A Lambda Szonda Működése és Jelentősége a Modern Autókban
Nincs korszerű motorvezérlő rendszer lambda szonda (oxigén szenzor) nélkül. A gépjármű motorjának zavartalan működése többféle alkatrész és elem hibátlan összjátékán múlik. Ezek egyike a lambdaszonda, ami segít a motorvezérlő egységnek optimalizálni az üzemanyag-levegő keveréket, így csökkentve a károsanyag-kibocsátást és javítva a motor hatékonyságát. A lambda-szonda vagy kevésbé ismert nevén oxigénszenzor a kipufogó rendszer elengedhetetlenül fontos alkatrésze. Fontos szerepet játszik abban, hogy az autó szén-dioxid (CO2) és egyéb szennyező anyag kibocsátása megfeleljen az Európai Uniós előírásoknak.
Mivel benzines modellekben a benzin-levegő keverék összetételére jelentős ráhatása van, a motorvezérlő rendszerben kiemelt jelentőséggel bír. Feladata a kipufogógázban található oxigéntartalom mérése, amely alapján az üzemanyag-levegő keverék aránya optimalizálható. Kettős feladatot lát el: egyrészről garantálja, hogy a katalizátor elegendő oxigént kapjon a működéshez, más részt, méri a kipufogógáz oxigéntartalmát, amely elengedhetetlen a levegő és üzemanyag arányának kontrollálásához. A fontos alkatrészt az 1970-es években fejlesztette ki a Volvo, a mai modern autókban pedig már két lambda-szondát is elhelyeznek. A korszerű és szigorú környezetvédelmi sztenderdeknek megfelelő gépjárműveknél közvetlenül a katalizátor elé helyezik a második oxigénérzékelőt.
A Lambda Szonda Működési Elve
A lambda-szonda vagy oxigénérzékelő a gépjárművekben található alkatrész. Feladata a levegő és üzemanyag arányának szabályozása. Amikor a motortérben a munkavégzés megtörténik, az égéstermék a kipufogó szelepen keresztül a kipufogóba jut, majd a szabadba. Mivel nem tudjuk milyen volt az égés, tökéletes vagy tökéletlen, ezért közvetlenül a kipufogó torokba behelyeztek egy szondát. Ezt nevezik szabályzó szondának. Ez a szonda megvizsgálja az égéstermék oxigéntartalmát, és az alapján ad jelet a computernek, hogy min kell változtatni, hogy az égés tökéletes legyen, ezért is nevezik sok esetben oxigén szenzornak. Ha az érték nem megfelelő a szonda ad egy jelet, hogy dúsítson, vagy szegényítsen a keveréken. Az eszköz képes mérni az autó által kibocsátott gáz és a környezeti levegő oxigénkoncentrációja közötti különbséget, amelyet kommunikál a vezérlőegység (engine control unit, ECU) részére. A jelzés befolyásolja, hogy mekkora gázmennyiséget kap a motor, ez pedig elengedhetetlen a károsanyag redukció és a megfelelő motor működéshez.
Feszültségugrás-szondák (Nernst és Planár)
Alapértelmezésben un. "feszültségugrás-szondákról" beszélünk. A lambda szondában belül egy gázt át nem eresztő kerámia test helyezkedik el, kívül pedig egy gázt áteresztő platina réteg helyezkedik el. A szonda belső felülete a külső levegővel érintkezik, mely szolgáltatja a feszültséget, míg a külső felülete a kipufogógázzal érintkezik, ez adja a villamos vezető réteg negatív pólusát. Annak függvényében, hogy milyen a kipufogógáz minősége, annak megfelelően változik, hogy milyen feszültség érték megy a computernek.
A szondakerámia a menetes fémházba kerül beszerelésre, elől furatokkal ellátott vagy felhasított védőcső takarja. A cirkondioxid kerámia tulajdonsága, hogy kb. 300 Celsius fok fölött átereszti az oxigénionokat. A belül üreges szondakerámia külső és belső oldalát is egy vékony rétegben felvitt platinaréteg borítja, ez tölti be az elektróda szerepét. A szondakerámia külső felülete érintkezik a kipufogógázzal, míg a belső, üreges részbe külső levegő van vezetve. A kipufogógázban, illetve környezeti levegőben eltérő az oxigéntartalom, a kerámia már említett tulajdonságából adódóan oxigénion vándorlás jön létre, aminek következtében feszültség generálódik a két elektróda között. A kerámia külső, tehát a kipufogó gázzal érintkező részén egy vékony kerámiaréteg védi a platinát a kipufogógáz esetleges szilárd részecskéitől. A fotón a helyéről leemelt kerámián megfigyelhető a belső (a külső levegővel érintkező) platinaelektróda kivezetése, ami beépített helyzetben a piros téglalappal jelölt érintkezőhöz csatlakozik, az pedig a szonda jelvezetékéhez. A külső, kipufogógázzal találkozó elektródának hasonló kivezetése van, ami - ebben az esetben, lévén ez egy háromvezetékes szonda - egy fémgyűrű közvetítésével a menetes házhoz csatlakozik.
A szonda a kipufogógázok oxigéntartalmának függvényében változtatja a feszültségét, pontosabban feszültséget generál. Szegény keveréknél 0-0,3V, dúsnál 0,7-0,9V körüli ez az érték. Ez a hagyományos, ún. Nernst szondára, és a planár szondára igaz. Az ideális, sztöchiometrikus, lambda=1 értékű keverékösszetételhez közelítésre, illetve ebből a tartományból történő kilépésre - nagyon szűk mezőn, az ún. lambda ablakon belül - nagy feszültségváltozással válaszol. Ez teszi alkalmassá a motorvezérlő rendszerben betöltött kiemelt szerepére. A keverék változására rendkívül gyorsan reagál: a szakirodalom a szonda reakcióidejét 100ms alatti értékben határozza meg.
A Planár Szonda
Bonyolultabb szerkezet a Bosch által kifejlesztett lapos mérőcellás (az autós köztudatban inkább a planár megnevezés ismert) szonda. A generált feszülség értéke itt is 0 és 1 Volt közötti. A kerámia egység magában foglalja a mérőcellát és a fűtőegységet is. A planár szonda lényegesen jobb tulajdonságokkal bír, mint a fentebb említett Nernst-szonda. Már 150 Celsius fokos kipufogógáz hőmérsékleten működik, így a "megszólalási ideje" rendkívül kicsi, 3-5 másodperc. Akár 930 fokos hőmérsékletet is elvisel, várható élettartama hosszú. A planár szonda mára teljesen kiszorította a Nerst-szondát a gyári, első beépítés tekintetében. A bemutatott két szondatípus fordul elő a hazai járműállomány döntő többségében. Gyakran felmerülő kérdés: ha tönkrement a "mezei" szonda, lehetséges-e a lényegesen jobb paraméterekkel bíró planár szondára kicserélni? A műszaki jellemzőket szem előtt tartva ez a csere mindenképpen csak ajánlható. A planár szondát "mezeire" cserélni viszont semmiképp sem ajánlott, a lambda-szabályozás sínylené meg a gyengébb műszaki jellemzőket. Ne felejtsük el: a két, egymástól paramétereiben jelentősen eltérő szondatípus bevezetése között bő két évtized telt el.
Szélessávú Lambda Szonda
A legújabb: az 5 ill. 6 vezetékes (ún. szélessávú) lambdaszonda. Extra széles működési tartományban dolgozik, 0,7-4 lambda érték között. A kábelek száma, és a csatlakozó az első pillantásra egyértelművé teszi: szélessávú szondáról van szó. Mivel ezt a szondatípust egyre több gépkocsinál alkalmazzák, előbb-utóbb minden érdeklődő találkozik vele, nem is beszélve a szakmát gyakorló kollégákról. Szegény keverékes közvetlen befecskendezésű rendszereknél csakis ez jöhet számításba. Egyes autógyártók (pl. VW-Audi csoport) előszeretettel alkalmazza hagyományos, külső keverékképzésű motorjainál is, de a legtöbb részecskeszűrős dízelmotornál is megtaláljuk. Szélessávú lambda szondát nagy tételben két gyártó készít: a Bosch (pl. LSU4.9) és a japán NGK/NTK. A tág szabályzási sáv miatt a szonda működési módja meglehetősen bonyolult. A szonda lelke a szivattyúcella, amely oxigén-ionokat "pumpál" a szenzor "hagyományos" (Nernst) cellájához. A szivattyúzáshoz szükséges áram arányos a két cella közötti oxigénkoncentráció-különbséggel. Azaz, ha a Nernst cellában fenntartjuk a "lambda=1" légviszonyt, akkor a szivattyúzó áram arányos lesz a pillanatnyi légviszonnyal. A nagyméretű szondacsatlakozó rejt még egy kalibráló ellenállást is, mely az ECU felé külön kivezetést kapott. Ez a magyarázat arra, hogy a szonda ugyan csak 5 vezetékes, a csatlakozótól az ECU-ig már 6 kábel fut.
Titán-dioxid (Ellenállás-ugrás) Szondák
Az eddig említettektől teljesen eltérő az ún. "ellenállás-ugrás" szondák működési módja. Ezen a néven kevesen ismerik, beleértve a legtöbb alkatrész forgalmazót is. Az "5 Voltos, négyvezetékes szonda" jobban elterjedt megjelölés. Itt a kerámiaelem titándioxidból készül, ennek a tulajdonsága, hogy az ellenállását az oxigénkoncentráció függvényében változtatja. Itt az ECU által előállított feszültség csökkenésének a mértéke a szonda ellenállásától függ, ezt használja fel az ECU a keverék pillanatnyi összetételének pontos megállapításához. Meglehetősen magas a megszólalási hőmérséklete, ezen részben segít a szonda fűtés. Nagyon kevés motornál találkozhatunk ezzel a szondatípussal, pl. a BMW, az Opel, a Volvo néhány típusán. Bár a mérőcellát burkoló védőcső mérete és kialakítása is eltérő, az egyéb méretarányok is árulkodóak, a kábelszínekre tekintve tudjuk leggyorsabban azonosítani a titándioxid ("ellenállás-ugrás") szondákat.
Lambda Szonda Fejlődése és Kialakítása
A modern karburátor nélküli járműveknél, ahol a befecskendezés is elektronikusan vezérelt, ott valamilyen szabályozást kellett alkalmazni, hogy az égés tökéletes legyen. Mint azt az iskolában már megtanultuk, tökéletes égéshez három fő összetevő kell: éghető anyag, megfelelő mennyiségű oxigén, szikra. A szikrát adja gyertya, de a többiről szenzorok segítségével a computer gondoskodik. Az egyik ilyen szenzor a lambdaszonda.
A fejlődés a lambda-szabályozásban (is) jól követhető. Először új kivitelű szondák jelentek meg (pl. planár). Jöttek a kocsitest független beépítési módok, majd egyes típusokba 5 Voltos szondákat szereltek. Kezdetekben a lambda szonda csak 1 vezetékes volt, melyen a jelet kapta a computer. Ilyenkor a működéshez, mivel ez is egy elektromos alkatrész, testre van szükség, ezt a házáról biztosították. Következő lépcsőben megjelentek a 2 vezetékes szondák, melyeket már külön testvezetékkel láttak el, hogy minél tökéletesebb legyen a működése, mivel az elődjénél sok esetben fellépet olyan probléma, hogy nem volt megfelelő a test. Következő generációja már fűtést is kapott, itt jelent meg a 3 vezeték, ami elosztásban, egy jel, két fűtés és a testet a házról veszi. 4 vezetékes kivitelnél pedig, 1 jel, 2 fűtés, és 1 test vezeték plusz még a házról is vesz testet.
A szabályzószonda a motor és a katalizátor közé van beépítve. A szonda működésének elengedhetetlen feltétele, hogy üzemmeleg állapotba kerüljön, mintegy 300 °C-ra melegedjen fel. Mivel korrekt működése viszonylag magas hőmérsékleten indul el ("megszólalási hőmérséklet", kb. 350 Celsius fok), legtöbbször fűtőelemet is alkalmaznak. Az 1, vagy 2 vezetékesben nincs fűtőelem, a 3, 4, ill. több vezetékesben viszont igen. Az üzemi hőmérséklet mielőbbi elérése érdekében a modernebb lambda-szondákat beépített fűtőszál melegíti. Ezeket a szondákat a vezetékeik számáról lehet megismerni: a három vezetékeseknél az egyik a szabályozó jel, a másik kettő a fűtést biztosítja; négy vezeték esetén a negyedik a fűtőszál által keltett esetleges zavaró jeleket vezeti el (árnyékolás). A gépkocsi elektromos vezérlőegysége ezáltal majdnem teljesen zavarmentes jelet kap.
A katalizátor után megjelent viszont a monitorszonda, aminek a feladata a katalizátor korrekt működésének ellenőrzése. A mai modernebb autókban a káros anyag kibocsájtás csökkentés és a jobb motor kontroll miatt egyes modellekben 2 szondát is elhelyeztek. Ezt a szondát a katalizátor után helyezték, és ezeket nevezzük monitor szondának. Az ő feladata is ugyan az, mint a szabályzóé, megvizsgálja a kipufogó gáz minőségét, csak ő már tisztítás után, és azokat a jeleket is továbbítja a computer felé. A motorvezérlő computer a monitor szonda adataiból ki tudja számolni, hogy a szabályzó szonda megfelelően működik-e, valamint hogy a katalizátor is tökéletesen végzi-e a dolgát. Ha a monitorszonda amplitúdója adott körülmények között egy kritikus határt elér, az a katalizátor hatékonyságának csökkent állapotát jelzi.
Miért Fontos a Megfelelő Működés?
A lambda-szonda megfelelő műszaki állapota kiemelten fontos, hiszen a meghibásodás következtében fokozódhat az üzemanyag-felhasználás, növekedhet a környezetszennyezés, csökkenhet a motorteljesítmény, extra költségek jelentkezhetnek. Otto-motor esetében a működésképtelen lambda szonda jelentős túlfogyasztást okozhat, a benzinben túl dús keverék ráadásul lemossa a hengerfalról az olajfilmet, ami rendellenes motorkopáshoz vezet. A benzinnel felhígult motorolaj kenési problémákat okozhat. A dús keverék miatt a katalizátor hatékonysága drasztikusan leesik, a környezetet feleslegesen terheljük. A környezeti terhelés csökkentése mellett, pénzügyi megfontolás miatt is érdemes extra figyelmet fordítani az oxigén érzékelőre.
A vezérlőegység ennek alapján ha dús a keverék, szegényíti, ha szegény, akkor dúsítja azt, a befecskendező szelepek nyitási idejét változtatva. A szokásos szabályozási sáv lambda értéke 0,97-1,03, ezt a tartományt nevezzük lambda ablaknak. Ilyenkor a szabályozás visszacsatolásos (closed loop). Vannak a motornak olyan működési körülményei, amikor a keverékképzés - átmenetileg - eltér az ideálistól, a keverékképzés elhagyja a lambda ablakot. Ilyen a hidegindítás, a motor ilyenkor dúsabb keveréket igényel (és még a szonda sem érte el a megszólalási hőmérsékletet), ilyen a teljes terhelés állapota és a tolóüzem (motorfék). Nem felmelegedett szonda, vagy vezetékszakadás esetén az ECU hardveresen egy alapértékkel (általában 0,45V körül) helyettesíti be a kiesett jelet. Ilyenkor a motor open loop üzemmódban működik.
Mit tegyél, ha a Mazda 3 lambda szonda hibát jelez?
Lambdaszonda (O2 szenzor), és minden amit érdemes tudni róla
Lambda Szonda Hiba Jelei és Okai
A lambda-szonda hiba súlyos konzekvenciákkal járhat. Fokozhatja az üzemanyag használatot, amely nem csupán költséges, de környezetszennyező is. Továbbá növelheti a károsanyag kibocsátást. A lambda szonda többféleképpen is sérülhet a működése során. Általában csak az idő jár el felette, azonban ne lepődjünk meg, ha belső vagy külső rövidzárlat éri. Szerencsére ebben az esetben könnyen javítható. A meghibásodás okát lehet a feszültségellátásban is keresni, de gyakran okozza például túlmelegedés. A mechanikai sérülés olyan gond, amit általában csak a cserével hozhatunk helyre. Az olcsó, "utángyártott" szondákkal rossz tapasztalataink vannak. A boltok kínálatában már néhány ezer forinttól találunk szondát. Élettartamuk nem egy esetben csak napokban mérhető, az is előfordul, hogy az új szonda beépítése után azonnal kiderül: kidobott pénz volt.
Az alábbiakban összefoglaltuk azokat a jeleket, amelyekről felismerhető a lambda-szonda meghibásodás:
- Megnövekedett üzemanyag-fogyasztás: A hibás oxigénérzékelő téves jeleket adhat az ECU-nak, amely fokozhatja az üzemanyag felhasználást.
- Csökkenő motorteljesítmény gyorsulást követően: A romló motorteljesítményért könnyen lehet, hogy a lambda-szonda hiba a felelős.
- A motor egyenetlen járása, alapjáratának és fordulatszámon történő működésének ingadozása /Bakkecske effektus/: Rándulás induláskor is utalhat a hibára.
- Fokozott káros gázemisszió: Ez sajnos nem észlelhető otthoni körülmények között, speciális eszközök szükségesek. A kipufogógáz fekete színű, mely a tökéletlen égésre utal.
- Záptojás szag: Ez már a katalizátor károsodására is utalhat.
- Hibajelzés a műszerfalon: A műszerfalon felvillanó check engine hibajelzés az egyik leggyakoribb árulkodó jel.
Ami nem látható, de hosszú távon hibát okozhat:
- A túl dús keverék lemossa a henger faláról az olajréteget, mely fokozott motorkopáshoz vezethet.
- A katalizátorba el nem égett üzemanyag maradvány kerülhet, mely ott öngyulladással begyullad és kiégeti a kerámia betétet.
- A túl dús üzemanyag miatt valamennyi keveredhet az olajba, ezáltal minimálisan felhígul az olaj és rontja a kenést.
Tapasztalataink szerint az Otto-motorral szerelt autók egy része csökkent működőképességű, vagy rosszabb esetben teljesen működésképtelen szondával üzemel, ugyanakkor legalább ekkora a száma azoknak az eseteknek, amikor téves hibabehatárolás miatt, vagy kósza ötletnek engedve tökéletesen működő szondát cserélnek le és dobnak ki. Egy szonda általában 150-180 ezer km után kiöregszik, lelassul, a csúcstól-csúcsig feszültség értéke erősen lecsökken. Ilyenkor csak a csere segít. Találkozni lehet 220ezer km-t futott, de még kielégítően működő szondával is. A 850 fok feletti tartós hőterhelés a szonda gyors tönkremeneteléhez vezet.
Az alábbiakban egy fiktív példán keresztül szemléltetjük, milyen extra költségekkel járhat a műszaki probléma:
| Paraméter | Érték |
|---|---|
| Átlagos üzemanyag fogyasztás | 7 liter / 100 km |
| Lambda-szonda hiba miatti üzemanyag felhasználás hatékonyság csökkenés | 10% |
| Átlag havi menettáv | 600 km |
| Extra üzemanyag | 4,2 liter |
| Üzemanyag ár (2023 májusában) | 560 forint |
| Extra költség (havonta) | 2352 forint |
| Extra költség (évente) | 28224 forint |
Jól látható, hogy a lambda-szonda hiba igen nagy költség növekedéséhez vezethet, így érdemes probléma esetén mielőbb szervizhez fordulni.
Lambda Szonda Hiba Kiszűrése és Csere
A lambda-szonda hiba kiszűrése általában motor diagnosztikával és műszaki inspekcióval történik. Ezt kizárólag a megfelelő eszközök és szakértelem birtokában lehet elvégezni. Így a lambda-szonda hiba kiszűrése otthoni körülmények között nem lehetséges. A hagyományos lambdaszondák szakszerű ellenőrzése kizárólag oszcilloszkóppal lehetséges. A mindennapi gyakorlatban a legtöbb szerviz természetesen diagnosztikai készülékkel vizsgálja a lambdaszondákat, keverékkorrekciós értékeket.
A vezérlőegységek fejlődésével a lambda szondák jelének feldolgozása, hibadiagnosztikájuk is jelentős fejlesztésen ment át. Egy korszerű motorirányítás általában el tudja dönteni, hogy egy szonda működik-e, és ha hiba lép fel, az a szonda hibája, vagy esetleg más probléma merül fel. Ennek ellenére még mindig napi szinten találkozunk olyan esetekkel, amikor az ECU lambdaszonda hibának véli ha például a tartósan szegény keverék miatt a szonda kimenő feszültsége 0V körüli marad. Ez azért veszélyes, mert a letárolt hibaüzenet ilyenkor a lambda szondára vonatkozik: a P0130-as kódcsoport tagjaival nagyon gyakran találkozunk akkor is, amikor a P0170-es hibakódoknak kellene megjelenni.
Mikor szükséges a csere?
Élettartama körülbelül 150000 kilométer, azonban meghibásodások és egyéb tényezők miatt ennél gyakrabban is szükséges lehet a lambda-szonda csere. A lambda-szonda csere általában 140-150000 kilométerenként szükséges. Azonban előfordulhat, hogy a csereperiódust megelőzően szükséges új alkatrészt beszerezni. Ennek gyakori oka a motorhiba miatti kipufogógáz szivárgás. Ez kárt tehet az érzékeny szenzorban.
Gyakori kérdés az szerviz kapcsán: mennyi idő a lambda-szonda csere? A válasz sok tényezőtől függ, azonban a tapasztalt szakemberek körülbelül 30-45 perc alatt képesek beszerelni az új szenzort. A lambda szonda cseréje nem minden esetben problémamentes. Már akár 8-10 éves autóknál is gyakran kell a csere során menetet javítani, és sokszor mindezt elképesztően rossz hozzáférési körülmények között. A szonda rögzítése - néhány, főleg japán kivételtől eltekintve - csavarmenettel történik (M18x1,5). Előírt meghúzási nyomaték: 35 - 55 Nm, típusfüggő. Az új szondák meneteit a gyártó rendszerint hőálló grafitos zsírral látja el, esélyt adva a szonda későbbi roncsolásmentes eltávolításának.
Hogyan cseréljük ki a lambda szondát?
A kipufogógáz szonda bekötése sok esetben fejtörést okoz. Mint minden egyes javításhoz, ehhez is célszerű szakember segítségét igénybe venni, de ha még is arra szánnánk magunkat, hogy megpróbáljuk magunk kicserélni, adunk egy pár tippet mire ügyeljünk. Fontos tudni! Minden esetben várjuk meg, míg a jármű teljesen visszahűl, mivel a lambda szonda és a kipufogó környezet nagyon forró, égési sérülést okozhat. Ha már kiderítettük, hogy a lambda szonda a bűnös, és beszereztük a megfelelő szondát, nincs más dolgunk, mint kitekerni a régi hibás szondát a kipufogóból. Ehhez általában egy speciális, direkt erre a célra készített szerszámra van szükségünk. A csatlakozót széthúzzuk, és az egészet egybe kicsavarjuk. Ha szerencsénk van pár perc alatt sikerült kiszedni. A visszahelyezési is ugyan ennyi, annyi kivétellel, hogy a megvásárolt szondán vagy a szonda mellett találunk egy speciális pasztát. Ha nincs a csomagban, akkor rézpasztát kell beszerezni, mellyel a szonda menetét kell bekenni. Erre azért van szükség, mert ha legközelebb is ki kell szedni, akkor nem fog sikerülni, mert a két anyag összehegedhet. Így legközelebb is egyszerűen kivehető a szonda. Végezetül az elektromos csatlakozót össze nyomjuk és kész is vagyunk. Szerencsésebb esetben, ha még nem gyulladt ki a hibajelző lámpa, nincs is más dolgunk vele, ha viszont kigyulladt érdemes kitöröltetni a hibát, mivel addig a motorvezérlő nem biztos, hogy figyelembe veszi a szonda által mért értékeket.
Milyen Lambda Szondát Válasszunk?
Minden esetben azt javasoljuk az ügyfeleinknek, hogy az autóhoz saját csatlakozójukkal ellátott szondát válasszák. Viszont sok esetben az eredeti csatlakozóval ellátott szonda olyan összeget képvisel, hogy elgondolkodtató az univerzális szonda alkalmazása. Mi azt tanácsoljuk, egyeztessen a szerelővel, hogy milyen legyen a szonda, mivel némely típus az univerzális szondával nem működik megfelelően, mert nem jó referencia értékeket ad a computernek. Ilyen például a Volkswagen csoport egyes motorjai valamint az Opel motorjai. Márka tekintetében érdemesebb a minőséget választani, mivel egy alacsonyabb minőséggel csak problémák lehetnek. Mi az NGK, a Bosch, a Denso és a Delphi márkákat preferáljuk. A mindössze néhány, garantáltan jó minőséget nyújtó gyártó hosszú élettartamú (180-220e km), rövid felmelegedési idejű (5-6 mp) csúcskategóriás szondái nem olcsók.