Kézifék behúzva: Mire figyeljünk a KRESZ szerint?
Sokan oldanák meg otthon az évszakos gumigarnituraváltást. A téligumicserét sok autós maga oldja vagy oldaná meg, persze ezt elsősorban akkor tehetik, ha szerelt kerékkészleteik vannak.
Tehát külön felniken van a téli-, és külön felniken a nyárigumigarnitura. A csupasz gumi le- és felszerelése a felnire a gumis dolga, szükségesek az ő szerelőgépeik és szaktudásuk.
Elsőként elő kell venni a felrakandó kerékkészletet, és ellenőrizni az állapotát: mintamélység, oldalfalsérülések, szálszakadások. Ha minden rendben, akkor a guminyomást kell ellenőrizni és beállítani az autótípus és a gumiméret szerinti értékre - az autótípusnak megfelelő guminyomás értéket általában feltüntetik a gyártók egy matricán, rendszerint a tanknyílás fedél belső oldalán.
A kerekek előkészítése után indulhat a munka. Első lépés a kocsi biztos rögzítése a gurulás ellen: váltó sebességben, automatváltó „P” fokozatban, kézifék behúzva. Az emeléssel átellenes oldalon ki is lehet ékelni a földön maradó kereket, úgy a legbiztosabb.
Érdemes előkészíteni a szerszámokat, tehát az emelőt, a kerékkulcsot, ha vannak csavarkupakok, annak a leszedőjét (egyes típusokban egy kis fémszerszám, de van, ahol speciális műanyag csipeszt mellékelnek).
Biztonságos fékezés Renault alkatrészekkel
Még az emelés megkezdése előtt, ha vannak, akkor le kell szedni a csavarokról a műanyag díszkupakokat, illetve lemezfelniről a dísztárcsát, valamint egyes könnyűfémfelnikről a középrész takaró sapkát.
Ekkor meg lehet lazítani a kerékcsavarokat. Ez nem mindig sikerül, főleg, ha korábban légkulccsal húzták meg azokat. Általában lazítható a csavar, ha nyomatékra húzták előzőleg.
Ha nehezen indul a csavar, akkor lehet segíteni rajta. Egyrészt egy ütőszárat a csavarfejnek tartva pár kalapácsütés is segíthet, vagy nagyobb erőkar a csavarkulcsra, vagy a klasszikus módszer a vízszintesen felrakott csavarkulcs lábbal való indítási kísérlete: ez utóbbinál figyelni kell, hogy ne forduljon le a kulcs, mert sérülhet az autó és a szerelést végző is.
A meglazított csavarok még maradnak a helyükön, amíg a kocsi nincs megemelve. Mindig a cserélendő keréken szabad meglazítani az emelés előtt. A keresztkulcs klasszikus eszköz, könnyen kezelhető.
Ha a lazítás megvolt, jöhet az emelés. Ez történhet a kocsi saját emelőjével is, de jobb egy krokodilemelő, ma már barkácsboltokban tucattermék, kényelmesebben és biztonságosabban emelhető vele az autó.
Alkatrészek a Peugeot 106 vezérműtengelyhez
Az emeléshez meg kell találni az emelőpontot, ha nem megy rutinból, akkor ott az autó használatija, abban megmutatják. A gyári emelők általában a küszöbperemnél emelnek, kétféle terjedt el, a rombusz emelő, és a billenőtalpú „könyvemelőt”.
Az emelő emelőpofáját az emelőpont alá kell illeszteni, ehhez érintőre kell nyitni az emelőt, ekkor lehet igazgatni. Az autószerelésben gyakorlottabbak krokodilemelőt használva emelhetnek futóműbekötésnél is, csak az emelőszemen legyen valami betét, keményfa, vagy keménygumi, ami által az emelőszem acélja nem sérti meg a kocsi alját.
Fontos, hogy emelésnél a kocsi ne legyen lejtőben, ne szoruljon az emelő talpa vagy kereke alá kő, szilárd felületen legyen, a földbe, homokba besüllyed az emelő, balesetveszélyes. Emelés közben végig figyelni kell, hogy mit csinál a kocsi, mikor emeli el a kerekét, billen-e, gurul-e. Ha az emelő kezd elbillenni, akkor tekerjük le, igazítsuk meg és kezdjük elölről. Ha a kocsi gurulna, rögzítsük.
Nem kell túlemelni az autót, épp jöjjön le a kerék, emelje el az emelő plusz egy centire. Emelés közben arra is figyeljen az emelést végző, hogy a kezét ne tegye olyan részre, illetve maga se helyezkedjen el úgy, hogy ha lebillen az autó az emelőről, vagy bármi hiba miatt visszaesik az autó, akkor megsérülhessen.
Mikor a cserélendő kerék elemelkedett, akkor gyorsan kicsavarhatók a korábban meglazított csavarok, és levehető a kerék. Szerelés közben, mikor az autó emelőn áll végig ügyelni kell rá, hogy kéz, láb ne legyen tartósan a kocsi, a kerék alatt, vagy a kerékdobban, a sárvédő alatt, a sárvédő és a kerékjárati ív között: a könnyű emelők nem a szervizek csáposai, nem lehet száz-százalékosan megbízni bennük.
Akire már billent rá autó, az nagyon figyel erre, tanuljunk a jó tanácsból. Ha lent van a cserélendő kerék, akkor amilyen gyorsan csak lehet mehet fel a másik: minél kevesebb ideig legyen a kocsi emelőn kerék nélkül. Mikor fent van a kerék, becsavarhatóak a kerékcsavarok ütközésig, majd leengedhető az autó.
Ha már teljes súlyával lábon áll, akkor kivehető az emelő és meghúzhatóak erőből a csavarok. Nem kell félni, kézzel kicsi az esély, hogy a kocsihoz adott kerékkulccsal, vagy keresztkulccsal, vagy normál dugókulcskészlettel túlhúznák a csavarokat. Persze akinek van nyomatékkulcsa az is használható.
A leszerelt gumikon érdemes jelölni, hogy melyik tengelyen és melyik oldalon szolgáltak, hogy ugyanoda kerüljenek majd vissza, ha újra szükség lesz rájuk. Utána elrakhatók.
Tartósan fagyos napokat, sőt heteket hozott a tél, és ilyenkor egy óvatlanul leparkolt autóval is akadhat probléma. A szakma álláspontja elég egyértelmű. Nálunk, ahol az autók átlagéletkora 15 év felett mozog a legtöbb rögzítőfék-rendszer még a hagyományos, egyszerű bowdenes-karos mechanizmusra épül.
A probléma ott kezdődik, hogy nem minden autós fordít kellő figyelmet a műszaki állapotra (sajnos a tankolás és a néhai olajcsere önmagában édeskevés). Ha már megtörtént a baj, és reggelre befagyott a behúzva felejtett kézifék, a régi trükk segíthet: óvatosan meg kell ütögetni a kerekeket.
Melyik kereket? A hátsókat, mivel a rögzítőfék mindig ezeket blokkolja. Ha ez a módszer csődöt mond, sajnos nincs más hátra: várni kell az enyhülésre.
A kézifék, más néven rögzítőfék, egy olyan alkatrész az autónkban, amit sokan talán magától értetődőnek vesznek, de a használatával kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés: vajon minden esetben szükséges használni, vagy néha elhanyagolható?
A kézifék egy másodlagos fékezőrendszer, melynek fő célja, hogy rögzítse a járművet parkolás közben, megakadályozva annak elgurulását. Míg a hagyományos üzemi fék (a pedállal működtetett fék) a hidraulikus rendszerre támaszkodik, a kézifék általában mechanikusan, bowdenkábelek segítségével működik.
Ez azt jelenti, hogy áramszünet vagy hidraulikus hiba esetén is képes megállítani az autót, illetve rögzíteni azt.
A kézifék előnyei
- Biztonság: A legfontosabb előnye a biztonság. Lejtős terepen, de akár sík felületen is megakadályozza az autó elgurulását.
- Vészhelyzeti fékezés: Bár nem erre tervezték, vészhelyzetben, ha az üzemi fék meghibásodik, a kézifékkel lassíthatunk, illetve megállíthatjuk az autót.
- Támogatás a sebességváltónak: A kézifék használata leveszi a terhelést a sebességváltóról, különösen lejtős parkolás esetén.
Mire figyeljünk a kézifék használatakor?
- Berágódás: Ha a kéziféket ritkán használjuk, vagy huzamosabb ideig behúzva hagyjuk, a fékpofák beragadhatnak a dobba, vagy a betétek a tárcsába.
- Karbantartás: Idővel a kézifékkábelek megnyúlhatnak, ami csökkenti a hatékonyságot.
Mikor használjuk a kéziféket?
- Lejtős terepen: Ez a legfontosabb eset. Mindenképpen húzzuk be a kéziféket, amikor lejtőn vagy emelkedőn parkolunk.
- Sík terepen: Sokan úgy gondolják, hogy sík terepen felesleges a kézifék használata.
- Automata sebességváltós autók: Bár az automata sebességváltó P (Park) fokozata elvileg rögzíti az autót, lejtős terepen a váltó alkatrészei nagy terhelésnek vannak kitéve.
- Extrém hideg időben: Ha tartósan fagypont alatti hőmérséklet van, és fennáll a veszélye a kézifék befagyásának, akkor érdemes elkerülni a használatát.
- Fékezés után közvetlenül: Ha intenzív fékezés után közvetlenül parkolunk, a fékrendszer még forró lehet. Ha ilyenkor behúzzuk a kéziféket, a fékpofák vagy betétek ráragadhatnak a tárcsára vagy dobra.
A kézifék karbantartása fontos a biztonságos működés érdekében. A kézifék használata tehát nem felesleges macera, hanem egy fontos óvintézkedés, amely növeli a biztonságot és megakadályozza az autó elgurulását.
Bár vannak esetek, amikor a használata nem ajánlott, a legtöbb helyzetben érdemes behúzni a kéziféket parkoláskor, különösen lejtős terepen. A rendszeres karbantartás biztosítja a kézifék megbízható működését, és meghosszabbítja az élettartamát.
A közlekedési törvény értelmében az üzembentartó felelős azért, hogy a forgalomban tartott járműve a műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben meghatározott biztosítási kötelezettségének eleget tegyen.
A hatályos - és egyben a károkozás időpontjában is érvényes - gépjárművek műszaki, közúti közlekedésre alkalmassági követelményeit szabályozó 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet értelmében „a rögzítő fékrendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a járművet - a vezető távollétében is - a rögzítő fékezésre előírt hatásossággal rögzítse”, valamint szintén e jogszabály szerint mindennek a maximum 20%-os lejtőn is meg kell valósulnia.
Néhány dolog, amit soha ne tegyen egy automata sebességváltóval | AUTODOC tippek
Itt kiemelném a hazai KRESZ 5. §-ában foglaltakat, mely alapján a közlekedésben olyan járművel szabad részt venni:
- amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye van;
- amelyre külön jogszabályban meghatározott számú, típusú és elhelyezésű hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] van(nak) felszerelve;
- amelynek műszaki-, biztonsági- és környezetvédelmi jellemzői megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek;
- amely az utat és tartozékait nem rongálja és azok környezetét nem szennyezi;
- amely megfelel a (9) bekezdésben meghatározott feltételnek;
- amelyre a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennáll.
Szögezzük le tehát, hogy amennyiben a behúzott kéziféknél a gépjármű el tudott gurulni, akkor műszakilag alkalmatlan állapot volt feltételezhető, így a veszélyes üzem álló járműnél is fennáll!