A dízel autók jövője: Mikortól várható a belső égésű motorok kivonása és milyen szabályozások jönnek?

Aki imádja az autózást, az tudja, hogy a benzin vagy a gázolaj illatánál nincs kellemesebb. Sőt, akinek megadatott, hogy hat- vagy nyolchengeres motor fantasztikus hangja szóljon a motorháztetője alatt, az igazán szerencsésnek mondhatja magát. Pontosan ez az, amivel a mai cikkünkben foglalkozni fogunk, a hibrid autók kontra dízel, illetve benzinmotor kérdésével. Hiszen, ha kinyitunk egy autós újságot, magazint, akkor azzal vannak tele a lapok, hogy ez a kínai vagy európai gyártó éppen melyik hibrid vagy e-autóját mutatta be. Valljuk meg őszintén, ez egy teljesen téves képet mutat arról, amit valójában az utakon tapasztalunk.

Akik az e-autózásra esküdnek, azt vallják, hogy a fosszilis üzemanyagok nagyban károsítják légkörünket. Akik pedig a hagyományos benzin, illetve dízel üzemű járművekben látják még mindig a jövőt, azt mondják, hogy az akkumulátorok előállítása során nagyobb környezetszennyezés történik, mint az előző esetben. De mielőtt elemeznénk a kialakult helyzetet, érdemes vetni egy pillantást a következő adatokra, hiszen nagyon beszédesek.

Jelenlegi helyzet az utakon: a dízel és benzines autók dominanciája

Napjainkban hazánkban több mint 4 millió személyautó van forgalomban. Ehhez képest, 2023 június végéig 41 386 tisztán elektromos autó járta a hazai utakat, a zöld rendszámos autók száma pedig alig haladta meg a 74 ezret. Amennyiben ezt a két számot összeadjuk, akkor is a teljes személyautó állományhoz képest elenyésző az arányuk, nem érik el a 3%-ot. Ezért azt kell mondanunk, hogy a benzin, illetve dízel üzemű autók még nagyon sokáig velünk lesznek.

Sőt, az európai autógyártók vállalták, hogy 2035-ig biztosan gyártani fognak fosszilis üzemanyaggal működő autókat. Az elmúlt bő 100 évben jól megszokott belső égésű modellek a mai napig javarészt minden márka kínálatában megtalálhatók. Bár az új autók kínálata fokozatosan az elektromos modellek felé tolódik (a nemrég megerősített EU szabályozások miatt is), a benzines és dízel hajtás önmagában továbbra is része az életünknek, és nem szabad figyelmen kívül hagyni őket döntésünk meghozatalánál.

Miért vonzó még mindig a dízel? Előnyök és hatékonyság

A dízel üzemű autók az elmúlt évtizedekben hatalmas változáson mentek keresztül. Különösen az üzemanyag hatékonyságuk miatt váltak népszerűvé. Ma már egy dízel autó fenntartása sokkal kedvezőbb, mint egy hibrid autóé. Egyrészt azért, mert a dízel üzemű jármű kevesebbet fogyaszt, mint egy benzines hibrid változat. Ezért jóval kevesebbszer kell meglátogatnunk vele a benzinkutat. A dízelek körülbelül 15-20 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint a hasonló benzinmotorok. Ez a motor nagyobb hatékonysága mellett az üzemanyag nagyobb energiasűrűségének köszönhető. Emellett a dízelmotorok hatásfoka körülbelül 15 százalékkal magasabb, mint a benzinmotoroké.

Dízelmotorok és kilométeróra-csalások

A dízelmotoros autók általában nagyobb nyomatékkal rendelkeznek, mint benzines társaik. Ami azt jelenti, hogy a piros lámpánál úgy istenes kilőnek, de mikor Biatorbágy vagy Bicske környékén az M1-es autópályán haladunk, akkor a dízel autóknak nem igazán kell visszakapcsolniuk ahhoz, hogy tartani tudják a tempót. Ráadásul utánfutó, csónak vagy jet ski vontatására is sokkal alkalmasabbak. Ez különösen előnyös a haszongépjárművek és a terepjárók esetében. De van még egy fontos érv, amit mindenképp meg kell említenünk, és ez pedig a hosszú élettartam. A dízelmotoroké a robusztus kialakítás miatt jóval hosszabb.

Új autóként akkor érdemes választani, ha évi 20-30 ezer km benne van a használatban, és legalább heti rendszerességgel városon kívüli, legalább 20-30 km-es távon autópálya vagy közúti utazásra indulunk. Ilyen felhasználás mellett 5-6 literes fogyasztással, dinamikus, alacsony fordulaton is nyomatékos haladási érzettel a mai napig egy jól élhető modell az új dízel autó.

A dízel hátrányai és a környezetvédelmi aggodalmak

A dízel hajtás jelenleg „rosszabb passzban” van a közelmúlt dízelbotránya miatt, ami miatt jelentősen csökkent az irántuk mutatott kereslet. A dízelautók évtizedekig rendkívül népszerűek voltak - egészen a 2015-ös dízelválságig, amikor a VW károsanyag-kibocsátási botránya lelepleződött. A VW több millió kipufogógáz-tisztasági értéket manipulált a nitrogén-oxidok tekintetében. Jó ideig a hatástalanító eszközökről, a csalószoftverekről és a kétes tesztekről szóló hírek uralták az internetes autós berkeket.

A korszerű motorok ellenére a dízelautók több szennyező anyagot bocsátanak ki, mint a benzinesek, de kevesebb szén-dioxidot. Ugyanakkor az elégetett gázolaj literenkénti szén-dioxid-tartalma azonban magasabb, mint a benziné (2,6 kg a 2,3 kg-hoz képest). Egyes szakértők szerint a klímabarát dízel ezért mítosz. A dízel elégetésekor keletkező egyéb szennyező anyagok tovább rontják a képet: például a káros nitrogén-oxidok. Vannak azonban olyan kritikák, amelyek szerint a dízelek fogyasztási előnyét ellensúlyozza a jelenleg nagy keresletnek örvendő SUV-ok óriási tömege.

Németországban egyre kevesebb dízelautót helyeznek újonnan forgalomba. Egy 2021. októberi költségszámítás szerint a dízel egyre csak veszít költséghatékonyságából. Az ADAC (Allgemeiner Deutscher Automobil-Club, Európa legnagyobb autóipari szövetsége) 2022 végén mintegy 900 új autómodell összköltségét számolta ki benzines/dízel összehasonlításban, és a következő következtetésre jutott: "Nincs általános szabály arra vonatkozóan, hogy melyik motorral a legolcsóbb autózni."

A 9G-Tronic előnyei

A duisburgi székhelyű Center of Automotive Research (CAR) előrejelzése szerint 2030-ban már csak 390 000 új dízelautót fognak eladni Európa-szerte. Ez lényegesen kevesebb új dízelautó lenne, mint ahány elektromos autót 2020-ban értékesítettek. Ha ez az előrejelzés beigazolódik, a dízelautók árai eleinte lassan csökkennének. Ám később jönne a feketeleves: amikor három-négy év múlva esedékes a nagy flottaüzemeltetők következő beszerzési köre. Ekkor a nagy felvásárlók átállnak a villanyautókra, és az Eurotax szerint megkezdődik a masszív árcsökkenés.

A gyártóknak be kell tartaniuk egy uniós rendeletet, amely a flották átlagos károsanyag-kibocsátását eladott járművenként csak 95 g CO2/km-re korlátozza. Így egyre nagyobb a nyomás, hogy alacsony CO2-kibocsátású autókat kínáljanak. A nagy gyártók túlnyomó többsége már régen megkezdte az átállást a belső égésű motorokról az elektromos járművekre. Egyre kevesebb dízelmotoros modellt kínálnak. 2015 és 2021 között több mint 20 modellsorozatból szüntették meg a dízelváltozatot. A környezetvédelmi előírások egyre bonyolultabbá teszik a konstrukciókat.

Az Európai Unió szabályozása: a "Fit for 55" csomag és a 2035-ös tilalom

Az Európai Bizottság bemutatta a "Fit for 55" uniós klímacsomagot szerdán, amelyből az is kiderült, hogy a brüsszeli döntéshozók először jelentősen szigorítanák a járművek megengedett szén-dioxid-kibocsátását az előttünk álló évtizedben, majd be is tiltanák a benzines és dízel autók értékesítését 2035-től. Döntött az Európai Bizottság: betiltanák a benzines és dízel autók értékesítését. Közzétette az Európai Bizottság az úgynevezett "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletesebb szabályokat tartalmazza. Az EU ugyanis 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, amihez szükséges a korábbi szintek drasztikus csökkentése. A 2035-ös dátum nagyjából egyet jelent az általunk megszokott autók megszűnésével. Az EU Bizottsága “Fit for 55” elnevezésű éghajlatvédelmi tervében erre az évre tűzte ki célul, hogy az új járművek éves CO2-kibocsátását nullára kell csökkenteni.

Azonban nem minden uniós ország támogatta, hogy a személyautókban kihaljon a belső égésű motor. Németország, Olaszország és több más tagállam is lobbizott az EU végrehajtó testületénél a tilalom visszavonása érdekében, arra hivatkozva, hogy gazdaságuk szociális szövete, amelyet az autóipar támogatott, eltűnőben van. Németország, és más, erős autólobbival rendelkező ipari országok sokáig haboztak. Lengyelország nemrég még azt is bejelentette, hogy pert indít a belső égésű motorok betiltása ellen.

Akadnak azonban olyan országok is, amelyek üdvözölték az uniós terveket. Ilyen például a környezeti károkra különösen érzékeny Hollandia, amely már 2021 márciusában levélben kérte az EU Bizottságát, hogy nevezzen meg egy időpontot a benzin- és dízelüzemű autók értékesítésének fokozatos megszüntetésére. Ausztria, Belgium, Dánia, Görögország, Málta, Írország, Litvánia és Luxemburg is támogatta ezt a javaslatot. Több más uniós tagállam (Írország, Hollandia, Szlovénia és Svédország) eddig ugyanazt a céldátumot tűzte ki, mint Dánia.

DPF a Skoda Fabiában

A 2024-es uniós választásokkal azonban megváltozott a széljárás. Az Európai Parlament zöld törvényhozói jelentős csapást szenvedtek, és a jobbközép néppárt és a szélsőjobboldal előretört. Manfred Weber, a néppárti frakció vezetője a 2035-ös ICE-tilalmat ellenző centristák közé tartozott, azt állítva, hogy túl korai lenne az iparágnak alkalmazkodnia az átálláshoz. "Elemezni fogjuk a Bizottság javaslatát. A Bizottság javaslatáról most az Európai Parlament és az Európai Tanács tárgyalni fog." Dánia példája korábban megmutatta, hogy milyen nehéz egy uniós országnak saját kezdeményezésre érvényre juttatni a belső égésű motorok tilalmát. A koppenhágai kormány még 2018-ban jelentette be, hogy 2030-tól kívánja betiltani a dízel- és benzinüzemű autókat. Terveit azonban vissza kellett vonnia, mivel azok ellentétesek voltak az uniós joggal. Azóta a skandinávok több új kísérletet is tettek a szabályok életbe léptetésére. Szerintük az EU-nak meg kellene változtatnia a szabályait, és lehetővé kellene tennie a tagállamok számára, hogy saját hatáskörben is korlátozhassák a belső égésű motorral szerelt autók használatát.

Globális trendek és tilalmak: Országok és városok lépései

Világszerte egyre több nemzet tervezi a belső égésű motorokkal szerelt járművek értékesítésének a megszüntetését. A nagy gyártók azonban még nem állnak készen arra, hogy lemondjanak a dízelről. Különösen a moderneket: az ADAC az Ecotest során bebizonyította, hogy az Euro 6d TEMP dízelek átlagosan 76 százalékkal kevesebb NOx-ot bocsátanak ki, mint az Euro 6b dízelek - és 85 százalékkal kevesebbet, mint az Euro 5 dízelek.

Európa határozott lépései

• Az EU-n kívüli Norvégia még szigorúbb. Már 2025-től tilalmat tervez a belső égésű motoros új autók árusítására.
• Az EU-ból kilépett Egyesült Királyság szintén komoly célokat tűzött ki maga elé a Johnson-kormány idején. A britek közvetlenül a Brexit után, 2020 február elején jelentették be, hogy az új autókban a belső égésű erőforrások tiltását 2040-ről 2035-re hozzák előre. A tilalom a benzines, a dízel és a benzinmotorral szerelt hibrid modellekre is vonatkozik majd. A jelenlegi miniszterelnök, Rishi Sunak azonban most újabb irányváltást jelentett be. A belső égésű motorral felszerelt haszongépjárműveket és személygépkocsikat több lépcsőben - de 2035-ig - kivezetik. Az Egyesült Királyságnak a 2019-ben kitűzött nettó nulla kibocsátási cél 2050-ig történő eléréséhez vezető útja azonban valószínűleg érintetlen marad.
• Skóciában a tisztán belső égésű motorok 2032-től történő betiltása már most biztosra vehető. A skótok 2019 márciusában még részletesebben is pontosították terveiket. Az értékesítési tilalom kiterjedne a külső töltőcsatlakozás nélküli, sima hibrid járművekre is, amelyek jelenleg különösen az ázsiai gyártók kínálatában találhatók meg.
• Franciaország a korábbi tervek szerint 2040-ig akart időt hagyni magának.
• A spanyol parlament nemrég fogadta el az energiaátállásról szóló törvényt, amely szerint 2023-ig minden 50 000 lakosnál nagyobb spanyol városban olyan zónákat kell létrehozni, amelyekben korlátozzák a különösen klímakárosító járművek közlekedését.
• Görögország 2030-tól akarja betiltani a belső égésű motorral felszerelt új autók értékesítését. Ez egy új környezetvédelmi törvény része, amely kibocsátási határértékeket és konkrét szén-dioxid-mentesítési kötelezettségeket határoz meg különböző ágazatokra, például az épületekre, a közlekedésre és az energiatermelésre vonatkozóan.

Városok, amelyek már most lépnek

• Például Párizsban 2024-től a dízelüzemű járművek használatának teljes tilalma lesz érvényben, majd 2030-tól a benzinüzemű járművek re is kiterjed a korlátozás.
• Amszterdam “Tiszta levegőt cselekvési terv”-e szerint a holland főváros 2030-tól lehetőség szerint minden benzin- és dízelüzemű járművet be akar tiltani. Ez a motorkerékpárokra és robogókra is vonatkozik. A tervezet természetesen nemcsak a helyieket, hanem a turistákat is érinti.
• Még az oly kedvelt Mallorca nyaralószigeten is megálljt parancsolnak a belső égésű motorral hajtott autóknak. Ott 2025-től nem lehet majd új dízelautókat forgalomba helyezni, míg a benzineseket 2035-től tiltják be. Ez természetesen az autókölcsönzőkre is vonatkozik.
• Ma megszületett a végső döntés, amit sok autógyár és dízelautó-tulajdonos vart lélegzetvisszafojtva. 2019 szeptemberétől egyelőre két német nagyvárosból kitilthatják a régebbi dízel autókat, ha másképp nem biztosítható a levegő tisztasága.

Észak-Amerika és Ázsia hasonló törekvései

• Kanada azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2035-re 100 százalékban zéró kibocsátású járműveket értékesítsenek az országban. Steven Guilbeault környezetvédelmi és éghajlat-változási miniszter jelentette be ezeket az úttörő intézkedéseket. A zéró kibocsátású járművek piaci részesedése 2026-ra eléri a 20 százalékot, 2030-ra pedig ennek legalább a háromszorosát. A kormány szeretné biztosítani az elektromos autók hozzáférhetőségét és használhatóságát az egész országban.
• Az Egyesült Államokban nincs megállapodás szövetségi, azaz egységes kivonási forgatókönyvről. Amint azt környezetvédelmi és éghajlati kérdésekben már megszokhattuk, az új szabályozásban is Kalifornia jár az élen. A nyugati parti államban most döntöttek arról, hogy 2035-től betiltják a belsőégésű motoros járművek értékesítését. Ettől az időponttól kezdve az új autók már nem bocsáthatnak ki üvegházhatású gázokat, például szén-dioxidot. A terv köztes célokat is megfogalmaz. 2026-ra el kell elérnie a 35 százalékot a helyben nulla károsanyag-kibocsátású új járművek arányának. Az illetékes kaliforniai szervezet által kiadott rendeletnek valószínűleg az egész ország számára jelzésértékű hatása lesz. San Francisco 2040-re teljesen emissziómentes közlekedést akar elérni, 2030-tól pedig csak elektromos meghajtású járműveket lehet majd újonnan forgalomba helyezni.
• Az USA északnyugati részén található Washington állam kormánya a belső égésű motorok értékesítésének általános betiltásáról döntött 2030-ig - alig több mint hét év múlva ott már nem kerülhet forgalomba egyetlen új, belső égésű motorral felszerelt autó sem. Ezzel öt évvel megelőzte az állam a környezetpolitika terén haladónak számító Kaliforniát.
• New York állam, amely egyike annak a 14 körzetnek, amely már elvi döntést hozott a belső égésű motorok fokozatos kivonása mellett, saját terveit követi. Kathy Hochul kormányzó 2021 szeptemberében törvényt írt alá, amely előírja, hogy 2035-től csak nulla károsanyag-kibocsátású személygépkocsikat és könnyű pickupokat lehet ott értékesíteni. Albany önkormányzata a közepes és nehéz haszongépjárműveknek további tíz év türelmi időt biztosított.
• Afrikában azonban jelenleg csak Egyiptom szorgalmazza a belsőégésű motorok betiltását 2040-es határidővel.
• Izrael 2030-ra szeretne készen állni.
• Japán szintén ezt a évet tűzte ki célként. Az ázsiai szigetország 2050-re nullára akarja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, ebben fontos köztes lépés lesz a 20 évvel korábban bevezetett új belső égésű motorral szerelt járművek értékesítésének betiltása.
• Thaiföldön 2035-től nem kerülhetnek új, belső égésű motorral felszerelt autók a piacra. Az ország emellett az elektromos autók gyártásának délkelet-ázsiai központjává akar válni. Az országban már most is adott egy jól működő ellátási láncokkal rendelkező autóipar, ami Délkelet-Ázsia legnagyobbjának számít, és mintegy tíz százalékkal járul hozzá Thaiföld gazdasági teljesítményéhez. Thaiföld emellett gyorsítja a belső égésű motorok kivonásának ütemét. 2030-ra az új autók 50 százalékának tisztán elektromos meghajtásúnak kell lennie - pár éve a cél még 30 százalék volt.
• Kína a közelmúltig csak Hainan tartományban döntött a belső égésű autók értékesítésének betiltásáról, de csak 2030-tól, holott 2017 óta állandóan napirenden van az egész országra vonatkozó tiltás. A központi kormány viszont csak most döntött. Meglepő módon a belső égésű új autók árusítását csak 2060-ban tiltják be. Szakértők szerint Kína az új ötéves tervvel átállítja gazdaságát, és továbbra is lehetőséget ad a belsőégésű motornak és a szintetikus üzemanyagoknak, valamint az üzemanyagcelláknak.

Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb globális és regionális belső égésű motorok értékesítésére vonatkozó tilalmakat:

Mit jelent a tilalom a gyakorlatban?

Az EU-ban 2035-től eladott új személygépkocsik és kisteherautók nem lehetnek szén-dioxid-kibocsátók. De mit jelent ez a gyakorlatban? A 2035-től a piacra kerülő új autók nem bocsáthatnak ki szén-dioxidot. Ennek célja, hogy 2050-re a közlekedési ágazat szén-dioxid-semlegessé váljon.

A jelenlegi autók sorsa és az infrastruktúra

• Mi lesz a jelenlegi benzines és dízelmotoros autókkal? 2035 után is vezethetjük őket?

  Igen, továbbra is forgalomban lehetnek ezek az autók. Az új szabályok nem jelentik azt, hogy 2035-ig minden autónak nulla kibocsátással kell rendelkeznie. Ezek a szabályok nem érintik a már forgalomban lévő autókat. Ha valaki most vesz új autót, akkor az az élettartama végéig vezethető.

• 2035 után is lehet majd használt benzines és dízelmotoros autókat vásárolni és eladni, illetve üzemanyagot venni hozzájuk?

  Igen, mindez továbbra is lehetséges lesz.

• Milyen nulla CO2-kibocsátású autókat vezenek majd az emberek?

  A tendencia leginkább az akkumulátoros elektromos járművek felé irányul, mivel ennek összköltsége alacsonyabb, mint az alternatíváké. A hidrogén és az e-üzemanyagok előállítása drágább, mivel sok áramot igényel.

• Megfizethetőek lesznek az elektromos autók?

  Költséghatékonyabb az elektromos járművek használata, mivel az áram ára jelenleg alacsonyabb, mint a benziné, és kevesebb karbantartást igényelnek. Így a vásárlást követően egy akkumulátoros autó teljes tulajdonlási költsége megegyezik vagy olcsóbb, mint egy benzines vagy dízelmotoros autóé. Ma azonban az elektromos autók drágák. Az elektromos autók megfizethetőbbé válnak, és egyre több töltőállomás létesül az országban.

• Mi lesz az elektromos akkumulátorokkal, mikor azok hulladékká válnak?

  Ezzel más jogszabályok - például a megújuló energiáról szóló irányelv és az új akkumulátor-szabályozás - foglalkozik majd, amelyek biztosítják, hogy a gyártási folyamat CO2-semleges legyen, ne károsítsa a környezetet, és hogy az akkumulátorokat újrahasznosítjuk. Rengeteg munka van folyamatban az akkumulátorok innovációjáról is, és nem csak az autókra vonatkozóan.

• Van elegendő infrastruktúra a zéró CO2-kibocsátású autókhoz? Ezek csak a városokban élőknek szólnak?

  A gyártók jelenleg több mint 600 kilométeres hatótávolságú autókon dolgoznak. A hatékonyság javulásának köszönhetően az autókat nem kell olyan gyakran tölteni, vagy otthon is lehet tölteni normál csatlakozóval. Azoknak az embereknek, akik át akarnak állni, lehetőséget kell adni erre megfelelő infrastruktúrával és ellátási láncokkal az elektromos autók számára, ami egyben új munkahelyeket fog biztosítani.

tags: #dízel #autók #szabályozása #mikortól

• Tuning alkatrészek Mazda 6 Kombihoz
• minden, amit a 10W40 Turbo Dízel olajokról tudni érdemes
• Gyakori hibák az Opel Insignia CDTI motoroknál
• Alapjárati motor hibaelhárítása Rover 75-ben
• A Chevrolet fényszórók fejlődése