A Mazda: Milyen Gyártmányú Ország?

Ki lehet jelenteni, hogy a világgazdaság egyik mozgatórugója az autóipar és minden egyéb ágazat, amely közvetve vagy közvetlenül hozzá tartozik. Az autókra szükség van a távolságok legyőzéséhez, és az autók testesítik meg a modern ember személyi szabadságát. Oda megyünk, ahová csak akarunk, akkor, amikor kedvünk tartja.

Az autógyártók jönnek-mennek, megalakulnak és csődöt jelentenek, adják-veszik őket a nagy vállalatcsoportok. Most sorra veszem a legismertebb konszerneket, és hogy mely autómárkák tartoznak hozzájuk.

A Mazda6 kategóriájában a legsikeresebb japán típus mifelénk, amely ráadásul 2002-ben elindította a márka „megújulási hullámát”. Az idevezető utat a Mazda 626 taposta ki, és a Capella hírneve alapozta meg. Sikereiken felbuzdulva úgy döntöttek az 1960-as években a Mazdánál, hogy a tehetősebb vásárlók igényeinek megfelelő típus kifejlesztésébe kezdenek. Ennek eredménye az 1970-ben bemutatott - a Szekeres csillagkép két legfényesebb csillagáról elnevezett Mazda Capella - amely a ma kapható Mazda6 ősének tekinthető.

1970 Mazda Capella GS Coupe

Most leleplezzük őket! Ön Törökországból, Mexikóból vagy Franciaországból vesz inkább "japán" autót?

Youngtimer Mazda Xedos 6 restaurálása

Mazda 2

A Mazda Története és Gyártási Helyszínei

Az 1920-ban létrehozott Mazda japán autógyártó vállalat központja Hirosimában van. A Toyo Kogyo néven kezdődött cég a gépgyártás után a járműgyártás felé fordult. 1931-ben bemutatta a MazdaGót, egy motoros riksára hasonlító háromkerekű járművet. Formálisan csak 1984-ben vette fel a Mazda nevet a vállalat, bár már a kezdetektől minden autóját ezzel a névvel értékesítette.

A Mazda a kezdetekben különleges teherautókat gyártott, amelyek nagy sikert arattak, és hamarosan Kínába is exportálták őket. A személyautók fejlesztése folytatódott, bár a háború lassította a munkát. A kis fogyasztás miatt kitűnt, de ez nem mondható el a Wankel-motorokról, amelyek fejlesztésére a Mazda a következő években helyezett hangsúlyt.

A Mazda későbbi történetében számos sikeres modell született, amelyeket az új generációk piacra dobásával évtizedeken át folytatott. Lengyelországban a Mazda nem mindig volt jó hírben, sőt ellenkezőleg. Egy bizonyos időszakban főleg a karosszéria túlzott rozsdásodása miatt volt ismert.

M. levele apropója, hogy a közeljövőben új autó vásárlása elé néz a cégük, és önhöz fordul tanácsért, hogy manapság vajon melyik új autó tudja nyújtani ezt az "elpusztíthatatlanságot", melyik új autó legyen a Corollám utódja? 3 fős család vagyunk, nagyrészt városban használnám a kocsit, tehát nem a méret számít, hanem a technika :-) A pénzügyi keret valahol 4-6M közé esik, de természetesen nem a túlköltekezés a cél, hanem a jó ár-érték arány megtalálása. A fő szempont a tartós, megbízható műszaki tartalom. A Corolla miatti pozitív tapasztalatom alapján inkább japán típusokban gondolkodom, de más típusoktól sem zárkózom el, ha megfelelnek a fenti szempontnak.

Mazda 6 kormánykapcsoló típusok

Én a Mazda3-Jazz-Corolla trióból választanék, attól függően, hogy a mennyire jól manőverez a városban. A Jazz picike, fordulékony, de jól variálható, egy Corollával lehet hosszabb távon is utazni, a Mazda3 viszont egy jó optimum, öt ajtóval, mindkét szempont szerint.

Viszont ki kell ábrándítsam, a Mazda3 sem teljesen japán, a motorizáltságtól függ, hogy honnan érkezik: a dízelek készülnek Japánban és a benzinesek Mexikóban. Egyébként a Mazda2 is közép-amerikai eredetű.

A Toyotánál a Corolla és a Verso pl. török, (a toyotások szerint ez jó dolog), a Yaris francia, az Auris, Avensis angol gyártmány, hozzátenném, hogy az angol Toyotákkal sincs sok baj, az én 16 éves Avensisem is az, de a békalámpás Corollák java is onnan érkezett. Az Aygo viszont cseh, a Toyoták közül a Land Cruiser, RAV4, a Prius változatai és a Lexusok készülnek Japánban. Ami a Hondákat illeti, a Jazz vagy japán vagy kínai, felszereltségtől függően. Mondjuk ültem kínaiban, erősen tornacipő-szaga volt, mindenképp kerülném. Bár nem kérdezte, akkor már leírnám, a Nissanokkal mi a helyzet: a Qashqai, Juke és a Leaf angliai, a Pulsar és NV200/Evalia spanyol, a Micra pedig indiai. Azonban ettől nem kell megijedni, ma már nem a gyártó ország számít, hanem a minőségbiztosítási rendszer, márpedig minden cég a saját szisztémáját viszi az összes gyártóhelyére.

A Mazda és a Wankel-motor kapcsolata

Bár más gyártók is rendelkeznek a jogokkal, a Mazda az egyetlen autógyártó, amely a mai napig életben tartja a Wankel-motort. Dr. Felix Wankel sváb könyvkiadói munkatárs műszaki tanulmányait autodidakta módon szerezte, éjszaka sajátította el munka után a gépészet csínját-bínját. Először 1924-ben támadt az az ötlete, hogy az ide-oda mozgó és ezért rázkódást okozó dugattyúkat valami forgó alkatrésszel kellene helyettesíteni.

Saját műhelyében és később mindeféle kutatóintézeti pénzekből fejlesztette tovább munkáját, és több mellékes eredmény és találmány után végül 1957. február 1-jén sikerült forgódugattyús belsőégésű motorját elindítania. A találmány lényege a következő: két egymást metsző kör alakú hengerben domború oldalú háromszög alakú dugattyú bolyong egy, a furatánál közel kétszer kisebb tengely körül, így jócskán leredukálva a motor alkatrészeinek számát és magát a motor méretét.

Tapasztalatok a Mazda hátsó ülés szerelésével kapcsolatban

Elvileg a hatásfoka is kedvezőbb, ezért kisebb lökettérfogat elegendő azonos teljesítmény eléréséhez, viszont jóval iszákosabbnak bizonyult hagyományos társainál, ráadásul nem csak benzinből, hanem olajból is. A legnagyobb problémát nem is ez okozta, hanem a rotor kerületének, különösképp sarkainak kifejlesztése, hogy szigeteljen, tömítsen, és lehetőleg ne kopjon el idő előtt.

Az RX-6 egy Otto-motoros kakukktojás 1987-ből, a legnépszerűbb, RX-7-es sportkocsi 1979-ben érkezett, az első generáció csak kicsit a Porsche 924/44-eshez hasonuló, míg a második karosszériája már szemtelen klón variáció volt, de a harmadik már elég egyedire sikeredett. 2003-ban érkezett a jelenlegi egyetlen Wankel modell, az RX-8, ami még év motorja kitüntetést is kapott, ezt később beárnyékolta az amerikai lóerő-botrány, mikor kiderült, hogy az import járgányok jó része nem veszi komolyan a megadott gyári értékeket, kicsit gyengélkednek a papírformához képest.

Dr. Wankel 1969-től a Mercinél próbált szerencsét, ami úgyszintén tiszavirág életű próbálkozás volt, halála után 1988-ban a Mazda megszerezte találmányának a kizárólagos jogait.

A Mazda és a Ford kapcsolata

A '60-as évektől kezdve a társaság pénzügyi helyzete fokozatosan gyengült, ezért tőkeberuházóként és partnervállalatként 1979-ben először 7 %, majd a '80-as évek folyamán több mint 1/3 részesedést szerzett a Ford a Mazdában, mindezt a döntési jogokkal egyetemben. A legtöbb jócselekedet Mark Fields jótündér nevéhez fűződik, aki nem csak megmentette a Mazdát a pusztulástól, hanem mellesleg besegített az anyacégnek is.

Sok tengerentúli modellt Mazda alapokra épített, így készült a 323-asból amerikai Ford Escort és Mercury Tracer. A 626-osból is készült néhány génmanipulált változat, közülük nálunk csak a Ford Probe volt elérhető, amit a Mustang modern, de fronthajtásos alternatívájának készítettek, és bár két generációt is megért, nem érte el célját. Szerencsére győzött a jó öreg vényóc és a füstölő hátsó gumik!

Meg kell még említeni az élekre kalapált Mazda MX-5-öt, ami a retro Ford Capri néven kellette magát. A Ford konszern a 90-es években stratégiát váltott, az európai Ford modelleket találta már a legjobb alapnak, így erre épültek az új Mazda modellek is (az MX-5 és az RX-8 kivételével).

Az 1991-es 121-es csak jelvényben különbözött a Ford Festivától, de ezt a bakit többet nem követték el: a 3-asokról ránézésre senki nem mondja meg a Focus alapokat, akárcsak a 6-osban rejtőzködő Mondeót sem vesszük észre, sem a 2-esek Fiesta génjeit. Az Amerikai Ranger Pick-up kis (nagyon kis) variálással máris Mazda 2500, 2600 majd BT-50-es, az Escape/Tribute páros is hasonlókép alakult (Ez nem csak a Mazdára igaz, a Ford, és a Mercury is hasonlóan építkezik sok modelljével, a Volvo pedig az összessel).

A Mazda MX-5 története

A japánok nem szokták túlbonyolítani a dolgokat, nem tették ezt akkor sem, amikor az MX-5-öt kitalálták. Nem egy rejtélyes és izgalmas múzsa mutatta meg a követendő irányt a Mazda fejlesztési igazgatójának, hanem egyszerűen megkérdezte. Amerika egyik legbefolyásosabb szakújságírójától, Bob Halltól várt égi jelet Kenichi Yamamoto 1976-ban, aki készségesen még fel is vázolta elképzeléseit egy könnyű, brit stílusú és olcsó roadsterről, amihez hasonló játékautók addigra az olajválság miatt kihaltak.

A japánok először alaposan szemügyre vették, jó hazai szokás szerint szinte mikroszkopikus méretekig, szétszerelték és összerakták pár százszor, (szerencsére már nem kell a Lotust sem félteni, iszonyatos mérnökgárdájuk következtében ők az autóipari ágazat egyik legnagyobb bérfejlesztő cége, valamiből fenn kell tartani a csúcsminőségű középmotoros sportkocsigyártást.) amíg teljesen kiismerték a roadstert.

Utána három fejlesztőcsoport egymással versengve fejlesztették ki az alternatívákat, melyek közül végül Mark Jordan szellemiségében a Lotushoz leginkább közelálló prototípusa nyerte el a gyáriak tetszését. A japánok a fejlesztés irányvonalát "Jinba Ittai" nevezték, azaz el kell érni, hogy autó és sofőrje olyan szimbiózisban éljen, mint ló és lovasa.

A Mazda MX-30

A Nissan Ariya Concept mellett a Tokiói Autószalon másik újdonságáról, a Mazda MX-30-ról is kiszivárgott egy fotó két nappal a hivatalos bemutató előtt. A Mazda sajtóközleménye azonban rengeteg fényképet tartalmaz az új elektromos Mazdáról.

A Mazda MX-30 belsejét a „Human Modern” tervezési alapelv vezérelte, ami azt jelenti, hogy az autó belső tere egyszerű, mégis funkcionális. Szellős terek kapcsolják össze az autóvezetőt az utasokkal. A belső kialakításnál törekedtek a természetes anyagok felhasználására. A fenntarthatóság is fontos szerepet játszott az autó tervezésekor, így az ajtók burkolatának kialakításához például újrahasznosított műanyag palackokból készült szálakat is felhasználtak, valamint a parafa alkalmazása, amelyhez nem szükséges a fák kivágása, hiszen csak azok kérgét választják le.

A kiemelkedő vezetési élményről az új technológiák gondoskodnak. Az MX-30-cal a Mazda bevezeti az új e-Skyactive nevű elektromos hajtástechnikát. A jármű elektromos G-Vectoring Control Plus (e-GVC Plus) funkciója biztosítja az ideális stabilitást tempósan vett kanyarokban is. A hagyományos autókban megszokott visszacsatolást a pontos nyomatékvezérlés és a sebességfüggő hang biztosítja, amelynek célja, hogy a vezető mindig pontosan érezze, mit csinál az autó.

A Mazda folyamatosan törekszik a biztonság javítására a Mazda proaktív biztonsági filozófiája szerint. Az MX-30 tartalmazza az i-Activsense fejlett biztonsági technológiai csomagot, amely új funkciókkal egészíti ki az intelligens fék tartó rendszert, amelynek célja a kereszteződésekben történő ütközések megelőzése, valamint a technológia alkalmas a sávok nyomon követésére olyan helyzetben is, ahol hiányosak a felfestések. Az autó észleli az éleket, járdaszegélyeket, elősegítve ezzel többek között a járdán közlekedők biztonságát is. A karosszéria kialakításakor fontos szempont volt az erőteljes és hatékony energiaelnyelés. A középső oszlop nélküli freestyle ajtók alkalmazása ellenére az ütközésbiztonság kiváló.

Az autó bemutatójával egy időben megtudhattuk a pontos Magyarországi árát is, valamint megnyílt az autó előrendelési lehetősége is. A Mazda MX-30 modell bevezető ára 11 399 900 Ft lesz, állami támogatás nélkül, Ceramic metál színnel. A bevezető modellnél az Industrial Vintage vagy Modern Confidence belső színekből választhatunk. Az autó elektromosan állítható, fűthető első üléseket tartalmaz, deréktámasszal, amely megjegyzi a vezetési pozíciót. Az elektromos Mazdát 18″ világos tónusú könnyűfém keréktárcsákkal szerelik. A jó látásról és láthatóságról adaptív LED fényszórók gondoskodnak, automatikus szintbeállítással, LED állandó tompított fényszórókkal, valamint az első kombinált fényszórók jellegzetes világítást tartalmaznak. Az autó 2020 őszén jelenik meg, de 325 000 Ft foglalás díj megfizetésével már most megrendelhető. 2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.

A Mazda márkanév eredete

Érdekes nevet kapott a japán géperejű. A cég alapítója, Jujiro Matsuda, szeretett volna "vasfiainak" spirituális nevet adni (ráadásul a sajátjához hasonlót). A dolog pikantériája, hogy maga a gyár csak 1984-ben vette fel a jól ismert nevet.

A Mazdaizmus ősi perzsa vallás, a Krisztus előtti 9. századtól, amit prófétája után Zoroasztrizmusnak (Zoroaszter, más néven Zarathusztra, Kr.e. 5-6. sz.) is szokás hívni. Tanítása alapján Ahura Mazda, a "Bölcs Úr" a teremtő az egy igaz isten, kísérői a hallhatatlan szentek, ellenfele Angra Mainju, a gonosz szellem. Követői a szent tüzet őrzik templomaikban, ezért a terjeszkedő iszlám tűzimádóknak tartotta őket.

Lehet, hogy Macuda szan úgy gondolta, gyártmányai áldott hengereibe a szent tüzet zárta be, és ez tartja őket mozgásban.

A japán autók világszerte ismertek és elismertek - nem csak személyautók gyártásában való részvételük miatt, hanem más tevékenységi területek miatt is. A modern Japán technológiai szempontból rendkívül fejlett ország, számtalan modern iparág éllovasa. Ez nem véletlen.

Az alábbi táblázat összefoglalja a globális autógyártást országonként 2016-ban:

Helyezés	Ország	Gyártott autók	A világ teljes termelésének %-a
1	Kína	24 420 744	33.9%
2	Japán	7 873 886	10.9%
3	Németország	5 746 808	8.0%
4	USA	3 934 357	5.5%
5	Dél-Korea	3 859 991	5.4%
6	India	3 677 605	5.1%
7	Spanyolország	2 354 117	3.3%
8	Mexikó	1 993 168	2.8%
9	Brazília	1 778 464	2.5%
10	Egyesült Királyság	1 722 698	2.4%