtajában tároljuk. Figyeljünk arra, hogy a tojás héja ne érintkezzen más élelmiszerrel, felütés után is azonnal dobjuk ki. A nyers tojást 3 hétig, a főtt tojást hűtve 1 hétig, hűtés nélkül 2 óráig tároljuk. Előnyös összetétele nyersen fogyasztva is érvényesül, de a fertőzésveszély miatt ez fokozott körültekintést igényel.

Allergia és intolerancia

A tojás az arra érzékenyekben kiválthat kiütésekkel és emésztési panaszokkal járó allergiás reakciókat, főleg kisgyermekeknél, természetesen tojásallergia esetén kerülendő minden formában. Az allergia mellett ismert az intolerancia is, amikor csak nagy mennyiségű tojás megevése után jelentkeznek kellemetlen hasi panaszok. Ebben az esetben nem kell kiiktatni az étrendből a tojást, csak tartsuk a tolerálható szinten a mennyiségét. A koleszterinszinttől függetlenül kerülni kell a tojásfogyasztást akkor is, ha a tojásos ételek evését követően bőrpanaszokat, ekcémaszerű elváltozásokat, gyomor- és bélrendszeri tüneteket, vagy éppen asztmaszerű rohamokat tapasztalunk. Ilyenkor ugyanis nagy valószínűséggel tojásallergia áll fenn.

Milyen tojást válasszunk?

Érdemes figyelni arra, hogy vásárlásnál lehetőleg bio tojást vegyünk. Ezek mentesek az antibiotikumoktól, hormonoktól és egyéb mesterséges adalékoktól. A színekben kedvünkre válogathatunk, az a csirke fajtájától függ, és a dietetikus szakértők szerint nincs különbség a tápértékükben.

Érdekességek a tojásról

Azt persze nem fogjuk tudni megmondani, hogy mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás, de hoztunk néhány igazán érdekes információt a tojásról.

Egy tyúk évente átlagosan 200 és 325 tojást tojik, ami megy neki természetesen kakas nélkül is. Ám ha kiscsirkét is szeretnénk, akkor feltétlenül legyen kakas is az udvarunkban.
A tyúk nem egy lusta állat, hiszen amikor elül a tojásokon, egy nap alatt akár 50 alkalommal is megforgatja azokat.
Örök vita, hogy mossuk vagy sem a tojást. Amennyiben vegyszerekkel mossuk le, úgy eltávolítjuk a tojás héját kívül burkoló vékony védőréteget és így a héj pórusain keresztül bejuthatnak a kórokozók, a tojás pedig sokkal gyorsabban fog megromlani. Így, ha ragaszkodunk is a mosáshoz, azt csak közvetlenül a felhasználás előtt tegyük.
Magyarországon évente körülbelül 2,3 milliárd tojás fogy, ami azt jelenti, hogy fejenként minden évben 240 tojást fogyasztunk el. Nem csoda, hogy ha ilyen kedvelt, akkor még világnapot is kapott a tojás, amelyet minden évben október második péntekén tartanak.
Városi legenda, hogy a főzővízbe tett só megkönnyíti a tojáspucolást. Minél frissebb a tojás, annál jobban odatapad a héjához, így annál nehezebb pucolni. De a főzővízbe öntött ecet segít, hogy ne repedjen meg főzés közben.
A talajra szórt, zúzott tojáshéj képes távoltartani mind a házas-, mind a meztelencsigákat.
A tojásokat „A "és „B" minőségi osztályokba sorolják, de a kereskedelemben csak „A" minőségű tojásokkal találkozhatunk. Ezeket tömegük és méretük alapján osztályozzák. A négyfokozatú skála a legkisebbnek számító „S" kategóriától „XL"-ig terjed.
Ha van kertünk, és engedélyezett a lakóhelyünkön a baromfitartás, ne mondjunk le róla, hiszen igazán nagy élmény a kertben összegyűjteni a friss tojásokat.

tags: #sok #tojas #fogyasztas #mellekhatasai