Rozsdás hátsó híd javítása – Teljes útmutató
Kevés hasonló meghibásodás létezik az utóbbi néhány évtizedben, ami ennyi autót érint. A temérdek francia típusnál alkalmazott torziós rugóval szerelt, csatolt lengőkaros hátsó futómű sok álmatlan éjszakát okozott már a magyar autótulajdonosoknak.
A járművek futóművének egyik legfontosabb eleme a hátsó híd, amely elengedhetetlen a stabil vezetéshez és a megfelelő súlyelosztáshoz. Amikor hátsó híd hiba lép fel, a vezetési élmény romlik, sőt komoly balesetveszély is kialakulhat.
A megfelelő karbantartás és a rendszeres ellenőrzés jelentősen csökkentheti a meghibásodás esélyét, így érdemes alaposan megismerni a hátsó híd működését és szerepét.
A hátsó híd a gépjármű futóművének része, amely az autó hátsó kerekeit tartja és kapcsolja össze a karosszériával. A feladata nem csupán a kerekek helyének megtartása, hanem a terhelés elosztása, a rugózás biztosítása, valamint a hajtás (hátsókerék-meghajtású járművek esetén) átadása is.
A hátsó híd típusa járművenként eltérő lehet, létezik merev tengelyes és független felfüggesztésű változat is. A merev hátsó híd erősebb, de kevésbé komfortos, míg a független felfüggesztés jobb vezetési élményt nyújt, de érzékenyebb a hibákra. Fontos tudni, hogy a hátsó híd nem önálló alkatrész, hanem több komponens - például lengőkarok, csapágyak, lengéscsillapítók - együttese. Ezért ha a hátsó híd meghibásodik, gyakran nem egyetlen elem a hibás, hanem több tényező együttese okozza a problémát.
Teljes útmutató a Suzuki Swift rozsdájának eltávolításához
Az alkatrészkereskedők is észrevették a mai napig jól jövedelmező lehetőséget, keresésemre legalább tizenöt, csak erre szakosodott műhelyt találtam, akik a hidak javításával, felújításával foglalkoznak. A legtöbb 1990 és 2000 között eladott PSA-modellt a már említett hátsó futóművel szerelték. Ilyen volt a Peugeot 106, 205, 206, 306, 405 Partner/Berlingo (2007-ig), valamint a Citroën Saxo, AX, ZX, és a Xsara, amelynek hídja csereszabatos a 306-oséval.
PSA hátsó híd javítókészlet
Utóbbi két típus futóműve képes a passzív hátsókerék-kormányzásra, vagyis amikor kanyarban bedől a karosszéria, a hátsó kerekeket kis mértékben az elsőkkel egyező irányban fordítja, ami javítja a kezelhetőséget. Ugyanakkor aljas is a konstrukció, ha egyszer megcsúszik, többet érhet az ima, mint a rutin.
Az alapkonstrukció lényege, hogy a hátsó tengelyhez két tűgörgővel csatlakozik a lengőkar. Sajnos ez a rendkívül primitív - éppen ezért akkoriban költséghatékonysága, helytakarékossága miatt kedvelt - megoldás okozhat akár százezres kárt is, ha nem figyel rá gazdája.
A hátsó híd meghibásodásának jelei és okai
A hátsó híd hibájának első jelei általában finoman jelentkeznek, de idővel súlyosbodnak és befolyásolják a jármű vezethetőségét. Az egyik legjellemzőbb tünet a furcsa kopogó, nyikorgó vagy csikorgó hang, ami főként kátyús úton vagy kanyarban jelentkezik. Emellett a jármű instabilabbá válik, különösen nagyobb sebességnél, amikor az autó hátulja bizonytalannak érződik.
Symbioz: Captur és Arkana között
További tünet lehet a hátsó gumik egyenetlen kopása, ami arra utal, hogy a futómű geometriája megváltozott. Gyakori probléma még a jármű hátuljának süllyedése, ami a rugózás vagy lengéscsillapítók hibájára utalhat. A fékezés során tapasztalható oldalirányú elmozdulás is utalhat hátsó híd hibára. Súlyos esetben a hátsó kerekek szöge szemmel láthatóan elváltozik, ami komoly veszélyt jelenthet a közlekedésben.
A hátsó híd hibája veszélyes lehet
A meghibásodás oka rendkívül egyszerű, általában három stádiumban figyelhető meg. Először csak nagyon gyanús rotyogó, nyekergő hangok hallhatók a hátsó kerekek környékéről, jellemzően lassú ki- és berugózásnál.
A hátsó tengelyek ragtapasza ilyenkor a zsírozás, ez amolyan tüneti kezelés. Ennél sokkal költségesebb, de a jövő szempontjából helyes megoldás a csapágy cseréje és a tengelyek ellenőrzése.
A második fázisban már enyhe negatív kerékdőlést is észrevehetünk, köznyelven túlzott terpesztést láthatunk a hátsó kerekeken. Ezt a kis, hengeres fémgörgőkből kialakított csapágy kopása okozza. Ekkor a zsír sajnos már nem segít, jöhet jól az erre szakosodott műhelyek telefonszáma. Ők általában a komplett hidat adják el nekünk, általában új tengellyel és a gyári csapágyakkal összeszerelve.
Ez típustól és kiviteltől függően 50-100 ezer forint közötti összeg, amiért, plusz a rossz hátsó hídért cserébe kapunk egy felújított, lefestett cseredarabot.
A harmadik, végső stádium, amikor a csapágy már megszorul, azaz berágódik a tengelyen. Ilyenkor a hátsó futómű életveszélyes viselkedést produkálhat. Szinte minden kisebb úthibán elpattog, felkeményedik, és a már említett kerékdőlés akár a gumi és a kerékdob összeérését is okozhatja. Nem kell Picoscope a diagnosztikához, elég ráterhelni a csomagtérre.
A hátsó híd hibájának okai sokfélék lehetnek, és nem mindig egyértelműen azonosíthatók elsőre. A leggyakoribb ok a mechanikai kopás, ami hosszú évek használata után természetes jelenség. A rossz minőségű utak, kátyúk, fekvőrendőrök túlzott igénybevétele fokozott terhelést jelent a hátsó híd elemeire. Gyakori hibaok a túlterhelés is, amikor a jármű rendszeresen a megengedettnél nagyobb súlyt szállít.
A korrózió szintén nagy ellensége a hátsó hídnak, különösen a sós útszórásnak kitett téli hónapokban. Egyes típusoknál gyári konstrukciós hibák is előfordulhatnak, különösen a csapágyak vagy perselyek gyenge minősége miatt. További hibaforrás lehet a nem megfelelő javítás, például rosszul meghúzott csavarok vagy silány minőségű alkatrészek beépítése.
A rozsda mint tényező
Beszélgethetünk típushibákról, csöpögő kormányművekről, zörgő vezérmű láncokról, de hidd el kedves olvasó, egy 4-5 évesnél idősebb használt autó legnagyobb és leggyakoribb problémája a rozsdásodás. Egy motort felújíthatunk, egy futóműben kicserélhetünk pár alkatrészt és utána újra teszi a dolgát hibátlanul a szerkezet.
A Németországból, vagy a sógoroktól érkezett használt autók jellemzően jobban rohadnak, mint mondjuk egy olasz autó. 10 éves kor körül egy osztrák kocsi gyakran erősen korrodál. A klímahűtőből kirohad a lamella, a futóműről már rétegekben hámlik a reve, a padlólemez pedig nagy foltokban rozsdásodik.
A magyar autók rozsdásodása a legváltozatosabb. A sok éves tapasztalatom, hogy nem érdemes eleve kizárni egy autót a keresésből a származása alapján. Már 6-8 évesen erősen rozsdásodhatnak. A 10-12 év feletti példányok gyakran vállalhatatlan állapotban vannak.
Sok típusra jellemző (mint például a Kia/Hyundai), hogy a padlólemez és a karosszéria kevésbé rozsdásodik, viszont minden más (futómű, segédkeret, különböző tartók…) erősen korrodálnak.
Megveheted, de a vörös ördög mindenképpen komoly árcsökkentő tényező. Egyszer minden autó eladó lesz és nehéz lesz megszabadulni a járgánytól, ha erősen rozsdás az alja. Ráadásul addigra nagy eséllyel továbbterjed a rozsda és hatványozottan rosszabb állapotban lesz, mint amikor megvetted.
Túl azon, hogy emlegetni fogja a családod és a felmenőid a szerelő ha meg akar lazítani egy futómű csavart, rengeteg esetben lehet akár balesetveszélyes is a rohadás. Az első segédkeret (bölcső) pár típusnál erősen korrodál. Ilyen például a Mercedes A osztály első generációja (W168), vagy az Alfa 159.
A Fordnál a hátsó lengőkarok tudnak olyan szinten elrohadni, hogy akár el is törhetnek. Gyakori probléma a fém fékcsövek korróziója. Rosszabb esetben a belső nyomástól eltörhet és elmegy a fékhatás. A klímahűtő lamellái szinte típustól függetlenül kirohadhatnak. 10 évesnél öregebb autónál nagy eséllyel futhatsz bele rozsdás alkatrészekbe.
A gyárak nem nekünk, magyaroknak gyártanak elsősorban autót. Japánban 5 évesen kidobják a szemétbe az autót szó szerint. A gyárat nem érdekli, hogy nálunk 12-15 évesen még használni akarjuk a gyártmányukat. A cél, hogy újat vegyünk. Miért tennének bármit is a rozsda ellen?
Vannak profi alváz és üregvédő cégek, akik kemény és gusztustalan munkával nagyrészt letakarítják a rozsdát a kocsi aljáról, majd profi anyagokkal lekezelik a felületet és az üregeket. Erre gyakran 10 év garanciát adnak. Mindegy is… Ez már egész jó megoldás, de a lemezrétegek közé ők sem tudnak beférni, tehát ez sem nyújt 100% védelmet. Jobbat viszont nem tudok.
Ez az eljárás bonyolult és költséges. Amennyiben idősebb autót veszel, általában nem az a kérdés, hogy rohad-e, hanem hogy milyen mértékben és javítható-e még a korrózió.
A segédkeretek pont azért korrodálnak, amiért a futóműben a lengőkarok is. A bölcsőket többnyire melegen sajtolják és két sajtolt elemből erősítik össze őket ponthegesztéssel. Mivel a lemezek végig sincsenek hegesztve, a két fél összeeresztésénél bejut a víz és idővel szétporlik az egész.
Az angolul subframe, németül Fahrschemel vagy Hilfsrahmen néven futó segédalvázkeret az 1990-es évek közepétől kezdett általánossá válni az új autókban. Nagyon hasznos eszköz, mert a segédvázra előszerelhető komponensekkel könnyebben és gyorsabban beépíthető a futómű az autógyárban, mind az első, mind a hátsó.
Talán a felületkezelést elhanyagoló autógyártók abban bíztak, hogy a segédváz elég vastag anyagból van ahhoz, hogy csak az autó élettartamának végére rozsdásodjon el. De nem így lett, a segédkeretek rozsdásodása nagyon sok autón súlyos típusbetegség.
A téma kapcsán bontósokkal, autószerelőkkel, alvázvédelemmel foglalkozó szakemberekkel beszélgetve a Mercedes-Benz W168, az A-osztály első generációja volt a leggyakoribb példaautó, amiről a bölcsőrozsdásodás kapcsán hallottam.
Rozsdás segédkeret egy Opel Meriván
A legnépszerűbb használt autók közé tartozó Opelek körül a bölcső korróziója jellemző gond a H Astrán, az első generációs Meriván vagy a 2000-2006 közötti C Corsán. Az átrozsdásodott segédkeret simán bukási ok a tisztességes műszaki vizsgákon.
Tehát ha használt autót kerestek és nincs mód műhelyben megemelni az autót vagy aknából alánézni, feküdjetek be a kocsi alá és nézzétek meg jó alaposan, milyen állapotban van a motor alatti segédkeret!
A hátsó híd javításának lehetőségei
A hátsó híd hiba javítása a hiba típusától és súlyosságától függően eltérő lehet. Egyszerűbb esetekben elég lehet a perselyek vagy csapágyak cseréje, ami viszonylag gyors és költséghatékony megoldás. Komolyabb hiba esetén viszont a hátsó híd teljes cseréje is szükségessé válhat, ami több tízezer forintos költséget jelenthet.
Egyes típusoknál lehetőség van a hátsó híd felújítására is, amely során a hibás részeket kicserélik, a hegesztéseket megerősítik. Fontos tudni, hogy a használt hátsó híd beszerzése is lehetséges, de ilyenkor a megbízhatóság kérdéses.
Mintegy 14,5 millió „öregedő” PSA-csoporthoz tartozó modell van szerte Európa útjain, melyeknek hátsó tengelycsonkja a nagy futásteljesítmény miatt természetes elhasználódással kopik, berágódik. Az eddigi javítási költség az autók piaci értékével vetekedett, hiszen a gyári utasítás szerint ilyenkor az egész tengelyt cserélni kellett, nem csak a tengelycsonkot. Így született az igény egy lényegesen olcsóbb, „on-board” javításra.
A Ruville alkatrészkereskedő cég reagált elsőként erre és már forgalmazza a 965906S, 965907S, 965908S és 965909S számú javítókészletet, valamint az előbb felsorolt alkatrészcsoportok beszereléséhez használatos 1002226 számú célszerszámkészletet.
A megoldás a Peugeot 106, 206, 306, 309 és Partner, valamint a Citroën AX, Saxo, Berlingo, Xsara és ZX modelleknél alkalmazható és 40%-kal csökkenti a javítás költségeit.
A probléma észlelése és forrása: A tengelycsonk a tönkremenetelét nyikorgó hangokkal és a hátsó kerék geometriájának, vagyis az autó viselkedésének változásával jelzi. A jármű akár több százezer megtett kilométere alatt a tengelycsonkot a csapágy elkoptathatja, a tömítések elkezdenek szivárogni, ami miatt a tengelycsonk korrodál és rövid időn belül tönkreteszi önmagát és a csapágyakat is.
A tengelycsonk javítószettje tartalmazza a szükséges alkatrészeket:
- 2 db külső csapágy
- 2 db belső csapágy
- 2 db tengelycsonk
- 2 db tömítőgyűrű
- 1 db műanyag zárócsavar
- 2 db M20x1,5-ös anya a régi tengelycsonk kiszereléséhez
- 1 tubus csapágyzsír
A tengelycsonk kiszereléséhez szükséges célszerszámkészlet tartalmát a Ruville dokumentációja tartalmazza.
Karosszéria javítási árak
Magyarországon a karosszéria javítás árak törés vagy horpadás esetén körülbelül 20.000 Ft/elem, míg rozsdásodás esetén 25.000 Ft elemenként. Karosszéria lakatos óradíjak pedig átlagosan 15.000 Ft. Persze ezek abszolut átlagárak, elemenként és a sérülés mértékétől függően változnak, további befolyásoló tényező az autó gyártmánya és típusa is.
Minél idősebb egy gépkocsi, annál nagyobb a valószínűsége, hogy elöregszik a karosszéria és a rozsásodásokat szükséges javíttatni. Legnagyobb költséget az ajtók, a lökhárítók, a hátsó sárvédők és a tető lakatolása jelenthet.
Tegyük fel, hogy az ajtót érő külső behatás következtében a kasztni behorpad. A horpadás mértékétől függően a lakk, vagy a festék le is pattanhat. A lepattant védőréteg helyén elkezdődik a korrózió, avagy a rozsdásodás. Ezen folyamat során bármely szakaszban dönthetünk a sérülés javíttatása mellett, viszont én azt javaslom, hogy a lehető legkorábbi szakaszban ezt megtenni, ugyanis minél “súlyosabb” a sérülés, értelemszerűen annál többe kerül a javíttatás.
Míg például az ajtó fényezését ért karcolás esetében lehetséges, hogy “csak” a lakkréteg sérült, így akár már 12.000 Forintos újralakkozási munkadíjjal megúszhatjuk. Törött ajtó karosszéria javítása hozzávetőlegesen 16.000 Forint, plusz fényezés 20.000 Forint, mely összesen 36.000 Forint.
Végül pedig az első-hátsó futómű beállítás 12.400 Ft, ezeken túl a karosszéria lakatolás ára első futómű esetében körülbelül 17.000-32.000 Ft, attól függően, hogy a motorháztető is sérül-e. A hátsó felfüggesztés javítása utáni karosszéria lakatolás ára nagyjából 24.000-25.000 Forint.
Hogyan javítsuk a rozsdát házilag?
Az autók karosszériájának épsége kritikus jelentőségű a jármű élettartamának és biztonságának megőrzése érdekében. A rozsda nemcsak esztétikai problémát jelent, hanem a karosszéria integritását is veszélyeztetheti, ami hosszú távon súlyosabb problémákhoz vezethet. Ezért rendkívül fontos, hogy megfelelő módon és időben kezeljük, valamint megállítsuk a folyamatot. A rozsda eltávolítása házilag nemcsak költséghatékony, hanem a megfelelő eszközökkel és technikával eredményes is lehet.
Tudtad, hogy a rozsda nem csak az idősebb autókat támadja meg? Az oxigén és a víz a levegőben reagál a fémre és hidratált oxidot képezve megjelenik a jól ismert vörösesbarna porózus anyag a fém felületén, amit rozsdának nevezünk. A rozsda kialakulása az oxidációs reakció következménye, amely kifejezetten a vassal történik. Természetesen más fémek is korrodálódhatnak, de ezt a folyamatot nem nevezik rozsdásodásnak.