Az erdélyi magyar médiavilág: támogatások, fogyasztási szokások és politikai befolyás
Az erdélyi magyar médiafogyasztás struktúrájában jelentős változások mentek végbe az elmúlt években, miközben a magyar kormány jelentős összegekkel támogatja a régió magyar nyelvű médiaorgánumait. Ez a támogatási rendszer és annak hatása alapvetően formálja a médiapiacot és a fogyasztási szokásokat.
Az Erdélyi Médiatér Egyesület és a magyarországi támogatások
Az elmúlt három és fél évben, 2021. június végéig 7,45 milliárd forint (jelenlegi árfolyamon 20 millió euró) támogatást kapott a magyar kormánytól az Erdélyi Médiatér Egyesület, számol be az Átlátszó Erdély. Viszonyításképpen a román kormány által a teljes erdélyi magyar kisebbségnek folyósított támogatás - mely lényegében az RMDSZ éves költségvetése - nagyjából évi 5-6 millió euró, nagyságrendileg ugyanannyi, mint az egyesület által minden évben megnyert összeg. Ennyi bevétellel az erdélyi magyarnál sokszorosan nagyobb román médiapiacon is csak a nagyok rendelkeznek.
Ha nem a pályázatokat, hanem az egyesület éves mérlegét nézzük, akkor tavaly 18,2 millió lej (3,6 millió EUR) körüli jövedelemmel zárt az egyesület. A magyarországi támogatásból pedig az egyesület az utóbbi években felvásárolta szinte az összes jelentősebb magyar nyelvű sajtóterméket.
A médiatröszt létrejötte és portfóliója
Az erdélyi médiatröszt története 2018-ig nyúlik vissza, amikor a Simicska Lajos érdekszférájába tartozó Udvarhelyi Híradó SRL csődeljárás alá került. Az Orbán-Simicska háborúban járulékos veszteséggé vált cég történetét itt írtuk meg részletesen. A magyar kormány mégsem hagyta veszni a több napilapot (Krónika, Vásárhelyi Hírlap, Csíki Hírlap, Gyergyói Hírlap, Udvarhelyi Híradó), egy hetilapot (Erdélyi Napló) és az erdélyi magyar média egyik legnézettebb hírportálját (szekelyhon.ro) működtető céget.
2017 végén, 2018 elején diszkréten hajtották végre a gondosan kitervelt manővereket, amelyek egyik fő mozgatója az erdélyi sajtótröszt szellemi atyja és „nem hivatalos nagykövete”, az akkor már régóta a magyar kormány háttérintézményeiben dolgozó Demeter Szilárd volt. Első lépésben 2017. december 27-én a korábban nem túl ismert Erdélyi Médiatér Egyesület (hivatalos neve: Asociația pentru Spațiul Media Transilvan) 1,45 milliárd forint támogatásban részesült.
KSH vs MVM data on gas consumption
A második lépést 2018. január 6-án tették meg: a feltőkésített Erdélyi Médiatér Egyesület nem egészen 5 százalékos részesedést szerzett egy kis székelyudvarhelyi cégben, a Príma Rádiót működtető Prima Press SRL-ben, amely addig László János vállalkozó tulajdonában volt. A Prima Press SRL január 8-án alkalmazta a csődeljárás alatt levő Udvarhelyi Híradó SRL több mint 160 munkatársát. Pár napra rá, január 12-én László János eladta a tulajdonrészét, így az Erdélyi Médiatér Egyesület 100 százalékos tulajdonossá vált.
A legnagyobb cég jelenleg a Prima Press SRL, ez alkalmazza a médiatröszt munkavállalóinak túlnyomó többségét, 189 személyt, és ez a cég adja ki a kiadványok többségét. Az egyesület portfóliójába tartozó mintegy 30 médiaorgánumot a reklámfelületüket értékesítő Transversum honlapja sorolja fel: a napilapokon és azok honlapjain kívül kereskedelmi rádiók, álláskereső portál, női magazin, kulturális melléklet, helyi televízió vagy akár teletext-szolgáltatás is része a portfóliónak.
Demeter az erdélyi magyar kulturális élet teljes megújításának céljával indokolta, miért van szükség az egyesületre és a magyar állam milliárdjaira. Elmondása szerint a pénz egy része a romániai magyar médiatér szereplőire jellemző, az elmúlt évtizedek során megtelepedett sajátos gazdálkodás és hatásai felszámolására fog elmenni, emellett más portálokkal és újságírókkal akarnak együtt dolgozni, de „lesz saját portálunk több is, vertikális is, horizontális is, lesz szerkesztőségünk, és lesz lehetőségünk befogadni és forgalomba hozni a szerkesztőségen kívüliek tartalmát is, beleértve az olvasói vagy olvasók generálta kontenteket is”.
A finanszírozás átláthatatlansága és a fejlesztések hiánya
Az Átlátszó Erdély szerint a felvásárlásokon túl nem igazán látszik, mire megy el ez a rengeteg pénz, a kezdeti nagy ígéretekből nem valósult meg semmi. Bár a bőkezű támogatások ellenére a 2018 elején beígért optimista, azonban homályos tartalmú fejlesztéseknek - például a „21. századi erdélyi magyar web, Erdély 3.0”-nak - nyoma sincs.
Sipos Zoltán, az Átlátszó Erdély főszerkesztője kiemelte, hogy „Nagyobb probléma viszont, hogy a pénzelosztás módja egyáltalán nem transzparens. Ráadásul az utóbbi időben nagyon megnőtt az »egyéb támogatások« kategóriába sorolt pénzek nagysága, és semmilyen információ nincs arról, hogy ezekről a rendszerint nagy összegű támogatásokról milyen kritériumok szerint döntenek”.
Gépjármű adásvételi szerződés minta
A csoportnál dolgozó újságírók száma és fizetése nem nőtt látványosan (úgy tudjuk, 2020-ban a vírushelyzetre hivatkozva még csökkentették is a fizetéseket 25%-kal néhány hónapig), a lapcsoport terjesztői hálózatát felszámolták, egy sor helyi újságot pedig a Székelyhon napilapba olvasztottak.
Ez a hirdetésekből befolyó 1,8-2,2 millió lej azonban a lapcsoport 18 millió lej körüli bevételének nagyjából 10-15 százaléka. Mohácsi Árpád László, az egyesület elnöke megjegyzi, hogy az utóbbi években megváltozott médiafogyasztási szokások hátrányosan érintették az egyesületet csakúgy, mint a koronavírus-járvány gazdasági hatásai.
A Pro Economica Alapítvány, amely a gazdaságfejlesztési programok támogatásait osztja ki, szintén homályban hagyja a részleteket. A Pro Economicára ugyanis (a szlovéniai Pro Futurához és a szerbiai Prosperitatihoz hasonlóan) Romániában bejegyzett magánalapítványként nem vonatkozik a közérdekű adatokról szóló magyar törvény. Az alapítvány csak azt hoz nyilvánosságra a saját működéséről, amit jónak talál, és - hiába van szó magyar közpénzekről - a magyar állami szervek sem közölnek semmit a Pro Economicáról.
Miért maradnak az erdélyi magyarok Romániában?
Politikai befolyás és médiafüggetlenség
A jelentős magyarországi támogatásokkal együtt felmerül a politikai befolyásolás kérdése is. Forrásaink szerint nem is az a lényeges, hogy mit írnak meg, sokkal inkább az, amit nem: a médiatröszthöz tartozó kiadványokban semmilyen, a magyar kormánnyal szemben kritikus hang nem jelenhet meg. Bár korábban voltak példák az RMDSZ-t bíráló anyagokra, az utóbbi évek választási kampányai során ezek is eltűntek.
„Egy funkciója van ennek a konglomerátumnak: sakkban tartja az RMDSZ-t” - mondta egy forrásunk, aki szerint az RMDSZ bajban lenne, ha egy választási kampány során ez a médiatröszt hirtelen kritikus hangra váltana. A közszolgálati média magyar szerkesztőségeinek a finanszírozása a politikától elvileg független, azonban ezek vezetőit is nagyrészt politikai alapon nevezi ki az RMDSZ.
Fidesz-RMDSZ viszony és választási összefüggések
A romániai magyarlakta területek számos szempontból különböznek a Muravidéktől és a Vajdaságtól, így az Orbán-kormányzat is másképpen kezdett neki ottani projektjének. A Fidesz virtuális nemzetegyesítésének egyik legfontosabb terepe ez a térség, már csak azért is, mert Romániából érkezik a legtöbb határon túli szavazat.
Markó Béla irányítása alatt az RMDSZ ellenállt a Fidesz nyomulásának. Amikor azonban Kelemen Hunor lett az RMDSZ elnöke, megkezdődött a Fidesszel való viszony rendezése, s 2013-ra már az RMDSZ-hez kerültek azok a honosítással kapcsolatos források is, amelyeket addig az EMNT kezelt. Vagyis az RMDSZ Magyarországról kapott támogatást arra, hogy segítse az erdélyi magyarokat szavazatukat leadni a magyarországi országgyűlési választásokon.
Romániából 2018-ban 109 ezer levélszavazat érkezett, ez az összes határon túlról érkezett voks 65 százaléka. Noha ezen a választáson a mandátumelosztást érdemben nem befolyásolták a határon túli szavazatok, azok 96 százaléka a Fideszt támogatta. Kelemen Hunor is hajlamos átvenni a Fidesz migránsellenes retorikáját, ami amúgy nem jellemző az erdélyi közbeszédre - hívták fel figyelmünket többen is.
Új politikai erők megjelenése
A Romániai Magyar Egységpárt célja, hogy elszakítsa az erdélyi magyar közéletet a lojalitásra és függésre épülő rendszertől, amelyet az elmúlt másfél évtizedben a Fidesz közösen épített fel erdélyi szövetségesével, az RMDSZ-szel. Kátai konkrét választási visszaéléseket is felemlegetett: szerinte bevett gyakorlat volt, hogy „megfogják egy ember kezét, és az X-et behúzzák helyette”, illetve beszélt a határ menti buszoztatásról is. A levélszavazások kapcsán felháborítónak nevezte, hogyan kerülhetett a rendszerben közel száz kitöltetlen szavazóív illetéktelen kezekbe. „Az a tervünk, hogy átvesszük az irányítást ettől a korrupt és teljesen romlott rendszertől” - nyilatkozta az egyik új politikai formáció képviselője.
Médiafogyasztási szokások Erdélyben
Az erdélyi magyarok médiafogyasztásának alapszerkezete viszonylag jól rekonstruálható az utóbbi években lefolytatott közvélemény-kutatások másodelemzésén keresztül. A következőkben elsősorban a Kisebbségkutató Intézet két (2011. januári, illetve 2013. júniusi) adatfelvételére, másodsorban egyéb közvélemény-kutatásokra fogunk támaszkodni.
Televíziózás
A médiafogyasztáson belül a televíziózás központi jelentősége körvonalazódik. Az erdélyi magyarok ugyanis átlagosan napi 3 órát töltenek el tévékészülék előtt, ami a teljes szabadidejük 62,5 százalékát jelenti. A televíziózással eltöltött idő nagyjából megegyezik a romániai átlaggal, ami azonban nemzetközi összehasonlításban egy rendkívül magas értéket jelent.
Az egyes tévécsatornák nézettségét a 2013-as adatfelvétel alapján bemutatva, a magyarországi csatornák dominanciája körvonalazódik. Egy erdélyi magyar átlagban naponta 100 percet néz magyarországi televízió-adókat, ami a (legfontosabb szabadidő-eltöltési formát jelentő) televíziózásra fordított idejének a kétharmada. A román tévéadókra fordított átlagos időmennyiség ezzel szemben csupán 46, az erdélyi magyar műsorokra (Erdély TV és az RTV magyar adásai) pedig 10 perc.
A legnépszerűbb magyarországi tévéadó az RTL Klub, amit a Duna Televízió követ. Nagy a nézettsége ugyanakkor a két magyar közszolgálati csatornának (M1, M2), illetve a TV2-nek is. A román nyelvű csatornák közül egyedül a Pro TV van benne a legnépszerűbb öt csatornában.
Érdemes a tévézési szokások regionális és életkor szerinti eltéréseit kiemelni. A magyarországi adók átlag fölötti dominanciája figyelhető meg a Székelyföldön, illetve a Partiumban, valamint a fiatal (18-34 éves) generáción belül. A szórványterületeken ezzel szemben az arányok jóval kiegyenlítettebbek. Itt a magyarok majdhogynem fele-fele arányban néznek magyar és román nyelvű adókat. A pártopció és a médiafogyasztás közötti összefüggés szintén szignifikáns.
Összességében tehát elmondható, hogy a televíziózás technikai feltételeinek megváltozásával az ezredfordulót követően az erdélyi magyarok bekapcsolódtak a magyarországi médiatérbe. A magyarországi adók dominanciája természetesen csökkentette a román nyelvű médiafogyasztást. Az Erdély TV-t átlagban 5,2, a Román Televízió különböző magyar nyelvű adásait pedig átlagosan 4,8 percet nézik naponta az erdélyi magyarok. Az Erdély TV-t a magyarok 10 százaléka nézi naponta, és 68 százalék az aránya azoknak, akik egyáltalán nem követik a műsorait.
TV-nézési adatok 1999-ben
| TV adó | Naponta nézi (%) | Hetente néhány órát (%) | Ritkábban (%) | Nem nézi (%) | Nem fogható (%) | Nem tévézik (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Duna TV (HU) | 48,9 | 10,8 | 8,1 | 6,1 | 21,9 | 4,2 |
| PRO TV (RO) | 43,7 | 10,4 | 6,4 | 9,6 | 25,8 | 4,2 |
| RTV1 (RO) | 31,2 | 17,3 | 29,3 | 14,4 | 3,6 | 4,2 |
| RTV magyar adás | 27,9 | 18,8 | 23,9 | 20,8 | 4,4 | 4,2 |
| Antena1 (RO) | 21,6 | 11,8 | 15,0 | 13,7 | 33,8 | 4,2 |
| M1 (HU) | 21,1 | 5,4 | 4,8 | 7,7 | 56,7 | 4,2 |
| Nyugati műholdas adó | 16,2 | 10,2 | 16,8 | 29,5 | 23,1 | 4,2 |
| RTL Klub (HU) | 16,0 | 2,8 | 3,5 | 10,0 | 63,6 | 4,2 |
Forrás: Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja (CCRIT), 1999. február (N=1178)
Rádióhallgatás
Az Erdély TV-t és az RTV magyar adásait nem számítva, az erdélyi magyar médiakínálat az írott sajtóra és a rádióadókra korlátozódik. Ezen a téren viszont az erdélyi sajtóorgánumok alig szembesülnek magyarországi konkurenciával. 2011-ben az erdélyi magyarok 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hallgat rádiót.
Az így kialakuló preferencia-sorrend - miután a mérés nem volt megyei szinten reprezentatív - nem irányadó a helyi sugárzású rádióadók népszerűsége tekintetében, jól tükrözi azonban, hogy összességében az erdélyi magyarok milyen típusú rádiókat hallgatnak. A hallgatók számát tekintve a Hargita, Kovászna, Brassó és Maros megyékre kiterjedő adáskörzettel rendelkező Marosvásárhelyi Rádió emelkedik ki. Ez egyben a leghallgatottabb rádióadó. 188 személy, vagyis a teljes minta 16, a rádióhallgatók 25 százaléka említette.
Emellett a Kolozsvári Rádió Magyar adása rendelkezik jelentős hallgatottsággal: a 91 említés a teljes minta 8, a rádióhallgatók 12 százalékát teszi ki. Összességében ma ezek a leghallgatottabb rádiók, és alapvetően a román nyelvű kereskedelmi rádiózás rovására nyertek teret.
Újságolvasás
Az írott sajtó piacán a helyi (megyei) lapok dominanciája még szembetűnőbb, mint a helyi sugárzású rádióadóké. Központi jelentőségű, hogy az újságolvasók 95 és a teljes minta 57 százaléka nevezett meg leggyakrabban olvasott sajtótermékként helyi/megyei napilapot. A Krónikát az újságolvasók 3,1 (a teljes minta 2) százaléka, az Új Magyar Szót 1,9 (illetve 1,2), míg az Erdélyi Naplót 1,2 (illetve 0,8) százaléka említette. A napi, illetve hetilapok piacán Erdélyben gyakorlatilag nincsenek jelen magyarországi sajtótermékek.
A nyomtatott média jövője Erdélyben
A nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva a médiatröszt átszervezi tevékenységét: 2023 januárjától felfüggesztik a nyomtatott lapok kiadását, a lapterjesztést és a lapkereskedelmet. A Krónika és a Székelyhon napilapoktól, valamint a Nőileg magazintól búcsút vehetnek az olvasók. Az egyesület ezért a jövőben az online jelenlétet erősítené.
„A nyomtatott médiapiacot jelentősen befolyásolta a világjárvány (…) a Médiatér Egyesület portfóliójába tartozó kiadványok értékesítése során szembesültünk azzal, hogy a papírt a fertőzés hordozójaként is tekintik fogyasztóink-előfizetőink. (…) Előfizetőink jelentős hányada ezzel az indokkal távozott. (…) Nevezett időszak szakmai kihívása, miként tudjuk/lehet átnevelni klasszikus, hagyományos médiafogyasztóinkat az új technológiákra, hogy ún. online vagy mobil applikációkkal is elérhetőek maradjanak.”
A jövőre vonatkozó tervek szerint „3-5 évig számolni lehet még a nyomtatott média kiemelt közvetítői funkciójával, az alternatív csatornákra való áttérést tervezni és szervezni kell. Közép- és hosszú távú feladat az egyesülethez tartozó hírportálok (Székelyhon, Krónika, Liget, Nőileg stb.) megerősítése.”
Demográfiai háttér és a magyarság lélekszáma
A médiafogyasztás vizsgálatához elengedhetetlen a demográfiai kontextus. Jelentősen csökkent a romániai magyarság száma a legutóbbi cenzus, 2011 óta. Az újabb (2020-as) népszámlálás szerint épphogy meghaladja az egymilliót (1 002 151 fő). A szakemberek számítása szerint a 19 milliós összlakosságon belül a magyarság tényleges lélekszáma magasabb a bevallottnál, nagyjából 1,1 millió fő lehet.
A fogyás így is tetemes: a magyar lakosság 2011 és 2022 között 10-14 százalékkal lett kisebb, országosan pedig 6,5-ről 6 százalékra apadt. Ez az arányokat tekintve jelentősebb csökkenés, mint a románság esetében. Az okok között egyrészt az elöregedést szokták emlegetni, amely jobban sújtja a magyarokat, mint a többségi nemzetet.
tags: #magyar #kozmedia #fogyasztas #erdelyben #információ