Peugeot dízelmotorok: 1.9 D vagy 2.0 HDI – Melyiket válasszuk?
Gépkocsik millióit hajtja dízelmotor, amely az évek során hatalmas népszerűségre tett szert. A dízelek előnye az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás volt, mint a benzinmotorral felszerelt autók esetében. A keresletet még az árak sem csökkentették, amelyek egyértelműen magasabbak, mint a benzinüzemű járműveké. Évekkel később a dízelmotorok még mindig népszerűek, köszönhetően a dízelüzemanyag iránti alacsony keresletnek. Ha kifinomult és tartós dízeleket keresve szitál a piacon, egyaránt találhat kis kapacitású konstrukciókat, általában népszerű és kecses 2,0 hengeres motorokat, valamint drágább öt- és hathengeres egységeket.
A Peugeot 2.0 HDI motor: A modern tartósság szimbóluma
A 2.0 HDI motor rendkívüli tartóssággal büszkélkedhet. A négyhengeres egység 1998-ban debütált a Peugeot és a Citroën kínálatában, és az évek során számos mélyreható korszerűsítésen és fejlesztésen esett át. A gyártók a kezdetektől fogva a Siemens és a Bosch által felváltva alkalmazott common rail közvetlen üzemanyag-befecskendezést alkalmazzák. A szelepmeghajtás szíjat használ. Az évek során 90, 109, 136, 140, 150, 163 vagy 180 lóerős változatokat kínáltak - ezek garantálják az ésszerű üzemanyag-fogyasztást.
A Peugeot 1.9 D: Az egyszerűség és megbízhatóság ereje
Egy másik tartós dízelmotor, amely a maga korában nagy népszerűségnek örvendett, a Peugeot 1.9 D szívódízel volt. Sok felhasználó tapasztalata szerint ez a motor „kimegy a világból” rendkívüli megbízhatóságának köszönhetően. Egy konkrét példa is alátámasztja ezt az állítást:
Egy tulajdonos, aki egy Peugeot Partnerre esett a választása, annak ellenére, hogy kezdetben tartózkodott a francia autóktól, a járművet mindennapi használatra és munkára is bevetette. Sokáig keresgélt, mert nagyon nehéz ebben a korban szép állapotút, nem lelakottat találni, de végül sikerült. Bár a kilométer elég sok volt benne, autószerelő barátja biztatta, hogy az 1.9 szívódízel rendkívül strapabíró. Végül megvásárolta az autót.
Motorikusan nem is volt vele baj, de viszont a futómű okozott sok bosszúságot. A porvédők szakadtak voltak a teleszkópon, gondolta, rakat rá másikat, nehogy tönkremenjen, valamint a fékeket is javítani kellett. Ahogy szét lett szedve a futómű, onnantól kezdve folyamatosan kopogott valami elől. Ezután indult a tortúra. A szerelő barátja a toronycsapágyra tippelt, kicserélték, új toronygumikkal, valamint ekkor észrevették, hogy a rugótányér is sérült. Cserélték azt is, de a kopogás ugyanúgy fennállt. Ezután jöttek a teleszkópok, azokat már gázos teleszkópra cserélték, valamint a rugók is rossz állapotban voltak, azokat is kicserélték. A kopogás továbbra is maradt. Végül elfogadta, hogy ez már így marad, mikor az egyik Partner tulaj adott egy tippet, hogy nézzék meg a két távtartót. Kicserélték azokat is, és végre megszűnt a kopogás.
Hogyan ismerjük fel a replika felniket?
Probléma még az adagolóval volt. Ha bejött a hideg idő, minimálisan engedte a gázolajat. Azt javasolták, ha csak ennyi baj van vele, ne bántsa. Dízel létére télen is könnyen indult. Ami inkább megfogta a tulajdonost, az az volt, hogy magasabb építésének hála, szinte soha nem akadt fenn, vagy koppant volna be, pedig sokat használta rossz útviszonyok között. Hátránya a sebesség volt. A 110 km/h volt az a sebesség, amit még erőlködés nélkül teljesíteni tudott. A végsebessége megállt 130 km/h-nál, mondjuk nem is olyan tempóra volt tervezve ez a motor. Végül azért került eladásra, mert szükség lett egy 5 személyes pakolható autóra.
Peugeot 1.9 D vs. 2.0 HDI: Összehasonlítás
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a két motor főbb jellemzőit a rendelkezésre álló információk alapján:
| Jellemző | Peugeot 1.9 D (szívódízel) | Peugeot 2.0 HDI |
|---|---|---|
| Motortípus | Szívódízel (atmoszférikus) | Turbódízel, common rail |
| Debütálás | Korábbi generáció | 1998 |
| Teljesítmény | Alacsony (kb. 68-90 LE, a felhasználói tapasztalat alapján) | 90-180 LE (változattól függően) |
| Üzemanyag-ellátás | Adagolós, közvetlen befecskendezés | Common rail közvetlen befecskendezés (Siemens/Bosch) |
| Turbófeltöltő | Nincs | Van |
| Vezérlés | Szíj | Szíj |
| Tartósság | Rendkívül strapabíró, mechanikusan egyszerű | Rendkívüli tartóssággal büszkélkedhet |
| Fogyasztás | Kedvező, a sebesség függvényében | Ésszerű üzemanyag-fogyasztás |
| Menetteljesítmény | Alacsony, 110 km/h kényelmes utazósebesség, 130 km/h végsebesség | Jóval dinamikusabb, nagyobb teljesítménytartalék |
| Jellemző problémák (motorral kapcsolatos) | Adagoló (kisebb szivárgás hidegben) | A common rail rendszerhez kapcsolódó esetleges karbantartások (általános dízelprobléma) |
Ha már dízel, akkor melyik? Létezik a Szent Grál?
Dízelmotorok a mai korban: Előnyök és kihívások
A dízeltechnika minden újkeletű népszerűtlensége és régóta ismert kockázata dacára sokak számára még mindig racionális választás lehet. Ha néhány évesnél idősebb, az Euro 6-norma előtti dízelautóról van szó, évi 25 ezer kilométer felett egy átlagos, kompakt vagy nagyobb méretű, komolyabb teljesítményű személyautóban a dízelmotor fogyasztási előnye már nagyon meglátszik az éves üzemeltetési költségen. Mindig ott lebeg viszont a dízelesek feje felett egy drága javítás réme és hamar odavan a tankolásoknál szerzett megtakarítás, ha beüt egy nem várt motorhiba.
A dízelmotorok bonyolultabb szerkezete és javítása
A turbódízel-korszak kezdete és különösen a közös nyomócsöves üzemanyag-ellátó rendszerek (common rail) elterjedése óta a dízeltechnika egészen a legutóbbi időkig jellemzően bonyolultabb és drágábban javítható volt a benzines motoroknál. Mára a turbósítással és a közvetlen befecskendezéssel a benzinmotorok jó része is annyira komplikálttá vált, hogy ismét paradigmát kellett váltanunk, de erről majd máskor.
Az utóbbi dízelmotorok nem jó véleménnyel vannak, többek között a károsanyag-kibocsátás miatt, mint például a nitrogén-oxidok, vagy a drága javítások miatt, amelyek beindulhatnak. Általában a benzin jobb városi használatra, a dízel pedig intenzív használatra - hosszabb utak során is. A járművezetők ambivalens véleménnyel vannak a dízelüzemű autókról. Félnek a modern dízelekben bevezetett megoldásoktól, amelyek célja ezen egységek környezetre gyakorolt toxikus hatásának csökkentése volt. Azonban nincs okuk a paranoiára. Hibás motorok mind a dízel-, mind a benzinmotoroknál előfordulnak. A legfontosabb, hogy olyan autót válasszon, amely megfelel az igényeinek - az üzemanyag szempontjából is típusához.
További elismert dízelmotorok a piacon
Ha valaki ma az 1-4 millió forintos ársávban keres magának jól terhelhető, néhány évre előre nagy biztonsággal tervezhető fenntartási költségű dízelautót, számos meglepetéstől megkímélheti magát, ha nem elsősorban típust, hanem inkább egy jól bevált, tartós motort választ és ahhoz keresi meg a számára megfelelő autót a használtpiacon. Nézzünk meg néhány példát:
- 1.9 JTD / 2.0 MultiJet: Az 1.9 JTD története az 1990-es években kezdődött. A gyártó a változattól függően 8 vagy 16 szelepes fejet és változó lapátgeometriájú vagy anélkül működő turbófeltöltőt alkalmazott. Az időzítés meghajtása a gyártásban és cserében olcsóbb szíjra épült. A kínálatban 80 és 150 lóerő közötti változatok szerepeltek.
- 1.9 TDI: Kétségtelen, hogy az 1.9 TDI dízel Európa-szerte a tartósság szinonimája, hiszen 500.000-700.000 km-es futásteljesítményt tesz meg gond nélkül. Ráadásul erősebb fajtákban legalábbis jó teljesítményt nyújtott. Minden 1991-ben kezdődött az egység debütálásával az Audi 80 katalógusában - először egy 90 lóerős változat jelent meg. A kompresszoros változatok 75-160 lóerősek voltak. Volt egy egyszerűsített és nyers változat is - a turbófeltöltőtől megfosztott 1.9 SDI.
- 1.6 HDI: A Citroën-Peugeot és a Ford közös fejlesztésével készült, 1560 köbcentis motor, 1998-tól 2011-ig fejlesztették tovább és tovább a PSÁ-nál. Iszonyú mennyiség készült belőle, változatos teljesítményválasztékban, hengerenként 2 és 4 szeleppel egyaránt, Euro 3-tól Euro 5-s szintig.
- 1.4 HDI: Az 1.6 HDI kistestvére, az 1,4 literes HDI egyszerűbb, takarékosabb és tartósabb, korai, 68 lóerős változata hihetetlenül strapabíró, viszont nagyon gyenge szegény.