A befagyasztott orosz vagyon körüli jogi csata és Európa dilemmái

Az orosz jegybank pénteken közölte, hogy Moszkvában pert indít az Euroclear ellen a befagyasztott állami eszközök miatt. A moszkvai választottbírósággal akarják kimondatni, hogy a befagyasztás jogellenes, mert az orosz jegybank így nem tud rendelkezni a pénzeszközei és értékpapírjai felett. A központi bank szerint az Euroclear „jogellenes” lépései ellehetetlenítik, hogy a bank rendelkezzen a pénzeszközei és értékpapírjai felett, ezért keresetet nyújt be a moszkvai választottbíróságon - írja a Bloomberg.

Az Európai Unió tervei és a jogi aggályok

Az orosz lépés napokkal az után történt, hogy az Európai Unió a gazdasági válságok kezelésére fenntartott rendkívüli jogszabályra hivatkozva az eddigi féléves időhatár helyett határozatlan időre befagyasztaná a külföldön letétbe helyezett orosz vagyont. A pénz nagy része a belga Euroclearnél van. Az uniós tagállamok képviselői csütörtökön adtak rendkívüli hatáskört Ursula von de Leyennek és az általa vezetett Európai Bizottságnak a mintegy 210 milliárd eurós orosz vagyon végleges befagyasztására mindaddig, amíg Moszkva nem fizet háborús jóvátételt Ukrajnának.

A pénz zömét, mintegy 185 milliárd eurót a belgiumi Euroclear kezeli, amelyet az orosz jegybank már be is perelt egy moszkvai bíróságon, mert szerinte az intézet káros tevékenységet folytat, amely befolyásolja a központi bank pénzeszközeinek és értékpapírjainak rendelkezésre állását. „Az Orosz Központi Bank eszközeinek közvetlen vagy közvetett felhasználására irányuló mechanizmusok, valamint az Orosz Központi Bank eszközeinek bármely más formájú jogosulatlan felhasználása jogellenes és ellentétes a nemzetközi joggal, többek között megsérti az eszközök szuverén immunitásának elveit” - idézte a bank közleményét a Reuters.

Lahbib uniós biztos: a befagyasztott orosz vagyon zárolásának feloldása csak "idő kérdése"

A Bank of Russia külön közleményben az Európai Uniót is figyelmeztette, hogy a befagyasztott vagyon bármilyen „engedély nélküli” felhasználását „feltétel nélkül” megtámadja minden lehetséges fórumon, így nemzeti bíróságokon, külföldi államok bíróságain és nemzetközi szervezeteknél is - napokkal azután, hogy szintet lépett az EU terve az Ukrajnának nyújtott hitelt illetően, aminek fedezete a zárolt orosz vagyon lenne. Az Interfax szerint Oroszország a befagyasztott eszközök teljes összegének megfelelő kártérítést, valamint az elmaradt hozamokat is követelné.

A belga vállalatnak természetesen nem kell elfogadnia a kutyakomédiába illő eljárást, hiszen borítékolhatóan a moszkvai bíróság pont olyan ítéletet fog hozni, amilyet az orosz vezetés elvár. Jogellenesnek minősítette az orosz jegybank az Európai Unió tervét a befagyasztott orosz vagyon felhasználására, és közölte: fenntartja magának a jogot, hogy minden rendelkezésre álló eszközt igénybe vegyen az érdekei védelmében.

Részletek a Daciáról és Ladáról

Európa döntéskényszerben: nemzetközi aggályok és potenciális megtorlás

Rég volt ekkora tétje EU-csúcsnak, Európa jövőjét, békéjét és biztonságát illetően, mint a soron következő találkozónak. Most dől el, hogy sikerül-e megállapodni a zárolt orosz banki vagyonok felhasználásáról Ukrajna működésére és a védelmi költségekre. Ha nem sikerül megállapodni, újabb előnyt kap Vlagyimir Putyin uniót gyengítő politikája - Donald Trump elnök megelégedésére.

A hezitálás oka az, hogy az EU nem adott elég garanciát arra, hogy Belgium ne maradjon egyedül egy esetleges kártérítés kifizetésével, és arra is figyelmeztet, hogy a befagyasztott vagyon felhasználása orosz megtorlásnak teheti ki Európát és európai vállalatokat - így például az ott működő cégeket erőszakos államosításnak is alávetheti az orosz kormányzat.

Az Európai Központi Banknál (amely szintén nem ad védőhálót az Ukrajnának szánt 90, más tervek szerint 210 milliárd eurós hitelhez) pedig amiatt aggódnak, hogy ezáltal az euró nemzetközi megítélése is súlyos károkat szenvedne. Párizs sem repes az ötlettől, olyannyira, hogy még azt sem árulják el, pontosan hol őrzik a Franciaországban zárolt orosz eszközöket.

Nemzetközi ellenállás és Japán álláspontja

Belgium, az EU alapító tagja azonban ellenállt a bizottsági nyomásnak, méghozzá annyira, hogy Brüsszel megfenyegette Bart De Wever belga kormányfőt, hogy ha továbbra is vétóval él, az országát úgy kezelhetik, mint Magyarországot és háttérbe szorulhat az uniós döntéshozatalban. Az orosz vagyon felhasználásával kapcsolatban azonban nem csupán Moszkvának és Magyarországnak vannak jogi aggályai, hanem Japánnak is, ahol 30 milliárd értékű van befagyasztva, amelyet Tokió nem hajlandó Ukrajna megsegítésére fordítani. Ezzel az Egyesült Államok példáját követik, amely Donald Trump elnök béketervének részeként akarja felhasználni a befagyasztott orosz vagyont.

Oroszország lehetséges megtorlásai

Bár Oroszország a diplomáciai ingatlanok kivételével egyetlen uniós tagállam jelentős szuverén vagyonával sem rendelkezik, a kormánynak azért vannak eszközei a visszavágásra, hogy megtorolja a brüsszeli lépést, amely szerint lopásnak minősülne. Dmitrij Medvegyev volt elnök szerint az országban körülbelül 300 milliárd dollárnyi befagyasztott külföldi vagyon van az úgynevezett „C-típusú” számlákon, amelyeket 2022 márciusában hoztak létre az ukrajnai háború miatti nyugati szankciókra válaszul.

Minden, amit a Lada alkatrészekről tudni kell

Hivatalos adat nincs, de a letéti „C-típusú” számlák olyan orosz értékpapírokat tartalmaznak, amelyek Oroszország által „barátságtalannak” tartott országok befektetőinek tulajdonában vannak, beleértve orosz vállalatok részvényeit, valamint vállalati és szuverén kötvényeket, emlékeztetett a Reuters. A rendes „C-típusú” számlák ezekből az értékpapírokból származó készpénzt és bevételeket, például osztalékot és kuponkifizetéseket halmoznak fel. Az orosz Sberbank becslése szerint a külföldiek tulajdonában lévő részvények után 2024-ben járó 787 milliárd rubel (9,9 milliárd dollár) osztalék 25 százalékát „C-típusú” számlákra fizették be.

Veszélyben az uniós befektetők magánvagyona

Kockázatos azonban ehhez hozzányúlni, egyes orosz tisztviselők és üzleti vezetők legalábbis arra figyelmeztettek, hogy Oroszország ezen a területen tett lépései újabb lefoglalási hullámot válthatnak ki, amelynek során az EU-országok az orosz állampolgárok Európában található magántulajdonát veszik célba. Uniós magánbefektetői is rendelkeznek jelentős vagyonnal Oroszországban, példái az osztrák Raiffeisen és az olasz UniCredit. A helyi bankjaik jókora nyereséget termelnek, amelyet a tulajdonosok nem tudnak hazautalni.

A Raiffeisen például 83,9 milliárd rubel (egymilliárd dollár) nettó nyereséget jelentett orosz egységétől 2025 első felében. Az egység, amely orosz bankként működik, szabadon kezelheti a pénzeszközöket, ahogyan akarja. Hatalmasat bukhat az OTP is, ha Brüsszel végrehajtja tervét és Putyin visszavág. Idén nagyot nőhet az orosz leánybank profitja. Az OTP számára ugyan - a Reuters értékelése szerint - nincs stratégiai jelentősége az orosz piaci jelenlétnek, ám azért nagy kár lenne elveszíteni az aranytojást tojó tyúkot.

A nemzetközi vállalkozások helyi leányvállalatai is gyakran úgy döntenek, hogy tevékenységükből származó bevételeiket a központi banknál helyezik letétbe, és a jelenleg 16,5 százalékos jegybanki alapkamathoz közeli kamatot kapnak. Nincs általános becslés az uniós befektetők által Oroszországban még mindig tartott fizikai eszközök összértékéről, de az orosz jegybank az EU-ból származó közvetlen külföldi befektetések összértékét 2022 elején 364 milliárd dollárra becsülte. Azóta sok EU-s vállalat elhagyta Oroszországot, vagy eszközeit a kormány lefoglalta és új tulajdonosoknak adta át.