A KSH adatai a magyar háztartások fogyasztásáról kilogrammban és forintban
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatairól a Világgazdaság írt a hétfői számában. Eszerint az állami statisztikusok szerint javult a háztartások jövedelmi helyzete és nőtt a fogyasztás is tavaly.
A háztartások jövedelmi helyzetének, valamint a fogyasztási kiadások szintjének és szerkezetének alakulása a lakosság legfontosabb életszínvonal-adatai közé tartoznak. A KSH mérései szerint emelkedett a háztartások fogyasztása is, az egy főre jutó éves összes személyes célú kiadás 1 millió 223 ezer forintot tett ki tavaly, 10,6 százalékkal haladta meg az előző évi összeget. Az átlagos, 2,8 százalékos fogyasztói áremelkedés mellett a fogyasztás reálértéken 7,5 százalékkal bővült. Leginkább a kultúrára és szórakozásra fordított kiadások emelkedtek a KSH szerint, majd a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatási tételek jöttek.
A háztartás fogalma és a fogyasztás mérése
A KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétele gyűjt adatokat a háztartások jövedelmével és fogyasztásával kapcsolatban. Ezeket az úgynevezett mikroszintű adatokat a nemzeti számlák (vagyis makroadatok) jövedelmi, illetve fogyasztási oldalról történő kiszámításához hasznosítjuk.
A háztartás fogalma a háztartásstatisztikában: olyan személyek összessége, akik függetlenül a rokoni kapcsolatoktól, közös jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek, folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik. A Háztartási költségvetési és életkörülmény felvétel a háztartáshoz tartozónak tekinti az ideiglenesen távol élő diákokat, a munkavállalás miatt távollévőket azokban az esetekben, amikor ellátásukról döntően a megfigyelt háztartás gondoskodik, illetve utóbbiak esetében, ha jövedelmükkel alapvetően hozzájárulnak a háztartási kiadásokhoz.
Élelmiszer-mennyiségek: a háztartásban fogyasztott élelmiszerek csomagolás nélküli tömege, illetve darabszáma a megfelelő mértékegységben (kilogramm, liter, darab) gyűjtve. Saját termelésű fogyasztás: a saját vagy bérelt földön, kertben, háztájiban termelt (termesztett), piaci értékesítésre nem kerülő élelmiszerek, italok, tüzelő fogyasztása, akár a saját háztartásban állították elő, akár más háztartástól kapták ajándékba.
Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához
Az indikátor megmutatja, hogy a háztartások jövedelmük mekkora hányadát költik alapvetőnek tekintett, illetve létfenntartási szükségletek kielégítésére, és mekkorát azon túl egyéb, pl. kikapcsolódásukat, szellemi fejlődésüket elősegítő ún. „jóléti” tevékenységekre.
Az élelmiszer-fogyasztás volumenének alakulása
A 2008-2009-es gazdasági válság utáni csökkenést, illetve stagnálást követően 2013-tól kezdve - már kedvezőbb társadalmi-gazdasági környezetben - újból erősödésnek indult a fogyasztói bizalom, a fogyasztás színvonala évről évre emelkedett. Összességében a háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása 2010 és 2019 között reálértéken 41,7%-kal bővült.
2010-ben egy átlagos magyar 286 kiló élelmiszert fogyasztott, 2018-ban viszont már 321 kilót - olvasható ki a KSH háztartások életszínvonaláról készített felméréséből, amelynek végső eredményeit decemberben hozták nyilvánosságra. A mért fogyasztásban nincsenek benne az italok (szeszes és alkoholmentes egyaránt) és a nem súlyra mért termékek, például a tojás, de a növekedés ezeknél is hasonló mértékű, több mint 10 százalékos. És benne van a pakliban, hogy ennek a fogyasztásnak egy része valójában a kukában landolt, nem ettek meg belőle minden falatot.
Az élelmiszer-fogyasztás növekedése akár jó hír is lehetne, a 2010-es évek elején a gazdaság még válságban volt, a munkanélküliség 10 százalék fölött állt (mára 3,5 százalékra csökkent), és a lakosság negyede-harmada élt súlyos anyagi nélkülözésben (mára kevesebb, mint tizede).
Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy manapság a kontinensen napi ötszáz kalóriával többet fogyasztanak az emberek, mint negyven éve, és több mint öt óra ülőmunkát végeznek, ráadásul 42 százalékuk inaktív. Mindez már önmagában elég az elhízás kialakulásához.
Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero
Jövedelmi különbségek az élelmiszer-fogyasztásban
Sajnos a KSH adataiból az látszik, hogy az elmúlt években nem (vagy legalábbis nem csak) a szegényebb rétegek élelmiszer-fogyasztása nőtt. Ha a háztartásokat sorba állítjuk az egy főre jutó bevételük szerint, akkor a lakosság felső tizedének élelmiszer-fogyasztása az átlagnál sokkal jobban, fejenként 50 kilóval nőtt nyolc év alatt (nem pontosan ugyanazokról az emberekről van szó, a legmagasabb jövedelmű tizedbe mások tartoztak 2010-ben, mint 2018-ban). Eközben a legalsó jövedelmi tizedben csak 42 kilóval nőtt az élelmiszer-fogyasztás, a második és harmadik tizedben pedig még kevesebbel.
Ehhez hozzátartozik, hogy az alacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező háztartások népesebbek, egyebek mellett mert ezekben több gyerek él (ezért is alacsonyabb az egy főre jutó jövedelem). A gyerekek élelmiszer-fogyasztása pedig alacsonyabb, mint a felnőtteké. Amúgy a gyermekes háztartásokban mindössze 3 százalékkal nőtt a fogyasztás nyolc év alatt, fejenként évi 215 kilóról 222 kilóra, míg a gyermektelen háztartásokban 17 százalékkal, 336 kilóról 392-re.
Élelmiszer-fogyasztás változása jövedelmi tizedek és háztartástípusok szerint (2010-2018)
| Jövedelmi tized / Háztartástípus | Változás | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Lakosság felső tizede | +50 kg/fő | Az átlagnál sokkal jobban nőtt |
| Lakosság alsó tizede | +42 kg/fő | Kevesebbel nőtt az élelmiszer-fogyasztás |
| Gyermekes háztartások | +3% (215 kg-ról 222 kg-ra) | Alacsonyabb egy főre jutó fogyasztás a gyermekek miatt |
| Gyermektelen háztartások | +17% (336 kg-ról 392 kg-ra) | Jelentősebb növekedés |
Az élelmiszer-fogyasztás szerkezete és minősége
A táplálkozás esetében természetesen nem csak a mennyiség fontos kérdés, hanem a minőség is, sőt. Az élelmiszer-fogyasztás szerkezete enyhén szólva nem mondható egészségesnek, különösen a szegényebb rétegek esetében.
A legalsó jövedelmi tizedben például fejenként mindössze 32 kiló gyümölcsöt ettek az emberek egész évben, a legfölső tizedben ezzel szemben 75 kilót. A különbség akkor is hatalmas, ha szem előtt tartjuk, hogy az alsó rétegekben több gyerek él, mint a fölsőkben.
A legalsó rétegben az élelmiszer-fogyasztás közel harmadát cereáliák (gabonatermékek, főleg pékáruk és rizs) teszik ki, elsősorban kenyér. A kenyérfogyasztás az összes jövedelmi rétegben fejenként 33-36 kiló között alakult - csak épp a tehetősebb rétegekben azon túl több halat, húst, gyümölcsöt ettek. A zöldségek és a burgonya szintén minden jövedelmi rétegben nagy részét tette ki a fogyasztásnak - az alsóbb rétegekben hangsúlyosan burgonya formájában.
A fogyasztási kiadások alakulása és az életszínvonal
Az összes háztartás átlagában 2018-ban az egy főre jutó összes személyes célú kiadás 1 millió 223 ezer forint volt, a 2,8 százalékos infláció mellett a fogyasztás reálértéken 7,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Az alapvető, létfenntartással kapcsolatos kiadások aránya a válságot követő években volt a legmagasabb, 60 százalék körüli, ami a gazdasági teljesítőképesség és a jövedelmek növekedésével párhuzamosan mérséklődött. 2018-ban a megélhetésen túlmutató, nem alapvető tételekre (kultúrára, szórakozásra, hírközlésre, vendéglátásra stb.) kiadott összegek aránya az összes kiadáson belül 44,3 százalékra emelkedett, ez 4,7 százalékponttal több, mint a 2012-ben mért negatív rekord (39,6 százalék).
Szóval a helyzet általánosságban javult, de az alsó rétegekben továbbra is a puszta létfenntartás viszi el a kiadások nagy részét. A legalsó tized háztartásaiban fejenként 519 ezer forintot költöttek 2018-ban, ebből lakhatásra 124 ezer ment, élelmiszerekre pedig 161 ezer, vagyis havi 13 416, napi 447 forint jutott átlagosan a legszegényebb egymillió ember élelmiszer-fogyasztására.
A legalsó tizedekben amúgy nem csak olyan luxuskiadásokra futotta alig, mint a szórakozás, az egészségügyi kiadásokra sem maradt sok pénz: az első tized háztartásaiban fejenként 18,5 ezer forint jutott ilyesmire egész évben, abból is 13 ezer forint gyógyszerekre ment el. Hálapénzre aztán már végképp nem futotta a jelek szerint, ebben a rétegben csak fejenként 805 forintot adtak ki erre - az országos átlag amúgy 3800 forint volt, a legfölső tizedben 7700 forint. A legtehetősebbek összesen fejenként közel 120 ezer forintot költöttek az egészségükre.
Jövedelmi elégedettség és elvárások
Ami a bevételi oldalt illeti, a kormány nem győzi lépten-nyomon hangsúlyozni, hogy nőnek a keresetek, csökkennek az adók, mindenki egyre többet tud a tejbe aprítani. Ezt természetesen (legalábbis részben) alátámasztja a KSH felmérése, amely nem adminisztratív adatok alapján, hanem a lakosság megkérdezésével készült. 2018-ban országos átlagban évi 1 millió 432 ezer, havi 119 ezer forint volt az egy főre jutó jövedelem (ebben minden benne van a fizetésektől a nyugdíjakon át a szociális juttatásokig - elosztva az összes emberre, beleértve a gyerekeket). Ez az inflációt is figyelembe véve 7,2 százalékkal több, mint a megelőző évben.
A jelek szerint a lakosság nem érzi annyira a sikereket, mint a kormány. Tízes skálán (ahol a 10-es érték a legjobb) a magyarok 2019 elején (amikor a KSH a felmérést készítette) átlagban csak 6,33-ra pontozták az élettel való elégedettségüket, rosszabbra, mint 2018 elején. A mutató egyébként 2013 és 2017 között 6,1 körül stagnált.
Ha csak a pénzügyeket nézzük, az emberek alacsony elégedettségét jól magyarázza, hogy az átlagos jövedelem még 2018-ban sem érte el az átlagos megélhetéshez szükségesnek tartott összeget - a KSH ugyanis arra is rá szokott kérdezni, a háztartásokban havonta és fejenként mennyi pénzt tartanának szükségesnek, a nagyon szűkös, a szűkös, az átlagos, a jó és a nagyon jó megélhetéshez.
Mint említettük, 2018-ra átlagosan havi 119 ezer forintos egy főre jutó jövedelemről számoltak be a magyar háztartások. Azonban az átlagosnak vélt megélhetéshez 2018 elején a megkérdezettek összességében 121 ezer forintot tartottak szükségesnek, 2019 elején pedig már 130 ezer forintot mondtak. Így vagy úgy, a tényleges és az elvárt jövedelmeket összeolvasva a magyarok bizony a saját elvárásaikhoz képest szűkösen élnek. A helyzet azért javul, a 2010-es évek elején a tényleges egy főre eső jövedelem még messze volt az átlagos megélhetéshez elvárttól, 2018-ban már majdnem elérte (legalábbis, ha a 2018 eleji megkérdezéshez viszonyítjuk).
Még ennyire sem rózsás a kép, ha az elvárt bevételeket jövedelmi tizedek szerinti bontásban nézzük. Minél magasabb ugyanis egy háztartás jövedelme, szubjektíven annál több pénzt tartanak benne szükségesnek az egyes megélhetési szintekhez. Még a 2018 elején felvett megélhetési szintekhez viszonyítva is az a helyzet, hogy csak a három legfölső tizedben (vagyis a lakosság legtehetősebb harmadában) éri el a jövedelem az átlagos megélhetéshez szükségesnek tartott értéket. A lakosság közel fele a szűkösnek ítélt szint környéki, vagy az alatti bevételből kénytelen gazdálkodni.
A legrosszabb helyzetben a legszegényebb tized háztartásai vannak, ezekben nemhogy a szűkös megélhetéshez elvárt jövedelem nincs meg, a nagyon szűkös szint elérése is távoli álom: az egy főre eső havi jövedelem ebben a rétegben 36 ezer forint, a nagyon szűkös megélhetés szintjét 2018 elején 43 ezer forintra lőtték be a megkérdezettek, 2019 elején már 50 ezer forintra. Annyira egyébként a legfölső tized sem lehet elégedett a helyzetével, a jövedelem itt épp csak átlépi a jó megélhetéshez elvárt szintet, a nagyon jó megélhetésé viszont még közel sincs meg.
tags: #KSH #háztartások #fogyasztása #kilogrammban