Átfogó útmutató a járművek forgalomba helyezéséhez Magyarországon

A magyarországi járműforgalomba helyezés egy összetett folyamat, amely számos jogszabályi előírásnak és lépésnek való megfelelést igényel. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi a pontos menete egy gépjármű, legyen az új, használt, vagy akár külföldről behozott, magyarországi nyilvántartásba vételének, milyen dokumentumokra van szükség, és milyen költségekkel kell számolni. Ez a cikk részletesen bemutatja a forgalomba helyezés alapjait, a szükséges lépéseket, kitér a külföldi járművek speciális eseteire, valamint a mezőgazdasági és muzeális jellegű járművek szabályaira is.

1. A Forgalomba Helyezés Jogi Keretei és Fogalmai

A járművek forgalomba helyezésére vonatkozó szabályokat alapvetően a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, valamint az annak végrehajtására kiadott rendeletek határozzák meg. Fontos, hogy tisztában legyünk az alapvető fogalmakkal és a jogszabályok hatályával.

1.1. A Rendelet Hatálya

A rendelet hatálya Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki.

1.2. Fontos Fogalmak a Forgalomba Helyezéshez

Forgalomba helyezés: a jármű első hazai forgalomba helyezése, amely a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg.
Gyártási év: a jármű forgalomba helyezése során a közlekedési hatóság, illetőleg a forgalmazó által az alvázszám alapján meghatározott naptári év, amely a jármű gyártási időpontjára utal. Az alvázszám alapján megállapítható gyártási évet megelőzően használatba vett jármű esetében a használatbavétel naptári éve tekintendő gyártási évnek.
Első használatba vétel: a jármű - hazai vagy külföldi - első forgalomba helyezésének időpontja, illetőleg amennyiben ez nem állapítható meg, a gyártási év utolsó napja.
Új jármű: az a jármű, amelynek a használatba vétele még nem történt meg.
Közösségi jármű: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, részes államban, továbbá Svájcban nyilvántartásba vett, forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott jármű.
Jármű-honosítási eljárás: a közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésére irányuló engedélyezési eljárás, amelyben a közlekedési hatóság elismeri a jármű forgalomban tartására a származási országban megszerzett jogosultságot.
Forgalomba helyezés előtti vizsgálat: a forgalomba nem helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik.
Időszakos vizsgálat: a forgalomba helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik.
Járműtípus: az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyeket ugyanaz a gyártó gyárt, ugyanolyan alvázuk van és gyártójuk a járműveket ugyanazzal a típusjellel látja el.
Műszaki vizsgálat: a jármű közlekedésre való alkalmasságának ellenőrzése.

1.3. Járművek Összeépítése és Átalakítás

A jogszabály pontosan meghatározza, mi minősül jármű összeépítésnek, és mi nem tekintendő átalakításnak. Nem minősül átalakításnak például:

Olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését az MR. előírja vagy megengedi.
A motor azonos típusú motorra történő cseréje.
A járműre engedélyezett cserefelépítmény felszerelése.
A járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése.
Szabványos, illetőleg járműtípushoz rendszeresített vonószerkezet felszerelése, amennyiben a jármű egyébként vontatásra alkalmas.

2. A Jármű Forgalomba Helyezésének Általános Lépései

A gépjármű vásárlásakor el kell végeztetni a forgalomba helyezést, melynek egyik fázisa a jármű átíratása. Ezen kívül még jó néhány lépés van, melyet el kell intézni ahhoz, hogy az autó felett egyedüli tulajdonosként rendelkezhessünk és azt a forgalomban jogszerűen használhassuk. Mivel a vonatkozó törvény megszabja, hogy egy adott járművel csak forgalomba helyezés után lehet közlekedni, így az ehhez tartozó szükséges iratok beszerzése és díjak megfizetése elengedhetetlen. A teljes ügyintézés eléggé komplex, összetett folyamat és sok bosszúságot okozhat annak, aki nem tudja pontosan, hogy milyen dokumentumok kellenek ehhez.

Útmutató a lassú járművek forgalomba helyezéséhez

2.1. Adásvételi Szerződés Megkötése

Az árról való megállapodás után, a pénz átadásával egy időben ki kell tölteni az adásvételi szerződést. Ez egy olyan okirat, amely igazolja a gépjármű tulajdonosváltását. Négy példányban készítsük el a szerződést, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mind a négy példányon az eredeti aláírások szerepelnek. Külföldi autóvásárlásnál mindenképpen a Kétnyelvű adás-vételi szerződést kell használni, mert a magyarországi honosításhoz annak pontos és teljes kitöltése elengedhetetlen a sikeres ügyintézéshez. Amennyiben nem magánszemélytől, hanem cégtől (a kereskedő is cég) vásárol autót, úgy feltétlen kérjen számlát, mivel azt csatolni kell az itthoni ügyintézéshez; a számla hiánya esetén nem lehet a regisztrációs adó ügyintézését lefolytatni.

2.2. Kötelező Felelősségbiztosítás (KGFB) Megkötése

Az okmányirodai ügyintézés előtt meg kell kötni a kötelező felelősségbiztosítást. Sokan nem tudják, hogy ezt rendszám nélkül is meg lehet kötni. Rendszám hiányában az alvázszám lesz az autó azonosítója. Az élő biztosításról szóló ajánlatot be kell majd mutatni az okmányirodai ügyintézés során. Ennek hiányában nem lehet forgalomba helyezni a gépjárművet. A kötelező biztosítást az új tulajdonosnak az adásvétel napján kell megkötnie, ellenkező esetben fedezetlenségi díjra számíthat.

2.3. Eredetiségvizsgálat

Ez az erre a célra kijelölt műszaki vizsgaállomásokon történik, érdemes a lakóhelyünkhöz közeli helyszínt választani. Az eredetiségvizsgálat során megállapítják, hogy a jármű alvázszáma és motorszáma eredeti-e, illetve megegyezik-e a forgalmi okmányokban szereplő adatokkal. Készítenek fotókat a járműről, ami elérhető lesz a központi jármű lekérdező rendszerben, valamint rétegvastagság-mérő műszerrel átvizsgálják az autó fényezését. Ezzel megállapítják azt, hogy korábbi sérülés kapcsán volt-e javítva, vagy gyári fényezésű-e. Az eredetvizsga befejeztével kapunk egy igazolást, amit a többi okmánnyal együtt el kell vinni a Kormányablakba. Az eredetvizsga nem minden esetben kötelező. Az eredetvizsga költsége cm3 függő.

2.4. Műszaki Vizsga és Honosítás

Az első magyarországi forgalomba helyezés egy komoly része a műszaki vizsga, vagy érvényes külföldi műszaki vizsga esetén a honosítás, amit a Közlekedési Felügyelet vizsgaállomásain végeznek el. A járműtípushoz a típusbizonyítvány, a járműsorozathoz a sorozat forgalomba helyezési engedély, illetőleg a járműhöz az egyedi forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható meg, amennyiben a járműtípus megfelel a meghatározott követelményeknek. Az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága által valamely járműtípusra kiadott „EK típusjóváhagyó okmány” alapján a közlekedési hatóság a gyártó vagy a forgalmazó kérelmére - típusvizsgálat nélkül - általános forgalomba helyezési engedélyt ad ki. A sikeres műszaki vizsga után a gépjárművünkre regisztrációs adót kell fizetni. Közösségi járműre - ha az megfelel az e rendeletben és a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben a jármű-honosítási eljárásra előírt feltételeknek - egyedi forgalomba helyezési engedélyt nem kell kiadni. A jármű-honosítási eljárás a közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésére irányuló engedélyezési eljárás, amelyben a közlekedési hatóság elismeri a jármű forgalomban tartására a származási országban megszerzett jogosultságot. Fontos tudni, hogy nem feltétlenül kell honosítani a járművet. Egyáltalán nem ritka, hogy egy külföldi jármű forgalomba helyezése során egyáltalán nem történik honosítás, ha az adott járműtípusra már van érvényes magyarországi engedély.

2.5. Regisztrációs Adó és Vámeljárás

A külföldről érkező járművek regisztrációs adó kötelesek. A regisztrációs adó kivetéséhez kérelmet kell benyújtani a NAV Adó- és Vámigazgatóságához, valamint VPID számot kell igényelni, ha az ügyfélnek még nincs ilyen vámhivatali azonosító száma. Miután a NAV megállapította a fizetendő regisztrációs adó mértékét, határozatot állít ki róla. A díjat a különböző EURO besorolás és motortérfogat alapján egyedileg állapítja meg a hatóság. A regisztrációs adó összege a gépjármű gyártási évétől, cm3-étől, hajtóanyagától és motortípusától (Euro 2-3-4-5) függ, melyhez 1.100 Ft banki illetéket is kell fizetni.

Forgalomba helyezés lépései

Harmadik országból (nem EU/EGT tagállam) származó járművek esetén vámeljárásra is szükség van. A vám- és ÁFA-eljárását vámügynöki tevékenységgel rendelkező cég kezdeményezheti. A jármű szemléjét követően a NAV Eurotax értékelés alapján megállapítja az utalandó díjat, és határozatot kapunk, amit a tulajdonos a NAV számlájára való utalással tud kiegyenlíteni. Az utalást követően kapjuk kézhez a vámhatározatot. A vámköteles termék eladása a vámeljárást megelőzően ütközik a vám törvényeibe. Fontos: Vámoltatni egy járművet EU 6B besorolás alatt is lehetséges, de attól még nem lesz Magyarországon forgalomba helyezhető fizetős vámfizetés esetén. A 2024.01.01-től érvényes szabályozás szerint a lakcímhez tartozó vámügynökségnél kell eljárni. Az új szabályozás értelmében a helyi NAV hatóság szemlézi a járművet az eljárás során, legyen szó vámmentes vagy fizetős ügyintézésről.

2.6. Okmányirodai Ügyintézés és Nyilvántartásba Vétel

A forgalomba helyezés utolsó lépése az okmányirodai ügyintézés. Itt kapja meg a jármű a magyar forgalmi okmányokat, azaz a forgalmi engedélyt, törzskönyvet és a rendszámtáblát. Az átírást a Kormányablakban el is végzik, illetve ott kell befizetni az átírási költség további tételeit. Ezek között megtalálhatóak a vagyonátruházási illeték, az új forgalmi engedély és az új törzskönyv díja. Az új forgalmi engedélyt azonnal megkapjuk, az új törzskönyvet pedig postán küldik ki, ami általában 2 hetet vesz igénybe. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet szerint a jármű forgalomba helyezésekor a típus-adatbázisban meghatározott adatokkal vehető nyilvántartásba a jármű.

3. Külföldről Behozott Járművek Egyedi Esetei

Az esetek többségében az Ügyfelek a környező országokból behozott autók forgalomba helyezésével kapcsolatban érdeklődnek. Az elmúlt hónapokban és hetekben sok változás történt a honosítási folyamatban, ezért különösen fontos naprakésznek lenni.

3.1. Szükséges Dokumentumok Külföldi Autó Esetén

Az ügyintézéshez szükség lesz:

A kétnyelvű adás-vételi szerződésre.
Az autó okmányaira + érvényes műszaki bizonylatára (Németországban: TÜV, Ausztriában PICKERL, Hollandiában: APK).
Magánszemély esetén: Érvényes személyi okmányokra (személyi igazolvány vagy útlevél, lakcímkártya, adószám, VPID szám). Ideiglenes tartózkodási engedély is szükséges lehet.
Cégek esetében: közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány, 3 hónapnál nem régebbi Cégbírósági bejegyzés, az ügyintézésre jogosultságról szóló igazolás.
Számlára, amennyiben cégtől vásárolta az autót.
Az ügyintézéshez szükséges illetékek megfizetésére készpénzben.

3.2. Műszaki Vizsga és Átalakítás Harmadik Országból Származó Járművek Esetén (pl. Egyesült Királyság)

Az Egyesült Királyságból származó járművek magyarországi forgalomba helyezése csak minimum Euro 6B besorolással rendelkező járművek esetén lehetséges. Csak olyan angol jármű helyezhető forgalomba, amelynek van forgalmi engedélye (V5C) vagy úti okmánya. Gyakori eset az angol lakókocsiknál és utánfutóknál, hogy csak adásvételi szerződés áll a tulajdonos rendelkezésére. Ilyen esetben nem lehetséges a honosítás-forgalomba helyezés Magyarországon. A járművet nem kell balkormányosra alakítani, de vannak feltételek, amelyeknek az NKH szigorított vizsgáján meg kell felelni. A kinti műszaki érvényesség elveszik, és minden esetben szigorított vizsgára kötelezik a 3. országból származó járműveket. Minden jármű esetén kötelező a jobboldali közlekedésnek megfelelő átalakítás. Az EU matrica megléte nem elegendő, a világítás szögének is megfelelőnek kell lennie. A honosítást a vámeljárást követően a vámhatározattal lehetőség van a forgalomba helyezés befejezésére. Minden esetben 2 év friss műszaki vizsga kerül a járműre az NKH vizsga keretében.

Új autó regisztrációja

3.2.1. Feltételek az NKH Szigorított Vizsgán

Harmadik országból behozott járművek esetén az NKH szigorított vizsgáján a következő feltételeknek kell megfelelni:

Hátsó sárga index.
Oldalsó irányjelző.
A sebességmérő mutassa a sebességet km/h-ban is.
Elöl fehér helyzetjelző.
Aszimmetrikus fényszóró az európai uniós szabályok szerint, a jobboldali közlekedéshez igazodva.
Xenon vagy LED lámpa esetén automatikus magasságállító, ami működik.
Halogén lámpa esetén az utastérben lévő magasságállító.
Ködlámpa (az angol járműveknél a tolatólámpa jobb oldalon vagy mindkét oldalon, a ködlámpa pedig bal oldalon vagy mindkét oldalon legyen).

3.2.2. Kivételek az Egyesült Királyságból Származó Járművek Forgalomba Helyezésénél

Bizonyos járművekre, illetve esetekre kivételes szabályok vonatkoznak az Egyesült Királyságból származó járművek forgalomba helyezésekor:

Hazatelepülő vám és áfamentes jogosultság esetén.
Motorkerékpár (amely nem rendelkezik EU norma besorolással).
Lakókocsi, utánfutó, hajószállító, lószállító.
Egyéb motorral nem szerelt járműszerelvény (nem rendelkeznek motorral, ezért nincs EU besorolás).

3.3. Gyakori Buktatók és Tudnivalók Külföldi Járművek Esetén

Nagy kockázatot vállalnak azok, akik érvényes műszaki vizsga nélkül hoznak be autót saját használatra. Egyrészt kétséges, hogy hazaérnek-e az autóval, másrészt itthon szembesülnek a várható javítási és alkatrészköltségekkel. Ezért azt javasoljuk, hogy kint, még a megvétel előtt az első TÜV vizsgaállomásra vigye be az autót (nézesse át, utána döntsön a vételről, mérlegeljen), így nem érnek idehaza senkit sem meglepetések.
Abban az esetben, ha P rendszámmal hozza az autót, akkor a fent leírtakkal rizikózhat.
Amennyiben valóban nem rendelkezik a gépjármű semmilyen okmányokkal, nem érdemes vele foglalkozni.
Lehet venni forgalomból ideiglenesen kivont járművet, amihez viszont szükség lesz az összes okmányra a későbbi forgalomba helyezéshez. Van olyan eset is, amikor ideiglenesen kivonják a járművet a forgalomból (nem rendelkezik rendszámmal), bár van az autón érvényes TÜV vizsga.
Mivel a dán műszaki vizsga érvényességi dátuma nem szerepel a forgalmi engedélyben, és Dániában külön vízjellel, pecséttel vagy egyéb módon hitelesített műszaki vizsga igazolás nem áll rendelkezésre, ezért fel kell készülni arra, hogy nem fogják elfogadni itthon a dán műszaki vizsgát a honosítás során.

HONOSITÁS LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE | BMW & SMART | #scccustoms

4. Különleges Járműkategóriák Forgalomba Helyezése

4.1. Mezőgazdasági Járművek

A rendelet hatálya Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton közlekedő mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira is kiterjed. A mezőgazdasági vontatók, valamint egyes mezőgazdasági célú lassú járművek T1.-T5. járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a C. Függelék C/2. számú melléklet A. pontja határozza meg.

4.1.1. Mezőgazdasági Járművek Fogalmai

Munkagép: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.
Mezőgazdasági erőgép: a tervezési sebessége alapján lassú járműnek minősülő, vagy a 29. § (3) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazásával lassú járműnek minősített önjáró munkagép, amely kizárólag mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, és nem alkalmas közúti teherszállításra (ide nem értve a saját munkaeszközeit és adaptereit), valamint közúton pótkocsit nem vontat.
Mezőgazdasági vontatmány: olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely - a működéséhez szükséges eszközöket ide nem értve - teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági erőgéppel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatnak.

4.2. Muzeális Jellegű Járművek (OT rendszám)

Még egyszerűbbé vált a historikus járművek első forgalomba helyezése, miután júniusban módosították a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt. A változtatás értelmében 2023.07.22-től mentesülnek az egyedi forgalomba helyezési eljárás alól azok a külföldi forgalmi engedéllyel rendelkező járművek, melyek az első hazai minősítés alkalmával teljesítik a muzeális járművekre vonatkozó feltételeket. Amennyiben a gépkocsi a hatósági műszakin is sikerrel szerepel, az ügyfél - a muzeális jármű-igazolás és a műszaki adatlap birtokában - bármelyik kormányhivatal okmányirodájában kiválthatja a magyar forgalmi engedélyt és az OT rendszámot. A Magyar Autóklubnak, mint a kijelölt Muzeális Minősítő Szervezetnek a bejelentés történhet személyesen vagy elektronikus úton, személyesen a muzeális minősítő naptárban kijelölt helyszíneken.

4.2.1. Muzeális Minősítés Feltételei és Folyamata

A 30 évnél idősebb járművek két fontos feltétel teljesítése esetén kapják meg a megfelelt minősítést:

A jármű eredeti műszaki jellemzőit nem változtatták meg vagy annak megfelelően állították helyre.
Olyan esztétikai állapotban van, hogy alkalmas típusának bemutatására.

A minősítésre a naptár által jelzett időpontokban van lehetőség. Érdemes már legalább két héttel korábban előjegyeztetni a járművet a Magyar Autóklub, mint rendeletileg kijelölt Muzeális Minősítő Szervezet naptárában szereplő 16 muzeális minősítő helyének egyikén.

A megfelelt eredményű gépek tulajdonosainak nem kell külön felkeresniük valamely Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségének vizsgálóállomását, mert a Magyar Autóklub vizsgabiztosai - a muzeális jármű-igazolás kiállítását követően - elvégezhetik az úgynevezett forgalomba helyezés előtti vizsgálatot.

Második lépés a forgalomba helyezés előtti (már OT rendszámos járművek esetén időszakos) műszaki átvizsgálás. Az eljárás a Magyar Autóklub vizsga sorain történik, melynek eredménye a műszaki adatlap. Harmadik, záró lépés a Kormányablak/Okmányiroda ügyintézése. A Magyar Autóklub által kiadott muzeális minősítés igazolással és műszaki adatlappal a rendelet szerint bármely Kormányablakban, mint Hivatalban váltható ki az OT rendszám és a hozzátartozó forgalmi engedély. A muzeális minősítés és műszaki vizsga 5 évig érvényes az OT rendszám esetén.

5. Költségek és Díjak

A forgalomba helyezés árak és költségek eltérőek a használt és az új autókra vonatkozóan. Az átíráskor illetéket kell fizetni, melynek nagysága a jármű korától és teljesítményétől függ. Az illeték megfizetésén felül még jó pár tétellel kell számolni. Új forgalmi engedélyt kapunk, és új törzskönyvet, melynek kiállítási költsége 6000 - 6000 forint.

A Közlekedési Hatóság alapdíjait törvényben meghatározott fix díjak, erre a műszaki vizsgálóállomások plusz költséget számolhatnak fel (mint pl.: műszerhasználati díj, előzetes állapotfelmérés díja, üzemeltetési díj, stb.). Ennek az összegnek nagy részét a közlekedési felügyelet kapja meg. A fennmaradó „haszonból” a kijelölt műszaki vizsgálóállomások nyereséges üzemeltetése nem lehetséges.

5.1. Főbb Költségtételek

Regisztrációs adó: Gépjármű gyártási éve, cm3, hajtóanyag, motortípus (Euro 2-3-4-5) függő, +1.100 Ft Banki illetéket kell fizetni.
Eredetvizsga: Az eredetvizsga költsége cm3 függő.
Forgalmi rendszám: 8.500 Ft.
Forgalmi engedély és törzskönyv kiállítási díja: 6000 - 6000 Ft.
Vagyonszerzési illeték: Az átíráshoz kapcsolódóan, a jármű korától és teljesítményétől függően.
Vám- és ÁFA-eljárás (harmadik országból behozott járművek esetén):
- Fizetendő vám mértéke: A NAV által meghatározott járműérték fuvar költséggel növelt tíz százaléka és annak ÁFA-tartalma, összesen 12,7%.
- Fizetendő ÁFA mértéke: A NAV által meghatározott járműérték fuvar költséggel növelt huszonhét százaléka, összesen 39,7%.
NAV tartozás: Amennyiben 10.000 Ft-ot meghaladó adótartozása van, a hivatal visszatartja a hátralék rendezéséig a gépjármű okmányait. Ez cég és magánszemély esetén is érvényes.
Munkadíj / szolgáltatási díj: Különböző ügyintézésekhez kapcsolódóan (pl. vámügynöki tevékenység 60.000 Ft, általános ügyintézési díj 34.900 Ft).
Átmeneti időre történő kivonási kérelem díja: 14.252 Ft + áfa (bruttó).

6. Fontos Határidők és Egyéb Tudnivalók

Átírási határidő: Az átírásnak 15 napon belül meg kell történnie a tulajdonjog megszerzésétől számítva. A 15 napon túli késedelmes intézésekor csak abban az esetben tekintenek el a büntetéstől, ha a tulajdonos teljes mértékben igazolni tudja, hogy önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe.
Eladás bejelentése: A gépjármű eladás bejelentése a gépjármű átírásnál egyszerűbb folyamat és szerencsére pénzbe sem kerül. 8 napon belül az adásvételi szerződéssel el kell menni a Kormányablakba.
Járműszállítás: Amíg a forgalomba helyezés zajlik, használhatja a járművét, ha az érvényes vizsgával és kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik. Amennyiben segítségre van szüksége, kedvező feltételekkel vállalhatja járműve rendszámos vagy tréleres szállítását erre szakosodott szolgáltató.

tags: #mez #forgalomba #helyezes #szabályok