Az Életérzés és a Közösség: A Lada Világa és a Bagi Cigánytelep Sikerfelfogása
A narancssárga Lada nem csupán egy autó, hanem egy életérzés, egy korszak szimbóluma. Sokak számára gyermekkori emlékeket idéz, míg mások a benne rejlő potenciált látják, egy lehetőséget a múlt felélesztésére és a jelen egyedivé tételére. Ezzel párhuzamosan, egy másik, mélyebb társadalmi rétegekbe beágyazódó történet bontakozik ki Bag nagyközség mellett, ahol egy cigánytelep lakói a közösség erejével és kitartó munkával építik jövőjüket. Ez a cikk a Lada iránti nosztalgia és a bagi telep lakóinak küzdelmeit és sikereit mutatja be, rávilágítva a múlt és a jövő, az egyéni és közösségi értékek találkozására.
A Lada: Egy Korszak Szimbóluma és a Felújítás Művészete
„Hat éves lehettem, amikor éki házunk előtt lévő óban ézifékkel megpördült ’80 -as évek legelején egy narancssárga Lada 1600-as, - melynek leeső króm dísztárcsáját zsákmányként megszerezve évekig nézegettem -, nos ebben a pillanatban eldőlt számomra, hogy ez a ípus nagyon meghatározó lesz későbbi autóvásárlási preferenciáim kialakításakor.” Így is lett: 2011 decemberében az egyik kora téli estén az egyik autós keresőoldalon egy 2106-os keltette magát 7 ezer kilométerrel, ami szinte hihetetlenül hangzott. Másnap reggel telefonálás, többszöri puhatolózás után kiderült, hogy nagyon nagy az érdeklődés. Munkahelyről özvetlenül, még aznap elindulva a dunántúli kis faluba való megérkezéskor már sorban álltak az autóért, két másik úr is nagyon érdeklődött, és - mint a régis szép „merkúros” időkben - az ár egy feljebb és feljebb szökött. Ennek az óriási nagy vásárlási láznak csak az vetett véget, hogy kiderült, az autóban nem 7ezer, hanem legalább 107 ezer kilométer található. Így aznap nem kelt el gépkocsi. Másnap az eladó visszahívott (azért engem, mert állítólag egyedül én hagytam meg a számomat neki) és az előző napinál jutányosabb áron kínálta az italo-orosz csodát! Innen már direktbe fordultak a dolgok, még aznap tréler és üzletkötés. Kék belső és külső. Tapasztalt veterán ladás kollégák szerint relatíve ritka összeállítás. Engem nem zavar, hogy nem első évjárat, hanem 1981-es, (nem bor ez, hogy az évjárat számítson J ).
A Tulipános Láda és a Lada Párhuzamai
Érdekes módon a Lada története összefonódik a magyar népművészet egy másik ikonikus darabjával, a tulipános ládával. Ez a kapcsolat a hagyományok tiszteletében és a tárgyak értékének megőrzésében gyökerezik. A tulipános láda nem más, mint asztalos által készített kelengyés láda, menyasszonyi láda. A 18. században, egyes dunántúli, főleg komáromi műhelyek bútorain, ládáin jelent meg festett tulipán, innen terjedtek el az egész országban. A menyasszonyi láda többnyire díszes, festett, faragott, bútordarab, egy életen át szolgált ruhásládaként. Egy másik érdekes történet szerint egy festett, kazettás, tulipános láda 1768-ból származik, melynek a feleségem dédnagyapja Nagyvárad mellett kántortanító volt. Ez egy méregzöld színű láda volt, elejére ráírva Ano 1768. A kazettákon kívül, jobbról-balról gyönyörű szép tulipán legfölül, sárga, pirossal círmosítva, a levelei pedig zöldek. A láda sokáig az apósa udvarán, a diófa alatt állt, szabad ég alatt, tárolásra használták. Miután itt kiszolgált, tüzelőnek akarták felvágni, ekkor, az utolsó perceiben mentette meg Nagy István Zoltán, mivel korábban már feltűnt neki, hogy a lepattogzó barna festékréteg alatt színek, minták jelennek meg. A Lada és a tulipános láda közötti párhuzam a felújítási folyamatban is megmutatkozik. Mindkét esetben a gondos munka és a részletekre való odafigyelés elengedhetetlen a végeredmény szempontjából.
A Malév Lada és az Amerikai "Sárga Lada"
Szürreális látványban lehetett részük a Budapest Airport felé járóknak a hétvégén - a kifutópálya betonján egy csillogó-villogó, vadonatúj maléves autó reklámfotózása zajlott éppen. Ráadásul nem holmi új Fabiáé, hanem egy ezerkettes kombi Ladáé. Egy volt maléves dolgozó birtokában állt addig, amíg jelenlegi tulajdonosa és restaurátora, Somogyi-Tóth Dániel meg nem vásárolta a közelmúltban. A kocsi elkészítésének ötlete egy évvel ezelőtt vetődött fel. A VAZ-2102, azaz Lada 1200 Combi pedig - hoppá - elkészült. Érdekes, alig lehetett kinyomozni, pontosan milyen színű csíkok, hol húzódtak a kocsikon, mert ahány archív kép előkerült, annyiféle fényezést lehetett volna lemásolni róluk. Végül ügyes tervezéssel egy olyan, hiteles összhatású, eredeti villogókat, rendszámgrafikát mutató verzió született, amely tökéletesen mutatja a legutolsóként használt előtti Malév-arculatot. Az autó egyébként tényleg egy 1980-as évekbeli darab - a volt maléves dolgozó kocsijából, valamint egy másik, hasonló korú donorautóból készült. A Vaz-2101-et hazánkban leginkább Lada 1200, Zsiguli 1200 vagy ezerkettes Lada néven ismerték, illetve ismerik mind a mai napig, még akkor is, ha ma már csak nagyon ritkán találkozhatunk vele a közúti forgalomban. A Fiat 124 műszaki alapjaira építkező orosz szedánt különböző változatokban 1970-től egészen 1988-ig gyártották. A mellékelt fotókon a floridai pálmafák mellett fotózott kívül sárga, belül fekete orosz járgánynak magyar előtörténete van és a nemrégiben a Craigslisten felbukkant hirdetésben 8 000 dollárt, vagyis átszámítva mintegy 2,27 millió forintot kért érte a tulajdonosa. Ezért a pénzért konkrétan egy olyan VAZ-21013-at, vagyis Lada 1200s-t hirdettek meg, mely az elmúlt 32 esztendőben kevesebb mint 30 000 kilométert hagyott maga mögött, és nemrégiben komplett felújításon esett át.
Lada 2101 felújítás
Vásárlási Tanácsok Régi Lada Modell Esetén
A veterán autók vásárlása mindig kockázatos, de a Lada esetében különösen fontos a körültekintés. A nem megfelelő állapotú autók rengeteg bosszúságot és költséget okozhatnak. Egy történet szerint: "Annyira jól nézett ki, hogy Győrből képes voltam leautózni Szolnokra (oda-vissza 500 km). Szóval meg ne vegyétek, ha nem akartok marha sokat rákölteni a kocsira. Történetem azért meséltem el, nehogy valaki gyanútlan ember átverés áldozata legyen, vagy csak azért is, hogy ne autózzon feleslegesen nem kevés kilométert (idő+üzemanyag) egy olyan hirdetésre, ami teljes valótlanságot állít." Egy másik vásárló így fogalmazott: "Vigyázni kell az tény." Én úgy indultam el 3000km-es külföldi útra is, hogy beültem, és gyí. Ha hálás vagyok hozzá, ő is az hozzám. Ha nem TESCO gazdaságos olajat és benzink kap, akkor még megy is. - Menet közben egy kuplung kiemelő villa törés, más miatt nem állt meg, csak szokásos szervizek.
A Bagi Cigánytelep: Sztereotípiák és Valóság
Szegénység, bűnözés, drog, kirekesztettség. Ezzel a négy szóval nagyjából összefoglaltuk, ami a magyar médiából tájékozódó közönségnek eszébe jut a „cigánytelep” szó hallatán. Talán akkor sem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a társadalomnak csak töredéke járt valaha szegregátumban, vagy beszélt itt élő emberrel. Probléma-e ez egyáltalán? Szerintünk igen. Lehet tenni ellene? Szerintünk igen. Bag nagyközség mellett van egy cigánytelep, ami egészen a közelmúltig sok szempontból hasonlított az összes többihez: a nagyjából ötszáz lakója napi szintű megélhetési gondokkal küzd, a munkanélküliség óriási és állandósult, a fiatalok egy része egy idő után az iskola helyett a drogot választja, és kitörési lehetősége pedig senkinek sincs. Ma Magyarországon körülbelül háromszázezer ember él cigánytelepeken, szegregátumokban, vagyis olyan környezetben, ahol a rendszeres jövedelemmel rendelkezők aránya nem haladja meg a 40%-ot. Kijelenthetjük, hogy valamit mindannyian gondolunk a cigánytelepekről. Ez egyrészt nyilván természetes, hiszen a legtöbben nem járunk napi rendszerességgel cigánytelepeken, másrészt rendkívül káros: ennek köszönhető, hogy nagyon nehezen tudunk elszakadni a mélyszegényekkel empatizálás/igenisvancigánybűnözés vélemény-skálától. A legritkább esetben fordul csak elő, hogy a telepek lakói nem mint kiszolgáltatott, passzív, a saját jövőjükre hatással nem bíró állompolgárokként vannak bemutatva, hanem olyan emberekként, akik a mélyszegénységből adódó óriási küzdelmek mellett ugyanúgy ambíciókkal, reményekkel, családi és szerelmi drámákkal teletüzdelt életet élnek. Olyan emberekként, akik pontosan annyira igyekszenek a saját sorsukat a kezükbe venni, mint a kedves olvasó.
A BAGázs Közhasznú Egyesület: Remény és Lehetőség Bagban
A változás akkor kezdődött, amikor 2010-ben néhány egyetemista egy jogász vezetésével csinált a helyi gyerekeknek egy nyári tábort. Négy évvel később az általuk alapított egyesület tíz munkavállalóval, több mint hetven (bagi és budapesti) önkéntessel futtat párhuzamosan tizenkét projektet, gyerekeknek és felnőtteknek. Both Emőke, a BAGázs vezetője eredeti foglalkozását tekintve jogász. Felmondott és létrehozta a BAGázst, lehetőséget akart kínálni a telepen élőknek arra, hogy életcéljaik legyenek és eszközeik ennek megvalósítására. A program egyik célja a társadalmi érzékenyítés, a másik a gyerekek felzárkóztatása. A cigánytelepen a legnagyobb probléma az iskolázatlanság, és a munkanélküliség. Itt senkinek sincs érettségije, a legtöbben nem dolgoznak. Azokat, akik még csak ovisok, szintén itt készítik fel az iskolára. Huszonöt gyerekkel kezdték, ma már hatvan gyereknek tartanak foglalkozásokat, táborokat. A konténer, amit a Bagázs épített és a költségeit a Prezi állta. Itt korrepetálják a telepen élő gyerekeket. Valaki a szorzásjelet sem ismerte, ezért is ment nehezen a matematika. A BAGázs nem kér állami támogatást és nem oszt krumplit, alamizsnát. A program fontos része, hogy a gettóban megjelennek a nem cigányok is - gádzsók vagy parasztok, ahogy a telepen mondják. A Prezi és a Bagázs együtt tart órát a helyi iskolában. A pszichológus hallgató, Szilveszter Áron gonosz királyt alakít, kevéssé testhez álló szerepet el sem lehet képzelni a számára, mert Áronról a telep úgy tartja, ő a világ legkedvesebb embere. A tanmesék ilyen egyszerűek, a valóság nem az.
Sikertörténetek a Bagi Telepről
Milyen érzések járnak át, ha kimondom Amelia Earhart, Marie Curie, vagy épp Hugonnai Vilma nevét? Nők, akik mindnyájan elsők voltak valamiben. Felemelő borzongás fut végig a vállamtól, a gyomromon át az utolsó lábujjam hegyéig. Éppen úgy, mint amikor Rami, Vanda és Noémi történetét hallgatom. Ők mind a bagi romatelepre születtek: egyikük elsőként az itt élő lányok közül érettségizett tavaly. Másikuk tizennégy évesen maga kérvényezte sikerrel, hogy vizsgálják felül a határozatot, miszerint értelmileg akadályozott. A harmadikuk pedig épp Walesbe készül, hogy elsőként a Pest megyei cigány telep lakói közül egy külföldi magániskolában nemzetközi érettségit szerezzen. Rami már középiskolásként nagyon határozottan tudta, mit akar. Az elhivatottság és a kemény munka pedig kifizetődött, 2021-ben ugyanis a bagi cigány telepen Rami lett az első lány, aki érettségit szerzett. Most már én is önkéntes vagyok, és azt látom: a legnagyobb segítség a hozzám hasonló gyerekek számára a személyes figyelem. Vanda, a második érettségiző a telepen született lányok között, nem könnyű sorsot tudhat magáénak, viszont a nehézségek ellenére szemtanúja lehetett egy szinte példátlan újrakezdésnek az édesanyja jóvoltából. Heléna kemény szerhasználóból vált új emberré, persze hosszú évek megpróbáltatásai nyomán, így időközben a gyerekeit is elvették tőle. Vanda a testvéreivel együtt nevelőszülőkhöz került. A lány nyolcadikban kapta meg a hivatalos papírt, hogy speciális iskola helyett átlagos általános iskolába járhat, így a hetedik osztályt meg kellett ismételnie. Vanda tehetsége nemcsak az elszántsága és a szorgalma, hanem az is, ahogyan szervezi az életét. Vanda szeptembertől kozmetikusnak tanul, az álma ugyanis, hogy saját háza és egy kis üzlete legyen, ahová nap mint nap bejár szebbé tenni az embereket. Noémi tizennyolc éves, ő a legfiatalabb a három lány közül. Rami szervezte be a BAGázsba, hiszen az egyesületben nem ismerték, ő ugyanis a telep mellett lakott. Az angol érettségi lett a célja, amelyet meg is valósított. Noémi persze nagyon izgul, életében először ül majd repülőre, egy idegen országba tart, egy teljesen más közegbe, mint amelyben eddig az életét töltötte. A pszichológia érdekel leginkább, és el tudom képzelni, hogy az érettségi után is külföldön tanuljak tovább. Ha pedig kérdezik, mit üzenek a kisebbeknek, mindig azt mondom: legyenek talpraesettek, nyitottak és bátrak!
Az Iskolai Integráció és a Közösség Ereje
A sokkhelyzet azért alakult ki 2016 őszén, mert a telepiek beíratták a bagi iskolába a gyerekeiket, a falusiak meg nem. Az idegenek persze könnyen úgy gondolhatják, hogy a telepiek is falusiak, de Bagon a telepet sokan nem tartják a falu részének. Szörnyű év következett, és nemcsak a falusiaknak, de a telepieknek is. A tanítók hozzászoktak ahhoz, hogy egy osztályban van öt-hat kulturális és szociális hátránnyal érkező gyerek, de mit kezdjenek, ha csaknem mindegyik az? A többi bagi reggel beültette az autóba a gyerekeit, nyolc perc alatt átgurult Aszódra, ahol éppen ekkor bővült az evangélikus gimnázium általános iskolai osztályokkal. Először négyen ültek össze, azután lettek öten, nyolcan, tízen. Azt mondogatták, ha egy osztályban 30 gyerek van és abból három-négy problémás, akkor a többség képes integrálni őt. Az óvodai beiratkozásra gyorsan rávették a szülőket, az iskolánál pedig meggyőzték az igazgatót, hogy küldje el „kampányolni” azt a tanítónőt, aki az elsősöket tanítja majd. Az igazgatónő beleállt. „Lassú lépések, több generáció. A telepi gyerekek alig várják, hogy a táncban egymás mellé perdüljenek, de közben még megforgatják őket a fiúk, összekapaszkodnak a falusi lányokkal. A bagi fiúk, híres roma emberek, családrajz és a cigány himnusz, sok minden került a papírra. A cigány himnuszt elő is adják nekünk. Az önkéntesek minden héten lejárnak, tanév végére nagyon szoros lesz a kapcsolat. „Sok mindent jelent a program az itt élőknek. Reményt, lehetőséget, főként szeretetet. A legfontosabb a jó szó” - mondják az önkéntesek. A Prezi, a magyar sikercég minden évben kivonul Bagra, nemcsak anyagilag segíti a programot, hanem munkatársai jelenlétével, fizikai erejével is. A vékony mérnökujjak lapátolják a szart (mit szépítsünk, ez a helyzet), cserélik mínusz tíz fokban a hiányzó üvegű ablakokat a helyi cigányokkal. Nincs osztogatás, csak azoknak segítenek, akik vállalják, hogy ők is segítenek a másiknak. Most falusi apukák irányítják az immár két konténerből álló közösségi ház előtti tér betonozását. A falusiak az asszonyok szavaiból értették meg, mekkora ugrás például, hogy tíz év közmunka után Oláh Éva férje nettó háromszázezret keres a kukásoknál. Csilla nagy dologra készül, felvették a Tescóba árufeltöltőnek. Szeretné megállni a helyét, a CSOK-ra hajt, és ha lesz 180 nap munkaviszonya, akkor felveheti a használt lakásra járó támogatást. Az iskola volt szolgálati lakásának felújításán is együtt dolgoznak a prezisek és a falusi szülők, hogy az itt tartott népitáncóra ezután méltóbb körülmények között legyen. De addig még tartanak egy kis bemutatót a magyar táncokból.
Mezőgazdasági gépek és a sárga villogó
tags: #sarga #lada #bagi #ciganytelep #információk