A Kipufogórendszer: Motorod Teljesítményének és a Környezetvédelem Kulcsa

A kipufogórendszer magas műszaki színvonalú termék, melynek szigorú törvényi előírásoknak kell megfelelnie. Fő szerepet játszik a zaj- és környezetvédelemben, illetve a motor teljesítményében. Mindazonáltal amíg létezni fognak a belső égésű motorok, addig ez a látszólag elhanyagolható elem kulcsfontosságú szerepet tölt majd be a járművek működésében.

A Kipufogórendszer Fő Részei és Működése

A kipufogórendszer fő részei: kipufogócsonk, leömlőcső, kipufogódobok, kipufogócsövek, rezgéscsillapítók (flexibilis tagok), katalizátor, bilincsek, gumifelfüggesztők. Korszerűbb dízelautók kipufogórendszere részecskeszűrővel is el van látva.

A tökéletes kipufogórendszer biztosítja, hogy a levegő és az üzemanyag aránya mindig helyes legyen, és a motor minimális üzemanyag-fogyasztás mellett maximális teljesítményt fejtsen ki. Ezek a tényezők meghosszabbítják a motor más fontos részeinek, a szelepek, a kipufogódobok, a katalizátorok és a lambdaszondák élettartamát is.

Csökkenti az elégetett üzemanyag által keletkezett gázok hangerejét, sebességét, hőmérsékletét, valamint a katalizátorral ellátott gépkocsiban a káros anyagokkal telített kipufogó gázokat átalakítja, és a szabadba vezeti. A robbanómotorban az elégett gázok a leömlőcsövön, a katalizátoron, és a kipufogódobokon keresztül jutva távoznak.

Az égésgázok, amikor kikerülnek a motorból, akár 900°C hőmérsékletet is elérhetnek. A kipufogórendszer egyik feladata, hogy ezt a hőmérsékletet csökkentse. Emellett csökkenti a belső és a külső zajártalmat, melyet a motorban történő robbanások idéznek elő. Hozzájárul az autó teljesítményének és a nyomatéknak a javításához, valamint a fogyasztás csökkentéséhez.

Motorfelni tudnivalók BMW tulajoknak

A Kipufogórendszer Anyaga és Minősége

Az utóbbi időben az Európai Unióban minden kipufogódob és csőgyártó elsősorban alumíniumbevonatú acélt használ a termelési folyamat során. Mind az utángyártott piac számára előállított márkák, mind a kereskedelmi ellátásra termelő gyári, eredeti alkatrészgyártók alumíniumbevonatú acélt alkalmaznak ezekben az egységekben. Az alumíniumbevonatú acél két anyagból áll, rétegelt acélból és alumíniumvédőrétegből.

A korrózióállóság mértéke a rétegelt acélt védő alumíniumréteg vastagságától függ. A vásárolt alumíniumbevonatú acél minőségét úgy állapíthatjuk meg, hogy megvizsgáljuk a gyártó által megadott számot, amely a rétegelt acél egy négyzetméterére eső alumínium védőréteg gramban meghatározott tömegét mutatja.

Például, a "120gr/négyzetméter kétrétegű" jelzés azt jelenti, hogy az alumíniumozott acél mindkét oldalát 120 gramm alumínium borítja. Az ilyen jó minőségű alumíniumbevonatú acélt az eredeti alkatrészeket gyártók használják a kereskedelmi forgalomba hozott termékeikhez, valamint az utángyártók a homologizált gyártáshoz.

Alumíniumbevonatú Acél Minőségi Osztályok Kipufogórendszerekhez

A Kipufogórendszer Elhasználódása és Karbantartása

A kipufogórendszer a magas hőmérséklet, az állandó rezgés, és a különböző gázok miatt elég hamar rozsdásodik. Emiatt nagyon fontos rendszeresen ellenőrizni, mert a kisebb-nagyobb repedéseken keresztül a mérgező gázok behatolhatnak az utastérbe, ami komoly balesetet idézhet elő.

Mi idézi elő a kipufogó elhasználódását? A magas hőmérséklet, a kipufogórendszer rossz rögzítése, vagy valamelyik elemének kilyukadása. Ha időnként hosszabb utat tesz meg autójával, elősegíti azt, hogy a kipufogórendszerben felgyülemlett kondenzvíz elpárologjon, a katalizátor, és a részecskeszűrő kiégjen.

V70 tanksapka ajtó motor javítás

A Katalizátor: Környezetvédelem a Kipufogóban

Az Európai Unió tagországaiban kötelező minden új gépjárművet katalizátorral felszerelni. A katalizátor rozsdamentes acéltokból, hőszigetelő rétegből és egy nemesfémekkel bevont kerámiaszűrőből áll. A nemesfémek a környezetre ártalmas gázokat kémiai reakció során jóval kevésbé szennyező gázokká alakítják át. Szén-monoxid, szénhidrogén, nátrium: megannyi különösen káros kipufogógáz, melyeket a katalizátor 90%-ban ártalmatlanít.

Az autó katalizátorának fő célja a szénhidrogének, szén-monoxid és nitrogén-oxidok légkörbe történő káros kibocsátásának csökkentése. Úgy működnek, hogy a szennyezett kipufogógáz-komponenseket vízzé és szén-dioxiddá alakítják.

A katalizátorok ellennyomást okozhatnak, ha nem a szükséges áramlási sebességre vannak tervezve, vagy ha eltömődtek. Ilyen helyzetekben a katalizátor korszerűsítése vagy eltávolítása növelheti a teljesítményt magas fordulatszámon. Óvatosnak kell lenni az üzemanyag-, és olajadalékokkal, mivel ólmot, vagy olyan hasonló anyagokat tartalmazhatnak, melyek csökkentik a katalizátor élettartamát. A motor alkotórészeinek, a gyertyáknak, légszűrőknek a tökéletes működése révén elhárulhat a katalizátor súlyos károsodásának veszélye.

A Katalizátor Meghibásodásának Okai

• Rossz a motorbeállítás.
• Üzemanyag jutott a kipufogórendszerbe.
• Olaj vagy fagyálló került a kipufogórendszerbe.
• Elhasználódtak a gyújtógyertyák, vagy gyertyavezetékek.
• Nem megfelelően működik a lambdaszonda.
• Úgy üzemeltetjük az autót, hogy a motorkontroll-lámpa világít.

Univerzális vagy Típusspecifikus Katalizátor?

Az univerzális vagy általános katalizátorok fő előnye az, hogy egy típussal a gépjárműmárkák széles körét lefedhetjük. Katalizátorcsere esetén az univerzális katalizátorok megfizethető alternatívát jelentenek az autógyári katalizátorokkal szemben. A szerviznek kevesebb alkatrészt kell készleten tartania, mégis teljes típusválasztékot tud nyújtani. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy nem homologizált kipufogódobot és katalizátort tilos beszerelni, az ilyen tevékenység az Európai Unióban törvényellenes.

Az univerzális katalizátorok nemesfémtartalma jóval alacsonyabb (kb. ötödrésze a homologizált termékek nemesfémtartalmának), emiatt az ilyen termékeknek általában az ellennyomási szintje sem megfelelő, mert nem egy konkrét motortípushoz tervezték őket.

Chiptuning a Mercedes E 270 CDI-hez

Sportkipufogók és a Motorkerékpárok Zajszintjére Vonatkozó Szabályozások

A sportkipufogók használatával kapcsolatban számos félreértés él a motorosok körében. Sokan úgy gondolják, hogy a sportkipufogó használata Magyarországon tiltott, azonban ez nem teljesen igaz. Nincs olyan KRESZ- vagy KöHÉM-előírás, amely általánosan tiltaná a sportkipufogók használatát.

Fontos tisztázni, hogy nem a sportdob szabálytalan, hanem a szabálytalan sportdob az. Számtalan előnye van az eredetitől eltérő doboknak. Napjaink óriási, gyári hangtompítói nem ritkán elcsúfítják az egyébként gyönyörű motorokat, így teljesen megértjük, ha valaki csak ezért leveszi az ormótlan „hurkatöltőket.” A szebb hang szintén sokat nyom a latban, arról nem is beszélve, hogy a teljes rendszer kiváltásával akár 10-15 kilót is lefaraghatsz a gép tömegéből.

Új Előírások és Szigorodó Ellenőrzések

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányult a motorkerékpárok zajszintjére, különösen a kipufogórendszerek módosítása kapcsán. Az illegálisan átalakított vagy utángyártott kipufogók gyakran okoznak problémát, mivel jelentősen növelhetik a motorok hangerejét, ezzel pedig nemcsak a közlekedők, hanem a városlakók türelmét is próbára teszik. A helyzet kezelésére az ACEM (Nemzetközi Motorkerékpárgyártók Szövetsége) és a kipufogógyártók egy közös javaslatcsomagot dolgoztak ki, amelyet az ENSZ elfogadott.

Az új előírások kettős célt szolgálnak: egyrészt csökkenteni kívánják a motorok által kibocsátott zajszintet, másrészt visszaszorítanák a házilag átalakított vagy nem engedélyezett kipufogók használatát. Bár korábban felmerült egy 2-5 decibeles kötelező zajcsökkentés lehetősége az új motoroknál, az ACEM szerint ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen lenne.

Az új előírások tiltják a kivehető dB-killeres kipufogók forgalmazását és használatát. A motorosoknak számítaniuk kell arra, hogy szigorúbb ellenőrzések lesznek, és a nem megfelelő kipufogóval közlekedőket bírságolhatják vagy akár a jármű forgalomból való kivonásával is sújthatják. Amennyiben a kipufogó megfelel a hivatalos előírásoknak és nem módosították házilag, akkor továbbra is használható marad. A szabályozás fokozatosan kerül bevezetésre, de a márciusban elfogadott módosítások alapján a gyártók és motorosok is számíthatnak a szigorúbb ellenőrzésekre a közeljövőben.

Mi minősül legális átalakításnak?

Az egyik leggyakoribb tévedés, hogy tiltott minden átalakítás a járműveken, beleértve a nyitott dobot vagy rendszert is. Szó sincs erről, a népszerű motorokhoz vagy tucatnyi olyan utángyártott alkatrész kapható, amivel szabályosan közlekedhet közúton. Csak azok a kipufogók engedélyezettek, amelyek megfelelnek az előírt zajszintnek és rendelkeznek hivatalos tanúsítvánnyal.

A műbizonylat vagy az E-jel azt tanúsítja, hogy az alkatrész megfelel közúti közlekedés szabályainak. Szóval ha bizonyítottan legális közúton és nem minősül átalakításnak, mert a gyárival szinte megegyező termék, akkor természetesen nincs szükség átépítési engedélyre, hiszen nem változtak meg a jármű műszaki tulajdonságai. Előfordulhat, hogy a tuningkipufogóhoz sincs szükség átalakítási engedélyre, mert ha maga a jármű forgalmazója fejlesztette és jóváhagyatta az alkatrészt mint gyári extrát, akkor az adott típusra (de csak arra) engedély nélkül is felszerelhető.

Az E-jel kötelező, de önmagában nem elég. Nem az E-jelen múlik, hogy szükség van-e vizsgára a termék ellenőrzéséhez, hiszen az alapfeltétel így is, úgy is.

Ha eladod vagy veszel egy motort, mindig add vagy kérd hozzá az eredeti kipufogót (rendszert, dobot) is. Amennyiben úgy döntöttél, hogy cseréled a rendszert, vagy csak a dobot, vidd el egy szakemberhez a motorod, aki a megváltozott gázáramláshoz igazítja az elektronikát. Hidd el, meghálálja a géped a plusz törődést.

A Kipufogórendszer és a Motor Teljesítménye

A teljesítmény a motorok esetében az adott időegység alatt kifejtett munkamennyiségét jelenti. Emellett a motor teljesítményét az alapján is meghatározhatjuk, hogy mennyi üzemanyagot alakít át kinetikus (mozgási) energiává egységnyi idő alatt. A kipufogó-rendszerek kialakításakor az egyik legfontosabb tényező a kipufogógáz kiáramlási energiája, amellyel elhagyja a kipufogó-rendszert, és kijut a levegőbe.

A Négyütemű Motor és a Kipufogó Kapcsolata

Korunkban az utakon látható legtöbb (dízel- vagy benzinüzemű) személy és tehergépjármű négyütemű motorral rendelkezik. A motor teljesítményének alapvető megértéséhez nézzük át röviden a négyütemű ciklust:

1. Szívás: A szívószelep nyit, a dugattyú lefelé halad, és beengedi a levegő-üzemanyag keveréket a hengerbe.
2. Sűrítés: Amikor a dugattyú eléri az ütem legalsó pontját, zár a szívószelep, a dugattyú elindul felfelé, és összesűríti a levegő-üzemanyag keveréket.
3. Terjeszkedés (Munkaütem): Amikor a dugattyú eléri a legfelső pontot, a levegő-üzemanyag keverék teljesen összesűrűsödik, és bekövetkezik az égés. Ebben az ütemben jön létre a teljesítmény.
4. Szelep-összenyitás (Kipufogás): A levegő-üzemanyag keverék elégetésére szolgáló kamra különleges alakja miatt a mérnökök rájöttek, hogy ahhoz, hogy az égésteret a kipufogási ütemben teljesen megtisztítsák az elégett üzemanyagtól, egy kicsivel a kipufogószelep zárása előtt ki kell nyitniuk a szívószelepet, azaz egy bizonyos (milliszekundumban mérhető) időre mindkét szelepnek egyszerre kell nyitva lenni. Így a tiszta üzemanyag ki tudja lökni az elégett üzemanyagot a kamrából, és a négyütemű ciklus tökéletesen tiszta levegő-üzemanyag keverékkel kezdődhet újra, ezáltal maximális motorteljesítmény érhető el a ciklus során.

A kipufogó- és szívószelepek mozgását a vezérműtengely szabályozza. Ez az alkatrész öntöttvasból készül, és nem lehet kézzel állítani. A kipufogó-rendszerben alkalmazott ellennyomás a szelepösszenyitási időtől függ, amely előre be van állítva, és a vezérlőtengely bütykeinek formája határozza meg.

Az Ellennyomás Hatása a Motorra és a Katalizátorra

Ha a kipufogó-rendszerben a gyár által előírtnál nagyobb ellennyomás (azaz tovább tart, amíg az elégett üzemanyag kijut a kipufogó-rendszerből), akkor egy bizonyos mennyiségű elégett gáz benn marad az égéstérben a szelepösszenyitási idő után is, és a szívóütem során összekeveredik a beáramló friss levegő-üzemanyag keverékkel. Az így létrejövő friss és égett üzemanyagból álló elegy lassabb égést eredményez a munkaütem során, ezért az ütem végén a keverék egy része még mindig ég. Ezáltal csökken a motor teljesítménye, a kipufogócső pedig karakteres vörös színt kap, amelyet a kipufogási ütem alatt a hengerből a kipufogóba jutó, még mindig égő üzemanyag okoz.

Ilyen extrém körülmények között a kipufogószelepek ill. a szelepkészülékek hamar megrongálódnak (megolvadnak), elvesztik tömítőképességüket, emiatt a keverék egy része a tömítetlen szelepen keresztül a sűrítési ütem során kijut az égéstérből a kipufogó-rendszerbe, és ezáltal még nagyobb teljesítménycsökkenést okoz. Másrészt amikor az égő üzemanyag eléri a katalizátort, a katalizátor magja olvadni kezd. Az olvadási folyamat sebessége attól függ, hogy mekkora az ellennyomást érintő probléma, néhány perctől néhány hónapig terjedhet.

Ellennyomás Problémák Gyakori Okai:

• Ha nem kifejezetten az adott motorhoz tervezett kipufogó-rendszert, vagy katalizátort (más típushoz készült berendezést) szerelünk be az autóba.
• Ha nem homologizált terméket (univerzális kipufogódobot vagy katalizátort) építünk be a rendszerbe.
• Ha hegesztéssel illesztjük be a csöveket, a kipufogót, vagy katalizátort a kipufogó-rendszerbe, s így a csövek belső átmérője csökken a hegesztés során.
• Amikor a kipufogó-rendszer belső csövei berozsdásodnak.

Túl Alacsony Ellennyomás Hatásai

Ha a kipufogó-rendszer ellennyomása az előírtnál kisebb, akkor a gázok a kipufogási ütem során gyorsabban jutnak ki az égéstérből. A szelepösszenyitási idő alatt az elégett gázok könnyebben és gyorsabban áramlanak át a kipufogó-rendszeren, emiatt a szívószelepen át beáramló friss levegő-üzemanyagkeverék egy része ki tud jutni a kipufogószelepen keresztül, miután kinyomta az égett üzemanyagot az égéstérből.

Könnyen látható, hogy a gyenge ellennyomás miatt a levegő-üzemanyag keverék egy része elvész az égéstérből, akkor csökken a motor teljesítménye, hiszen egységnyi idő alatt kevesebb üzemanyagot égetünk el, mint amikor megfelelő az ellennyomás mértéke. Emellett, ha a gázok gyorsabban áramlanak át a kipufogó-rendszeren a külvilág felé, akkor a zajszint is magasabb lesz a normál helyzethez képest.

Ez a hiba más problémát is okoz: a katalizátor magja olvadni kezd, mert az el nem égett levegő-üzemanyag keverék - amely a szelepösszenyitási idő alatt kiszökik az égéstérből - eléri az 500 °C és 900 °C fok között működő mag felszínét, automatikusan elkezd égni (1800 °C-on), ezáltal a felszínen mikroméretű olvadt területek keletkeznek. Ha a probléma továbbra is fennáll, akkor a katalizátor egy bizonyos idő alatt teljesen tönkremegy.

A Nem Megfelelő Kipufogórendszer További Problémái:

1. Ha nem homologizált kipufogódobot (főleg sportos kipufogót, amelyik zajosabb, mint az eredeti alkatrész), katalizátort, vagy csövet szerelünk a járművünkbe.
2. Ha a kipufogó-rendszerből a rozsdásodás vagy az erős rezgés miatt szökik a levegő.
3. Ha valaki átlyuggatja a kipufogóburkolatot, vagy az oldalsó borítást, hogy "kiengedje a vizet". Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kipufogódobok és a csövek alumíniumozott acélból készülnek, és ha egyszer átlyukasztják, akkor tönkremegy az alumínium védőréteg, a kipufogódob belsejében keletkező savak közvetlen kapcsolatba kerülnek a rétegelt acéllal, így felgyorsul a rozsdásodás, rövid idő alatt egyre nagyobb lesz a lyuk, amely tovább növeli az ellennyomás problémáit.

Kipufogó Homologizációja: A Szabályok és a Biztonság

A kipufogó-rendszerek különböző alkatrészeinek (kipufogódobok és katalizátorok) homologizációja az eredeti alkatrészek és az utángyártott piacra készült alkatrészek harmonizációs folyamatát jelenti. Ez a folyamat mind a gépkocsihasználók, mind az autószerelők számára garantálja, hogy a beszerelt egység az ellennyomási tényezők és a zajszint szempontjából megfelel a gépjárműgyártó által készített eredeti alkatrésznek.

Ezeket a vizsgákat mindig az adott ország Ipari és Kereskedelmi Minisztériumának ill. azok illetékes szervezeteinek tisztviselői végzik el. A vizsgák minden európai országban azonos szabvány szerint zajlanak, és a homologizációs kód és tanúsítvány megszerzéséhez minden vizsgát teljesíteni kell. Bár a homologizációs vizsgálatokat külső laboratóriumok végzik, mint például Németországban a TÜV vagy Spanyolországban az INTA, minden európai országban egyedül az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jogosult a homologizációs tanúsítvány kiadására.

A homologizációs iratok megtekintésekor mindig meg kell győződnünk arról, hogy helyes formátumban készült-e (minden európai uniós országban szabványos formátum van meghatározva, és a szabvány az Európai előírásokban, valamint az ENSZ 103-as szabályzatában is szerepel), valamint rendelkezik-e az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium illetékes tisztségviselőjének aláírásával és pecsétjével.

A kipufogódob vagy katalizátor európai uniós homologizáltságáról úgy győződhetünk meg, hogy ellenőrizzük a termék burkolatának alsó részén található homologizációs kódot. A kódnak mindig az említett helyen kell lennie, mert az állami gépjármű műszaki vizsga során is ellenőrzik. Mindig meg kell bizonyosodnunk arról is, hogy a kipufogódob vagy katalizátor rendelkezik-e a megfelelő homologizációs tanúsítványokkal.

Homologizációs Vizsgálatok

1. Állóhelyzeti zajszint teszt: Az eredeti, gyári kipufogó-rendszerrel felszerelt gépkocsi sebességváltóját üresbe állítva, az ellenőr megméri a gyári kipufogó-rendszer zajszintjét, miközben a motort a műszaki leírásban meghatározott, maximális teljesítményhez szükséges fordulatszám 2/3 -áig gyorsítják fel. Ezután az eredeti kipufogót a homologizálni kívánt utángyártott kipufogóra cseréljük, és megismételjük a tesztet. A teszt csak akkor sikeres, ha az utángyártott termék zajszintje mindig alacsonyabb, mint az eredeti alkatrészé, és mindig 72 dB alatt marad.
2. Menet közbeni zajszint teszt: Ez a teszt hasonlít az előzőhöz, de pályán hajtják végre, miközben a kocsi mozog. A zajszintet mikrofonokkal mérik. A vizsgálat elvégzéséhez a kocsinak második és harmadik sebességfokozatban kell haladnia, miközben a motort a műszaki leírásban meghatározott, maximális teljesítményhez szükséges fordulatszám 2/3-áig gyorsítjuk fel. Először a gyári kipufogó-rendszert teszteljük, majd a homologizálni kívánt elemét (kipufogódob vagy katalizátor) utángyártott alkatrészre cseréljük, és megismételjük az előző vizsgálatot. A teszt csak akkor sikeres, ha az utángyártott termék zajszintje mindig alacsonyabb, mint az eredeti alkatrészé, és mindig 72 dB alatt marad.
3. Ellennyomás teszt: Az első teszt során a motort egy bizonyos fordulatszámtartományban járatva megmérjük a teljes mértékben gyári, eredeti alkatrészekből álló rendszer egyes elemeinek ellennyomási értékét. Ezután a tesztelni kívánt alkatrészt kicseréljük, és megismételjük ugyanezt a vizsgálatot. A teszt csak akkor sikeres, ha a két vizsgálat közötti ellennyomás-különbség kevesebb mint 25%, vagyis az utángyártott piac számára homologizálni kívánt termék ellennyomási értéke legfeljebb 25%-kal lehet nagyobb, mint az eredeti gyári alkatrészé. A kipufogógyártók számára ez a legnehezebb vizsga, hiszen ahhoz, hogy az előző két zajszinten átmenjenek, egy kicsivel nagyobb ellennyomásra van szükség, ugyanis így csökkenthető a kipufogó-rendszerből távozó gázok sebessége, és ezáltal redukálható a zajszint az eredeti alkatrészhez képest.
4. Illeszkedési teszt: Ez a vizsgálat azt ellenőrzi, hogy a homologizálni kívánt termék szerelvényei ugyanolyanok-e, mint az eredeti alkatrészé, és hasonló-e a formája.
5. Nemesfémtartalom vizsgálat (csak katalizátorok esetében): Ez a teszt csak a katalizátorok esetében végezzük el, és a vizsgálat alapján határozzuk meg, hogy a katalizátor magja mennyi nemesfémet (platinát, ródiumot, palládiumot) tartalmaz. Ez a vizsgálat garantálja a gépkocsihasználó számára, hogy a katalizátor nemesfémtartalma megfelel az Európai Környezetvédelmi Szabályzatban előírt mennyiségnek, s ezáltal képes a káros kipufogógázokat nem szennyező gázzá alakítani. A jármű használója számára is biztosítékot jelent, hogy a pénzéért azt kapja, ami jár neki, hiszen egyes nemesfémek nagyon sokba kerülnek. A vizsgálat során a katalizátor magját (amelyben a nemesfémek találhatók), savas oldatba helyezik, és a teszt elvégzéséhez szükséges ideig benne hagyják. A savas oldat hatására a nemesfémek kiválnak a magból, ezután a fémek súlyát külön-külön megmérik, és így határozzák meg a mag térfogatához viszonyított százalékarányukat.

tags: #koracel #motor #kipufogo #információk

• VW csoportos hátsó ablakmosó fúvókák
• Baranyai dízel eladó autók
• Autószerviz Kistarcsán és a Szabadság úton
• így cseréld le a Honda VFR 800 üzemanyagszivattyúját
• Ducato alapú lakóautók