Máriabontó Kápolna Története
A Máriabontó Kápolna története mélyen gyökerezik a magyar vallási és kulturális örökségben. A kápolna és a hozzá kapcsolódó szentkút évszázadok óta vonzza a zarándokokat, akik lelki megtisztulást és vigaszt keresnek ezen a szent helyen.
Máriabontó Kápolna.
A kezdetek és a középkor
Először a középkorban, egy 1335-ből származó záloglevél említi Csatkát. A 14. században Konth Miklós nádor birtoka volt. A veszprémi püspök szentelte fel 1390-ben.
A török hódoltság és újjáépítés
Amikor Csatkát a kolostorral együtt elpusztították a törökök, telepeseket hozatott Győrszentmártonból. A pálosok már nem települtek vissza Csatkára, helyettük a móri kapucinusok pasztorálták a környéket, beleértve Súrt is.
A zarándoklatok eredete
A mai zarándoklatok 1862-ben indultak meg. A kápolna a völgynek belső végénél áll, három oldalról domb veszi körül. A szentkút feletti dombra egy nagy fakeresztet állítottak 1859-ben.
Santa Cristina szent kútjának gyalogtúrája
Irodalom és technológia: Ady Endre esete
Csatkai Szentkút légifelvétel.
Ezen csodálatos jelenetre jöttek ide a hívek. A Kútnál elkezdte a kántor énekelni: Üdvözlégy Mária stb.
A kápolna építése
Eszközölt ki 1862-ben a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére építendő kápolna javára lelkész IX. 1863-ban a csatkai hívek kértek újra engedélyt a kápolna építéséhez, amit a megyéspüspök megadott. A kápolnát 1864-ben szentelték fel. A kápolna a völgynek belső végénél áll, három oldalról domb veszi körül.
A kápolna berendezése
A kápolnában látható szobor a Boldogságos Szűzanyát ábrázolja, egyszerű kegyszobra két angyal között van, és az év meghatározott napjain változatos ruhákba öltöztetik. Gyula festőművész munkája. A tabernákulumán két angyalszobor között csontszínű feszület áll.
A remeték szerepe
A csatkai szentkút képéhez hozzátartoznak az 1861 óta mellette élő remeték is. A nép nevezi őket remetének. Magányos életmódjuk igazolja ezt az elnevezést. A plébániatörténet kápolna gondnoknak, kápolnaőrnek jelzi őket.
Egy egyszerű, jószándékú hívő idézett elő változást a Szentkút történetében, és kérte a plébánost, hogy mellette letelepedhessék és a Szentkút őre lehessen. Barlangot ásott magának és abban lakott, benne böjtöl, imádkozik, két keze munkájából és alamizsnából él.
Néhány év múlva azonban elment. A harmadik ERŐS KÁZMÉR, a pozsonymegyei Felbakán született 1846. március 4-én. Törpe alkat volt, ásott magának barlangot. Meghalt 1916. november 11-én. A negyedik NÁZER IMRE, Tósokberenden született. Fogadta meg, hogy remete lesz Csatkán. Szigorúan vezekelt. 1918-29 között volt a kápolna őre. Csatkán 1929-ben hunyt el.
Született, tüdőbeteg volt. Alatt meghalt 1942-ben. Szakállt viselt, szerették. Szociális otthonba került. Dohán 1865. szeptember 19-én született. Harmadrendi volt, széles utat ő lapátolta ki. Szentkút történetéről is van néhány feljegyzése. Meghalt Csatkán 1944-ben.
A kápolna felújításai
1984-ben készült el a kápolna századik évfordulójára. 1984-ben cserépfedést és a külső falakat is felújították. - Egyetértésben az akkori megyéspüspökkel Dr. 1. nosa.
A búcsújárás hangulata
A búcsújárók lelki tisztulást és vigaszt találva térnek otthonukba. Itt hallhatjuk a magyarok, németek és szlovákok énekét, de itt csodálhatjuk meg a festői viseletben idezarándokló cigányság tarka tömegeit is.
Zarándokok Csatkán.
A kápolna környezete
A bükkfák közé ékelve húzódik meg a remetelak. A házikó előterében áll a remetekereszt, amelyet Laták Nándor remete készített. A benne álló Mária szobrot a hívek adományából vásárolták 1964-ben. A remete barlangját látjuk Magyarok Nagyasszonya szobrával. Tiszteletére állított emlékművet Lőrinc remete nevét örökítette meg szoborral.
A múlt és jelen találkozása
A Máriabontó Kápolna nem csupán egy épület, hanem egy élő szimbólum, amely összeköti a múltat a jelennel, és reményt ad a jövőre nézve. A zarándokok és látogatók továbbra is megtapasztalhatják a hely szellemiségét és a természet közelségét.