SATA és NVMe SSD-k Fogyasztásának Összehasonlítása és Használati Területei

A háttértárak kiválasztásánál fontos figyelembe venni, hogy mit mikor használunk.

A Solid State Drive (SSD) az a komponens, ami szinte bármilyen eszközt képes sokkal gyorsabbá varázsolni. Mindezt ráadásul úgy, hogy nem szükséges hozzá extra driver, nem kell optimalizálni a szoftvereket, és nem csupán a gamerek, bárki profitálhat belőle. A felhasználók hamar meg is szokták az NAND flash alapú tárolók nyújtotta előnyöket, és ahogy az lenni szokott, egyre többet akartak.

Amikor az első SSD-k megjelentek, alig néhányszor 10 gigabyte tárhelyet kínáltak csillagászati összegekért, de cserébe a véletlenszerű adatelérés és írás/olvasás sebessége többszöröse volt a hagyományos HDD-knél megszokott tempónak. Mára a piac letisztult, a többszöri generációváltás során pedig a technológia is kinőtte gyerekbetegségeit.

Nézzük, melyek a legfontosabb háttértár típusok:

• SATA HDD
• SATA SSD
• SAS HDD/SSD
• NVMe SSD

Vizsgáljuk meg ezeket részletesebben, különös tekintettel a fogyasztásra és a felhasználási területekre.

Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához

SATA HDD

SATA HDD: Mentésre, külön szerverekben használható, éles környezetben webkiszolgálásra már nem ajánlott.

SATA SSD

SATA SSD: A kliens piacra szánt SSD-kel problémás lehet a kiszolgálás, mert az SSD-ben lévő cache memória elfogyása után jelentősen belassul, negyedére esik kb. a teljesítménye. Adatközponti SSD-t választva tartósan tudja a csatoló korlátaiból származó 500-550 MB/s adatátvitelt és ehhez társuló IOPS -ot (IO művelet / másorperc).

SSD-nél fontos megjegyezni, hogy az otthoni felhasználásra szánt SSD-k általában 0.3 DWPD -sek, vagyis a teljes disket ennyiszer lehet naponta újraírni vele garanciális időn belül. Ennél többet is tudhat, de ennyit garantál a gyártó.

SAS HDD/SSD

SAS HDD/SSD: Jelentősen drágább megoldás, HDD-ben használtuk régen 15e RPM-es adatközponti változatokat, de nagy volt a meghibásodási arány, és teljesítményben nem sokkal többet tudott mint a 7200 RPM-es SATA társa, míg árban jelentős árkülönbség volt.

NVMe SSD

NVMe SSD: Itt már a verzióknak is van jelentősége, és természetesen annak is, hogy kliens vagy adatközponti (DC -val szokták a típusban jelölni) megoldásról van szó. Itt is a kliens típusú SSD-knél jelentősebb lassulás tapasztalható a cache elfogyása után, de még adatközpontiaknál is elfordulhatnak ilyen terhelési görbéket mutató változatok. Érdemes a specifikációs dokumentumokat átnézni vásárlás előtt, illetve hogy a szerver gyártó milyen SSD-ket ajánl a kiszolgálóhoz.

Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero

A régebbi típusú NVMe SSD-k nagyobbak voltak, bordázottak és 1-1.5-2.5 GB/s-ot tudnak, mi is használunk belőlük párat. Fontos, hogy akkor lehet kihasználni a teljesítményét, ha minden komponense olyan, pl. mentéshez 10Gbps hálózat. Sok fajta csatlakozó van, szolgáltatók általában U.2 és vagy már az újabb U.3-as csatolót használják.

A legújabb rendszerek immáron a PCI Express 4.0 (az új Intel LGA1700 pedig már a PCIe 5.0) szabványt is támogatják, amely megduplázza a sávszélességet, így rövid időn belül el is készültek az ezt kihasználó M.2 NVMe SSD-k. A PCIe 4.0-s SSD-ből már korábban is elérhető volt többféle, az AMD AM4-es platform a Ryzen 3000-es CPU-család megjelenése óta támogatja.

A valódi 2. A PCIe 3.0-4.0 váltást követően az SSD-vezérlőchipek is megújultak, ez pedig végre elhozta a valódi ugrást is.

Tényként jelenthetjük ki, hogy elérkezett az SSD-k következő generációja, ami ezúttal érezhető előrelépést hoz. Ehhez azonban a megfelelő modellt kell választanod, máskülönben "csak átlagos" gyorsulással számolhatsz.

M.2 SSD Szabványok és Méretek

A SATA SSD-knél a választás egyszerű, hiszen minden laptopban van SATA-foglalat. Az M.2 foglalat szabványaival azonban jelentősen megkavartak minket is kezdetben. Sebességbeli és méretbeli eltérések is vannak az M.2 SSD-knél.

Cukorbetegek és az alkohol

Nem minden M.2 SSD NVMe, de minden NVMe SSD M.2-es. Ez azt jelenti, hogy nem csak méretbeli különbségek, hanem komoly sebességbeli különbségek is vannak, és az SSD formája nem határozza meg a sebességet, sőt, attól még, hogy illik a foglalatba, egyáltalán nem biztos, hogy támogatja a rendszer.

Az SSD kártyák piacán 22 milliméter széles bővítőkártyákkal találkozhatunk, amelyek 42, 60, 80 vagy 110 milliméter hosszúak lehetnek. A különböző laptop alaplapok 80 milliméteres hosszúságig rendszerint támogatni szokták az M.2-es SSD-ket, de a biztonság érdekében ezt érdemes vásárlás előtt ellenőrizni.

Az M.2-es SSD-k alapvetően kétféle nagy csoportra bonthatóak: SATA alapúak és PCIe alapúak. Utóbbira NVMe-ként is hivatkoznak. Előbbiek B+M típusú, azaz két bevágással ellátott kártya formájában érkeznek, míg utóbbiak csak egy M típusú bevágással rendelkeznek. Azt, hogy az adott laptop mely megoldásokat támogatja, a felhasználói kézikönyvből deríthetjük ki.

M.2 sebességek:

• SATA: a hagyományos 2.5” méretű SSD szabvány átültetve az új méretarányra. SATA3-as sebességet értünk ez alatt, más néven 6 Gbps, azaz körülbelül 600 MB másodpercenként (írás-olvasás egyaránt). Ezek az SSD-k használnak B+M-es, azaz két bevágással rendelkező csatlakozót.
• NVMe: „új csatlakozóhoz új sebességet” lehetne a jelmondat. Az NVMe szabvány az M.2 méretarány igazi nagyágyúja, egyes modellek a PCIe 4-es szabványt használva már elméleti 7,450 MB/s-es olvasási és 6900 MB/s-os írási sebességet is képesek elérni.

M.2 csatlakozók:

• B: az M.2 kártya jobb oldalán lévő bevágás 6 pin áll külön
• M: az M.2 kártya bal oldalán lévő bevágás után 5 pin áll külön
• B+M: az M.2 kártyán két bevágás van, jobb oldalán 6 pin áll külön, a bal oldalán 5 pin áll külön

M.2 méretek:

• Szélesség: 12 mm, 16 mm, 22 mm és 30 mm
• Hosszúság: 16 mm, 26 mm, 30 mm, 38 mm, 42 mm, 60 mm, 80 mm és 110 mm

A "B", "M" és "B+M" típusú megoldások közül a leggyakoribbak az M-key csatlakozósok az SSD-k között.

Összefoglalva, ha aránylag új laptopod van, akkor nagy valószínűséggel ilyen M.2 SSD-t keresel:

• 22 mm széles
• 80 mm hosszú
• NVMe/PCIe-szabványú

Ha biztosan tudod, hogy van a laptopod alaplapján M.2 csatlakozó, de régebbi a laptopod, akkor nagy eséllyel SATA-alapú M.2 meghajtóra lesz szükséged:

• 22 mm széles
• 80 mm hosszú
• B+M bevágású
• SATA-szabványú

Három lehetséges módon tudod kideríteni, hogy milyen M.2 SSD kompatibilis a gépeddel:

1. A laptop gyártód weboldalán a géped típusát megkeresve és a specifikációkat átböngészve (a laptop alján, dobozon vagy a számlán találod a pontos típust)
2. A laptophoz kapott használati utasítást átnyálazva
3. Ha felnyitod a laptopot és közelebbről szemügyre veszed az M.2 foglalatot

Gyakran előfordul, hogy egy SSD nevében ott szerepel az M.2-es tag, az azonban nincs tisztázva, hogy NVMe eszközről, vagy esetleg SATA szabványról van szó. Biztosra azzal mehetsz, ha megnyitod egy adott termék specifikációját, és megnézed, hogy milyen írási és olvasási sebességekre képes.

A sebességteszt látványos ugyan egy M.2 SSD esetén, azonban a nagy számok ne tévesszenek meg, a gyakorlatban aligha érzékelhető gyorsulás egy SATA és egy NVMe SSD között. Ennek oka prózaian egyszerű: a hagyományos SATA3 SSD-k is vannak olyan gyorsak, hogy egy Windows betöltés vagy program megnyitás olyan szélsebes, hogy azon egy NVMe SSD nem sokat javíthat már.

Az M.2 SSD-k villámgyors sebességét igazán akkor élvezheted ki, ha nagyobb méretű fájlokkal dolgozol nap, mint nap a laptopodon.

Manapság ha tárhelyről van szó, akkor szinte már csak az SSD-k jöhetnek szóba, feltéve persze, ha szükségünk van a sebességre. Manapság viszont akkora az SSD piac, hogy ember legyen a talpán, aki kiigazodik benne.

Ha az alsó szegmensben nézelődünk, akkor javarészt a SATA 3-as modellek fognak szembe jönni. Ezekről azt érdemes tudni, hogy maga a SATA 3 csatolófelület korlátozza a sebességet legfőképp.

A középkategóriás modellek már kivétel nélkül M.2 csatolófelülettel érkeznek.

Ha csúcskategória, akkor bizony az XPower XS70 bizony megérdemli ezt a jelzőt. Érdemes viszont megemlíteni, hogy az óriási hűtőbordák alatt már az NVMe 1.4 dolgozik, amihez bizony szükségünk lesz a PCIe 4.0-ra.

Visszatérve az XPower XS70-re. A magas teljesítmény ellenére itt is TLC típusú memóriákat találunk, ami picit kevésbé tartós, mint az MLC volt korábban. Viszont MLC-s típusokat már szinte csak elvétve találunk manapság.

Illetve megjegyeznénk, hogy egyedül itt találunk DDR4 memóriamodulokat a sebesség további fokozása érdekében.

Ha a sorrend nem is okozott túl nagy meglepetést, tekintve hogy a felsőkategóriás XS70 teljesített a legjobban, őt követte a középkategóriás P34A60 és végül az Ace A55 zárta a sort, az eredmények már annál inkább.

Másolás tekintetében pedig már volt némi különbség. Itt ütközött ki leginkább az SSD-k közötti különbség. Ameddig a SATA 3-as Silicon Power Ace A55 esetén 4 percet és 50 másodpercet ültünk a töltőképernyő előtt, addig a P34A60 1 perc 17 másodperc alatt be is fejezte a másolást.

Az apróbb fájlok ugyanis képesek jelentősebb gondolkodásra késztetni a belépőszintű SSD-ket.

A Silicon Power Ace A55 1TB hozta a kötelezőt, sőt helyenként sikerült megszorongatnia a középkategóriás házon belüli ellenfelét. Játékra akár ez is tökéletes lehet, hiszen minimális különbség volt a játékok betöltése között. Tartósság szempontjából viszont itt csupán 3 év garanciát vállal a gyártó, illetve 1,5 millió üzemórát.

A Silicon Power P34A60 az érdekes típusnév ellenére hozta a kötelezőt. Az NVMe csatolófelületnek hála, sikerült leköröznie minden tekintetben a belépőkategóriás házon belüli kihívóját. Gyakorlatilag az arany középút. Melegedni egyáltalán nem melegedett, az írási/olvasási sebessége is rendben volt, persze azért itt már nagyobb a verseny és simán jöhetnek szembe 3000 MB/-os konkurensek, viszont ez esetben az árcédula is változik.

Az abszolút-csúcs, az Silicon Power XPower XS70 pedig jött, látott és minden versenyzőt alaposan maga mögé utasított. Jól látszik, hogy a gyártó itt már inkább a PlayStation vásárlókra célzott, ettől függetlenül persze PC-ben is nyugodt szívvel használhatjuk. Ezt a típust inkább azoknak ajánlanánk, akik gyakran mozgatnak fájlokat az SSD-n és minden másodperc számít. Egy vágásnál vagy rendelerésnél extrán jól jöhet, de természetesen számos alkalmazás élvezheti ki a nagyobb sávszélesség nyújtotta előnyöket. Rossz hír, hogy a játékok szempontjából egyelőre ez még nem mutatkozik meg igazán.

Az M.2 interfészt használó SSD-k ma nagyon népszerűek a felhasználók körében sebességük, méretük és hatékonyságuk miatt. Azonban az M.2 SSD kiválasztásakor két fő típussal találkozhat: NVMe és SATA.

M.2 SATA SSD a hagyományos SATA protokollt használja, és a SATA III adatátviteli sebessége korlátozza, amely körülbelül 550 MB/s. M.2 NVMe SSD az NVMe (Non-Volatile Memory Express) protokollt használja, és a PCIe interfészen keresztül kommunikál, ami lehetővé teszi, hogy az SSD-k sebessége 1500 MB/s-tól akár 7000 MB/s-ig vagy még annál is nagyobb sebességet érjen el, a konkrét lemeztől és a PCIe sávok számától függően. Az NVMe a SATA-hoz képest alacsonyabb késleltetéssel és jobb párhuzamos műveletkezeléssel rendelkezik.

Az M.2 SSD-k, legyenek akár SATA vagy NVMe, különböző hosszúságban elérhetők. A méreteket általában egy négy- vagy ötszámjegyű kód jelöli, ahol az első két számjegy a szélességet (általában 22 mm), a többi számjegy pedig a hosszúságot jelzi (pl. 30 mm, 60 mm, 80 mm). Ezek közül a leggyakoribb a 2280, amely 22 mm széles és 80 mm hosszú.

A SATA SSD-k általában megfizethetőbbek, míg az NVMe SSD-k általában drágábbak, különösen a PCIe 4.0 modellek esetében, amelyek nagy adatátviteli sebességgel rendelkeznek. Az árkülönbségek azonban lassan csökkennek, és néhány gyártó már teljesen leállt az M.2 SATA gyártásával.

Fontos, hogy az alaplap M.2 foglalata támogassa a kiválasztott interfészt.

• M.2 NVMe SSD - csak egy bevágással rendelkezik, amely M-kulccsal van jelölve.
• M.2 SATA SSD - két bevágással rendelkezik a csatlakozón, amelyet B+M kulccsal jelölnek.

Néhány alaplap közvetlenül a foglalaton jelzi a támogatást, így ha a foglalaton NVMe vagy PCIe jelölés látható, akkor ez az M.2 NVMe SSD-khez készült.

Az M.2 SATA és M.2 NVMe közötti választás a számítógép lehetőségeitől, az Ön igényeitől és költségvetésétől függ. Ha a teljesítmény növelése a cél régi HDD-ről váltva, vagy csak a tárolókapacitás növelése a cél, akkor az M.2 SATA elegendő lehet.

Összefoglaló táblázat:

tags: #sata #ssd #fogyasztás #összehasonlítás

• Gyakori fűnyíró problémák
• Daewoo Tico benzinszűrő cseréje
• 5 fokozatú váltó javítása Zafira A
• Ablaktörlő lapát méretek C4 Picassóhoz
• DISA szelep problémák E60-ban