A tojásallergia és a tojásérzékenység: Megértés és kezelés

A tojás az emberiség létének kezdetétől az egyik legjelentősebb táplálékforrás. Könnyebben megszerezhető volt, mint a hús, tápértéke pedig a fehérje és zsírtartalmát tekintve vetekszik a húséval. A tyúktojás a legelterjedtebb, de a kacsa, liba és fürj tojását is egyre gyakrabban használják fel. Tény, hogy a tojás nagyon sokoldalú, számos vitamint, nyomelemet tartalmaz: jelentős az A-, a B2-, a D- és az E-vitamin-, valamint a karotintartalma. Az anyatej után a legtökéletesebb táplálék a tojás, mégis sokaknak okoz gondot!

Tojásallergia vagy tojásérzékenység: Mi a különbség?

Noha mindkét probléma kellemetlenséget okozhat a tojásfogyasztás után, rendkívül fontos, hogy a két fogalmat ne keverjük össze. Az ételallergia és az ételintolerancia alapvetően eltérő mechanizmusokon keresztül hat a szervezetre.

A tojásallergia mechanizmusa és okai

„A tojásallergia akkor fordul elő, amikor az immunrendszer tévesen károsnak azonosítja a tojásban található fehérjéket, és egy allergiás reakciónak nevezett túlzott reakciót vált ki - mondja dr. Thuy Lien Lai, allergológus.” „Ez azért van, mert a tojásfehérje több allergén fehérjét tartalmaz, mint a sárgája” - tette hozzá dr. Lien Lai. A tojás kb. 40 féle fehérjét tartalmaz, ezek közül van, ami nem bomlik el hő hatására sem. Többnyire ez a fehérje okoz gondot mind az allergiások mind az érzékenyek számára. Az allergiás reakció általában a hőstabil fehérjefrakciókra alakul ki, illetve ugyanilyen erős allergén a tojássárgájában lévő szikhártya is. A tojásallergia a tojás fehérjéi által okozott reakció, amely leggyakrabban két konkrét fehérje miatt alakul ki.

Az egyik ilyen fehérje az ovalbumin, mely rendkívül stabil allergén és a hőkezelés hatására sem bomlik le, így a főtt tojásban is megőrzi allergén tulajdonságát. Ez különösen 3-4 éves korú gyerekeknél gyakori allergiát kiváltó tényező. Az nem teljesen tisztázott, hogy kinek miért váltja ki allergiát a tojás fehérjéi, de a kutatók szerint ez genetikai hajlamhoz is köthető. „A legtöbb más ételallergiához hasonlóan, különösen a „kilenc nagy” allergia egyikéhez (búza, tej, hal, kagyló, szójabab, diófélék, földimogyoró, tojás és szezámmag), a tojásallergia is kialakulhat genetikai és környezeti tényezőkből” - mondja dr. Susanna Silverman, a Schweiger Dermatology Group okleveles allergológusa és immunológusa.

Amennyiben egy gyereknek tojásallergiája van, a szervezet az első tojásfogyasztás után immunglobulin E-t (IgE) termel. Az IgE az immunrendszer által termelt antitest. A szervezet számos különböző típusú IgE-t termel, amelyek specifikus allergéneket céloznak meg. Az IgE antitestek a bőr, a légutak és a szív- és érrendszer hízósejtjeihez (allergiás sejtek) kötődnek. Amikor tojásfehérjékkel találkoznak, hisztamint bocsátanak ki. Az IgE-reakciók, vagyis az allergiás tünetek a tojás elfogyasztása után gyorsan jelentkeznek.

Ártalmas a sok szénsavas ital?

Tojásérzékenység (intolerancia)

A tojás intolerancia azonban más. Míg az allergia az immunrendszert érinti, az ételintolerancia kizárólag az emésztőrendszert. „A tojásallergia az immunrendszert érinti, amely a tojásfehérjét károsnak hiszi” - mondja dr. Lien Lai. Ahogy a glutén esetében, itt is érdemes megkülönböztetni az allergiától az érzékenységet, vagyis a tojásra adott egyéb reakciókat, amelyeket nem az allergiás antitestek okoznak. Ilyenkor a tojásra adott reakció lassabb, mint az IgE-mediált reakció. Az ételintolerancia jelei általában 1-3 nap múlva jelentkeznek a tojás elfogyasztása után, és a tünetek súlyossága, ellentétben az ételallergiával, függ az elfogyasztott mennyiségtől is.

Rosszul Tudtad? Tojás 2.0 – koleszterin, cukor, allergia - Dr. Food Podcast 4. rész

Tojásallergia és tojásérzékenység összehasonlítása

Jellemző	Tojásallergia	Tojásérzékenység (intolerancia)
Érintett rendszer	Immunrendszer (IgE antitestek)	Emésztőrendszer
Reakció ideje	Gyors (általában tojásfogyasztás után röviddel)	Lassabb (1-3 napon belül)
Tünetek súlyossága	Enyhétől életveszélyesig (anafilaxia)	Függ az elfogyasztott mennyiségtől
Diagnózis	Bőrpróba, specifikus IgE vérvizsgálat, provokációs teszt	Laborvizsgálat (emelkedett IgG antitestek)
Kezelés	Teljes eliminációs diéta, sürgős esetben epinefrin	Bélrendszer regenerálása, fokozatos visszavezetés

A tojásallergia tünetei és diagnózisa

Tünetek

A tojásallergia tünetei változatosak lehetnek, enyhétől egészen súlyos, életveszélyes állapotig. Leggyakrabban bőrtünetek (csalánkiütés, viszketés, ekcéma fellángolása), emésztőrendszeri panaszok (hasfájás, hányás, hasmenés), valamint légúti tünetek (orrfolyás, köhögés, sípoló légzés) jelentkeznek. Kisgyermekeknél főleg ekcémát, de visszatérő légúti panaszokat is okozhat. Ritka esetben anafilaxiás reakció is kialakulhat, amely azonnali orvosi ellátást igényel. A súlyos allergiás reakció életveszélyes vészhelyzethez, úgynevezett anafilaxiához vezethet. Az anafilaxia kezelésére az epinefrin nevű gyógyszert kell azonnal beadni, majd kórházba szállítani a beteget.

A tojásallergia tünetei személyenként eltérőek. Általában a tojás vagy tojást tartalmazó étel elfogyasztása után röviddel jelentkeznek. A bőrreakciók, például csalánkiütés, viszketés, duzzanat és ekcéma fellángolása mellett emésztési problémák is előfordulhatnak, például gyomorfájdalom és görcsök, hányinger vagy hasmenés.

Diagnózis

A pontos diagnózis felállítása allergológus feladata. A kórtörténet részletes felvétele mellett bőrpróbák, specifikus IgE-vizsgálatok, valamint szükség esetén orvosi felügyelet mellett végzett provokációs teszt segíthet a tojásallergia igazolásában. A tojásallergia diagnózisa bőrpróbával és vérvizsgálattal történik. Azonban a diagnózis felállításához nem elegendő csupán az antitestek kimutatása; szükséges, hogy az érintett allergiás tüneteket is tapasztaljon. Előfordulhat, hogy a vérvizsgálat antitesteket azonosít, de bőrtünetek nem mutatkoznak, ebben az esetben nem beszélhetünk tojásallergiáról. Amennyiben a tünetek összefüggésben állnak a tojást tartalmazó ételek elfogyasztásával: a tojás étrendből való kiiktatása (elimináció) megszünteti a tüneteket, majd az újbóli tojásfogyasztás (provokáció) után a tünetek kiújulnak, a diagnózis felállítható.

A tojásallergia kezelése és diétás tanácsok

Az eliminációs diéta

A tojásallergia egyetlen hatékony kezelési módja jelenleg a tojás teljes elhagyása az étrendből - ideértve a rejtett forrásokat is. A diétás kezelés célja a tünetek megelőzése, a biztonságos táplálkozás biztosítása és a hiányállapotok elkerülése. A tojásallergia kezelése jelenleg a tojás és tojást tartalmazó élelmiszerek teljes kiiktatásán alapul. Ez nemcsak a friss tojásra vonatkozik, hanem azokra a feldolgozott termékekre is, amelyek rejtett formában tartalmazhatnak tojást, például pékáruk, tészták, panírozott ételek, majonéz, egyes felvágottak és desszertek.

Szénhidrátok és izomnövekedés: Mi a kapcsolat?

Rejtett tojásforrások és címkeolvasás

Dietetikusként fontos hangsúlyozni a címkeolvasás jelentőségét, mivel a tojás a kötelezően jelölendő allergének közé tartozik. Nagyon figyelni kell a készételekre is, hiszen a pékáruk, a kenyérfélék, a ragufélék, a tésztafélék, sütemények, krémtöltelékek és fagylaltok nagy eséllyel tartalmaznak tojásfehérjét. Fontos, hogy bevásárlás során mindig olvassuk el az egyes ételek összetevőit is. Az alábbiak tojásfehérje jelenlétére utalnak: albumin, tojás (tojássárgája, tojásfehérje, tojáspor, szárított tojás), tojáshelyettesítők, tojáslikőr, globulin, lecitin, lizozim, majonéz, ovalbumin, ovovitelin, tojáshab. 2014. december 13-tól megváltoztak az élelmiszerek allergén jelölésének szabályai.

Tojáshelyettesítők

A tojás értékes fehérje-, vitamin- és ásványianyag-forrás, ezért elhagyása esetén tudatos helyettesítés szükséges. Fehérjepótlásra alkalmasak a húsok, halak, tej és tejtermékek (amennyiben nincs tejallergia), valamint növényi források, például hüvelyesek, tofu és olajos magvak. Sütés-főzés során a tojás funkcionálisan is helyettesíthető: lenmag- vagy chiamag-tojás, almapüré, banán, növényi joghurt vagy speciális tojáshelyettesítő porok használhatók. Tojáspótlók: lenmagliszt, utifűmaghéj. Ételek sűrítéséhez a tojás helyett használhatunk keményítőt vagy burgonyát, illetve beszerezhető tojáspótló por is. A sütéshez és főzéshez rizs, búzadara, tojásmentes zsemlemorzsa, élesztő vagy szódabikarbóna is alkalmas lehet a lazításhoz. Tojás helyettesítésére kiválóan alkalmazhatók a forgalomban lévő tojáshelyettesítő porok, mint pl. Balviten tojáshelyettesítő por.

Javíthatjuk az ételek állagát áttört burgonyával, a habarást vagy sűrítését végezzük saját anyagával. Tészták közül válasszuk a durum tésztákat. Panírozásnál a tojás helyett használhatunk tejet vagy vizet. Lenmagot vagy chia magot víz hozzáadásával összeturmixolva kiváló tojáshelyettesítő lehet például sütemények készítésénél. Tofu is nagyszerű tojáshelyettesítő. Piskótába, kevert süteményekbe, kekszekbe a tojást helyettesíthetjük banánnal vagy almapürével. Tojás helyett használhatunk keményítőt is (például: rizs, burgonya, tápióka vagy kukorica keményítőt). Főzés során a tojást lenmagpehellyel helyettesíthetjük, ezt közvetlenül a hozzávalókhoz adhatjuk. Kevert süteményeknél a banán és az alma is jó alternatíva a helyettesítésre: kb. 80g gyümölcs egyenlő egy tojással. Az interneten számtalan weboldal található, ahol ételallergiások megosztják egymással a bevált receptjeiket.

Tojásallergia gyermekkorban és felnőttkorban

Gyermekek érintettsége és a "kinövés"

A tojás allergia elsősorban a gyerekeket érinti, szerencsére a legtöbben 10 éves korukra kinövik, de vannak akiknek egy egész életre le kell mondani a tojásról. Dr. Silverman szerint a gyermekek körülbelül 2 százaléka allergiás a tojásra. A kockázatot tovább növeli, ha a gyerekeknél túl korán vezetik be a tojást az étrendbe. Habár a tojásallergia tünetei általában a hozzátáplálás, a tojás bevezetését követően jelennek meg, már szoptatott babáknál is gondolni kell erre a lehetőségre, ha a picinek ekcémás tünetei vannak. Az anya által fogyasztott ételek bár nagyon kis mennyiségben, de átjutnak az anyatejen keresztül a baba szervezetébe is. A tojást 8 hónapos kor után lehet bevezetni a babák étrendjébe. Kezdetben kizárólag friss, jól megfőzött tojás sárgáját készítsünk, ezt főzelékbe keverve adjuk a kicsinek, majd fokozatosan kaphat tojásfehérjét is.

A kutatások és a klinikai tapasztalatok szerint a tojásallergiás gyermekek jelentős része óvodás- vagy iskoláskorra toleranciát alakít ki. Becslések alapján a gyerekek körülbelül 60-80%-a 6-10 éves korára „kinövi” az allergiát. A gyermekek többsége 3-6 éves korára kinövi a tojásallergiát. Ennek oka, hogy a gyermekek körülbelül fele 5 éves korára toleranciát fejleszt ki a tojás iránt, és 16 éves korára akár 70%-uk ki is növi a tojásallergiáját. Gyakran előfordul, hogy először a hőkezelt tojást (például süteményekben) tolerálják, míg a nyers vagy lágy tojás továbbra is tüneteket okoz.

Fehérjetúladagolás: Mit kell tudni?

Felnőttkori tojásallergia

Tévhit azt feltételezni, hogy az ételallergia csak gyermekkori probléma, az igazság ugyanis az, hogy a felnőttkorban is kialakulhat. Bár pontos adatok hiányában, a magyarországi statisztikák szerint a lakosság 1-2%-a szenvedhet tojásallergiában. Ha az allergia enyhe formában jelentkezik, gyakran rejtve marad, és csak valamilyen laboratóriumi vizsgálat folyamán tárul fel.

Keresztreakciók és védőoltások

A tojás allergénjei keresztreakciót válthatnak ki a tojást tojó állatok húsával, más szárnyasok tojásaival, valamint a tollal kapcsolatban. A keresztallergia az anyagok kémiai szerkezetének hasonlóságán alapul. A tojásra allergiás betegeknél fontos ügyelni arra is, hogy ritkán a csirkehús fogyasztása után is allergiás tünetek jelentkezhetnek.

Egyes védőoltások előállításakor a vírust tojásban szaporítják, ezért az oltóanyagba kis mennyiségű tojásfehérje is bekerülhet. Ez allergiás tüneteket, súlyos esetben vérnyomás esést, fulladást, esetleg halálhoz vezető reakciót válthat ki. Ilyen oltások a sárgaláz elleni oltás és az influenza elleni oltások. Lassan egy évtizede más technológiával készül a 15 hónapos korban kötelező kanyaró-mumpsz-rózsahimlő elleni védőoltás, tehát ezt tojás-allergiások is megkaphatják.

A tojások minősége

Kimondatlan párhuzam ugyan, de mégis valóság, hogy a ketrecben, úgymond nagyipari termelésre tartott tyúkok tojásaiban sokkal több irritáló anyag lehet a gyógyszeres-tápos etetés miatt, mint a szabadon tartott tyúkok tojásaiban. A boltokban a leggyakoribb a 3-as és a 2-es tojás. Néhány helyen és a biopiacokon előfordul a 0-ás tojás. A 1-es viszont ritka, mint a fehér holló, ezek az igazi házi tojások, leginkább a piacokon találkozhatunk ilyenekkel. Ha már túl vagyunk az eliminációs diétán és szeretnénk fokozatosan visszavezetni a tojást az étrendbe, akkor érdemes a minél „tisztább” tojást keresni.