Az M0-s Autóúton Történő Balesetek Okai: Kisteherautók és Személygépkocsik
Az M0-s autóút Magyarország egyik legforgalmasabb és legbalesetveszélyesebb útszakasza. Gyakorlatilag naponta alakul ki vészhelyzet, gyakran súlyos, halálos áldozattal járó ütközés.
Nézzük meg, miből áll össze az M0-ás veszélyes közlekedési elegye!
Az alábbiakban bemutatjuk azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak az M0-s autóúton történő balesetekhez, különös tekintettel a kisteherautók és személygépkocsik részvételére.
Bármire is készültek ezek a gyalogosok az M3-M0 lehajtónál, rossz ötletnek tűnik
Balesetek az M0-áson: Egy Sokkoló Összefoglaló
Az alábbi mondatok az M0-ás hétköznapjait foglalják össze. Sokkoló, de az alábbi sorok balesetről, emberek sérüléseiről, örök eltávozásáról tudósítanak:
- Baleset miatt több kilométeres torlódás alakult ki az M0-s autóúton szerda délután.
- Balesetben meghalt egy ember hétfő reggel az M0-s XXII. kerületi szakaszán.
- Több kilométeren torlódik a forgalom pénteken az M0-s autóúton Dunaharaszti közelében egy baleset miatt.
- Négy kilométeren át torlódik a forgalom baleset miatt az M0-s autóúton a kistarcsai csomópont után szerda reggel.
- Két teherautó összeütközött az M0-ás autóút 22-es kilométerénél Dunaharaszti külterületén vasárnap délután.
- Lezárták az M0-s autóutat az M5-ös autópálya felé Szigetszentmiklósnál, ahol hétfő délelőtt három autó ütközött.
- Két kamion és egy teherautó ütközött össze szerda délután az M0-ás autóút külső gyűrűjén Diósdnál.
De mi is okozza ezeket a baleseteket?
Főbb Okok
1. Gyorshajtás
Az országos statisztikai adatokból az látszik, hogy a balesetek legtöbbször a nem megfelelően megválasztott sebességből adódnak, vagyis gyorshajtás miatt történik baleset.
Dugómentes szakaszon két percen belül biztosan találkozunk gyorshajtóval.
Az M0-s autóút vasárnap este történt balesetben érintett szakaszát naponta százezer jármű használja, a forgalom még az esti órákban is intenzív, ráadásul az itt közlekedők többnyire jelentősen átlépik a legfeljebb 100 km/óra megengedett legnagyobb sebességet és kevés az ellenőrzés.
Az Európai Bizottság tanulmánya szerint 30 km/óra sebességnél bekövetkező gázolások esetében a gyalogos túlélési esélye kilencven százalék, 48 km/óra, vagyis a lakott területen jelenleg megengedett sebesség közelében már csak negyvenöt százalék, míg 64 kilométeres tempónál vagy efölött az áldozatok nyolcvanöt százaléka belehal sérüléseibe.
Ebből az is következik, hogy a mostani eset tragikus kimenetele, illetve a gyorsforgalmi utakra tévedő többi áldozattal történő tragédia még akkor is biztosra vehető, ha az őket végül elgázoló jármű a fentebb említett reakcióidőn belül intenzíven fékezni kezd, és nem volt gyorshajtó.
Rosszullét okozta balesetek Kaposváron
Mint Vattayné Székely Noémi, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának sajtóügyeletese az MTI-nek elmondta, a baleset pontos oka egyelőre ismeretlen.
Pécsi Norbert Sándor, a cég kommunikációs vezetője szerint számos oka lehet annak, hogy valaki az autópályán gyalogol. Lehet, hogy egy műszaki hibás járművet javít, esetleg egy korábban történt baleset miatt szállt ki, vagy segíteni akar, és persze van, amikor nincs ilyen észszerű magyarázat, mondjuk az illető környékbeli, aki át akar menni az úton, vagy két ellenoldali pihenőhely közül a szemközti felé tart.
Aki egy autópályán vagy autóúton gyalogost lát, főként azzal segíthet neki, ha azonnal hívja a 112-es telefonszámon elérhető segélyhívó központot, és lediktálja a helyszín adatait. A további teendőket a rendőrség, a mentők és az útkezelő munkatársai osztják szét egymás közt a lehető leggyorsabban. Ugyanez érvényes természetesen állat vagy nagyobb tárgy észlelésére is.
Túl azon, hogy ezeken a szakaszokon tilos gyalogolni és stoppolni, a gázolásos esetek megtörténtét több tényező befolyásolja. Mivel a gyorsforgalmi utaknak jellemzően csak a városi bevezető szakaszán van közvilágítás, az autósoknak sötétedéstől pirkadatig minimális esélyük van időben észlelni az előttük felbukkanó embereket.
Különösen igaz ez akkor, ha a közlekedés legvédtelenebb résztvevői nem viselnek több száz méterről is érzékelhető láthatósági mellényt, ruházatukkal beleolvadnak környezetükbe, ezért csak röviddel az ütközés előtt bukkannak fel a vezető látóterében.
Az emberi reakcióidő másfél másodperc, és ennyi idő alatt legalább negyven métert tesz meg egy 100 km/óra sebességgel haladó jármű és a sofőr, nagyon ideális esetben csak ezután lép a fékre, majd ezt követően további idő telik el, mire valóban lassulni kezd a jármű.
Ez azt jelenti, hogy még akkor is kifejezetten rutinos sofőrre van szükség a nagy sebességű gázolás kivédésére, ha a kritikus pillanatban jól koncentrál, aki a volán mögött ül, így sávváltással képes kikerülni a gyalogost, vagy intenzív fékezéssel kellően lelassítani.
Közben aki mögötte és mellette közlekedik, aligha tudhatja, hogy miért lassít nagy intenzitással, vagy kormányoz félre egy másik jármű, ezért a gyalogos lélekjelenlétén is rengeteg múlik.
A szomorú gyakorlatról a Magyar Közút Zrt. útkarbantartói tudnának sokat beszélni, hiszen az M0-son és más közutakon összesen huszonegy fényvisszaverő ruházatot viselő, profi kollégájukat gázolták halálra az ezredforduló óta.
Azok úszták meg és ússzák meg ezeket az eseteket, akik időben félre tudtak ugrani a közeledő jármű útjából, amely beszáguld a jól kitáblázott, előre jelzett munkaterületükre.
Az állítást, hogy profikkal is történhetnek hasonló tragédiák, erősíti tovább, hogy 2017. február 13-án reggel 9 óra körül halálra gázoltak egy 23 éves rendőrnőt, aki egy társával egy autó vezetőjét igazoltatta, miközben egy román kamion félrehúzta a kormányt, mert vezetője éppen nem az útra figyelt, hanem a rádiót állította át. A sofőrrel szemben halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt emeltek vádat egy évvel később.
Rendőrök helyszínelnek az M5-ös autópálya 23. kilométerénél, ahol két személyautó és egy kamion ütközött össze 2017. február 13-án, a balesetben egy rendőr meghalt, egy pedig megsérült - Fotó: Mihádák Zoltán / MTI
2. Óriási Forgalom
Ahogy azt korábban megírtuk óriási forgalom megy át az M0-áson. A Magyar Közút mérései szerint tavaly az M0 legforgalmasabb része 130 százalékos kapacitáskihasználtsággal működött.
Ez a terület Pécel magasságában van, az átlagos járműforgalom itt közel 69 ezer gépjárművet jelent naponta. Maglód és az M4-es között sem sokkal jobb a helyzet, ott naponta 63 ezer gépjármű halad át.
Meglepő adat az is, hogy a legtöbb, napi 13 ezer kamionnal az M6-ostól nyugatra lehet találkozni.
3. Dugók
A balesetek következménye a biztos dugó, de az M0-áson koccanás nélkül is sokszor csak araszol az autósor, mert egyszerűen nem bír el több járművet az M0-ás, illetve a le,-és felhajtóinak ennyi a kapacitása.
4. Felújítás
A déli szektorban zajló felújítási munkák miatt, a teljes autóútnak csak az egyik oldala járható kétszer két sávon. Rengeteg a sávelhúzás, ezek nem mindig egyértelműek, zavaró, hogy a sárga segédvonalak mellett a korábbi, fehér jelzések is jól látszanak az aszfalton.
Mindemellett a sztráda kanyarog, a sávok szélessége folyton változik. Egy kamion mellé bekeveredni a sevelhúzásos kanyargós részen meglehetősen barátságtalan pillanat.
Baleset az M0-áson - Fotó: MTI/Mihádák Zoltán
5. Türelmetlenség
A dugók miatt és a gyors hazaérkezés reményében egyre türelmetlenebbek az autósok. Egy türelmetlen sofőr pedig őrültségekre képes. Érdemes megnézni a balesetek időpontját. Gyakoriak a reggeli és a délutáni csúcsban történt ütközések.
6. Tapasztalatlan Sofőrök
Nem kell agresszívnek vagy türelmetlennek lennie egy autósnak, elegendő, ha tapasztalatlan. Ha nincs megfelelő rutinja egy autópályán, párhuzamos közlekedésben, nem százszázalékos a sávtartó képessége, vagyis „kóricál”, az szintén erős veszélyforrás magára és a többi autósra nézve az M0-áson.
Veszélyes Elegy
Az M0-ás a közlekedés olyan veszélyes elegyét tartalmazza, amellyel az országban ilyen hosszan, sehol nem lehet találkozni. A tömegben vonuló autók, hatalmas kamionok, a kanyargó sávelhúzások, duplán látszó sárga és fehér burkolati jelek, türelmetlen és tapasztalatlan autósok sokasága alkotja ezt a veszélyes közlekedési elegyet.
Tragikus Gázolások Az M0-áson És Más Gyorsforgalmi Utakon
A mostanihoz hasonló balesetek rendszeresen történnek Magyarországon. Kiragadott példa csupán, hogy idén március 13-án szintén késő este halálra gázoltak egy gyalogost az M1-es autópálya Budapest felé vezető oldalán, Komárom térségében, január 29-én pedig az M3-ason történt hasonló eset az esti órákban, ahol a tizenhetes kilométernél ütöttek el valakit, és az illető szintén életét vesztette. A felsorolást hosszan lehetne folytatni az időben visszafelé lépkedve, és bár a helyszín sokszor változik, egyetlen elem közös: a gyorsforgalmi úton bekövetkező gázolás sokszor halálos.
A Magyar Közút Zrt. a Telex kérdésére azt a tájékoztatást adta, hogy tavaly tizennégy gyalogosgázolás történt a hazai autópályákon, amelyek közül hét volt halálos, négy esetben pedig súlyos, háromban viszont könnyű sérüléssel végződött. Az autóutakon senkit nem gázoltak halálra, de két súlyos és két könnyű sérüléssel járó gázolásos baleset volt.
Ilyen esetekben bármelyik arra járó autós nehéz helyzetben találhatja magát, hiszen az első gázolást követően egy földön fekvő embert kellene kikerülnie, aki még nehezebben észlelhető, ráadásul lehet, hogy egy sofőr az előtte haladók miatt eleve csak akkor látja meg az áldozatot, amikor már semmit nem tud tenni.
Mivel a történtek után nem állt meg a gázoló, őt segítségnyújtás elmulasztása miatt vonhatják felelősségre, és mivel ez bűncselekménynek számít, megítélése sokkal súlyosabb, mint a többi közlekedési baleseté. A tragédia első tanulsága éppen ebből adódik, hiszen nem lett volna ilyen szigorú a szürke furgon vezetőjével szemben várható szankció, ha az ütközés után félreállt volna, és értesítette volna a rendőrséget. Így viszont akár börtönbüntetést is kaphat.
Mint a balesetről szóló első híradásokból kiderült, a férfi előzőleg egy pihenőnél várakozó turistabuszról szállhatott le, ezután pedig megpróbált átkelni az ezen a szakaszon kétszer háromsávos elkerülőút túloldalára.
A két irányt elválasztó magas betonkorlátnál visszafordult, és ekkor ütötték el, majd további negyven jármű hajtott át a holttestén.
Az esettel kapcsolatban, egy szemtanú vallomása alapján egy külföldi rendszámú, szürke Mercedes Vito kisteherautót kerestek, amelyet végül Diósdon találtak meg a rendőrök.
A rendőrség kedd délutáni közleménye szerint a vezetőn kívül még ketten utaztak benne a baleset idején, később a sérült Mercedest leparkolták, rendszámtábláit leszerelték, és egy másik autóval elhajtottak.
tags: #m0 #baleset #kisteherautó #személygépkocsi #okai