Menü
Kosár
Az Ön kosara üres.

A gépjárművek környezetvédelmi besorolásának megértése és a felmerülő problémák megoldásai

Az autózás és a környezetvédelem kapcsolata az elmúlt évtizedekben egyre hangsúlyosabbá vált. Már az 1980-as évek második felében, az Európai Unió jogelődjében, az úgynevezett Európai Gazdasági Közösségben is központi témává vált, hogy a gépjárművek károsanyag-kibocsátását valamilyen módon kategóriákba sorolják. Ugyanis már ekkortájt rájöttek a környezetvédők és a politikusok is, hogy az autók által kibocsátott szénmonoxid nemcsak az emberre, hanem a környezet számára is rendkívül káros. Így született meg az a döntés, hogy a forgalomba állított kocsiknak meg kell szabni károsanyag-kibocsátási határértékeket, és eszerint osztályokba kell kategorizálni őket.

Euro-normák és a magyar osztályozási rendszer

A környezetvédelmi osztályozás terén a magyar jogban ez 0-tól 16-ig tartó osztályozást jelent, míg az Euro-normáknál 1 és 6 közötti számokkal találkozhatunk, hogy kicsit se legyen egyszerű a dolgunk. Az Európai Unió által meghatározott normák, ahogy az idő halad előre, egyre szigorúbbak lesznek, tehát minél nagyobb a szám, annál jobb a gépjármű károsanyag-kibocsátása, és annál szigorúbb előírásoknak kell megfelelnie. Az Euro-normák esetében a 6 a legmodernebb, tehát a legjobb kibocsátással rendelkező autókat jelzi, Euro 7-es besorolással pedig valamikor 2018 környékén találkozhatunk majd először, természetesen még jobb kibocsátási értékekkel. A széndioxid-kibocsátás mellett nagy figyelmet szentelnek a szén-monoxid, a szénhidrogének, valamint a szálló porok határértékeinek megállapítására.

A magyar környezetvédelmi osztályok részletesen:

  • 0-s kategória: A katalizátorral nem rendelkező, Otto-motoros járművek tartoznak ide.
  • 1-es kategória: Az 1-es kategória alatt a katalizátoros, de nem szabályozott keverékképzésű Otto-motoros autókat értjük.
  • 2-es kategória: Ha már van katalizátor a kocsinkban, és szabályozott keverékképzésű, akkor azt a 2-es számmal fogják jelezni a hatóságok.
  • 3-mas kategória: A dízel Euro 1-es autók a 3-mas kategóriába kerülnek.
  • 4-es kategória: Az Euro 2-es benzines és dízel autók a 4-es kategóriába kerülnek.
  • 5-ös osztályzat: Az 5-ös osztályzat a gázüzemű, illetve az elektromos meghajtású, valamint a hibrid kocsikra vonatkozik, ezen belül 4 alkategóriát különböztetnek meg az illetékes szervek és joghatóságok.
  • 6-os, 7-es, 8-as osztályzat: Az Euro 3-mas kedvenceink típustól függően 6-os, 7-es, 8-as osztályzást kaphatnak.
  • 9-es, 10-es vagy 11-es szám: Az Euro 4-esek 9-es, 10-es vagy 11-es számmal jelölhetők.
  • 12-es szám: A 12-es szám arra utal, hogy autónk már viszonylag új (Euro 5-ös), tehát annyira nem kell félteni saját és bolygónk egészségét, ha egy ilyen gépjárműre esne a választásunk.
  • 13-mas kategória: Ez így van a 13-mas kategória esetében is, melybe az OBD-rendszerrel ellátott dízel járművek tartoznak.
  • 14-es osztályzat: Az Euro 5-ösök károsanyag-kibocsátását a 14-es osztályzattal jelzik a forgalmi engedélyben.
  • 15-ös és 16-os kategória: Míg a jelenleg legmodernebb, Euro 6-os autók a 15-ös és a 16-os kategóriába tartozhatnak.

Az Euro-normák történeti fejlődése és technikai jellemzői

  1. Euro 1 szabvány (1992): Az Euro 1 szabvány az 1992-ben forgalomba állított autókra vonatkozik, ekkor kötötték ki először, hogy legalább szabályozatlan vagy oxidációs katalizátorral kell ellátni a gépjárművet. Összehasonlításképp: ez a határérték 1992-ben 2,72 gramm volt.
  2. Euro 2 szabvány (1996): Az 1996 utáni autóknak az Euro 2-es normának kellett megfelelniük, ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy három utas lambda szondával ellátott katalizátorral kellett felszerelni a járművet.
  3. Euro 3 szabvány (2000): Ezt az Euro 3-nál két darab lambda szondára növelték, éppen 2000-et írunk, amikor az első ilyen autók kifutnak a gyártósorról. Az Euro 3-mas norma esetében a két lambda szonda azt jelenti, hogy az egyik a katalizátor előtt, a másik a katalizátor után kap helyet. Egyébként, ha valakinek új lenne a kifejezés, a lambda szonda szabályozza a gépkocsi üzemanyag-ellátását, és a kipufogógázban lévő oxigén mennyiségét méri, melynek segítségével optimalizálni lehet a katalizátor szűrőképességét.
  4. Euro 4 szabvány (2005): 2005 januárjában már meg is érkezett az újabb szabvány, amely fontos változásokat hozott, hiszen ez szabta meg az 1 g/km-es széndioxid-kibocsátási határértéket (a dízeleknél 0,5 g/km), amely a mai napig érvényben van.
  5. Euro 5 (2009) és Euro 6 (2014) kategóriák: A 2009 szeptemberétől érvényben lévő Euro 5-ös és a 2014 szeptemberétől érvényes Euro 6-os kategóriáknál természetesen további szigorításokkal tették a kibocsátási értékeket ember- és környezetbarátabbá, de a 0,5 g/km és az 1 g/km-es értékeken itt már nem változtattak. Ezeknél az autóknál már olyan tiszta levegő jön ki, legalábbis a két évtizeddel ezelőttiekhez képest, hogy nem kell annyira félnünk, hogy bárkinek az egészségét maradandóan károsítanák.

Környezetvédelmi besorolási problémák és azok orvoslása: egy esettanulmány

Nem minden esetben egyértelmű az autók környezetvédelmi besorolása, és ez problémákat okozhat a tulajdonosok számára, különösen szmogriadó esetén. A Megane IA 16 szelepes MI-esek egy részének környezetvédelmi besorolása 4-es, és így szmog riadó esetén nem közlekedhet. Ez persze nem ilyen egyszerű, mert más ezen autóknál 6-os szerepel a forgalmiban.

A helytelen besorolás kijavításának menete:

  1. Euro besorolás lekérése: A Renault Hungáriához írt internetes levélben meg lehet kérni motorszám esetén az euro besorolást, ami jó eséllyel 3-as.
  2. Szemle és jármű műszaki adatlap beszerzése: A szemle nem műszaki vizsga, készítenek jó néhány fényképet, elkérnek néhány iratot, és persze 1770 jó magyar pénzt, eljárási díj címén. Nem nézik az autó műszaki állapotát, nem mérnek semmit, így a műszaki vizsga időpontja is marad az eredeti, de kapunk egy jármű műszaki adatlapot.
  3. Forgalmi engedély cseréje az okmányirodában: Az adatlappal irány az okmányiroda (kormányablak), ahol a bemutatott dokumentumok alapján kicserélik a forgalmit - ingyen - a most már megfelelő, 6-os besorolással, irány a szmog riadó.

Ez így „csak” néhány bekezdés, de nem minden ilyen egyszerű, hisz egyrészt fizetünk - egy elírásért? - 1770 forintot, plusz az üzemanyag, útiköltséget, és két hatóságon is átmegyünk, ahol előfordulhat általunk előre nem ismert buktató, például hiányzó adat, elírás, stb. evvel szemben nyerünk, egy most már talán hibátlan forgalmit.

Az emissziós botrányok hatása a környezetvédelmi besorolásra

Aki figyeli a híreket, annak ezek a kifejezések nem hatnak az újdonság erejével, ugyanis számos autógyártó keveredett 2017-ben bajba az emissziós botrány néven elhíresült határérték-manipulációs eljárások miatt, melyben többek között a Volkswagen, az Audi és a Porsche is érintett volt. Óriási felháborodást váltott ki, ahogy az autógyártó óriások politikai befolyással próbáltak a határértékek alatt maradni, és ezt bizony ők is megérezték a pénzügyi jelentéseikben.

FR-V: Környezetvédelmi tudnivalók

Miért érdemes odafigyelni a besorolásra autóvásárláskor?

Az Euro-normák azonban az elmúlt években legtöbbször nem környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetéseken kerültek elő, hanem a használtautó vásárlásán gondolkozók társalgásai során. Láthatjuk tehát, hogy több szempontból is érdemes jobb határértékekkel rendelkező autókat venni: egyrészt ugyanis egy jobb helyet teremthetünk a jövő generációi számára, másrészt a pénztárca is kevésbé bánja, ha autóvásárlásnál kicsit odafigyelünk ezekre az értékekre. És bár az újabb általában drágábbat is jelent, akinek ezek a szempontok fontosak, az mérlegelni fog, hiszen akár egy szmogriadó esetén is előfordulhat, hogy bizonyos Euro-szintek alatti kocsikat átmenetileg kivonnak a forgalomból, így pedig ez a veszély is könnyen kikerülhető.

Mazda CX-3 környezetvédelme

Akkumulátorok újrahasznosítása Magyarországon

tags: #kornyezetvedelmi #besorolas #megoldasai