SATA vezérlés és AHCI beállítások a BIOS-ban
Mi a különbség az AHCI és a RAID között? Egyáltalán mik ezek és melyik mire jó? Mi az az az Intel Rapid Storage és mi a jelentősége? Ha az alábbi kifejezésekbe Te is sokszor belefutottál már, mégis teljesen vakon vagy a témában, úgy az alábbi cikk éppen Neked szól!
A BIOS-ban csodákat lehet művelni egy számítógéppel, de ahogy sokat javíthatunk, úgy sokat is ronthatunk PC-nken, ha nem a megfelelő beállításokat választjuk. Mint minden eszköz esetén, úgy egy NVMe SSD megfelelő működéséhez is elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a hozzá tartozó illesztőprogram fontosságával és annak feltelepítésének mikéntjével.
Az AHCI és a RAID alapjai
Mindkét mód egyfajta SATA beállítás a BIOS-on belül, amely a optimális merevlemez, ezáltal pedig Windows működést hivatott szolgálni.
Mi az AHCI?
Az AHCI, vagyis Advanced Host Controller Interface az Intel, SATA interfész számára kreált, viszonylag új üzemmódja. Az AHCI tulajdonképpen a normál SATA mód, melynek driverét az újabb operációs rendszerek már tartalmazzák, míg régebbi Windows-ok esetén külön drivert kell hozzájuk manuálisan telepíteni. A sebességet összességében nem befolyásolja, a funkcionális működésre ugyanakkor jótékonyan hat.
Mi a RAID?
A RAID ezzel szemben egy régebbi technológia, ami elsősorban több háttértároló használata esetén válik fontossá, ez ugyanis több merevlemezt képes egybefűzni, az adatokat többszörösen tárolja, így valamelyik lemez meghibásodása esetén is megmaradnak az adatok a másik(ak)on. A RAID, azaz a Redundant Array of Independents Disks előnye az AHCI-vel szemben, hogy szabványosított, vagyis nem csupán az Inteles megoldások, hanem minden létező lapkakészlet számára elérhető.
A RAID egy tárolási technológia, ami tulajdonképpen úgy működik, hogy a teljesítmény fokozása érdekében több, egymással párhuzamosan működő meghajtót, egy logikai tömbbe kötve növeljük az írási - olvasási sebességet. A tempó pedig így egyrészt a bekötött meghajtók számával arányosan növekszik, másrészt mivel a meghajtó tartalma így már több különböző helyen is megtalálható lesz, egy esetleges meghibásodásnál nem kell attól tartani, hogy adataink végleg elvesznek, hiszen azok a többi meghajtón továbbra is megmaradnak. A több meghajtó nyújtotta nagyobb tárhely öröméről pedig ugye nem is beszélve.
AHCI és RAID alkalmazása NVMe SSD-k esetén
Bár manapság már az NVMe SSD-k kezelésére a legtöbb gyártó laptopja esetén az AHCI lett az alapértelmezett beállítás, a Delleknél ugyanakkor még továbbra is RAID-et használnak gyári beállításként. Ez pedig azért kulcsfontosságú, mert mindkét módhoz más illesztőprogram kell, így egyáltalán nem mindegy melyiket is akarjuk, pontosabban melyiket kell használni.
Az AHCI az operációs rendszer, tehát a Windows (vagy az SSD gyártójának) driverét használja az NVMe SSD-hez, míg a RAID minden esetben az IRST-ét, vagyis az Intel Rapid Storage-ét. Utóbbi pikantériája, hogy ezt még az új(abb) Windows(ok) sem teszik fel automatikusan, így ezt minden esetben nekünk kell manuálisan telepíteni.
V: NVMe SSD-t minden esetben AHCI-vel érdemes használni, a RAID azok kezelésére alapvetően már egy elavult technológia. Hiszen csakúgy, mint bármilyen eszköz esetén, úgy az NVMe SSD-ből is csak akkor tudunk kisajtolni minden létező kraftot, illetve csakis akkor fog megbízhatóan és megfelelően működni, ha a mögötte lévő illesztőprogram, vagyis jelen esetben az Intel Rapid Storage naprakész. Anélkül kis túlzással ugyanis akár egy mezei SSD-t is használhatnánk, mert bár persze valószínűleg úgyis működni fog, - csak éppen félgőzzel.
A BIOS beállítások jelentősége
Egy nagyon jó gépet is tönkre lehet tenni rossz BIOS-beállításokkal. A legtöbb gépépítő kiscég, és sajnos nagyon sok felhasználó is úgy intézi el a BIOS-os beállításokat, hogy a gyári alaphelyzetet tölti be (erre van egy külön menüpont minden BIOS-ban), majd ment, kilép és többet nem is foglalkozik a beállításokkal. A BIOS defaults értékeknél a gyártónak minden esetben a biztonságos utat, a 100% kompatibilitást kell választania, vagyis minden olyan konfigurációval működnie kell a lapnak, ahányet csak össze lehet építeni rá. Márpedig az esetek 99%-ában ez a mi gépünkre nem érvényes.
Hatékony padlófűtés beállítás - Danfoss
Gyakori hiba a gyári alapbeállításoknál, hogy a SATA vezérlőket kompatibilitási, vagy IDE módban hagyják. Ezzel az AHCI minden előnyéről lemondunk, márpedig itt számos olyan technológia aktiválódik, amely növeli az adatbiztonságot és főképp a sebességet. SSD-k esetében mindenképpen AHCI módot válasszunk, hiszen a TRIM csakis itt használható ki.
Az UEFI, mint a BIOS utódja
Az UEFI, vagyis az Universal Extensible Firmware Interface a BIOS utódja. Itt végre teljesen grafikus kezelőfelületre váltottak a gyártók, és mivel már nincsenek olyan szigorú méretbeli és egyéb megkötések, rengeteg extra opció kerülhet ide. Az UEFI kb. az Intel Sandy Bridge (Core ix-2000-es széria) óta van jelen, de igazán csak az Ivy Bridge-nél kezdett terjedni. Az UEFI-hez azonban megfelelő komponensek és operációs rendszer is szükséges, e nélkül csak CSM módban használhatjuk gépünket (Compatibility Support Module). Amennyiben a gyári beállításoknál maradunk, az UEFI csak CSM-módban aktiválódik, vagyis igazából pontosan úgy fog működni, mint egy BIOS. Megfelelő oprendszer megléte esetén érdemes ezen mihamarabb változtatni. You might also need to change the Boot Mode setting to UEFI.
A SATA mód beállítása a BIOS-ban
Lépjünk be a BIOS-ba, menjünk a Configuration fülre, majd a SATA Drives-ra. V: Hogyan kell az AHCI módot BIOS-ban bekapcsolni? V: Új gépek esetén szinte biztos, hogy az AHCI az alapértelmezett beállítás, ez alól egyedül a Dell-ek képeznek kivételt, ott ugyanis még mindig a RAID a jellemző. Ennek ellenőrzésére, esetleg egyikről a másikra való átkapcsolására a BIOS-on belül, a SATA mód beállításánál (System configuration / SATA Mode) van lehetőségünk.
A SATA beállítások képernyőjén a következő opciókkal találkozhatunk:
- RAID modes: A RAID módok kiválasztására szolgál.
- AHCI Mode: Alapértelmezés szerint engedélyezett (Enabled by default).
- Non-RAID mode: Amennyiben nem RAID módot használunk, erre az opcióra kell állítani.
- Security Freeze Lock command to the embedded SATA drives during POST: Engedélyezi vagy letiltja a beágyazott SATA meghajtókra vonatkozó parancsot a POST során. Alapértelmezés szerint tiltva (Disabled by default).
- RAID Mode: BIOS support is always enabled.
Az egyes portok részleteit is megtekinthetjük a BIOS-ban:
Megbízható INA vezérlés autóba
- Port n: Ez a rész megadja az eszköz összes elérhető portjának részleteit.
- Meghajtó típusa: Megadja a kiválasztott eszköz meghajtó típusát.
- Meghajtó modellje: Megadja a kiválasztott eszköz meghajtó modelljét.
- Csatlakoztatott meghajtó típusa: Megadja a SATA portra csatlakoztatott meghajtó típusát.
- Teljes kapacitás: Megadja a meghajtó teljes kapacitását. Ez a mező nem definiált eltávolítható adathordozók, például optikai meghajtók esetében.
ÚTMUTATÓ: Hogyan váltsunk SATA módot Acer Nitro 5-ön AHCI módra!
SATA mód váltás és az Intel Rapid Storage (IRST) telepítése
A gyakorlatban mindkét módszer hatékony, ám nem mindegy melyiket mikor és milyen meghajtónál használjuk. Végeredményben tehát egy SATA SSD-hez ajánlottabb AHCI-t használni, amennyiben azonban több HDD-t szeretnénk párhuzamosan használni, mind a sebesség, mind pedig a biztonság növelése érdekében, érdemes inkább a RAID-et választani. RAID módokban ugyanakkor nem ajánlott többféle merevlemez típust keverni, tehát párhuzamosan ne használjunk többféle SSD-t és HDD-t ebben a módban.
V: Mivel a RAID mindkét merevlemez típus esetén használható opció, így egy SSD és egy HDD akár egymással párhuzamosan is beköthető. Ugyanakkor nem árt tisztában lenni azzal, hogy egyrészt a RAID akkor a leghatékonyabb, ha a merevlemezek típusa megegyezik, másrészt pedig maga a megoldás alapvetően jobban működik a HDD-ken, mint egy SSD-n.
A SATA mód megváltoztatása operációs rendszer telepítése után
Vigyázzunk azonban az átkapcsolással, mert a Windows érzékeny erre a váltásra és könnyen lefagyhat a váltás után. Ha esetleg IDE beállítással telepítettük a gépünket és AHCI-re váltunk betöltés alatt, kék halált kaphatunk és újraindulhat a rendszer. Ezt lehet utólag orvosolni, hogy AHCI-n menjünk tovább. Fontos megjegyezni, hogy a RAID-ről AHCI-ra történő átállítást minden esetben csökkentett módban kell csinálni, anélkül ugyanis rögtön kékhalálozni (inaccessible boot device) fog a gépünk.
Az alábbi lépésekkel tudjuk biztonságosan átváltani a SATA módot IDE-ről AHCI-ra vagy fordítva:
- Ehhez nem kell mást tenni, mint a Parancssort rendszergazdaként futtatni.
- Majd a bcdedit /set {current} safeboot minimal parancsot beírni és entert ütni.
- Indítsuk újra a gépet, lépjünk be a BIOS-ba és kapcsoljuk be az AHCI módot (vagy a kívánt módot).
- Ezután lépjünk csökkentett módba (a gép automatikusan elindul csökkentett módban a korábbi parancs miatt).
- Nyissuk meg újra a Parancssort.
- Írjuk be a bcdedit /deletevalue {current} safeboot parancsot, majd indítsuk újra a gépet.
V: Az AHCI driverét úgy kell frissíteni, ahogyan az eszközök illesztőprogramjait általában, azzal a különbséggel, hogy jelen esetben az automatikus frissítés helyett szinte minden esetben manuálisan kell ezt megtenni.
Intel Rapid Storage (IRST) Driver telepítése
Most, hogy a RAID és az AHCI közötti különbségeket tisztába tettük, ideje a gyakorlatban is megnézni, hogyan kell az NVMe SSD driverét, azaz az Intel Rapid Storage-ot telepíteni. Amennyiben a Windows alap driverével, vagyis az AHCI-vel lassúnak ítéljük az SSD-t, úgy érdemes megpróbálkozni azzal, hogy a BIOS-ban RAID-re állítjuk a SATA beállítást, ez jó eséllyel ugyanis megoldhatja a problémát.
Az IRST driver telepítésének menete:
- Menjünk fel az Intel oldalára manuálisan és keressük meg az Intel Rapid Storage drivert. Ez persze Google-ön keresztül is működik, ilyen esetben az adott kulcsszavak (pl.: IRST driver download, intel rapid storage technology, stb.) segítségével jussunk el a gyártó oldalára és szedjük le az IRST illesztőprogramot.
- Letöltést követően semmit sem kell telepíteni, csak csomagoljuk ki a mappát és így, kicsomagolt formában húzzuk át egy pendrive-ra. V: Az IRST driver telepítéséhez menjük fel az Intel honlapjára, keressünk rá a driverre, töltsük le, csomagoljuk ki, de ne telepítsük, csak másoljuk át egy külső pendrive-ra.
- Telepítéskor vagy utólag az Eszközkezelőben kattintsunk az Illesztőprogram menüpontra, és keressük meg azt az eszközt, amire a drivert kicsomagolt formában felmásoltuk.
- Ezt követően a telepítendő eszközillesztőt kell majd kiválasztani.
- Kattintsunk a saját lemez gombra és tallózzuk be az IRST drivert.
Régebbi IDE és SATA meghajtók együttese
És azt se felejtsük el, hogy ha van Sata és egy pata (IDE) merevlemezünk a gépben, akkor bizony a BIOS az IDE-n keresi alapjáraton az indító parancsot, tehát hiába telepítetted a Sata-sra, hiányzó ntldr hibaüzenetet kapunk. Ezért kell a biosban a bootsorendnél mindig legfelülre rakni a sata-s vinyót. Persze ez egyre ritkábban előforduló hiba lesz, hiszen egyre több alaplapon már csak sata csatoló felület van, az IDE portokat hanyagolják. Legjobb az, ha mindkét csatolófelületű vincseszterünk van, akkor a telepítések idejére az ide-seeket lehúzzuk.