Vezetői engedély kategóriák és a velük vezethető járművek Magyarországon

A közúti közlekedésben való részvételhez elengedhetetlen a megfelelő vezetői engedély (jogosítvány) megléte. Az állandó és bonyolult jogszabályváltozásoknak köszönhetően szinte mindig vitatéma, hogy milyen nemzeti és nemzetközi járműkategóriára szóló vezetői engedéllyel vezethetünk különböző járműveket, legyen szó akár személyautóról, motorról, vagy mezőgazdasági vontatóról. A vonatkozó jogszabály (326/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet) alapján Magyarországon nemzeti és nemzetközi kategóriák, illetve egyszerű és kombinált kategóriák léteznek.

A közlemény szerint a kategóriák besorolását a 2006/126/EK irányelvek alapján végezték a jogalkotók. Ahhoz, hogy felsoroljuk a mezőgazdasági vontatókra érvényes járműkategóriákat, először tisztában kell lennünk a járműkategóriák és alkategóriák pontos meghatározásával.

A lassú járművek fogalma és jellemzői

Alapesetben azokat a saját motor által hajtott járműveket nevezzük lassú járműnek, amelyek sík úton nem képesek meghaladni a 25 km/h sebességet. Ezeknek a paramétereknek jellemzően a különböző traktorok felelnek meg. Felmerülhet, hogy miért jó egy üzembentartónak, ha lassú járműként helyeztet forgalomba egy magasabb teljesítményű járművet, főleg, hogy ekkor a jármű maximális sebességét sem tudja kihasználni. Erre egyszerű a válasz: a lassú jármű üzembehelyezési és üzembentartási költségei rendkívül alacsonyak. A lassú járművekre például nem kell vagyonszerzési illetéket és gépjárműadót fizetni, eredetvizsgára csak az első forgalomba helyezéskor van szükség, és a bonus-malus rendszer sem érinti ezt a járműtípust.

Ahogy egyre tavasziasabbá válik az időjárás, úgy indulnak meg a földeken a munkák. Ez pedig azzal is jár, hogy a közutakon megszaporodnak a traktorok és más mezőgazdasági gépek. A tavaszi munkák miatt egyre több mezőgazdasági vontató, lassú jármű és önjáró munkagép vesz részt a közúti forgalomban Csongrád-Csanád megyében is. Ebben az időszakban a munkálatokhoz használt járműveket érintő közlekedési balesetek leggyakrabban a kanyarodási és az elsőbbségi szabályok megsértése, valamint a nem megfelelő kivilágítás miatt következnek be.

Forgalomba helyezés és rendszámok

Abban az esetben, ha a lassú jármű - akár csak ideiglenesen is - részt vesz a közúti forgalomban, a járművet forgalomba kell helyezni, rendszámmal kell ellátni, és kötelező biztosítást kell kötni rá. A rendszámosítással kapcsolatban két lehetőség van: a 2022 előtt „piros rendszámként” ismert állandó rendszám immár fekete színben elérhető a lassú járművekre is, az ideiglenes, zöld színű „M-rendszámokat” pedig 2022 júliusa óta felváltották a piros színű I-rendszámok.

Chiptuning a Mercedes E 270 CDI-hez

Az ideiglenes rendszám csak bizonyos lassú járművekre vehető igénybe, és feltétlenül szükséges hozzá az úgynevezett indítási napló vezetése. A két rendszámtípusban közös, hogy mindkettő esetén szükséges a kötelező biztosítás megkötése, és annak érvényességét egy közúti ellenőrzés során ellenőrizhetik.

A 25 km/h sebességnél gyorsabban haladni képes gépeken három betűből és három számból álló rendszámnak kell lennie, valamint érvényes forgalmi engedéllyel és érvényes KGFB-vel is rendelkeznie kell. Azok a gépek, melyek a közutat csak ideiglenesen veszik igénybe, zöld rendszámmal kell, hogy el legyenek látva. Ez az ideiglenes rendszám egy „M” betűből és mögötte hat számjegyből áll. A rendszám mellé egy indítási napló, egy ideiglenes forgalomban tartási engedély és egy érvényes KGFB kell, hogy tartozzon.

Biztosítási tudnivalók

A biztosítás megkötése azonban ezekre is kötelező, így alapesetben azt egész évben fizetned kell, akkor is, amikor esetleg nem használod a járművet. Az INSURA kötelező biztosítás kalkulátorában természetesen lassú járműre is megkötheted a biztosításodat, csupán ki kell választanod a megfelelő gépjárműkategóriát a kalkuláció elején - a lassú jármű kategóriát az „Összes lehetőség megtekintése” opció kinyitását követően láthatod.

Az I-rendszámos szerződésekre egyedi feltételek vonatkoznak, ezért ebben az esetben a saját szerződésed útmutatásai az irányadók. A hagyományos, fekete (korábban piros) rendszámmal rendelkező lassú járműveknél opció az ideiglenes kivonás, amely rendkívül egyszerűen, online is elintézhető - ha jelzed a biztosítónak a kivonás tényét, a kötelező biztosítási szerződésed szünetelni fog.

A lassú járművek törzskönyvvel rendelkeznek, forgalmi engedéllyel azonban nem - ezt az okmányt esetükben a közlekedési hatóságnál kapott igazolólap váltja ki, amelyen szerepelnek a jármű legfontosabb adatai.

Hol készül a gumiabroncsom?

Sebesség és méretek

A közlekedésben a legfontosabb paraméter a sebesség. Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 25. § (1) bekezdése szerint a mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel legfeljebb 40 km/óra sebességgel szabad közlekedni. A 6/1990 (IV.12.) KöHÉM rendelet alapján a jármű maximális megengedett szélessége 2,55 méter. A 36/2017 (IX. 18.) NFM rendelet értelmében ilyen esetekben a közútkezelő hozzájárulására lesz szükségünk. A hozzájárulás megszerzéséhez eljárási díjat kell fizetnünk.

Vezetői engedély kategóriák

Mivel nagyon sok gazdaságban lassú járműnek vizsgáztatott könnyű univerzális traktorok segítik a munkát, illetve ilyen besorolású pótkocsikkal végzik a szállítást, ezért fontos tisztában lenni a pontos jogosultságokkal.

Nemzetközi kategóriák

Az alábbiakban a leggyakoribb nemzetközi vezetői engedély kategóriákat részletezzük:

„AM” kategória: Segédmotoros kerékpárok (robogók), azaz kétkerekű segédmotoros kerékpárok (L1e kategória) vagy háromkerekű segédmotoros kerékpárok (L2e kategória), amelyek legnagyobb tervezési sebessége 45 km/h (kivéve azokat, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 25 km/h-nál kisebb vagy azzal megegyezik). Könnyű négykerekű motorkerékpárok, amelyek terheletlen tömege kevesebb 350 kg-nál (L6e kategória), a 45 km/h-t meg nem haladó legnagyobb tervezési sebességű elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem számítva.
„A1” kategória: Olyan motorkerékpár, amelyek hengerűrtartalma a 125 cm³-t, teljesítménye a 11 kW-ot, teljesítmény/tömeg aránya pedig a 0,1 kW/kg-ot nem haladja meg, továbbá olyan motoros triciklik, amelyek teljesítménye a 15 kW-ot nem haladja meg.
„A2” kategória: Olyan motorkerékpár, amelyek teljesítménye a 35 kW-ot, teljesítmény/tömeg aránya pedig a 0,2 kW/kg-ot nem haladja meg, és amelyet nem kétszer akkora teljesítményű járműből alakítottak át.
„A” korlátozott kategória: Legfeljebb 25 kW teljesítményű és 0,16 kW/kg teljesítmény/saját tömeg arányt meg nem haladó motorkerékpár.
„A” kategória: Olyan motorkerékpár, amely nem tartozik az „A1” és „A2” kategóriába, az „A” korlátozott kategóriába, továbbá motoros triciklik, amelyek teljesítménye a 15 kW-ot meghaladja.
„B1” kategória: Olyan négykerekű motorkerékpárok, amelyek terheletlen tömege nem haladja meg a 400 kg-ot (L7e kategória, az árufuvarozásra szánt járművek esetében az 550 kg-ot), az elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem számítva és amelyek legnagyobb hasznos teljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot.
„B” kategória: A 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, amely a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű. Az ilyen gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó (könnyű) pótkocsiból álló járműszerelvény. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 4250 kg. Továbbá az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó (nehéz) pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vontatójármű saját tömegét. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 3500 kg.
„BE” kategória: A „B” kategóriába tartozó vontató jármű és pótkocsi vagy félpótkocsi olyan szerelvénye, amelyben a pótkocsi vagy félpótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot nem haladja meg.
„C1” kategória: A „D1” vagy „D” kategóriába nem tartozó, 3500 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 7500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény.
„C1E” kategória: A „C1” kategóriába tartozó járműből és nehéz pótkocsiból álló olyan járműszerelvény, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 12 000 kg-ot nem haladja meg, továbbá olyan járműszerelvény, amelyben a vontató jármű a „B” kategóriába tartozik, pótkocsijának vagy félpótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot meghaladja, de a szerelvény megengedett legnagyobb össztömege a 12 000 kg-ot nem haladja meg.
„C” kategória: A „D1” vagy „D” kategóriába nem tartozó, 3500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény.
„CE” kategória: A „C” kategóriába sorolt gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény.
„D1” kategória: A vezetőn kívül legfeljebb tizenhat utas szállítására tervezett és gyártott, 8 m-t meg nem haladó legnagyobb hosszúságú gépjárművek; „D1” kategóriába tartozó gépjármű és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény.
„D1E” kategória: A „D1” kategóriába tartozó gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény.
„D” kategória: A vezetőn kívül több mint 8 utas szállítására tervezett és gyártott gépjárművek, illetve az ilyen gépjárműből és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény.
„DE” kategória: „D” kategóriába tartozó gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény.

Nemzeti kategóriák

Az alábbi kategóriák csak Magyarország területén érvényes nemzeti kategóriák, külföldön történő vezetésre nem jogosítanak!

„K” kategória: kerti traktor, állati erővel vont jármű.
„T” kategória: mezőgazdasági vontató (mezőgazdasági és erdészeti traktor) és két nehéz pótkocsi, lassú jármű és pótkocsi, kerti traktor, állati erővel vont jármű hajtására, segédmotoros kerékpár (ide értve a „mopedautót” is).
„M” kategória: segédmotoros kerékpár (ide értve a „mopedautót” is), állati erővel vont jármű hajtására, kerti traktor (16. életév betöltése után).
„TR” kategória: trolibusz, mezőgazdasági vontató és két nehéz pótkocsi, segédmotoros kerékpár, lassú jármű és pótkocsi, kerti traktor, állati erővel vont jármű hajtására.
„V” kategória: kerti traktor, állati erővel vont jármű hajtására.

Különleges szabályok: Lassú járművek és mezőgazdasági vontatók

A jogszabályban külön kitértek arra, hogy a lassú járművet és ahhoz hozzákapcsolt 1 darab pótkocsit minden nemzeti kategóriás vezetői engedéllyel vezethetünk, még az egészségügyi érvényességi időn túl is. Tehát még a fentebb nem felsorolt, motorkerékpárokra vonatkozó kategóriákkal és alkategóriákkal is. Viszont egy valamire feltétlenül fel kell hívni a figyelmet: a lassú járművel csak egy darab pótkocsit vontathatunk!

Történeti áttekintés: Mazda

A "T" kategórián kívül a következő nemzetközi és nemzeti kategóriákkal vezethetők a mezőgazdasági vontatók:

„B”, „C1”, „C”, „D1”, „D” kategóriában megszerzett vizsga alapján vezethetünk mezőgazdasági vontatót, viszont csak könnyű pótkocsit vontathat. Ilyenkor a jogosítványban a "T" kategóriához a "185"-ös korlátozó kódot jegyzik meg, amely a könnyű pótkocsira való korlátozásra utal.
„BE”, „D1E”, „DE” kombinált kategóriában megszerzett vizsga alapján vezethetünk mezőgazdasági vontatót és egy hozzá kapcsolt pótkocsit.
„CE” vagy „C1E” kombinált kategóriában megszerzett vizsga alapján mezőgazdasági vontatót, illetve a két hozzá kapcsolt nehéz pótkocsiból álló szerelvényt.
„TR” kategóriában megszerzett vizsga alapján mezőgazdasági vontató és két nehéz pótkocsija vezethető, az egészségügyi érvényességi időn túl pedig egy könnyű pótkocsit vontathat.

A fentebbi kategóriákkal az egészségügyi érvényességi időn túl is vezethető a mezőgazdasági vontató, az előbb említett kategóriáknál felsorolt vontatmányokkal.

Vontatás szabályai és gyakorlati megvalósítás közérthető módon

Életkori feltételek és egyéb feltételek

A vezetői engedélyek megszerzéséhez különböző életkori és egyéb feltételek tartoznak:

14. életév az „M” és „AM” kategóriába tartozó jármű vezetésére.
16. életév a „T” és a „K” kategóriába tartozó jármű, valamint az „A1” és „B1” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére.
17. életév a „B” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére.
18. életév az „A2”, az „A” korlátozott, a „C1”, a „C1E” és a „BE” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére.
20. életév a „V” és a „TR” kategóriában a jármű vezetésére, valamint az „A” kategóriába tartozó motorkerékpár vezetésére legalább kétéves „A2” kategóriás motorkerékpár vezetési gyakorlat esetében. A 21. életév betöltéséig az „A” kategóriás vezetői engedéllyel csak olyan motoros tricikli vezethető, melynek teljesítménye a 15 kW-ot nem haladja meg.
21. életév a „C”, a „CE”, a „D1” és a „D1E” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére.
24. életév a „D” és a „DE” kategóriába tartozó jármű vezetésére, valamint az „A” kategóriába tartozó motorkerékpár vezetésére, előzetes motorkerékpár vezetési gyakorlat hiányában.

A „C”, a „CE”, a „D1” és a „D1E” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító engedély a 18. életév betöltésétől, a „D” és a „DE” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító engedély a 21. életév betöltésétől is kiadható, azonban ezen gépjármű vezetésére jogosító engedélyek - a 8. és a 9. pontban meghatározott életév betöltéséig - kizárólag Magyarország területén jogosítanak vezetésre. A Magyarországon - a 17. életév betöltését követően - kiadott „B” kategóriás vezetői engedély a 18. életév betöltéséig csak belföldön jogosít gépkocsi vezetésére.

Az „AM” kategóriás jogosítvány megszerzésének feltételei a forgalmi vizsgához a 14. életév betöltése, és alapfokú írás-olvasási készség. Az A1, A2, A, B, B+E, C, C+E, D, D+E kategóriáknál elvárás a legalább alapfokú iskolai végzettség (8 általános) és orvosi alkalmassági vélemény.

Beiskolázás és vizsgadíjak

Az elméleti tanfolyamra az életkor betöltése előtt fél évvel iratkozhat be és KRESZ vizsgát legkorábban a 14. életév betöltése előtt 3 hónappal tehet. A gyakorlati vezetés sikeres KRESZ vizsga után kezdhető meg. Aki nincs 14 éves, az életkor betöltése előtt csak JKV vizsgát tehet, míg forgalmi oktatásra a 14. életév betöltése után kerülhet sor.

Az elméleti oktatás díját az elméleti tanfolyam kezdetekor, a gyakorlati oktatást az elméleti vizsga után 3x-i részletben is lehet fizetni. A vizsgadíj befizetésének intézése a képző szerven keresztül történik a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. pénztárába. Fizetése az elméleti tanfolyam kezdetekor történik. A képzésben részt vevő a tanfolyam bármely szakaszában kérheti áthelyezését másik autósiskához. Saját motorkerékpár használata esetén igazolni kell a kategória követelményeinek megfelelő feltétek meglétét (forgalmi engedély, biztosítás). Ebben az esetben külön szerződést köt a Vasi ATI Kft. (ez a szöveg a Vasi ATI Kft. képzési feltételeire vonatkozott, melyet a forrásban találtunk).

Gyakran ismételt kérdések

Milyen jogosítvány szükséges mezőgazdasági vontató vezetéséhez?

A "T" kategóriás jogosítvány szükséges mezőgazdasági vontató vezetéséhez, de bizonyos esetekben más kategóriák is megfelelhetnek, például "B", "C", "D" kategóriák könnyű pótkocsival.
Milyen sebességgel közlekedhet egy lassú jármű a közúton?

A mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel legfeljebb 40 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
Milyen rendszám szükséges a lassú járműre?

Állandó (fekete) vagy ideiglenes (piros "I") rendszám szükséges, az ideiglenes rendszámhoz indítási napló is tartozik.
Mit lehet vezetni B kategóriás jogosítvánnyal?
- Személygépkocsit (autót)
- Legfeljebb 3,5 tonnás tehergépkocsit
- Személyautót utánfutóval (meghatározott feltételek mellett)
- Mezőgazdasági vontatót könnyű pótkocsival
- Kerti traktort
- Lassú járművet és azok pótkocsijait
- Állati erővel vont járművet
- Segédmotoros kerékpárt (maximum 50 cm³ hengerűrtartalommal)
Hány éves kortól lehet B kategóriás jogosítványt szerezni?

A B kategóriás forgalmi vizsgán 17 évesnek kell lenned, de a KRESZ vizsgát és a vezetés tanulását már korábban is elkezdheted.