A tankolás rejtett veszélyei: Mit tegyünk, ha kifolyik a benzin, és hogyan kerüljük el a gyakori hibákat?
A tankolás tehát nem csupán rutinművelet. A helytelen szokások meghibásodásokhoz, teljesítménycsökkenéshez és felesleges kiadásokhoz vezethetnek. Fontos jó minőségű üzemanyagot tankolni, nem várni a tartalékszintre, és minden tankolásnál odafigyelni a részletekre.
A töltőpisztoly működése és a túltöltés veszélyei
Sok sofőrnek szokása, hogy a pisztoly automatikus leállása után is folytatja a tankolást, hogy minél több üzemanyagot töltsön a tartályba. Ez a rossz szokás azonban kockázatos lehet. A modern járművek üzemanyagrendszere össze van kapcsolva az üzemanyagpárolgás elleni rendszerrel (EVAP), amely érzékeny a túltöltésre. Egyébként nem érdemes ennyire túltölteni az autót. A leginkább veszélyeztetett rendszer az EVAP (a benzingőz kipárolgását gátló rendszer). Ez a megoldás akadályozza, hogy az üzemanyag párolgása során keletkező benzingőz a szabadba jusson. A gőzt egy vezetéken át aktívszén-granulátummal töltött tartályba juttatja a rendszer, ami megköti a szénhidrogéneket. Az ECU előre beprogramozott működési feltételek teljesülése esetén egy mágnesszelepen keresztül az aktívszéntartály tartalmát a szívócsonkban uralkodó vákuum segítségével a motor égésterébe juttatja.
A benzinkutakon használt töltőpisztolyt úgy alakították ki, hogy lekapcsoljon, ha a tartály megtelik üzemanyaggal. Aki tele szokta tankolni az autóját, az biztosan észrevette már, hogy a töltőpisztoly egy ponton automatikusan lekapcsol. Mindez biztosítja azt, hogy ne tankoljuk túl a kocsit, és ne folyjon ki belőle az üzemanyag. De hogyan működik ez a mechanika? Kiderült: a szerkezet nem egy érzékelőnek köszönhetően működik így. Az üzemanyag a Venturi-jelenség miatt nem folyik ki a töltőállomáson. A jelenséget Giovanni Venturi olasz fizikus fedezte fel még 1797-ben, jóval a benzinkutak megjelenése előtt. Az alapelv, hogy amikor a folyadék egy szűkített területen halad át, akkor a sebessége nő, míg a statikus nyomása csökken.
Ahogy az a videóban is látható, a benzinpisztolyban van egy második, az elsőnél jóval kisebb keresztmetszetű cső is, ami azon a ponton csatlakozik a rendszerhez, ahol a cső szűkülete van. Mivel ezen a ponton a nyomás kisebb, mint a külső légnyomás, a kisebb csövön keresztül levegőt szív be a rendszer, hogy kiegyenlítse a különbséget. Ez a tankolási folyamat azon pontjáig van így, amíg a tartály meg nem telik.
How petrol pumps know when to turn themselves off
Sokan tankolás után azonnal kihúzzák a pisztolyt és lezárják a tanksapkát. Ezzel azonban azt kockáztatják, hogy a megmaradt üzemanyagcseppek a karosszériára kerülnek. Különösen a benzin károsíthatja a fényezést, foltokat hagyhat, amelyeket nehéz eltávolítani. Az üzemanyag agresszíven hat a védőrétegekre, és ha nem tisztítják le időben, maradandó kárt okozhat a felületben. Tankolás után érdemes néhány másodpercet várni, hogy a maradék cseppek visszacsoroghassanak a betöltőnyílásba.
Tankolási problémák Peugeot 206 CC
Félretankolás: Dízel a benzinesbe, benzin a dízelbe
Mivel amióta belső égésű motorral felszerelt jármű létezik, azóta a félretankolás lehetősége is adott, így a gyártók és a kútüzemeltetők is igyekeztek kizárni a helytelen tankolás lehetőségét. Ez csak részben sikerült, hiszen az eltérő jelölések mellett túl nagy variációs lehetőség nincs. Az egyetlen elkülönítés, hogy a gázolajos töltőpisztoly csöve nagyobb átmérőjű, mint a benzinesé, ennek megfelelően a benzines autók töltőnyílása is kisebb, mint a dízeleké.
Félretankolás következményei benzines autóknál
Érdekes, hogy ez a kevésbé nagy baj. A benzines autót alapvetően nem teszi tönkre a dízel üzemanyag, csupán ha túl nagy a keverési arány, akkor nem megy vele a motor, illetve ha beindul, akkor nagyon füstöl, valamint kihagyhatnak a hengerek. Ezt észlelve a kocsit jobb leállítani és szervizben lefejtetni a rossz üzemanyagot.
Félretankolás következményei dízel autóknál
Könnyebb a dízel autót félretankolni, hiszen a benzines töltőpisztoly csöve belefér a gázolajos tanknyílásba - és bizony a benzin jelenléte a dízel üzemanyagban a modern autóknál nagy bajt tud csinálni. Ugyanis a gázolaj rendelkezik kenőképességgel, így az üzemanyag-ellátó rendszert tervezve a mérnökök eleve számolnak ezzel. Tehát úgy készül az üzemanyag-szivattyú, a befecskendező szelepek, az adagolószelepek, hogy azok működés közbeni kenését az üzemanyag végzi. Ennek az elmaradásával gyors kopás indul meg. Természetesen ez is függ a tankban lévő üzemanyag-mennyiség részarányától: minél több a benzin, annál nagyobb a baj.
Továbbá sokan biztosan emlékeznek még azokra az időkre, amikor a koszos alkatrészeket benzinben mosták le: bizony a benzin nagyon jól oldja az olajos lerakódásokat, és zsírtalanításra is megfelelő. Szerencsére a dízelmotor sem működik sokáig benzinnel, hiszen a dízel az öngyulladás elvén gyújtja be a hengereiben lévő üzemanyag/levegő keveréket - tehát nem kap szikrát egy gyertyától, hanem a nagyobb sűrítés által felhevülő keverék magától gyullad be. Erre azonban a gázolaj a megfelelő, a benzin nem. Tehát, ha benzin kerül a dízeltankba, a bekerülő idegen üzemanyag mennyiségétől függően el sem indul, hamar leáll, vagy kihagyva húz a motor. Figyeljünk oda!
A félretankolás szervizelése
Akár dízel, akár benzines autót tankoltak félre, a szerviz első dolga az üzemanyagtank tartalmának lefejtése. Van, hogy a modern autók „zegzugos” tankjaiból ez nem sikerül maradéktalanul, ezért sok esetben a tank kiszerelése is szükséges. A tank mellett az üzemanyag-rendszert is meg kell tisztítani a nem oda való üzemanyagtól, kifújva vagy kiszívva azt, kinek milyen eszközkészlete van. Ezután következik a hibakeresés, azaz annak a felmérése, hogy mi károsodott a félretankolás okán. Rendszerint az üzemanyagszűrőt automatikusan cserélik, majd ellenőrzik az üzemanyagpumpák működését. Végül a befecskendezőfúvókák működését is: ez utóbbira műszeres és gyakorlati tesztmetodika is létezik. Szerencsés esetben a pórul járt autós megússza a tisztítás és lefejtés költségeivel és minimális alkatrész-utánpótlással. Rossz esetben főképp egy dízel autónál eljuthat az ügy a gázolajszivattyú és az üzemanyagfúvókák cseréjéhez is, ami már jóval nagyobb érvágás lehet.
Autóklíma hibaelhárítási útmutató
Az üzemanyag minősége és az egyéb tankolási hibák
Üzemanyag minősége és oktánszám
Az olcsó, nem megbízható benzinkutakról származó üzemanyag tartalmazhat szennyeződéseket, vizet vagy gyenge minőségű adalékanyagokat, amelyek negatívan befolyásolják a motor működését. A modern, közvetlen befecskendezésű motorok (pl. TSI, GDI, TDCi) különösen érzékenyek az üzemanyag minőségére - már kis eltérés is a szelepek elkokszosodását, befecskendezési hibákat vagy teljesítménycsökkenést okozhat. A gyártó által előírtnál alacsonyabb oktánszámú üzemanyag használata kopogást, teljesítménycsökkenést, magasabb fogyasztást és hosszú távon a motor égésterének károsodását okozhatja. A motor nem tud hatékonyan működni alacsonyabb ellenállású üzemanyaggal. Ugyanakkor a drágább, prémium üzemanyag használata olyan autóban, amely nem igényli azt, nem hoz semmilyen valós előnyt.
Tartalékon való autózás
A “tartalékon” való tartós közlekedés növeli annak kockázatát, hogy a tank alján lerakódott szennyeződések - például üzemanyag-maradványok, rozsda vagy víz - bekerülnek a rendszerbe. Ezek eltömíthetik az üzemanyagszűrőt, vagy károsíthatják a befecskendezést. Ráadásul a modern autók üzemanyag-szivattyúját maga az üzemanyag hűti. Ha a szint túl alacsony, a szivattyú túlmelegedhet, ami idő előtti elhasználódást vagy teljes meghibásodást okozhat.
Üzemanyag-átverések a kutakon: A számláló trükkjei
Nagyot megy egy Tik-Tok videó a neten. A felvételen egy férfi éppen befejezi a tankolást, még kezében tartja a töltőpisztolyt, a benzinkút számlálója pedig tovább pörög, akkor is, amikor láthatóan már nem folyik az üzemanyag. Átverés vagy sem? Üzemanyag-botrány: magától pörög a kút számlálója. Képzeljük el, hogy odaállunk tankolni, bedugjuk a pisztolyt, és a számláló már pörög is… Még akkor is, amikor még semmi sem jön, majd a tankolás végeztével úgyszintén. Véletlen hiba vagy tényleg lehúznak minket?
Nem feltétlenül üzemanyagcsalás a lefilmezett jelenség. Ez tuti átverés, gondolhatjuk, ám a szakértők szerint több rejtett technikai hiba is okozhat ehhez hasonló jelenséget. Előfordulhat, hogy a rendszer téved: a kút érzékelője azt hiszi, hogy folyik az üzemanyag, miközben valójában alig vagy egyáltalán nem történik semmi. A „meter creeping” vagy „láthatatlan tankolás” során a számláló önálló életre kel. Egy elhasználódott, nem jól záró szelep vagy hibás szenzor is okozhat hasonló bajt, a rendszer ilyenkor is azt gondolhatja, hogy még folyik a tankolás, esetleg gyorsabban számol a kijelző. Ekkor többet fizetünk, mint amennyi üzemanyagot kaptunk. Késve is reagálhat a rendszer, ilyenkor a számok nem akkor változnak, amikor kellene. Továbbá előfordulhat, hogy tényleg jön benzin, csak olyan kevés, hogy nem látjuk, nem halljuk, viszont a kút számolja.
How petrol pumps know when to turn themselves off
Hogy mire figyeljünk akkor a tankolásnál? Mindig nézzük meg, hogy nulláról indul-e a számláló. Figyeljük, hogy ténylegesen áramlik-e az üzemanyag, s nem pörög-e túl gyorsan a számláló. Ha gyanús, akkor inkább váltsunk kutat. A rendőrség szerint sokkal gyakoribb veszély, hogy a kutaknál elhelyezett rejtett eszközökkel lemásolják a kártyánk adatait, majd később lenullázzák a számláinkat.
Átfogó útmutató a Skoda Favorit hűtővíz szivárgásának okairól