Jármű típusmódosítás és ügyintézési eljárások Magyarországon

A járművekkel kapcsolatos ügyintézés komplex folyamat, melynek célja a közlekedés biztonságának és a nyilvántartások pontosságának biztosítása. Ennek keretében számos jogszabály és eljárás szabályozza a járművek forgalomba helyezését, tulajdonjogának átírását, műszaki állapotát és a vezetői engedélyeket.

Közlekedési igazgatási feladatok és hatáskörök

A fővárosi és megyei kormányhivatal közúti közlekedési igazgatási feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. A közreműködés keretében a Nyilvántartó tájékoztatja a minisztert

a nyilvántartást vezető szervezeti egység tevékenysége feletti ellenőrzés tervezett tárgyáról, időpontjáról, az ellenőrzés megállapításairól és az azok alapján megtett intézkedésekről,
a tárgyévet követő év január 31-ig a nyilvántartásba bejegyzésre jogosultak tevékenységének szakszerűségével, törvényességével, valamint a nyilvántartás vezetésével, azon belül különösen a nyilvántartási események számával, azok területi eloszlásával, az adatszolgáltatások számával, tárgyával, a bírósági felülvizsgálatok tárgyával kapcsolatos tapasztalatokról, adatokról,
soron kívül a nyilvántartás működését akadályozó körülményekről, ezek elhárítása, megszüntetése érdekében megtett intézkedésekről.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok közúti közlekedési nyilvántartási és igazgatási feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben - a származás-ellenőrzéssel, az előzetes eredetiségvizsgálattal, az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásával, és a közúti közlekedési előéleti pontrendszerrel összefüggő ügycsoport tekintetében - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §-a szerint járnak el.

Ha a jármű tulajdonosa az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erő, Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokság vagy ezek katonai vagy polgári személyi állományának tagja, valamint ezen állomány tagjának törvényben meghatározott hozzátartozója, a gépjárművel kapcsolatos közlekedési igazgatási eljárás lefolytatására a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala rendelkezik hatáskörrel. A Budapest Főváros Kormányhivatala közlekedési igazgatási hatósági feladatkörében eljáró XIII. Kerületi Hivatal illetékes ezekben az ügyekben.

Alapvető fogalmak és definíciók a járműügyintézésben

Az alábbiakban tekintsük át a rendelet alkalmazásában alapvető fontosságú fogalmakat:

Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?

Fogalom	Definíció
EGT-állam	az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
Harmadik ország	az EGT-államon kívüli országok.
Harmadik ország állampolgára	a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó EGT-állam állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja.
Használt jármű	az új járműnek nem minősülő jármű.
Lakcím	a természetes személy ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, mindezek hiányában szálláshelye.
Nyilvántartás	a közúti közlekedési nyilvántartás.
Szokásos tartózkodási hely	az az ország, ahol az adott személy általában él, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tölt személyes és foglalkozásával összefüggő kötöttségei miatt, vagy foglalkozási kötöttségekkel nem rendelkező személy esetében olyan személyes kötöttségei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon ország között, ahol él, valamint azon személy esetében, akinek a foglalkozással kapcsolatos vagy személyes kötöttségei eltérő országokhoz kapcsolódnak, és ennek következtében felváltva két vagy több EGT-államban található különböző helyeken él, a szokásos tartózkodási helynek a személyes kötődések szerinti tagállamot kell tekinteni, feltéve, hogy az ilyen személy rendszeresen visszatér oda. Ez utóbbi feltételnek nem kell teljesülnie, ha a személy egy meghatározott időtartamra szóló feladat végrehajtása céljából él valamely tagállamban. Az egyetemi vagy az iskolai tanulmányok azonban nem jelentik a szokásos tartózkodási hely áthelyezését.
Új jármű	a gyártótól, forgalmazótól vagy kereskedelmi szervezettől közvetlenül megszerzett, a nyilvántartásba még ideiglenesen sem vett jármű.
Vezetői engedély cseréje	vezetői engedély kiállítása egy korábban magyar vagy egy más EGT-állam hatósága által kiadott vezetői engedély helyett, vagy elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült vezetői engedély helyett eltérő adattartalommal kiállított újabb vezetői engedély.
Külföldi fegyveres erő állományának tagja	a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erőknek és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok állományának a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény szerinti tagja.
Jármű összeépítés	a jármű egyedi vagy kis sorozatban történő előállítása, illetőleg fődarabokból, alkatrészekből történő összeszerelése, ha a hazai forgalomba helyezés céljából létrehozott járművek száma nem haladja meg a vonatkozó jogszabályban meghatározott darabszámot, illetőleg az ott meghatározott jogszabályok hatálya alá nem tartozó járműkategóriák esetében járműtípusonként évente legfeljebb 50 db.
Járműtípus	az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyeket ugyanaz a gyártó gyárt, ugyanolyan alvázuk van és gyártójuk a járműveket ugyanazzal a típusjellel látja el.
Üres tömeg	a rendeltetésszerű használatra alkalmas jármű tömege, amely magába foglalja a jármű, annak alkatrészei és önálló műszaki egységei (ideértve a gyártó által biztosított világító és fényjelző berendezéseket is) tökéletes működését biztosító mennyiségű folyadékokat (pl. akkumulátorsav, hidraulikafolyadék, motorolaj) is, - az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömege azonban nem számít az „üres tömeg”-be.
Saját tömeg	a jármű üres tömege, amelyhez hozzá kell adni az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömegét az üzemanyagtartálynak a gyártó által megadott kapacitása legalább 90%-áig feltöltve, valamint azokat a tartozékokat, amelyeket a gyártó a rendes működtetéshez szükséges eszközökön kívül a járműhöz adott (szerszámkészlet, csomagtartó, szélvédő, védőeszközök stb.).
Műszakilag megengedett össztömeg	a gyártó által meghatározott tömeg, amelyet a jármű saját tömege és a járművön szállított személyek és áru tömege - együttesen - nem haladhat meg.
Menetkész tömeg	a jármű saját tömege, valamint - 75 kg-mal figyelembe véve - a vezető tömege.

Vezetői engedélyek: Kategóriák, érvényesség és honosítás

A járművezetés jogosultságát igazoló okmányok, a vezetői engedélyek, számos szabályozás alá esnek, melyek kiterjednek a kategóriákra, az érvényességre és a külföldi engedélyek honosítására.

A vezetői engedély különböző kategóriákba és kombinált kategóriákba sorolt járművek vezetésére jogosít. A nemzetközi kategóriára, valamint a „TR” és „V” nemzeti kategóriára megszerzett vizsga a vezetői engedélybe bejegyzett kategória érvényességi idejének lejárta után is - ha a közúti járművezetők egészségi alkalmasságáról szóló miniszteri rendelet egészségi alkalmasságot nem ír elő - jogosít.

A vezetői engedély a járművezető alábbiak szerinti életkorának eléréséig csak belföldön történő járművezetésre jogosít: a „B” kategória esetében 18. életév, a 2013. január 18-át követően kiadott vezetői engedély esetében az „AM” kategóriánál 16. életév, a „C” kategóriánál 21. életév, a „D” kategóriánál 24. életév.

A vezetői engedély a személyazonosság igazolására a vezetői engedély érvényességi időpontjáig alkalmas. A vezetői engedély vezetési jogosultság igazolására a vezetői engedély hátoldalán feltüntetett határidőig alkalmas. A „kezdő vezetői engedély” minősítés egy alkalommal hosszabbítható meg.

Vezetői engedélyt csak olyan kérelmezőnek lehet kiadni, akinek a szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van. Bejelentett, érvényes magyarországi lakcím hiányában a magyarországi tartózkodás nem tekinthető igazoltnak. A külföldön megszerzett vezetői engedély cseréjére, vagy - harmadik ország hatósága által kiadott okmány esetében - honosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a kérelmező nem Magyarországon szerez olyan járműfajta vezetésére való jogosultságot, amellyel korábban nem rendelkezett. A honosításra vonatkozó kötelezettség nem terjed ki a más EGT-államban kiállított vezetői engedélyre, amely az érvényességi idején belül jogosít járművezetésre.

Jármű ABS kocka hibái

A közlekedési igazgatási eljárásban a külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély vizsgakötelezettség nélkül honosítható, illetve - más EGT-államban kiállított vezetői engedély esetén - cserélhető.

Tanfolyammentes közlekedési alapismeretekből tett sikeres elméleti vizsgát követően kerülhet sor a vezetői engedély honosítására, ha a külföldi vezetői engedélyről készült hiteles fordítás alapján a vezetési jogosultság tartalma megfeleltethető a magyar kategóriáknak. Tanfolyammentes gyakorlati vezetési és közlekedési alapismeretekből tett sikeres vizsgát követően kerülhet sor a vezetői engedély honosítására, ha a külföldi vezetői engedélyről készült hiteles fordítás alapján sem állapítható meg a vezetési jogosultság tartalma, vagy az nem feleltethető meg a magyar kategóriáknak.

Ha a külföldi vezetői engedélyt kiállító hatóság a vezetési jogosultságot korlátozta, vagy a jogosultság gyakorlását feltételhez kötötte, a közlekedési igazgatási hatóság az okmány hiteles fordítását is figyelembe veszi az eljárás során.

A harmadik ország által kiállított vezetői engedély honosítása során az engedély-nyilvántartásba és a kiadásra kerülő magyar vezetői engedélybe be kell jegyezni a vezetői engedély honosításának tényét, valamint a kérelmező által benyújtott vezetői engedélyt kiadó államot. A más EGT-állam hatósága által kiállított vezetői engedély bizonyos feltételekkel érvényes Magyarországon.

A honosítás során a harmadik ország által kiállított vezetői engedélyt - a magyar vezetői engedély kiadásakor - a közlekedési igazgatási hatóság bevonja és a Nyilvántartónak megküldi. A közlekedési igazgatási hatóság visszaadja a honosítás során bevont, külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt az okmány jogosultjának, ha az úgy nyilatkozik, hogy az ország területét elhagyja. A külföldi vezetői engedély akkor adható vissza, ha azt a Nyilvántartó a kiállító hatóságnak még nem küldte meg, és az ügyfél a magyar vezetői engedélyt a külföldi vezetői engedély átvételével egyidejűleg leadja.

Mi a különbség?

Az a magyar állampolgár, aki külföldi hatóság által kiállított vezetői engedéllyel rendelkezik, a hazatérés bejelentését követő hat hónapon belül köteles magyar vezetői engedélyt kiváltani.

Súlyos szabálysértések esetén az egész EU-ra érvényes lesz a vezetői engedély bevonása

Járművek forgalomba helyezése és tulajdonjog-átírás

A járművek forgalomba helyezése és a tulajdonjog változása esetén az átírás különösen fontos jogi és adminisztratív lépések, melyek szigorú határidőkhöz kötöttek.

Amikor valaki gépjárművet elad vagy vesz, nagyon fontos szem előtt tartani, hogy az átírás 15 napon belül megtörténjen. Az biztos, hogy igen kellemetlen következményekkel lehet számolni, ha nem tartjuk be ezt a fontos határidőt. Ilyen esetben ugyanis az történik, hogy a határidő túllépés ellenére a hivatal kiadja az új tulajdonos részére a forgalmi engedélyt és elvégzi az új tulajdonjogi bejegyzést, viszont a hivatali rendszer automatikusan azonnal jelzést küld a késedelmes átírásról. Azt, hogy az autó átírás 15 napon túl már késedelmes ügyintézésnek számít egy ide vonatkozó BM rendelet mondja ki és ez a rendelet szabályozza a késlekedés következményeit is.

Az autó átírás 15 napon túli késedelmes intézésekor abban az esetben tekintenek el a büntetéstől, ha a tulajdonos abszolút mértékben igazolni tudja azt, hogy önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe. Azonban, ha saját hibából ered a vétség, tehát nem történik meg határidőben az átíratás, akkor számolni kell azzal, hogy a hatóság kivonathatja a gépjárművet a forgalomból. A fentieket tekintve semmi esetre sem kifizetődő, hogyha elodázzuk az átírást, abból a szempontból sem, hogy a jogi helyzet is csak akkor tiszta, amikor már ezt a lépést is elintéztük.

A közlekedési igazgatási hatóság az ügyfél kérelmét elektronikus adattartalommal készíti el. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet szerint a jármű forgalomba helyezésekor a típus-adatbázisban meghatározott adatokkal vehető nyilvántartásba a jármű. A járműtípushoz a típusbizonyítvány, a járműsorozathoz a sorozat forgalomba helyezési engedély, illetőleg a járműhöz az egyedi forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható meg, amennyiben a járműtípus megfelel az MR-ben meghatározott követelményeknek.

A jármű-honosítási eljárás a közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésére irányuló engedélyezési eljárás, amelyben a közlekedési hatóság elismeri a jármű forgalomban tartására a származási országban megszerzett jogosultságot. Az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága által valamely járműtípusra kiadott „EK típusjóváhagyó okmány” alapján a közlekedési hatóság a gyártó vagy a forgalmazó kérelmére-típusvizsgálat nélkül - általános forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Közösségi járműre - ha az megfelel az e rendeletben és a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben a jármű-honosítási eljárásra előírt feltételeknek - egyedi forgalomba helyezési engedélyt nem kell kiadni.

Járművek műszaki állapota és típusmódosítások

A járművek műszaki állapotának ellenőrzése és az esetleges típusmódosítások szabályozása alapvető fontosságú a közlekedés biztonsága szempontjából.

Nem minősül átalakításnak

olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését az MR. előírja vagy megengedi,
a motor azonos típusú motorra történő cseréje,
a járműre engedélyezett cserefelépítmény felszerelése;
a járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése;
szabványos, illetőleg járműtípushoz rendszeresített vonószerkezet felszerelése, amennyiben a jármű egyébként vontatásra alkalmas;
a gyártómű által rendszeresített oldalkocsinak motorkerékpárra történő felszerelése, amennyiben a motorkerékpár oldalkocsi csatlakoztatására alkalmas;
a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló rendeletben meghatározott feltételek szerint a gépkocsira megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés felszerelése, amennyiben az megfelel MR.-ben foglalt követelményeknek,
a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a közlekedési hatóság alkalmazási engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít,
a járműbe az MR. 16. számú mellékletében meghatározott vagy azzal egyenértékű követelményeknek megfelelő részecske kibocsátást csökkentő rendszer („részecskeszűrő”) utólagos beépítése, amennyiben arra a közlekedési hatóság a 16/A. §-ban meghatározott feltételek szerint alkalmazási engedélyt adott, vagy a külföldön végzett beépítés esetében a részecskeszűrő gyártója, és a beépítést végző szakműhely által kiadott igazolás a megfelelőséget tanúsítja,
a jármű fejlesztési célú műszaki változtatása annak fejlesztési célú járművé minősítése esetén.

A rendelet alkalmazásában fejlesztési célú jármű: az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő jármű. Fejlesztési célú nem autonóm jármű: olyan fejlesztési célú jármű, amelyben járművezető tartózkodik, aki működés közben mindenkor kézi irányítást gyakorol a jármű felett. Fejlesztési célú autonóm jármű: olyan fejlesztési célú jármű, amely részben vagy teljesen automatizált működések fejlesztésére szolgál, és amelyben a jármű vezetőjének minősülő tesztvezető tartózkodik, aki az automatizáltság szintjétől függően vagy bármely, a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetben, a működés közben szükséges mértékben kézi irányítást gyakorol, illetve a kézi irányítást bármikor átveheti a jármű felett.

Az ügyintézési eljárások egyszerűsítése és elektronizálása

Az elmúlt években jelentős lépések történtek a közlekedési igazgatási eljárások egyszerűsítése és elektronizálása terén, melyek célja az ügyintézési idők rövidítése és az adatbiztonság növelése.

Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkár kedden sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program részeként egyszerűsítette a közlekedési igazgatási eljárásokat. A közúti járművek forgalomba helyezési eljárásainak megkönnyítése érdekében a hatóság típus-adatbázist hoz létre, és ennek felhasználásával közli a nyilvántartóval az adott járművekhez tartozó aktuális műszaki adatokat. Az informatikai rendszerek összeköttetésével javul az adatbiztonság, és jelentősen rövidül a forgalomba helyezési eljárás ügyintézési ideje.

Az október 1-jén életbe lépő módosítás érinti a külföldön megvásárolt járművek honosítását is, ezáltal egyszerűsödik az uniós tagállamokban megvásárolt járművek hazai forgalomba helyezése. A jövőben az ügyintézéshez elegendő lesz a külföldön kiadott járműokmányok és az adásvételi szerződés bemutatása, a vevőnek tehát nem kell már külföldön a nevére íratnia az autót.

Az év közepén lép életbe az a változás, hogy a járművek időszakos műszaki vizsgálatánál külön okirat kiállítása nélkül is az üzembentartó képviselőjének tekintendő a szerviz dolgozója vagy az a személy, akinek a tulajdonos a járművet és annak okmányait átadta. Az egyszerűsítést az indokolja, hogy a vizsgázó járművek közel négyötödénél a vizsgáztató szervezet készíti fel a járművet, végzi el a karbantartást és a szükséges javításokat, a jármű tulajdonosa pedig a műszaki vizsga ideje alatt többnyire nem tartózkodik a helyszínen.

A vállalkozók, termelők számára jelent komoly könnyebbséget az a változtatás, amely a traktorok vizsgáztatási periódusát három évről öt évre emeli. A hatóság vizsgabiztosa a cég által biztosított helyszínen végzi el az oda összeszervezett traktorok vizsgálatát, tehát a mezőgazdasági járművekkel a jövőben nem kell majd a megyeszékhelyeken működő vizsgáló állomásra beközlekedni.

Július 1-jétől megszűnik a rendszámtáblán elhelyezett környezetvédelmi plakett indokolatlan cseréje azokban az esetekben, amelyekben a meglévő sértetlen plakett helyett kellene megegyező színű újat felragasztani. A viszonylag ritka piros plakettet sem alkalmazzák a továbbiakban a hatóságok. Az Euro-II. előírást nem teljesítő autók rendszámán fekete színű jelzi majd, hogy a jármű fokozottan környezetszennyező.

Ugyancsak július 1-jétől a lejárt műszaki vizsgával közlekedő jármű esetén nem vonják be a forgalmi engedélyt. A hatóság elsődleges célja ugyanis - a szabálysértés büntetésének fenntartása mellett -, hogy vizsgára vigyék az érintett járművet. Ezért nem célszerű, ha az ellenőr a forgalmi engedélyt a helyszínen elveszi, mivel így a jóhiszemű autósok sem tudják levizsgáztatni gépkocsijukat, amíg vissza nem kapják a papírjaikat.

A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának igazolása is egyszerűbbé válik az idei év második felére. A biztosítói igazolást a továbbiakban nem kell majd a forgalmi engedély mellett tartani, a biztosítási kötelezettség teljesítését, a szerződés érvényességét a hatóságok elektronikus úton ellenőrizhetik majd a kötvénynyilvántartásban a jármű műszaki vizsgájakor és tulajdonosváltáskor is.

Október 1-jétől a vezetői engedély kiadásakor már nem kell bemutatni a vizsgaigazolást, a vizsgaadatokat az ügyfél természetes személyazonosító adatai alapján kérdezik le.

Az ügyintézés elektronizálásával több eljárásban mellőzhető lesz az ügyfél személyes megjelenése, az ügyeket az Ügyfélkapun keresztül lehet elindítani. Így lehet majd intézni például a gépjármű forgalomból kivonását, az elveszett forgalmi engedély vagy rendszámtábla pótlását, vagy a törzskönyv adatváltozás miatti cseréjét, továbbá tulajdonosváltásnál az eladó elektronikusan is bejelentheti a jármű eladását. A mozgáskorlátozottak októbertől egyszerűbben és gyorsabban pótolhatják parkolási igazolványukat.

tags: #jarmu #tipus #modositasa #ugyintezesi #ido #eljárás