KSH és MVM adatok közötti eltérések a magyar földgázfogyasztásban
Furcsa dolgok jönnek ki, ha alaposabban megnézzük a gázfogyasztásról kiadott számokat - írta a G7. A portál rákérdezett a Központi Statisztikai Hivatalnál és az MVM-nél is, hogy a teljes gázfogyasztás mekkora része csúszik ki a csökkentett árat biztosító fogyasztási korlátból. A KSH szerint a teljes fogyasztás 12,2 százaléka van a határ fölött, az MVM szerint viszont csak 3 százalék.
Egyszerű kérdés lehetne, hogy a gázfogyasztásnak mekkora része van a rezsicsökkentési határ fölött, csakhogy a KSH és az MVM adatai között négyszeres a különbség.
Az eltérés hatása az inflációra
És ez sokkal többről szól, mint az egyszerű statisztikáról.
A júliusi infláció azért lett a vártnál sokkal magasabb, 4,3 százalékos, mert a gázárra abban a hónapban 23 százalékos növekedés jött ki a KSH-nál, és a 2026. január 1-jétől élesedő inflációkövető adóemelés épp ezt a júliusi inflációs adatot veszi majd alapul. Ha a KSH szerint is csak annyian csúsztak volna ki a fogyasztási korlátból, mint amennyien az MVM szerint, akkor 4,3 helyett 3,6 százalék lett volna a júliusi infláció és ezzel a jövő januári adóemelés.
(Az pedig külön szépsége a módszertannak, hogy ezek a szokásosnál hűvösebb május fogyasztási adatai, mint a legfrissebb számok, amelyek a júliusi infláció kiszámolásakor megvoltak a KSH-nak.)
Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához
A valós adat meghatározása
A G7 megpróbálta megválaszolni azt is, hogy mi lehet a valós adat, de mivel csak az összfogyasztást, valamint a fogyasztók számát ismerjük, arról pedig nincs információ, hogy hogyan szóródnak a fogyasztási adatok, csak azt lehetett írni, hogy „messze nem elképzelhetetlen a statisztikai hivatal becslése”.
A KSH számítási módszertana
A gazdaságkutató elmagyarázza, szerinte miért torzít a KSH számítási módszertana: „..a KSH arra vonatkozóan készít becslést, hogy a teljes háztartási szektor által együttesen elfogyasztott gázért, illetve elektromos energiáért összességében mekkora összeget fizet a teljes háztartási szektor a régi (2022. augusztus 1. előtti) és az új árakon.
A megadott számítási elv (ténylegesen az adott hónapban kifizetett összeg) részben árindex változást, részben azonban mennyiségi változást tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy amikor a fogyasztott mennyiség csökkenése a drágább (a rezsicsökkentés szerinti kedvezményes mennyiség feletti) terméket érinti, akkor az egyben az árindexet is csökkenteni fogja (az ilyen torzítás elkerülése érdekében számol a KSH a többi termék esetében 1 naptári évig állandó súllyal).
A következő ábrán is ez látszik, ami az elektromos energia és a vezetékes gáz árának változását mutatja a KSH adatai alapján (2022. január = 100). A KSH adatai alapján tehát 2022. novemberhez képest az elektromos energia ára 3,5 százalékkal, a vezetékes gázé pedig 36 százalékkal csökkent 2023 novemberére.
A GKI azt is írja amúgy, hogy nem lehetetlen a KSH adatok alapján egy másik, a többi termékhez hasonló árindexszámítást elvégezni. Ehhez csak azt az arányt kellene tudni, hogy 2021-ben mennyi volt a kormányrendelet szerinti, a rezsicsökkentett mennyiséget meghaladó (túl) fogyasztás súlya az egyes energiatermékeknél. Ehhez támpontot kapunk a KSH 2022. szeptemberi adatából.
Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero
Ha a valósághoz közelebb álló feltételezéssel élünk (a rezsicsökkentett energia és a túlfogyasztás árai nem változtak a vizsgált időszakban), akkor a 2022. szeptemberi adatok megfelelnek a 2022. október-decemberi adatoknak is (mivel a súlyok rögzítettek).
2023. Összességében a hó/előző év azonos hó teljes fogyasztói fogyasztói árindexet a KSH módszere 2022 decemberétől térítette el jelentősen a GKI által számított (valós) indextől (akkor 0,4 százalékponttal), majd folyamatosan tágult a rés (szinte csak a vezetékes gáz miatt) 2023. júniusig (akkor már csaknem 1,4 százalékpont volt az eltérés). Szeptembertől az eltérés 0,6 százalékpont a havi indexekben.
Ez azt is jelenti, hogy valójábannovembertől lett egyszámjegyű a teljes fogyasztói árindex, illetve a novemberi index érték 7,9% helyett 8,5%.
Lakossági gázfogyasztás és infláció
A lakosság növelte a gázfogyasztását, ez az inflációs mutató emelkedését okozta - erősítette meg kérdésünkre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). November óta folyamatosan emelkedik a Központi Statisztikai Hivatal által számolt lakossági gázár. Júliusban havi alapon 2,3%-os volt a drágulás, amivel az éves alapú áremelkedés már 23%-os.
A gáz "statisztikai árának" hektikus mozgása mögött az a módszer áll, ahogyan a hazai kettős lakossági díjszabást a KSH az átlagárakban elszámolja. Mint ismert, bizonyos fogyasztási szint felett a háztartások a normál tarifa hétszereséért kapják a vezetékes gázt. Emiatt a háztartások átlagos gázára attól függ, hogy a lakosság egésze milyen arányban fogyasztott a magasabb árú gázból. Ezt a KSH hónapról hónapra energetikai részadatokból próbálja becsülni.
Ennek látványos időszaka volt a hétszeres gázár bevezetése utáni időszak, amikor a lakosság a gázon elkezdett spórolni, a fogyasztás egyre kisebb része esett a hétszeres árkategóriába, ezért az átlagár hónapról hónapra csökkent. De mi a helyzet a mostani drágulással?
A múlt heti inflációs adat kapcsán azt a következtetést vontuk le, hogy bizonyára a fenti folyamat ellenkezője történik. Vagyis a lakosság több gázt fogyaszt, ezért a teljes fogyasztás nagyobb része esik át a hétszeres gázár kategóriájába, ez pedig az átlagárat megemeli. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre a KSH adott választ: A májusi a lakossági fogyasztás - feltehetően az átlagosnál hidegebb időjárás következtében - jelentősen, közel a duplájára emelkedett a 2024.
Azért a májusi a fontos, mert "a lakossági fogyasztási adatok csak késleltetve állnak rendelkezésünkre, ezért a júliusi inflációs adatban a májusi fogyasztás szerepel legfrissebb adatként (a 12 hónapos mozgóátlagban)" - tájékoztatott a statisztikai hivatal.
A KSH módszertanának kritikája
A KSH által alkalmazott módszert egyébként több kritika is érte a múltban. A Portfolio akkori (és azóta is fenntartott) véleménye szerint a nagyon sajátos progresszív gázárképzésre nincs igazán tökéletes megoldás, a magyar megoldás elvi és gyakorlati szempontból sem rosszabb, mint bármelyik másik. Akkor is azt mondtuk, hogy a módszer legfontosabb problémája az, hogy ehhez a KSH-nak a számítás pillanatában nincsenek pontos adatai.
Az idéntől egyébként az Eurostat egy klasszikusabb megoldást ír elő a KSH-nak, amikor nem változtathatja hónapról hónapra az alacsony és a magasabb árú gáz súlyát a lakossági fogyasztásban.
Éves energiafelhasználási adatok
Az éves összes villamosenergia-felhasználás 41,9 terawattóra volt 2024-ben, amely 2,2%-os növekedést jelent a 2023-as adathoz képest, földgázból pedig mintegy 8,5 milliárd köbméter fogyott, 0,8%-kal, 68 millió köbméterrel több, mint az előző évben - hozta nyilvánosságra pénteken reggel az előzetes egész éves adatokat az Energiaügyi Minisztérium.
Utóbbi azt jelenti, hogy az energiaválság előtti szintnél hozzávetőleg negyedével kevesebb gázt használt fel az ország a múlt évben, de egyúttal azt is, hogy megállt a gázfelhasználás meredek csökkenése.
Árampiaci adatok
A tavalyi utolsó negyedévben 3,4 százalékkal volt magasabb a mért villamosenergia-felhasználás, mint a megelőző év azonos időszakában - jelzi a tárca a KSH adataira hivatkozva. Ezzel rendelkezésre állnak az egész 2024-es évi fogyasztási adatok, ami a 2023-as 41 terawattóra felett alakult (41,9 TWh), de még mindig jócskán elmarad a 2021-2022-ben regisztrált...
A valóságban változatlan árú lakossági elektromos energia és földgáz termékek esetében a KSH árcsökkenést mutat ki - írja a GKI.
A KSH 2022 szeptemberében „innovatív” megoldást talált a megváltozott lakossági energia kiadások mérésére. A megadott számítási elv ugyanis (ténylegesen az adott hónapban kifizetett összeg) részben árindex változást, részben azonban mennyiségi változást tartalmaz (erre a KSH több korábbi vezetője, kutatója is felhívta már a figyelmet).
A KSH adatai alapján 2022. novemberhez képest az elektromos energia ára 3,5 százalékkal, a vezetékes gázé pedig 36 százalékkal csökkent 2023 novemberére. Ugyanakkor nem lehetetlen a KSH adatok alapján egy másik, a többi termékhez hasonló árindex számítást elvégezni. Ehhez csak azt az arányt kellene tudni, hogy 2021-ben mennyi volt a kormányrendelet szerinti, a rezsicsökkentett mennyiséget meghaladó (túl) fogyasztás súlya az egyes energia termékek esetében. Ehhez támpontot kapunk a KSH 2022.
Mivel az árak adottak (elektromos energia: 35,293, illetve 70,104 Ft/kWh, vezetékes gáz: 102, illetve 747 Ft/m3) és a súlyozott átlagár is adott (128,9 százalék az elektromos áramra, illetve 221 százalék a vezetékes gázra), így a súlyok kiszámíthatók.
Ha a valósághoz közelebb álló feltételezéssel élünk (a rezsicsökkentett energia és a túlfogyasztás árai nem változtak a vizsgált időszakban), akkor a 2022. szeptemberi adatok megfelelnek a 2022. október-decemberi adatoknak is (mivel a súlyok rögzítettek).
Eszerint a szeptemberi teljes fogyasztói árindexet a rezsicsökkentés csökkentése 3,8 százalék-kal emelte meg, s ez kitartott az év végéig is.
2023. Összességében a hó/előző év azonos hó fogyasztói indexet a KSH módszere 2022 decemberétől térítette el jelentősen a GKI által számított (valós) indextől (akkor 0,4 százalékponttal), majd folyamatosan tágult a rés (szinte csak a vezetékes gáz miatt) 2023. júniusig (akkor már csaknem 1,4 százalékpont volt az eltérés).
Ez azt is jelenti, hogy novembertől lett egyszámjegyű a teljes fogyasztói árindex, illetve a novemberi index érték 7,9 százalék helyett 8,5 százalék.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. által 2023.
A KSH válasza a kritikákra
A KSH munkatársai a vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági áráról szóló szabályozás 2022 nyarán történt módosítását [259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet] követően dolgozták ki a háztartási energia árindexének mérésére szolgáló, a rendeletmódosítás következtében szükségessé vált új módszertant. Ez a módszer bizonyítottan teljes mértékben megfelel az európai sztenderdeknek és szakmai elvárásoknak, és a KSH a módszert transzparens módon haladéktalanul elérhetővé tette a szakmai szervezetek és a nyilvánosság számára.
A GKI Gazdaságkutató Zrt.
A vezetékes gáz és az elektromos áram fogyasztói árindexének számítása során a KSH számol a fogyasztásváltozással, hiszen ez az állami árszabályozás közvetlen következménye. A KSH - a cikkben foglaltaktól eltérően - azt számítja ki, hogy a fogyasztó átlagosan mennyit fizet egy köbméter gázért vagy egy kilowattóra elektromos energiáért. Ez a megközelítés analógiát mutat azzal, amikor egy kilogramm csirkemell vagy egy liter tej árát számoljuk ki.
Végül érdemes kitérni a KSH által alkalmazott módszertan „innovatív” minősítésére is, amelynek célja a Hivatal hitelességének csorbítása. Itt szükséges megjegyezni, hogy a KSH az idei évben esett át az Eurostat független és objektív külföldi szakértőinek auditján (Peer Review Report), amelynek eredményei a nyilvánosság számára is elérhetők.
Gázfogyasztás csökkenése
Az energiaválság előtti esztendőhöz, 2021-hez mérten közel 2 milliárd köbméterrel volt alacsonyabb a földgázfogyasztás 2024 első kilenc hónapjában. Három éve az első három negyedéves felhasználás még 7,4 milliárd köbmétert tett ki.
Az EM összefoglalója kitért arra is, hogy a mért áramfogyasztás 1,7 százalékos emelkedést jelez az első három negyedévre, a tavalyi 30 terawattórás szintről 30,5 terawattórára. A villamos energia térnyerése azonban a megújuló termelők tömeges megjelenése miatt ennél minden bizonnyal erőteljesebb az energiamixben.
Az előző öt év átlagához képest a tagállamoknak 15 százalékkal kellett kevesebb földgázt használniuk.
A mérséklődő gázfogyasztás erősíti Magyarország energiaszuverenitását, a hazai fogyasztók ellátásának biztonságát. A magyar családok a rezsicsökkentésnek köszönhetően változatlanul Európában a legolcsóbban jutnak földgázhoz és áramhoz.
Az alacsonyabb gázfelhasználás hozzájárul a klímavállalások teljesítéséhez, az energiaszektor környezetterhelésének visszaszorításához is.
A zöld átállás lendületes előrehaladását jelzi, hogy míg a fosszilis alapú energiatermelés 18 százalékkal mérséklődött, a naperőművek termelése majdnem másfélszeresére, 47 százalékkal nőtt 2023-ban.
Az időjárásfüggő energiatermelők kiegyensúlyozásában hosszabb távon is szükség lesz a rugalmasan szabályozható gázerőművi kapacitásokra.
tags: #ksh #magyar #földgáz #fogyasztás #adatok