Az üzemanyagárak alakulása: közeledik a 450 forintos lélektani határ és az ársapka hatásai
Az üzemanyagárak folyamatos emelkedése immár a mindennapok részévé vált, és a benzin, valamint a gázolaj literenkénti ára számos helyen megközelítette vagy akár meg is haladta a 450 forintos lélektani határt. A piaci mozgások, a kormányzati beavatkozások és a nemzetközi folyamatok egyaránt befolyásolják, hogy mennyiért tankolhatunk Magyarországon.
Az üzemanyagárak alakulása és regionális eltérések
A szerdai után pénteken ismét drágultak az üzemanyagok: a gázolaj átlagára már 400 forint fölé kúszott, de a 95-ös átlagos ára is közelíti a lélektani határt. A héten szerdán és ma is drágultak az üzemanyagok. Ma a Mol Nyrt. bruttó 4 forinttal emelte a 95-ös benzin és bruttó 5 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát. Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 392 forintra nőtt, a gázolajé pedig 402 forintra emelkedett.
Az országos összesítés az alábbiak szerint alakul:
| Üzemanyag típusa | Literenkénti átlagár |
|---|---|
| 95-ös benzin | 392 Ft |
| Gázolaj | 402 Ft |
Mivel azonban az egyes kutak árképzése egymástól jelentősen eltér, így már most akadnak bőven olyan töltőállomások, ahol jóval 400 forint felett tankolhatunk: a dízelesek, és a benzines autót hajtók is belefuthatnak már 450 forint közeli literárba. Mi megnéztük, hogyan alakulnak az üzemanyagárak Budapest 50 kilométeres vonzáskörzetében.
A gázolaj ára 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forintba került literje. Ettől még messze vagyunk, de vannak már olyan kutak a főváros környékén, ahol már csak egy hajszál választ el attól, hogy ismét ennyit kelljen fizetnie a dízelek tulajdonosainak. A fővároshoz közeli, legdrágább benzinkutakon már 445,9 forintot is elkérnek ugyanis a gázolaj literéért, és a második legdrágább kúton is 434,9 forintba kerül egy liter. Ha a benzint nézzük, a Budapest környéki legdrágább kutakon most 440,9 forintot, a második legdrágább helyen 434,9 forintot, a harmadik legdrágább kúton pedig 433,9 forintot kell fizetni a benzin literéért. Legolcsóbban egyébként Budapesten az egyik 18. kerületi kúton úszhatjuk meg a tankolást: ott 364,9 forint a benzin.
Az egyébként a szakportál adatait megnézve jól látható, hogy az M7-es, M5-ös és M1-es autópályák mentén működő benzinkutak a legdrágábbak. Aki például a Balatonra tart, jobban jár, ha nem sztrádán áll meg, hanem inkább letérve arról bemegy valamelyik településre tankolni. A példa kedvéért: az M7-es autópályán, Budapesttől mintegy 23 kilométerre az egyik benzinkúton 440,9 forint a benzin litere, ám ugyanazon kúthálózat egy benzinkútján, Székesfehérváron 392,9 forintért tankolhatunk. Ha úgy számolunk, hogy 40 litert tankolunk, akkor az autópályán 17636 forintot, míg a 40 kilométerre arrébb lévő benzinkúton 15716 forintból úszhatjuk meg a dolgot.
Nézzük, mi a helyzet, ha kicsit eltávolodunk a fővárostól, illetve abból indulunk ki, hogy valaki Egerből tart Budapestre. Ha valaki az M3-ason, a Füzesabonyhoz közeli benzinkúton áll meg, 421,9 forintot kell fizetnie a benzinért. Ellenben ha néhány kilométerrel odébb áll meg, de az autópálya mellett, ott pár forinttal olcsóbban megúszhatja, de nem lényeges a különbség: 419,9 forintot kell fizetnie. Viszont ha letér valaki Hatvannál, az Elkerülő úton már a benzin literét 387,9 forintért kapja meg. Első ránézésre az 1360 forintos különbség nem tűnik soknak, de ha azt nézzük, hogy abból még plusz 3 és fél litert benzint vásárolhatunk, már érdemes elgondolkozni, hogy inkább beiktatunk néhány plusz kilométert és az olcsóbb kútnál tankolunk.
Az üzemanyagár-befagyasztás részletei és hatásai
Az üzemanyagár 480 forintban maximalizálása a 95-ös benzinre és gázolajra vonatkozik, azokra is csak három hónapra. A prémium termékeknek az árát nem szabályozzák. A kormány a kereskedőkre terheli át az árplafon okozta veszteséget. A kereskedőket ráadásul kompenzálni sem fogja az állam. Mi történik, ha egy kereskedő a kötött árnál drágábban adná a benzint? Bezárják a kutat, ahol ilyennel találkoznak - közölte Gulyás.
Miért nem csökkenti az állam egyszerűen az adóterhet?
Minden liter benzin árának 27 százaléka áfabevételként az államhoz kerül, vagyis ha a mostani 506 forintos átlagárról 480-ra viszik le, akkor literenként 137 helyett 129 forint lesz az áfa. A benzin után további 120 forint, a gázolajnál 110,35 forint jövedéki adóként vándorol az államkasszába, 4,145, illetve 3,883 forint pedig a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) kasszájába kerül, ezek fix összegek, nem százalékban számolják.
Az adótételeknél a kormány mozgásterét az EU is megköti. Az ólommentes benzinnél 359, a dízelnél 330 euró ezer literenként a minimális jövedéki adó, amelyet az EU-s szabályok szerint meg kell fizetni, a magas ár és a gyenge forint miatt itt nincs mozgástér a csökkentésre. Az is uniós szabály, hogy az üzemanyag nem kaphat kedvezményt az általános forgalmi adóban, ha csökkenteni akarná a kormány a benzin áfatartalmát, akkor a 27 százalékos áfakulcsot általánosságban kellene lejjebb vinnie.
Hogyan avatkozik be Orbán az üzemanyagárakba?
Mennyi a benzin árában a kereskedők bevétele?
A nagykereskedők általában 4 százalék körüli árréssel dolgoznak, vagyis literenként mintegy 20 forint lesz az övék. A kiskereskedelmi árrés 2-3 százalék szokott lenni, vagyis minden liter benzinből 10-15 forint, az autópályák mellett egy kicsit több az a pénz, amelyből a benzinkutakat működtetik, az ott dolgozókat fizetik, és még profitot is ebből szeretnek a kutak tulajdonosai. A termelői ár most valamivel 200 forint fölött van literenként, és ahogy gyengül a forint, valamint szállnak el a világpiaci kőolajárak, úgy nő ez. Még 496,8 forintos benzin- és 513,2 forintos gázolajárnál készítettünk egy részletes számítást minderről - a fillérre pontos számok azóta egy kicsit változtak, de az arányokat jól át lehet tekinteni így is.
Abból a nagyjából 500 forintból, amit az ember otthagy a benzinkútnál egy liter üzemanyagért, több mint 250 forint a az államkasszába vándorol. Grafikonra tettük a benzinárak összetevőit részletes bontásban. Ezeknek a cégeknek a kormányzati indoklás szerint a profitjukból ki kell tudniuk gazdálkodni három hónapnyi árrögzítést. Persze az sem kizárt, hogy a prémium termékek árát majd jobban emelik, hogy ebből kijöjjön a bevételkiesés kompenzálása. De egy ilyen lépéssel óvatosnak kell lenni, ha túl nagy lenne a különbség a prémium és a 95-ös benzin ára között, akkor sokan vállalnák, hogy három hónapig lemondanak a prémium termékről.
Döntött a kormány: ársapka került az üzemanyagokra
Nem fenyegethet-e üzemanyaghiány?
Iparági forrásaink szerint nem kell ettől tartani. Az, hogy három hónapra rögzítik az árakat, elég nagy és jól kiszámítható időtáv ahhoz, hogy ne rohanjanak most tömegek benzineskannával a kutakra előre bespájzolni üzemanyagból.
Mi történhet három hónap múlva?
Nem véletlenül mondta azt Orbán Viktor a Parlamentben két hete, amikor egy jobbikos képviselő a benzinár befagyasztását javasolta, hogy ezzel nagyon óvatosnak kell lenni. A miniszterelnök már akkor sem zárt ki egy ilyen drasztikus lépést, de inkább még azt magyarázta, miért nem kellene befagyasztani az árakat: ez „egy olyan lépés, amelyből nagyon nehéz visszajönni, és összevissza hatásmechanizmusok járnak vele együtt a gazdaságban, és ha azt nem monitorozzuk előre jól, akkor lehet, hogy több kárt okozunk, mint amennyi hasznot hajtunk”.
Valóban rossz belegondolni, mi történne, ha február közepén lejárna a korlátozás, és a világpiaci folyamatok úgy alakulnának, hogy mondjuk 600-650 forint körülire ugrana a benzinár. De egy ilyen esetben természetesen a kormány is tudná, hogy politikai öngyilkosság volna két hónappal a választás előtt elengedni az árakat, biztosra vehetnénk, hogy meghosszabbítanák az árbefagyasztást. Ha addig csökken az ár, akkor minden rendben lesz. Az igazán izgalmas kérdés az, hogy mi történne, ha az olajpiac úgy változna, hogy tartósan magasabbak lennének az árak rögzítés nélkül, de erre valószínűleg a választás előtt már nem kell válaszolni.
Nemzetközi összehasonlítás és a benzinturizmus
Még október végén mutattuk be: az Eurostat adatai szerint a magyar árak egyáltalán nem kiugróak. Persze attól egy átlagos magyar autósnak nem lesz jobb kedve, ha tudja, hogy vannak országok, ahol még az itteninél is drágább a benzin. A hatósági ár bevezetése azonban jelentősen megváltoztatta ezt a képet, és felveti a benzinturizmus lehetőségét.
Jöhetnek a benzinturisták?
A Holtankoljak.hu gyűjtése szerint (365-ös euróárfolyamot feltételezve) Szlovákiában a benzin literje közel 550 forintnyi euróba kerül, míg a gázolaj közel 510. A benzin esetében a különbség a magyar hatósági árhoz így literenként 70 forint lesz. Ez már egy 30 literes tank esetében 2100 forintnyi különbség, és akkor nem beszéltünk a nagyobb tankkal szerelt autókról, a csomagtartóba pakolt marmonkannákról.
Horvátországban szintén befagyasztották az üzemanyagárakat, a benzin esetében 540 forint körüli szinten, a gázolajét 520 forint körül. Vagyis a horvátok számára is jelentős különbség adódik majd a magyarországi kutakhoz képest. Szlovéniában a benzin ára valamivel 500 forint alatt van, a gázolajé viszont az 540-et közelíti - utóbbi jelentősen magasabb, mint a magyar hatósági ár. Szerbiában a benzin ára 519 forint, a gázolajé 537. Ausztriában 514 forint egy liter 95-ös benzin és 512 forint egy liter gázolaj. Vagyis - ha az osztrák árak nem mennek fel - literenként több mint 30 forint lesz a különbség a magyar hatósági árakhoz képest.
Romániából és Ukrajnából továbbra sem várható benzinturizmus. Romániában az üzemanyagok ára nem éri el a 450 forintot, Ukrajnában pedig a 390-et se.
A magas benzinár gazdasági hatásai és az infláció
Milyen hatása volt a magas benzinárnak?
Önmagában az is látványos, hogy egy év alatt 30,7 százalékkal drágult a benzin, ennek is nagy része van abban, hogy az infláció októberben kilenc éve nem látott szintre, 6,5 százalékra nőtt. De nem csak azzal befolyásolja az árak emelkedését az üzemanyag árának változása, hogy az autósok terhei nőnek: minden olyan termék árába beépül, aminek a gyártásához vagy forgalmazásához valamit szállítani kell, vagyis azok számára is rossz hír volt a drágulás, akik egy kilométerre sem ülnek autóba. Arról nem is beszélve, hogy a tömegközlekedési cégek sem ingyen kapják az üzemanyagot.
Nem mintha az autósokat komolyan elgondolkoztatta volna a benzin drágulása, hogy a tömegközlekedést, autómegosztást vagy városon belül a kerékpárt válasszák. A legfrissebb, még szeptemberről szóló kiskereskedelmi forgalmi adat például azért lehetett meglepően jó, mert a benzinkutak forgalma 8,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Itt még lehet arra hivatkozni, hogy tavaly ősszel a lezárások miatt épp kisebb volt a forgalom a megszokottnál, csakhogy a hosszabb távot összegző forgalmi adatok azt mutatják, az üzemanyag forgalma az elmúlt másfél évben teljesen független volt az ártól, az autósok inkább kifizették a magasabb árakat. Budapesten pedig hiába nőtt nagyot a kerékpáros-forgalom, azok választják ezt a közlekedési formát, akik eddig sem autóban ültek, hanem buszon.
Most csökkenni fog az infláció?
Egy darabig látványosan még nem. Ennek az oka egyszerűen a bázishatás: tavaly októberben egy liter 95-ös benzin átlagosan 374, egy liter gázolaj 368 forintba került, novemberben 358, illetve 369 forintra csökkent az áruk, csak 2021 elején lépték át a 400 forintos árat, de még szeptemberben is alig jártak 450 forint fölött. Miként az a múlt heti előrejelzések és piaci változások alapján látható volt, a stagnáló kőolajártól függetlenül, a nyári - várhatóan megugró - fogyasztás és az abból eredő árugrás előszeleként drágulni kezdett a benzin. Mindez a hazai kutakon is megmutatkozott már a múlt a héten is, akkor ugyanis 4 forinttal emelkedett a benzin, 2-vel csökkent a gázolaj ára. Így a másfél héttel ezelőtt a benzinnél még 1 forinttal drágább gázolaj szerdától már 8 forinttal lesz olcsóbb. Noha a dízelüzemű autók futásköltsége nem elsősorban emiatt, hanem a szerényebb étvágy okán kedvezőbb, az fokozódni fog, s úgy tűnik, a nyáron, illetve időben felé haladva is ez a tendencia várható.
tags: #450 #forint #benzin #ara #információ