Mezőgazdasági Őstermelők Adókedvezményeinek Feltételei Magyarországon

A mezőgazdasági ágazatban a 2021-es év jelentős változásokat hozott az adózás terén. Az adózás a korábbi évekhez képest egyszerűsödik, az eddigi kedvezmények megmaradnak, illetve a törvény további kedvezményeket is biztosít a termelőknek. A mezőgazdasági őstermelői státusz lehetőséget ad arra, hogy kedvező adózási feltételek mellett építsd a jövődet.

Az adókedvezmények és választható adózási kategóriák számításának alapja a mindenkori minimálbér, így a minimálbér változásával együtt mozognak a kedvezményes adózási értékhatárok. Az adózási szabályok 2021 óta a minimálbér mindenkori szintjéhez kötve határozzák meg az őstermelők adózási kedvezményeihez kapcsolódó különböző értékhatárokat. Ennek alapján 2025-ben, az idei évre vonatkozó bérmegállapodásnak köszönhetően a 9 százalékkal növekvő minimálbér szintje miatt ezzel arányos, 9 százalékkal magasabb árbevételi értékhatárok mentén kedvezőbben adóznak majd az őstermelők. Ez közel 390 ezer őstermelőt érint kedvezően - közölte az Agrárminisztérium (AM).

A bevételek számításakor a mezőgazdasági őstermelő által a tevékenységével összefüggésben kapott mindenféle támogatást figyelmen kívül kell hagyni. Függetlenül attól, hogy a támogatás de minimis támogatásnak minősül-e vagy sem, az őstermelő által az őstermelői tevékenységével összefüggésben kapott támogatások nem minősülnek bevételnek, tehát adómentessé válnak.

Az szja-törvényben megfogalmazott általános szabályok alapján minden gazdálkodó köteles a gazdálkodásáról nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a megszerzett jövedelem nagysága és az adófizetési kötelezettség. A kötelezően vezetendő nyilvántartás értékhatártól függően a bevételi nyilvántartás (pl. értékesítési betétlap) vagy a pénztárkönyv. Az őstermelő bevételeinek nyilvántartására továbbra is vezetheti az értékesítési betétlapot.

Átalányadózás

Az eddigi különböző kedvezményes adózási lehetőségek összevonásából került kialakításra az átalányadózási forma, ami további két részre különül el. Általános szabály, hogy az átalányadózó őstermelő jövedelmét úgy kell megállapítani, hogy a bevételéből a 90%-os költséghányadot le kell vonni, és a maradék 10% a jövedelem. Az átalányadózás során a bevételből kell az adóalapot és adót megállapítani (a 90 százalékos költséghányad levonásával) akkor is, ha egyáltalán nincs a költségekről számlája.

Autóklíma hibaelhárítási útmutató

Az új értékhatárok alapján amennyiben az őstermelő a személyi jövedelemadó törvényben meghatározottak szerint átalányadózónak minősül és a 2025. Ha a bevétele ezt az összeget meghaladja, akkor a teljes bevételt figyelembe véve kell a jövedelmét meghatározni.

a., A minimálbér ötszöröséig terjedő éves bevétel (támogatás nélkül):

A 2021. január 1-én érvényes minimálbér alapján számolva (12 × 161 000× 5) 9 660 000,- Ft-ig nem keletkezik az őstermelőnek adófizetési kötelezettsége, mivel ennek 10%-a, ami a jövedelem, nem haladja meg a minimálbér felét.

b., A minimálbér ötszöröse és tízszerese közötti éves bevétel (támogatás nélkül):

A 2021. január 1-én érvényes minimálbér alapján számolva 19 320 000,- Ft-ig a 90%-os költséghányad és 10%-os jövedelemhányad alkalmazásával történik az adóalap megállapítása. Ezen adózási formában a bevétel 10%-a után 15% személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség keletkezik. Például a maximális értékhatárig történő bevétel esetében (19 320 000-9 660 000)× 0,1 × 0,15 = 144 990,- Ft szja-t kell fizetni.

Késések az elektromos Land Rover terveiben

Az átalányadózás alkalmazása esetén a bevétel értékhatára limitálva van, az a tagok adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszeresének szorzata, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét meg nem haladó összeg lehet. Ebből a szempontból mindegy, hogy az ŐCSG-nek pl. 7 tagja is van, az átalányadózás alkalmazásának a bevételi korlátja ugyanúgy az éves minimálbér negyvenszerese.

Az átalányadózás választása őstermelőként

Alapesetben a mezőgazdasági őstermelők adózására az átalányadózás szabályai érvényesülnek, hacsak nem választ más módot, vagy nem lépi át a kedvezményes értékhatárt. Amennyiben az őstermelő nem ezen adózási módot választja - abban az esetben is, ha adóbevallásra nem kötelezett -, az előző évre vonatkozó éves bevallása benyújtásának határidejéig kell bejelentenie a választott adózási módot.

Az adózási formák választásáról a tárgyévre vonatkozóan az előző évi személyijövedelemadó-bevallásban kell nyilatkozniuk az őstermelőknek.

Ha a bevétele ezt az összeget meghaladja, akkor a teljes bevételt figyelembe véve kell a jövedelmét meghatározni. Abban az esetben, ha az éves bevétele a 17 millió 448 ezer forintot meghaladja, de a 34 millió 896 ezer forintot nem lépi át, az őstermelőnek jövedelmet kell számolnia, és az éves minimálbér felét meghaladó jövedelem után kell adót fizetnie.

Az átalányadózó méhészeti tevékenységet folytató őstermelő méhészeti termékekből származó jövedelme minden esetben adómentes. A nem méhészeti termékből származó jövedelem pedig csak az éves minimálbér feléig lehet adómentes.

Vélemények a Bardi Auto traktor alkatrészeiről

Fontos szabályok az átalányadózással kapcsolatban:

Ha éves bevételed meghaladja az 1 744 800 forintot, de nem éri el az éves minimálbér ötszörösét, átalányadózást választhatsz.
Ha az éves bevételed meghaladja a 17 448 000 forintot, de nem éri el a 34 896 000 forintot, tételes költségelszámolást kell alkalmaznod.

Fontos, hogy az őstermelők adómentességi határai az éves minimálbérhez igazodnak, így ezek az összegek évről évre változhatnak.

Korábbi tételes költségelszámoló közös őstermelő ŐCSG-vé alakul. Hogyan érintik a ~10 és ~20 millió forintos értékhatárok? Ezek az értékhatárok az átalányadózókra vonatkoznak. Ha a bevétel nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét, akkor nem keletkezik személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség.

Sok őstermelő családi gazdaság szembesül azzal, hogy év közben túllépi az átalányadózás bevételi határát, így tételes költségelszámolásra kell áttérnie. Ilyenkor gyakori kérdés, mi történik a gazdaság ügyeiben használt személyautóval - és vajon elkerülhető-e a cégautóadó? A válasz: igen, de csak bizonyos feltételekkel.

Tételes Költségelszámolás

Az új törvény a tételes költségelszámolás szabályain nem változtat. Az ŐCSG értékesítése meghaladja a 80 millió forintot, és tételes költségelszámolást alkalmaz. Hogyan kell a támogatásokat figyelembe venni ebben az esetben?

Ha az éves bevétele a 17 millió 448 ezer forintot meghaladja, de a 34 millió 896 ezer forintot nem lépi át, az őstermelőnek jövedelmet kell számolnia, és az éves minimálbér felét meghaladó jövedelem után kell adót fizetnie.

Őstermelők Családi Gazdasága (ŐCSG)

2021. január 1-jétől elérhető az Őstermelők Családi Gazdasága (ÖCSG) nevű működési forma, amely lehetővé teszi, hogy egy család közösen gazdálkodjon és értékesítse a megtermelt mezőgazdasági termékeket. Az ÖCSG tagjai kötelesek azonos adózási módot választani, amit a képviselő jelent be.

Az ÖCSG egyik legnagyobb előnye, hogy a családi gazdaság tagjai közös őstermelői adószámot használhatnak, így nem szükséges, hogy minden családtag külön-külön regisztráljon őstermelőként. Az ŐCSG alapítása céljából a tagok írásbeli szerződést kötnek. Ebben rendelkeznek a használatukban lévő, az ŐCSG tevékenységéhez szükséges összes mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, a termelőeszközök és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közös használatba átadásáról.

Az ÖCSG alapításakor megkötött szerződésben szükséges rögzíteni az egyes tagok eredményből (nyereség vagy veszteség) való részesedését, mely történhet egyenlő arányban és nem egyenlő arányban is. A veszteségelhatárolásra vonatkozóan fontos tudni, hogy az ÖCSG megalapítását megelőző években keletkezett veszteséget a mezőgazdasági őstermelő egyénileg számolja el.

Kizárólag az adóév utolsó napján az ŐCSG tagjának minősülő magánszemély jogosult az ŐCSG-hez tartozó tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét - választása szerint - az üzembe helyezés adóévében egy összegben költségként elszámolni.

Az ŐCSG tagjai az e tevékenységükből származó bevételét és - tételes költségelszámolás esetén - azzal kapcsolatos költségét a közösen elért összes bevételnek, illetve összes költségnek a tagok számával történő elosztásával állapítják meg azzal, hogy a bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű.

Ha új taggal bővül az ŐCSG év közben, akkor év végén az eddigiekkel megegyezően a 12. hó 31-ei taglétszámmal kell osztani az ŐCSG összbevételét, vagy arányosítani kell? Az új évközi belépőt megilleti-e az átalányadózási értékhatár teljes ~20 millió forintos értékhatári összege, vagy ott is arányosítani kell a belépés időpontjával? Az év közben belépő új tag vagy tagok jövedelmét úgy kell meghatározni az év végén, hogy az őstermelők családi gazdaságának év végén meglévő tagjai által az adóévben megszerzett összes bevételt és elismert költséget a létszámarányosan, az év végén fennálló taglétszám figyelembevételével, vagy a szerződésben megállapítottak szerint kell felosztani.

Az ŐCSG tagjai az őstermelői jövedelemre az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmaznak. Az alkalmazandó adózási módot - az őstermelők családi gazdasága tagjai tekintetében is, a bejelentéskor feltüntetve a tagok nevét és adóazonosító jelét - az őstermelők családi gazdaságának képviselője jelenti be a bejelentésre vonatkozó szabályok alkalmazásával.

Az ŐCSG tevékenységeként meghatározott mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységek bevételeit és költségeit vagy egyenlő, vagy pedig az alapító okiratban meghatározott arányban fel kell osztani a gazdaság tagjai között.

Ha az ŐCSG tagjai átalányadózást alkalmaznak, akkor az átalányadózó őstermelő a személyi jövedelemadó tekintetében az adókötelezettségét a bevétele alapján állapítja meg, 90 ...

A családi gazdaságban csak közeli hozzátartozók vehetnek részt, vagyis a tagoknak egy háztartásban kell élniük és rokoni kapcsolatban kell állniuk egymással. Ez azt jelenti, hogy szülők, testvérek, házastársak, valamint egyenes ági rokonok csatlakozhatnak a gazdasághoz.

Kiegészítő Tevékenység

Meghatározásra került az őstermelői gazdálkodási forma keretében végzett kiegészítő tevékenység bevételének felső határa. Ha az őstermelő kiegészítő tevékenységből származó bevétele meghaladja az összes bevétele 25%-át, akkor ez a bevétel teljes mértékben az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint adózik az szja-törvény alapján.

Figyelembe kell-e venni a támogatásokat az őstermelői bevételi értékhatároknál? Milyen szabályt kell alkalmazni az őstermelőnek, ha a kiegészítő tevékenységből származó bevétel mértéke meghaladja a teljes bevétel 25%-át? Ha a kiegészítő tevékenység bevétele a teljes éves bevétel 25 %-át meghaladja, akkor a kiegészítő tevékenységből származó bevétel egészére nem alkalmazható az őstermelők adózása.

A mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységére vonatkozó 25%-os szabály a bevételre vagy az árbevételre vonatkozik? Mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét. A rendelkezés alkalmazása során az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenységből, továbbá a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történő, a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben meghatározott mennyiséget meg nem haladó termékfeldolgozásból származó bevétel tekinthető őstermelői bevételnek.

Milyen módszertan szerint lehet a költségeket felosztani a kiegészítő tevékenységre? A kiegészítő tevékenységre vonatkozó éves bevételi arány meghaladása esetén a kiegészítő tevékenységből származó bevétel a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele lesz, amelyet az őstermelői bevételétől elkülönítve kell nyilvántartani. Amennyiben év közben nem látható előre, hogy a kiegészítő tevékenységből származó bevétel meghaladja-e az említett bevételi határt, az őstermelői tevékenységből és a kiegészítő tevékenységből származó bevételeket, ill. az egyes tevékenységek kapcsán felmerült költségeket célszerű már év közben is elkülönítve nyilvántartani. A tevékenységek közös költségeit a bevételek arányában kell megosztani, figyelembe véve, hogy a több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszköz, nem anyagi jószág esetében a magánszemély választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számol el költséget (értékcsökkenési leírás, üzemeltetési költség).

Egyéb Kedvezmények és Szabályok

A méhészeti tevékenység további kedvezményekben részesül a méhészeti termékek előállítására vonatkozóan. Adómentes az a bevétel, amely az szja-törvényben meghatározott termékek előállításából származik, és az éves minimálbér felét nem haladja meg. Őstermelő adókedvezmény: a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő könyvelőidíj-kedvezménye legfeljebb 100 000,- Ft-ig. Ez az adókedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

A legkisebb őstermelők továbbra is adómentességet élveznek, de az értékhatár megváltozott, és a mindenkori minimálbérhez igazodik.

A tevékenységét év közben kezdő mezőgazdasági őstermelőnek nem kell a személyi jövedelemadó törvény szerinti mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó adómentes értékhatárt arányosítania. Ez azt jelenti, hogy az adóévben kezdő mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben - függetlenül attól, hogy az őstermelői tevékenységét év közben kezdte meg - nem haladja meg az éves minimálbér felét. Ha a bevétel az éves minimálbér felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni.Az átalányadózás esetén a jövedelem az éves minimálbér feléig adómentes (vagyis nem a bevétel).

Ha a földbérleti szerződés több, mint 5 évre szól és meghaladja a tulajdonosoknak fizetett összeg az 50 millió forintot, akkor az továbbra is adómentes marad? Magánszemélyként történő hasznosítás esetén összeghatártól függetlenül adómentes a termőföld bérbeadásából származó jövedelem, ha a haszonbérbeadás határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján legalább 5 évre szól.

Mind az átalányadózó, mind a tételes költségelszámoló adózó élhet az évenként elhatárolt veszteség elszámolás lehetőségével? Továbbra is csak a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő élhet a veszteség-elhatárolással.

Az ŐCSG-be bevitt földek egy részét a tagok értékesíteni szeretnék, melyekre vonatkozóan 2021-ben adásvételi szerződést kötnek. Őstermelői bevételnek kell-e tekinteni a vételárat? Ha az ŐCSG tagja termőföldjét értékesíteni szeretné, az ŐCSG szerződést kell módosítani. Ettől függetlenül is - tekintettel arra, hogy nem minősül kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek a termőföld 2021. évben - az eladásnál az ingatlan értékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a termőföld tulajdonosának az adókötelezettség (vagy adómentesség) megállapításához.

Az őstermelői nyilvántartásban szereplő személyek széles körben folytathatnak őstermelői tevékenységet, amely elsősorban a mezőgazdasági termelésre és a kistermelői feldolgozásra terjed ki.

Saját tulajdonú termőföld saját vállalkozás részére történő bérbeadása esetén a bérleti díj beleszámít-e az adómentesen kivehető maximum 50 M Ft-ba, vagy külön kezelendő? Az Szja tv. alapján adómentes az az összeg, amelyet a társas vállalkozás tagja kap a termőföld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljából történő átengedése címén, azzal, hogy a társas vállalkozás által a tagjainak juttatott, az Szja tv. 1. számú melléklet 4.37. Amennyiben a termőföld használatának átengedése az Szja tv. 1. sz. melléklet 9.4.1.

Vadkár után kapott kártérítés, kártalanítás bevételnek minősül-e? Mezőgazdasági őstermelő esetében a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, kártérítés bevételnek minősül. Az őstermelők adózására vonatkozó értékhatárok tekintetében csak a támogatások összegét kell figyelmen kívül hagyni.

2021. január 1-től teljessé vált az online adózás rendszere. Ettől a naptól kötelező adatot szolgáltatni a kiállított számlákról a NAV felé, legyen az vállalkozásnak vagy magánszemélynek kiállított számla, a számlák különböző szolgáltatók számlarendszerében készült számlázás útján vagy a NAV online számlázórendszerében.

Az Őstermelővé Válás Lépései

Ahhoz, hogy hivatalosan is őstermelővé válj, regisztrálnod kell és ki kell váltanod az őstermelői igazolványt.

Az első lépés az őstermelői tevékenység elindításához, hogy regisztrálj a NAK-nál.
Miután regisztráltál, ki kell váltanod az őstermelői igazolványt, amely hivatalosan is igazolja a státuszodat.
Őstermelőként pontosan meg kell határoznod, milyen mezőgazdasági tevékenységet végzel, ezért ki kell választanod a tevékenységednek megfelelő őstermelői tevékenységazonosítót. Ez a kód meghatározza, milyen termékeket állíthatsz elő és értékesíthetsz. Ha rosszul választasz, később plusz adminisztrációra lehet szükség. A pontos kódokat megtalálod a NAK hivatalos oldalán.
Mielőtt hivatalosan is árusítani kezdhetnéd a termékeidet, adóazonosító számot kell igényelned a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV).

Fontos Tanácsok Őstermelőknek

Az őstermelői státusz elindításának első lépése a regisztráció az agrárgazdasági kamaránál és az őstermelői igazolvány kiváltása. Mielőtt benyújtod a kérelmedet, alaposan ellenőrizd az összes megadott adatot. Érdemes a NAK honlapján elérhető hivatalos útmutatót is átnézned, hogy biztosan a megfelelő tevékenységi kódokat és nyilvántartási számokat válaszd ki.
Ha őstermelőként nem a számodra legkedvezőbb adózási formát választod, könnyen előfordulhat, hogy indokolatlanul magas adót fizetsz, vagy olyan adminisztrációs kötelezettségeid keletkeznek, amelyek elkerülhetők lettek volna.
Az őstermelői igazolványt minden évben meg kell újítanod, különben elveszítheted az őstermelői státuszodat. Ha átalányadózóként vagy vállalkozói SZJA szerint adózol, minden év május 20-ig be kell nyújtanod az éves adóbevallásodat, ellenkező esetben késedelmi pótlékra vagy bírságra számíthatsz.

Kriptovaluta Jövedelem Adózása 2025-ben: Amit Tudnod Kell!

Pályázati Lehetőségek Mezőgazdasági Termelők Számára

Számos pályázati lehetőség áll rendelkezésre a mezőgazdasági termelők számára, melyek különböző területeken nyújtanak támogatást. Az alábbiakban néhány példa található:

Javaslattételi pályázati felhívás „Az év agrár duális képzőhelye” cím 2025. évi odaítélése céljából.
Pályázati felhívás kukoricatermelők számára, az őket érintő kedvezőtlen időjárási események által okozott gazdasági veszteségek ellentételezésére.
Pályázati felhívás mezőgazdasági termelők számára, az antimikrobiális szerek felelős, fenntartható használatát és az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának megelőzését elősegítő tevékenységek támogatására.
Pályázati felhívás nyilvántartásba vett erdőgazdálkodók, erdészeti szaporítóanyag termelők, erdészeti géngyűjtemény-kezelők, valamint területtulajdonosok számára, erdészeti génmegőrzés támogatására.
Pályázati felhívás nyilvántartott méhállománnyal rendelkező mezőgazdasági termelők számára, csekély összegű támogatás igénylésére, a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzése érdekében.
Pályázati felhívás génmegőrzéssel foglalkozó természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek számára, védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták támogatására.
Pályázati felhívás mezőgazdasági termelők számára, a tejtermelő szarvasmarha állományok tartási, takarmányozási és higiéniai körülményeinek javítását célzó intézkedések teljesítésének támogatására.
Pályázati felhívás 18-40 év közötti mezőgazdasági termelők (fiatal gazdák) számára, mezőgazdasági termelő tevékenységet szolgáló fejlesztések és beruházások megvalósításának támogatására.
Pályázati felhívás mezőgazdasági termelők számára, környezetvédelmi célok elérését segítő, növénytermesztési tevékenységgel és gyepgazdálkodással összefüggő gazdálkodási gyakorlatok támogatására.
Pályázati felhívás mezőgazdasági termelők számára, konvencionális területek ökológiai művelés alá vonásának, illetve az ökológiai művelésbe vont területeken a gazdálkodási mód fenntartásának támogatására.
Pályázati felhívás sertés állattartók számára, a 2024. év II. és III.
Pályázati felhívás jóváhagyott erdőtervvel rendelkező, nyilvántartásba vett erdőgazdálkodók számára, az erdőpotenciált veszélyeztető biotikus és abiotikus károk megelőzésének támogatására.

Ezen pályázatok célja, hogy támogassák a mezőgazdasági termelőket a fenntartható gazdálkodásban, a technológiai fejlesztésekben és a környezetvédelmi intézkedésekben.

tags: #ostermelo #auto #kedvezmeny #feltetelek