Kia K2500 TGK Vezérműszíj Csere Gyakorisága és a Sűrített Levegős Fékrendszerek

A haszonjárművek, mint például autóbuszok (M kategória), teherautók (N kategória) és pótkocsik (O kategória) hatékony fékezése nagy tömegük miatt sűrített levegővel valósítható meg. Ezt követelik meg a nemzetközi előírások is. A következőkben a haszonjárművek fékrendszereit ismertetjük, különös tekintettel a sűrített levegő ellátó és tároló rendszerekre.

A légfék rendszerek üzemi nyomása az elmúlt évtizedekben fokozatosan növekedett a kezdeti 5,6 bar-ról 7,35 bar, 8,2 bar, 10 bar, 12,5 bar-ra. Ezt tette szükségessé a gépjármű szerelvények tömege, és a gazdaságosabb energia ellátás lehetősége.

A haszonjárművek fékrendszereinél napjainkban már nagyon fontos szerepet tölt be az elektronika, illetve a mechatronika alkalmazása.

A Sűrített Levegős Fékrendszerek Működése

A haszonjárművek sűrített levegő ellátását a kompresszor végzi. Leggyakrabban a dugattyús kompresszorokat alkalmazzák, de találkozhatunk a különböző járművekben támolygó tárcsás és csavarkompresszorokkal is. Ez utóbbiak ugyan drágább kivitelűek, de kisebb a zajkibocsátásuk.

A régebbi kiviteleknél a belsőégésű motor ékszíjjakkal hajtja a légsűrítőt. A korszerű haszonjárműveknél, ahol nagyobb a sűrített levegő igény, nagyobb teljesítményű kompresszort alkalmaznak. Ezeket már fogaskerék hajtással látják el.

1999-es Corolla vezérműszíj csere lépésről lépésre

Az újabb kompresszoroknál a hajtó nyomatékot a belső égésű motor egy olajlemezes tengelykapcsolón keresztül adja át. Így a kompresszor már csak akkor forog, amikor tölti a sűrített levegő hálózatot.

A tengelykapcsoló működtetése a típustól függően olajnyomással, vagy elektromágnessel, de sűrített levegővel is történhet. A kompresszor be- és kikapcsolását a tengelykapcsoló működtetésével elektronika vezérli úgy, hogy figyelembe veszi a pillanatnyi sűrített levegő igényt.

A kompresszor egymáson elmozduló alkatrészei, például a henger és a dugattyú, a csapágyak igénylik a kenőolajat. A kompresszor működéséhez szükséges friss kenőolaj a belsőégésű motor olajcsatornájától csövön keresztül, egy bizonyos nyomással érkezik.

A kenőolaj egy része a hengerfalról és a dugattyúgyűrűk mozgása miatt bekövetkező „szivattyúzás” miatt elkerülhetetlenül bele kerül a sűrített levegőbe. Ezt a hányadot nevezik „olajfelhordás”-nak. Ha ez nagyobb a megengedettnél, szennyezi a környezetet és hátrányosan érinti a légszárító patron működését.

Az igényesebb gyártók kompresszor családokat fejlesztettek ki. Így például a Knorr-Bremsénél alkalmazott három féle dugattyú átmérővel (Ø80, Ø86 és Ø92 mm) egy és két hengeres kivitelben kielégíthetők a szokásos haszonjárművek sűrített levegő igényei. A haszonjárművekhez a kompresszorokat egységes modulokból gyártja a Wabco is és a különböző típusváltozatokat egy betűs jelöléssel különbözteti meg egymástól.

Astra F vezérműszíj feszítő: Cseréljük ki!

Amikor az üzemi nyomásra a rendszer feltöltődött, le lehet állítani a légsűrítőt, ami két jelentős előnyt jelent. A pillanatnyi fordulatszámot az elektronikus vezérlés fokozatmentesen állítja be 0 - 2500 min-1 között. Így a különböző haszonjárművek valamennyi üzemállapotában is mindig a legoptimálisabb sűrített levegő szállítás valósulhat meg. A konstrukciót kompakt és robosztus a kivitel jellemzi.

A Knorr-Bremse kifejlesztett hibrid járművekhez egy olyan sűrített levegő ellátó egységet, melynek működése független a belső égésű motortól. Villanymotor hajtja a száraz kompresszort. Ez azt jelenti, hogy kenőolajmentes kivitelű.

Figyelembe kell venni, hogy a haszonjárművek sűrített levegő igénye az elmúlt években folyamatosan növekszik. Ennek az oka az, hogy a fékrendszeren és a futóművek rugózásán kívül a vezetőfülke is légrugókon nyugszik és a vezetőülésbe is légrugót szerelnek.

A tengelykapcsoló, a sebességváltó, a differenciálzár-, a retarder működtetése is sűrített levegővel történik. Autóbuszoknál az ajtó nyitáshoz, csukásához, turista buszoknál pedig a „letérdepeltetéshez” is sűrített levegőt használnak.

A kompresszor hűtése történhet léghűtéssel, vagy a motor hűtőfolyadék rendszeréhez csatlakozó folyadék hűtéssel. Erre azért van szükség, mert a beszívott levegőt a kompresszor az adiabatikus állapotváltozásnak megfelelően sűríti, ami jelentős felmelegedéssel jár.

2.0 l dízel vezérműszíj csere

A belső égésű motor tüzelőanyag fogyasztásának csökkentéséhez az is hozzájárul, ha energiatakarékos kompresszort alkalmaznak. Erre látunk két példát a Knorr-Bremse termékei közül. Az egy hengeres változatnál egy segéd teret alakítanak ki a hengerfejben. A két hengeres változatnál pedig összenyitják a két kompresszió teret, így a beszívott levegő egy része az egyik hengerből a másikba át tud áramolni.

Újabban olyan két fokozatú kompresszorokat gyártanak.

Sűrített levegős fékrendszer

A Vezérműszíj Fontossága és Cseréje

A vezérműszíj a motor azon eleme, mely több részegységet köt össze, és ami nélkül nem működhetnek sehogy sem. A vezérműszíj a főtengelyt köti össze a vezérműtengellyel. A lényege, hogy a motor főtengelye és a vezérműtengelye olyan tökéletes összhangban forogjon, hogy a négy ütem a lehető legtökéletesebben menjen végbe.

Amikor a motort indítjuk, akkor a főtengely végén lévő bordás kerékre helyezett vezérműszíjat az óramutató járásába elkezdi forgatni, mely meghajtja a vezérműtengely fogaskerekét vagy kerekeit attól függően, hogy soros 8 vagy 16 szelepes a motorunk, vagy esetleg V6 24 szelepes.

A vezérműszíj, ugyan erős anyagból készül, de ez is sérülékeny. Az, hogy csak úgy magától elszakadjon kvázi lehetetlen, mindig megvan az ok, hogy miért következett be a szakadás. Az egyik leggyakoribb oka a helytelen csere.

A gyártók minden motorhoz megadják a vezérműszíj és a vezérlésben szereplő összes alkatész által futható futás teljesítményt kilométerben és/vagy évben. Nagyon fontos, hogy az évet is. Ha el szeretnénk kerülni egy vezérműszíj szakadást és a vele járó esetleges nagy összegű javítást, minden esetben cseréltessük le a vezérlés összes elemét.

Gyakori hibák:

főtengely fogaskerék és vezérműkerekek nem megfelelő rögzítése, és nem cserélése.
vezérműtengely és a főtengely szimering folyása, hiszen a vezérműszíj tartósan nem bírja az olajat.
vezérmű burkolatok hiánya vagy helytelen visszaszerelése.
célszerszám hiánya.

A vezérlés attól függően, hogy hány köbcentis a motor, és milyen a karakterisztikája több elemből épülhet fel. Általában többen a vezérlés szettet választják, mivel az minden egyes elemet tartalmaz, mely az adott autóhoz szükséges. Bár ebből is lehet több fajta, lehet csak olyan, amelyik csak a szíjat és a hozzá tartozó görgőket és feszítőt tartalmazza, de van olyan is, amelyikben a vízszivattyú is benne van.

Alapjában véve teljesen mindegy melyik szettet választjuk, a hangsúlyt inkább a minőség adja. Nem érdemes gyengébb minőségű vezérlést vásárolni, mert azzal nagyon ráfázhatunk.

A vezérműszíj és elemeinek a cseréjét bízzuk szakemberekre. A cseréje igen nagy precizitást és pontosságot igényel, nem mellesleg célszerszámokat is. Ha saját magunk szeretnénk a cserét elvégezni, számolnunk kell azzal a kockázattal, hogy nem biztos, hogy a megfelelő periódust ki fogja bírni.

Általánosságban a 60.000 és 200.000 km megtétele után vagy 5 év attól függ, melyik következik be hamarabb, de vannak olyan modellek, melyeknél a csere periódus elvileg 240 000 km. Mi azt javasoljuk, inkább cseréljék le hamarabb. Egy arany szabály van; ha használt autót vásárolunk, mindenféleképpen érdemes egyből lecseréltetni.

Fontos szabályok:

Mindig azokat az anyagokat építsük be, amit a vezérlés szett doboza tartalmaz. Ne használjunk például más csavarokat, és főleg ne eltérő tulajdonságúakat. 8,8 ! Ez a kulcsszó.
Kellő nyomatékkal húzzuk meg a csavarokat, se több se kevesebb!

A vezérműlánc érdekesebb, mivel itt a gyártók nem határoznak meg kifejezett cserét, csak ellenőrzést. Ezeknek a cseréje akkor szükséges, ha hangja van, kb. ezt úgy tudnám jellemezni, hogy megváltozik a motor hangja, mélyebbre kicsit csattogósra. Vagy találóan ahogy a köznyelvben megjelent, a benzinesből dízel lett!

A vezérműszíj feladata, hogy összhangban tartja a főtengelyt és a vezérműtengelyt. A vezérlés csere alkalmával nem elegendő csak a vezérműszíjat cserélni.

Vízpumpa csere hiánya a későbbiekben hűtőfolyadék szivárgást okozhat. Komolyabb esetekben a csapágy szétesik, ami a szíjat félrevezeti és a műanyag vízpumpa lapátok is letörhetnek. Ez a hiba komoly motor károsodást is okozhat.

A vezérműszíj feszességét és elvezetését segítik. Típus függő, hogy egy adott autóban éppen mennyi görgővel tervezték a motor vezérlését. A görgők élettartama is azonos a vezérműszíjéval. Ha kimarad a cseréje, idővel zajos lehet.

A vezérléscsere kiemelt fontosságú karbantartási feladat, elhanyagolása akár súlyos és költséges motorhibához is vezethet.

Vezérműszíj szakadás

Mikor Érdemes Cserélni a Vezérlést?

A csereperiódus előtt is meghibásodhat a vezérlési rendszer. A műszaki probléma leggyakoribb jelei a következők:

Alacsony motorteljesítmény
Gyakori gyújtáshiba
Olajfolyás
Motorhiba

Amennyiben a fenti hibák bármelyikét észleli, érdemes haladéktalanul felkeresni egy szervizt. A megfelelő szakismeretek hiányában lehetetlen egyértelműen diagnosztizálni a vezérlés hibáit, így mindenképpen képzett és tapasztalt szerelő segítsége szükséges.

Bár a vezérléscsere ára igen borsos lehet, a probléma ignorálása még költségesebb műszaki komplikációkhoz vezethet. Súlyos esetekben akár teljesen tönkreteheti a motort, amely szerviz költség akár több millió forintos tételt is jelenthet.

Gyakori kérdés az autósok körében: a vezérléscsere hány km után esedékes? Sajnos univerzális válasz nem adható a kérdésre, mivel a csereperiódus ideje autótípusonként jelentős eltérést mutathat. Vannak olyan gyártók, akik egzakt futásteljesítmény (pl. 200.000 km) helyett inkább időszakot adnak meg (pl. 10 év). Minden esetben érdemes az autó műszaki könyvét megtekinteni, amely tartalmazza a vezérléscsere pontos részleteit.

Egyes szakemberek azt javasolják, hogy a gyári előírásnál használjunk rövidebb csereperiódusokat a biztonság kedvéért. Ezzel még inkább csökkenthető a vezérlés rendszer meghibásodásának kockázata.

A vezérléscsere komoly műszaki ismereteket és speciális szerszámokat igénylő feladat, amely nem végezhető el otthoni körülmények között. Minden esetben válasszon megbízható és tapasztalt szervizt a cseréhez.

A karbantartás során nem csupán a vezérműszíj vagy lánc kerül cserére. Ilyenkor minden esetben a gyártói instrukcióknak megfelelően járnak el a szakemberek és általában az alábbi alkatrészeket cserélik: feszítő görgők, főtengely szimeringek, hűtőfolyadék, vezető görgők, vezérműtengely szimeringek és vízpumpa.

Vezérműszíj csere

Vezérléscsere Árak

A vezérléscsere árak általában 40 000 - 80 000 forint közötti összeget jelentenek. A pontos összeget befolyásolhatja a munkadíj mértéke, az autó típusa és egyéb szempontok.

Szolgáltatás	Ár
Hosszbordásszíj csere	15 600 Ft / óra
Vezérléscsere I. kategória	44 000 Ft / db
Vezérléscsere II. kategória	58 000 Ft / db
Vezérléscsere III. kategória	65 000 Ft / db

A Kia K2500 TGK esetében a vezérműszíj cseréjének gyakorisága a gyártó által meghatározott intervallumok szerint történik. Mindenképpen érdemes betartani a gyári előírásokat, hogy elkerüljük a motor meghibásodását.