A Skoda Start-Stop Rendszer Hibáinak Okai és Megoldásai
A modern belső égésű motorokba számos olyan rendszert építenek be a gyárak, amelyek a motor működéséhez egyáltalán nem szükségesek, sőt, hosszú távon kifejezetten károsak lehetnek. Ezek a berendezések azért szükségesek, hogy megvédjük a környezetünket a kipufogógáz káros hatásaitól. A start-stop rendszer szintén nem szükséges a belső égésű motorok normál működéséhez.
Egyszerűen az autógyárak azt fejlesztették ki, hogy amíg az autó áll, addig ne legyen a motor se járjon, ezáltal csökkentve a károsanyag-kibocsátást, valamint a fogyasztást. Az autógyárak ezeket a rendszereket nem saját elhatározásból fejlesztették ki. Az Európai Gazdasági Közösség (akkori) 1992-től meghatározta a gépjárművek maximális károsanyag kibocsátási normáit. Ezt a regulációt EURO-normának nevezték el.
A start-stop rendszer működése során több tényező is befolyásolhatja a motor alkatrészeinek élettartamát. Vizsgáljuk meg, mi történik pontosan, amikor a motor leáll és újraindul, és milyen hatással van ez a motor alkatrészeire.
A Start-Stop Rendszer Működése és Hatásai
A start-stop rendszer a gyakorlatban úgy működik, hogy amikor nincs szükség a motorra, leállítja azt. Például piros lámpánál vagy dugóban állva a motornak nem kell üzemelnie, de amikor a vezető kinyomja a kuplungot és újra sebességbe teszi a váltót, vagy automata váltós autók esetében felengedi a féket, a rendszer ismét elindítja a motort.
A rendszer természetesen egy sor paramétert figyelembe vesz a működése során. Például, ha még nem kellően meleg a motor, akkor általában nem aktiválódik, ahogyan akkor sem, ha az akkufeszültség alacsony és esetleg nehézségekbe ütközne az újraindítás.
Azok az autósok, akik nem kívánják kihasználni a rendszert, egy külön gomb segítségével (rosszabb esetben a menüből) ma még kikapcsolhatják azt.
Miért Káros a Start-Stop Rendszer?
A számítások szerint egy stop-start rendszer nélküli autó 50 000 indítás-leállás cikluson megy keresztül élettartama alatt, míg a stop-start rendszerrel szerelt gépjárművekben legalább 500 000 ilyen ciklus lezajlik. Ez tízszeres terhelést jelent.
Az egy dolog, hogy emiatt erősített indítómotort (indítómotor-generátort) és nagyobb teljesítményű (esetleg kiegészítő) akkumulátort alkalmaznak. De mi a helyzet a motorral?
Kétségtelenül a legnagyobb igénybevételnek kitett alkatrészek egy motorban a súrlódó felületeknél vannak. Ilyen például a főtengely, a vezérműtengely és a különböző csapágyak. De a beindítások során a korábban említett „szárazon járás” jelensége történik, ami egy modern, stop-starttal felszerelt jármű esetében nagyon sokszor előfordul. A beindítás pillanatában vagy az azt követő néhány másodpercben még nincs kellő olajzás, ebből következőleg elvileg sokkal nagyobb kopással és természetesen idő előtti hibával kell számolni.
Start-stop rendszer és az olajnyomás...
A Motor Kenési Rendszere
A belsőégésű motorok kenési rendszere nem zárt rendszer. Járó motornál már alapjárati fordulaton folyamatosan jelen van az alapjárati olajnyomás, mely hőmérséklet függő, de típustól függően 1,4-2 bar üzemmeleg motornál jó esetben. Egy, a rendszerbe beépített olajszivattyú hozza létre a kívánt olajnyomást. Innen a kenőanyag (továbbiakban: olaj) furatokon és csöveken keresztül jut el a megfelelő kenési helyekre.
Amint a motor megáll, a főtengely által (általában) meghajtott olajszivattyú működése is abbamarad. Általános iskola 5.osztályban tanultuk, hogy a folyadék összenyomhatatlan. Tehát amint megállt az olajszivattyú, az olajnyomás is leesik, hiszen a hajtókarcsapágy, a nyugvócsapágyak, a vezérműtengely csapágyai pereménél az olaj ki tud áramlani (és még egy csomó helyen), Ezért az olajnyomás ilyenfajta léte-nemléte indításkor a többi alkatrészre szintén plusz terhelést jelent (vezérműlánc, vezérműtengely, fogaskerekek, stb…)
Amikor a motor újraindul, a csapágyak és a főtengely-csap felületén azonnal jelentős nyomás keletkezik, a főtengely elfordul, meghajtja az olajszivattyút, ami elkezdi szállítani a motorolajat, ez viszont időbe telik. Hiába van olajfilm a csapok és a csapágyak között, könnyű belátni, hogy a csapágyak élettartamára nézve kedvezőtlen hatással van a sok újraindítás. Minél többször áll le és indul újra adott kilométer alatt a motor, a káros jelenség annál inkább fokozódik.
Turbófeltöltő és a Start-Stop Rendszer
A start-stop rendszer működése például a turbóra kifejezetten káros. Különösen abban az esetben tudja a rendszer kivégezni a turbót, ha mondjuk autópálya tempó, vagy egy előzés után félreállunk, megállunk egy lámpánál és a motor megáll. Ilyenkor a turbó még magas hőmérsékletű ( a motorolaj a turbónál hűtőközegként is működik), a turbina még vígan pörög a tehetetlenségénél fogva akár több tízezres percenkénti fordulaton, az olajnyomás pedig hirtelen megszűnik vagy lecsökken.
Megoldások a Kopás Csökkentésére
Először is sokkal erősebb, ellenállóbb és jobb kenési tulajdonságokkal rendelkező csapágyakat alkalmaznak a gyártók, amelyek speciális vas-oxid-polimer rétegüknek köszönhetően jobban bírják a megnövekedett igénybevételt. Alkalmazásukkal 50%-kal alacsonyabb belső súrlódást sikerült elérni, ami által már képesek kiszolgálni a stop-start rendszerrel ellátott motor igényeit is a teljes élettartama során.
A másik fontos pillér az idő előtti kopás elleni harcban a modern, a korábbinál nagyobb védelmet nyújtó, jobb kopásállóságot biztosító és szélsőséges körülmények között is hatékonyabban működő motorolajok használata. Az utóbbi évtizedben látványos fejlődésen mentek keresztül a kenőanyagok. Kifinomult formulájuknak és különleges adalékaiknak köszönhetően igazoltan képesek a megfelelő teljesítményt nyújtani a mai igényeknek megfelelően.
Akkumulátor és a Start-Stop Rendszer
A start-stop rendszerrel ellátott gépkocsik elektronikája által engedélyezett töltőfeszültség ugyanis magasabb, mint hagyományos társaiké, ez a magasabb töltőfeszültség szükséges a gyakoribb indítások miatt nagyobb terhelésnek kitett akkumulátor gyorsabb feltöltéséhez.
A magasabb töltőfeszültség és a gyakori motorindítások miatt egy hagyományos ólom-akkumulátor a start-stop rendszerrel nagyon rövid idő alatt tönkremegy, hiába felelne meg az amperóra szám, vagy az indítóáram tekintetében.
Ráadásul az a vezérlőegység, ami az akkumulátort figyeli, és az adatok alapján eldönti, aktiválja-e a start-stop rendszert, nem tudja értelmezni az ólom-akkutól érkező jeleket, mert annak teljesen más a kisülése.
Gyakori Hibák és Megoldások
Start-Stop Rendszer Hibaüzenet Akkumulátor Csere Után:
A hiba leggyakoribb oka, hogy az új akkumulátort nem megfelelően inicializálták vagy regisztrálták a jármű vezérlőegységében. A modern autókban az akkumulátor cseréje után szükség van a rendszer újratanítására vagy a fedélzeti számítógép frissítésére, hogy felismerje az új akkumulátort.
Érdemes ellenőrizni, hogy az új akkumulátor megfelel-e a gyártó által ajánlott specifikációknak, mert a nem megfelelő típusú akkumulátor is okozhat ilyen hibát.
A Start-Stop Rendszer Nem Működik:
Ennek több oka is lehet, de a leggyakoribb okok a következők:
- A motor nem érte el az üzemi hőmérsékletet.
- Az akkumulátor töltöttsége alacsony.
- Túl sok elektromos fogyasztó van bekapcsolva.
Akkumulátor Típusok Start-Stop Rendszerhez
AGM (Absorbent Glass Mat): Üvegszálban felitatott elektrolitot tartalmaz, ami megakadályozza az ólommassza leválását és a lemezek érintkezését.
EFB (Enhanced Flooded Battery): Továbbfejlesztett, üvegszállal megerősített folyadékos akkumulátor.
| Akkumulátor Típus | Jellemzők | Előnyök | Hátrányok |
|---|---|---|---|
| AGM | Üvegszálban felitatott elektrolit | Jobb ciklusállóság, hosszabb élettartam | Magasabb ár |
| EFB | Üvegszállal megerősített folyadékos | Jobb teljesítmény, mint a hagyományos akkumulátorok | Drágább, mint a hagyományos akkumulátorok |
Fontos: Ha nem található AGM (Absorbent Glass Mat) vagy EFB (Enhanced Flooded Battery) felirat az akkumulátoron, az nem fogja kiszolgálni az autó működését, főleg akkor nem, ha a start-stop rendszert is rendszeresen használja.