Kézifék, KRESZ Szabályok és Biztonság a Közutakon
A közlekedés biztonsága érdekében elengedhetetlen a KRESZ szabályainak pontos ismerete és betartása, valamint a járművek megfelelő karbantartása és kezelése. A mindennapi rutin során hajlamosak lehetünk megfeledkezni olyan alapvető előírásokról, mint a gépjárművek biztonságos rögzítése, vagy az elsőbbségi szabályok. Az alábbiakban áttekintjük a kézifék fontosságát, a KRESZ legfrissebb módosításait, és felhívjuk a figyelmet néhány gyakori hibára, melyek elkerülésével baleseteket előzhetünk meg.
A Kézifék Szerepe és Működése
A kézifék, vagy rögzítőfék kulcsfontosságú a járművek biztonságos parkolásához, különösen lejtős terepen. Működési elve egyszerű, de rendkívül hatékony. A kéziféket a vezető általában egy kar segítségével működteti. Amikor a vezető meghúzza a kézifékkart, az egy kábelrendszeren keresztül mechanikus erőt fejt ki a hátsó kerekek fékdobjaira vagy féknyergeire. Egy vagy több bowden feszül meg, amely a fékdobokhoz vagy tárcsákhoz rögzített fékpofákat szorítja össze. Ez a mechanikai kapcsolat biztosítja, hogy a jármű ne tudjon elgurulni, még akkor sem, ha a motor ki van kapcsolva.
Két fő kézifék típus létezik:
- Mechanikus kézifék: Ez a fajta a hagyományosabb megoldás, amely kábellel kapcsolódik a hátsó fékekhez. Amikor a vezető meghúzza a kézifékkart, a kábel meghúzza a fékpofákat vagy fékbetéteket, és rögzíti a kerekeket. Ez a rendszer megbízható és könnyen karbantartható, de idővel a kábelek megnyúlhatnak vagy elhasználódhatnak, ami csökkentheti a fékhatást.
- Dobfékes: A hagyományosabb megoldás, amelynél a hátsó kerekek dobfékeit a kézifék is működteti.
- Tárcsafékes: A modern autókban egyre elterjedtebb megoldás, ahol a tárcsafékekhez külön fékpofák szolgálnak a kézifék működtetésére.
- Elektronikus kézifék: Az elektronikus kézifék újabb technológia, amely gombnyomással működik, és elektromotorok segítségével rögzíti a kerekeket. Az elektronikus kézifék előnye, hogy automatikusan aktiválható és kikapcsolható, valamint integrálható más vezetéstámogató rendszerekkel, például a lejtmenet-asszisztenssel.
A Kézifék Elhanyagolásának Következményei és Jogi Felelősség
Hihetetlen történet zajlott az év utolsó napján a dunaújvárosi Duna-parton. Egy járó motorral várakozó személyautó a sofőrje jelenlétében, mi több, annak kíséretében gurult le a domboldalról, átugrott egy árkot, keresztülhajtott a közúton, majd orral belehajtott a vízbe. A szemtanúk szerint banális hiba vezetett az esethez: a sofőr odalépett a járműhöz, azonban mielőtt beült volna a vezetőülésbe, kívülről benyúlva kioldotta a rögzítőféket. A lejtőn álló gépkocsi azonnal meglódult, a sofőr már nem tudott beugrani a mozgó járműbe. Mellette futott, amíg az a vízben nem kötött ki. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a gépkocsiban nem tartózkodott senki.
De más jellegű problémát is tud okozni egy elszabadult autó. Például belehajt egy másik parkoló gépkocsiba, és kárt okoz. Egy ilyen károsult fordult panaszával az MNB-hez, mint felügyeleti szervhez. A válaszban az szerepelt, hogy a gépjármű üzemeltetésével összefüggő baleseteknél - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) alapján - a biztosító átvállalja az üzembentartó polgári jogi felelősségének anyagi vonzatát, és megtéríti a károkozó helyett a vétlen gépjármű károsultjainak kárát. A gyakorlatban azonban vita adódhat abból, hogy mit tekint a biztosító „gépjármű-üzemeltetésnek”, ezt ugyanis a kgfb-törvény nem határozza meg pontosan és részletesen.
A KRESZ szabályrendszere és több korábbi bírósági döntés viszont általában a gépjármű üzemeltetéséhez sorol minden olyan tevékenységet, amely a közlekedés - vagyis a gépjármű rendeltetésszerű használatának - szabályos megkezdéséhez (pl. Lejtős utcában leállított autó esetében természetesen elvárható gondoskodás, hogy a sofőr behúzza a kéziféket. De lehet, hogy ez önmagában nem mindig elég. Hasonló vitás esetben született bírói döntés Németországban a közelmúltban. Két, egymás mögött lejtős úton parkoló autó ütközött össze anélkül, hogy a volánnál bárki is ült volna. A lejjebb álló autó tulajdonosa bírósághoz fordult, hogy kártérítést követeljen. A második autó tulajdonosa azonban azt állította, hogy autója első sebességfokozatban és behúzott kézifékkel parkolt. Egy szakértői vélemény végül tisztázta, hogy a hátsó jármű gurult rá az első járműre, és nem fordítva. A szakértő megerősítette, hogy a kézifék akár órák múlva is kioldódhat, és a helyi körülmények csak ezt a következtetést engedték meg. A hátsó autó tulajdonosa tehát felelős volt, és így teljes körű kártérítési felelősséggel tartozott.
A kézifék állítás segíthet, ha a bowdenek rögzítése a napi használat során eltolódnak vagy nyúlnak. Fontos a jármű rendszeres ellenőrzése, különösen a következő területeken:
- A kerekekben megfelelő legyen a légnyomás.
- Szerkezetileg, méretileg mind a négy keréknek azonosnak kell lennie.
- Az ablaktörlő lapátok épsége és a szélvédő tisztasága.
- A motorolaj szintje a minimum és maximum jelzés között kell, hogy legyen.
- A hűtőfolyadék szintjének ellenőrzése és utántöltése.
- A fékfolyadék szintjének figyelése, melynek csökkenése szivárgásra utalhat.
- A kormánymű holtjátékának ellenőrzése, amely optimális esetben 2-4 cm között kell, hogy legyen.
- A gépjármű biztosítékainak ismerete és szükség esetén cseréje, melynek beazonosítása a biztosítéktábla fedelén látható térképről történik.
Indulás előtti ellenőrzések | Főút Autósiskola
Friss KRESZ Szabályok és Módosítások (2026. Január 1-jétől)
A KRESZ-t nem változtatják túl gyakran, és az esetek többségében is csak egyértelműsítenek, kiegészítenek egy már meglévő szabályt. A közelmúltban azonban több fontos módosítás is hatályba lépett, amelyekről érdemes tudomást szerezni.
Nehéz Tehergépkocsikra Vonatkozó Tranzitútvonal-hálózat
A 2025. december 22-i Magyar Közlönyben kihirdették a közúti közlekedési törvény módosítását, amely megteremtette a hazánkon áthaladó 20 tonna össztömeg feletti tehergépjárművekre irányadó tranzitútvonal-hálózat bevezetését. Egy nappal később megjelent a KRESZ vonatkozó módosítása, ami a tranzitálás mellett a mellékutak használatára is szabályokat hozott, szintén 2026. január 1-jei élesedéssel.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 2026. január 1-jén életbe lépő módosítása az államhatárt átlépő 20 tonna feletti tehergépjárművekre vonatkozik. A KRESZ szabályai alapján a kijelölt tranzitútvonalat elsősorban a magyarországi rakodási céllal nem rendelkező, vagyis tranzitban közlekedő, 20 tonna feletti teherjárműveknek kötelező használniuk. A KRESZ frissen életbe lépő rendelkezései alapján tehát a magyarországi céllal nem rendelkező járművek kizárólag a tranzitútvonal-hálózatot használják. A jogszabály szövege a Magyarország államhatárát közúton átlépő, 20 tonna megengedett össztömeg feletti nehéz tehergépkocsikról rendelkezik, ezért a belföldi szállításokat végző járművekre a kötelezettség nem vonatkozik. Fontos megjegyezni, hogy a kihelyezett súlykorlátozásos táblákat ez nem írja felül, tehát azokat figyelembe kell venni a szállítási útvonalak kiválasztásánál.
Biztonságos fékezés Renault alkatrészekkel
A konkrét úthálózatot nem a törvény és nem is a KRESZ határozza meg, hanem a szintén 2025. decemberében megjelent szakminisztériumi rendelet rögzíti. A kijelölt tranzitúthálózatot az Útinform honlapján közzétették, amelyen átlátható formában megismerhető, hogy a magyarországi tranzitban közlekedő teherjárművek mely átkelőkön léphetnek be, illetve mely szakaszokat használva léphetnek ki az országból.
Kerékpáros Közlekedés Szabályai
A kerékpáros közlekedés régóta az egyik legvitatottabb terület a magyar utakon. Autósok és kerékpárosok egyaránt gyakran érzik úgy, hogy a szabályok nem mindig elég egyértelműek, és bizonyos helyzetekben nem nyújtanak kellő biztonságot. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy mindenki tisztában legyen a jelenleg hatályos KRESZ-előírásokkal.
A Kerékpár Fogalmának Pontosítása
Az egyik legfontosabb változás a kerékpár fogalmának pontosítása. A tervezet szerint kerékpárnak az a legfeljebb egy méter széles, maximum másfél méter tengelytávú jármű minősül, amelyet alapvetően emberi erő hajt, és amelynek motoros rásegítése legfeljebb 25 km/h sebességig működik. Ez a megközelítés egyértelműbbé teszi, hogy mely járművek tartoznak a kerékpárok közé, és melyek esnek már más szabályozás alá.
Vegyes Használatú Sávrész
Az új KRESZ egyik legjelentősebb újdonsága a vegyes használatú sávrész bevezetése. Ez az úttest jobb szélétől számított egy méter széles útfelület, amelyet elsősorban a kerékpárosok és bizonyos esetekben a gyalogosok használhatnak. Fontos hangsúlyozni, hogy nem önálló forgalmi sáv jön létre, hanem az úttest része kap új funkciót, mégpedig csak a menetirány szerinti külső sávon. A vegyes használatú sávrészt a tervezet szerint nem fogják külön útburkolati jellel jelölni. Célja az, hogy legyen egy kiszámíthatóbb, védettebb közlekedési tér a kerékpárosok számára ott, ahol nincs külön kerékpáros infrastruktúra.
Oldaltávolság és Előzés
Az új KRESZ-tervezet egyértelműen rögzíti, mekkora oldaltávolságot kell tartani a kerékpárosok előzésekor:
Alkatrészek a Peugeot 106 vezérműtengelyhez
- ahol a megengedett legnagyobb sebesség nem haladja meg az 50 km/h-t, legalább 1 méter oldaltávolság biztosítása kötelező,
- 50 km/h feletti sebességhatár esetén ez a távolság 1,5 méterre nő.
Az előzés során a záróvonal átlépése is megengedett, amennyiben ezzel más közlekedőt nem zavarunk és nem veszélyeztetünk.
Ha az előírt oldaltávolság nem tartható, az előzés csak fokozott óvatossággal hajtható végre, az alábbi feltételekkel:
- legfeljebb 15 km/óra sebességkülönbség lehet az előzött járműhöz képest,
- az előző jármű sebessége nem haladhatja meg az 50 km/órát,
- és a lehető legnagyobb, biztonságos oldaltávolságot ilyenkor is biztosítani kell.
Biciklisek a Járdán és a Zebrán
A kerékpárosnak továbbra is elsődlegesen kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton, illetve kerékpársávon kell haladnia. Ha ilyen nincs, akkor a buszsáv, a kerékpáros nyom vagy az útpadka következik. Csak akkor kerülhet előtérbe a vegyes használatú sávrész, ha a fenti lehetőségek egyike sem adott.
Amennyiben a kerékpáros közlekedés az úttesten tiltott, vagy az úttest a forgalom jellege vagy egyéb ok miatt nem alkalmas a biztonságos haladásra, a kerékpáros a járdát is használhatja. Ilyenkor azonban a gyalogosforgalomhoz kell igazodnia, és legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhet, kiemelt figyelemmel a gyalogosokra.
Járdán haladó kerékpáros az új KRESZ szerint a kerékpáron ülve is áthaladhat a gyalogos-átkelőhelyen. Fontos azonban, hogy a zebrán közlekedő gyalogosokat semmilyen módon nem zavarhatja. Emellett a zebrán áttekerő kerékpárosnak az úttesten haladó járművek számára elsőbbséget kell adnia, vagyis az áthaladás nem jár automatikus előnnyel az autókkal szemben.
Előresorolás és Alkoholkorlátozás
Az új szabályok szerint feltorlódott forgalomban a kerékpárosok számára megengedett az előrehaladás egészen a következő útkereszteződésig. Ez azt jelenti, hogy álló vagy lassan haladó járművek mellett - kizárólag a jobb oldalon - tovább lehet haladni, azonban csak fokozott óvatossággal és legfeljebb 20 km/órás sebességgel.
Nagy változást jelent, hogy az új KRESZ alkoholkorlátozást vezet be a kerékpárosokra vonatkozóan. A szabályozás egyértelműen rögzíti, hogy a kerékpáros gépjárműforgalomra szolgáló úttesten nem közlekedhet, és azt nem is keresztezheti, ha a szervezetében 0,8 g/l vagy annál magasabb véralkohol, vagy 0,4 mg/l vagy annál magasabb levegőalkohol szint mutatható ki. Ez a gyakorlatban nagyjából 3-4 feles szeszes ital elfogyasztásának felel meg.
Vannak azonban olyan helyzetek, amikor teljes alkoholtilalom érvényes a kerékpárosokra is, vagyis egyáltalán nem lehet alkohol a szervezetben. Ez vonatkozik arra az esetre, ha a kerékpáros:
- 12 év alatti gyermeket felügyel közlekedés közben,
- utast szállít,
- vagy sportkerékpárosként vesz részt a forgalomban.
Ezekben az esetekben a kerékpárosokra is a járművezetés általános, zéró toleranciás alkoholszabályai érvényesek.
Kerékpáros Bolyok
A kerékpáros csoportok közlekedésére vonatkozó szabályok is pontosabbá válnak. Lakott területen belül alapvetően egyes oszlopban kell haladniuk, de alacsony forgalmú, elsőbbséget élvező szakaszokon megengedett a kettes oszlop is. Lakott területen kívül, megfelelő út- és forgalmi viszonyok esetén, meghatározott létszámú csoportok szintén haladhatnak egymás mellett, megfelelő követési távolság biztosításával, kerékpáros bolyokként.
Gyakori Szabálysértések és Felelősség
Nem szokatlan, így meglepődni sem szoktunk rajta, hogy a középiskolai tananyag egy részét az érettségi után egyszerűen elfelejtjük. Nincs ez másképp a KRESZ ismeretekkel sem, a sikeres vizsga és jogosítványszerzés után gyakorta előfordul, hogy elfeledkezünk néhány szabályról. Hiába vagyunk naprakészek, néhanapján mégis előfordulhat, hogy megszegünk néhány KRESZ szabályt.
B Kategóriás Jogosítvánnyal Vezethető Járművek
A legutóbbi változtatás kibővítette a B kategóriás jogosítvánnyal vezethető járművek listáját. Ennek értelmében „B” kategóriával lehet vezetni 3,5 tonna össztömeg feletti, de 4250 kilogrammot el nem érő össztömegű járművet. A csavar az új szabályban, hogy ezt csak akkor tehetjük meg, amennyiben az autó az Országos Mentőszolgálat sürgősségi betegellátásért felelős járműve. Vagyis, ez az átlagemberek számára nem jelent nagy változást.
Rendszámtábla és Elszállítás
Szigorították a rendszámtábla használatot, így annak jogosulatlan eltávolítása vagy hamisítása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, valamint már a közterületfelügyelet is elszállíttathatja a nem szabálytalanul parkoló gépkocsikat.
Leggyakoribb Szabálysértések
- Gyorshajtás: A leggyakrabban előforduló szabálysértések egyike a gyorshajtás. Ezzel kapcsolatban kering a köztudatban egy tévhit, miszerint bizonyos százalékkal túlléphetjük a sebességhatárt. Ez azonban nem így van, habár a mérőműszerek és az autó kilométerórájának eltérései miatt a kisebb gyorshajtásért valóban nem szoktak büntetést kiszabni, ám a KRESZ világosan leírja, hogy a táblán jelzett sebességhatár túllépése minden esetben szabálysértésnek számít.
- Vezetés közbeni mobilhasználat: Rendkívül balesetveszélyes. Ha egy rendőr telefonáláson kap, helyszínen legalább ötezer, de akár ötvenezer forint is lehet a pénzbírság mértéke.
Közúti Közlekedési Előéleti Pontrendszer
A közúti közlekedési előéleti pontrendszer lényege, hogy nyilvántartja a vezető adott időn belül elkövetett szabálysértéseit. A szabályszegésért vagy bűncselekmény elkövetéséért büntetőpontok járnak, és ha számuk eléri a 18-at, az a jogosítvány ideiglenes visszavonásával jár. A vezetői engedélyünket a leadásától számított hat hónapot követően kaphatjuk vissza, amennyiben részt veszünk az utánképzésen. Az oktatáson való megjelenés ugyan csökkenti a büntetőpontok számát, ám fontos tudni, hogy évente csak egyszer van erre lehetőségünk, így nem árt tisztában lenni azzal, hogy mennyi büntetőpont jár az egyes szabálysértésekért. Továbbá jó, ha tudjuk, hogy ezek a pontok három év után elévülnek.
Kevésbé ismert szabályok
Még a rutinosabb vezetőkkel is előfordul, hogy nem adnak elsőbbséget egy egyenrangú kereszteződésben a jobbról érkező autónak, vagy, hogy áthajtanak a sárga jelzésen annak ellenére, hogy biztonságban meg tudtak volna állni. Ezek a szabályok egyértelműek, és a nagy többség tisztában is van velük. Ám van néhány szabály, melyekről sokan elfeledkeznek. Ilyen például az, hogy a járda szélén álló gyalogosnak nem feltétlenül van elsőbbsége az autóval szemben. A gyerekülés használatában is vannak viták, merthogy az általánosan betartott szabály az, hogy 150 centiméternél alacsonyabb gyereknek gyerekülésben kell utaznia. Az is talán meglepő lehet, hogy dudálni nem csak a baleset-megelőzés elkerülése érdekében lehet, hanem lakott területen kívül az előzési szándékunkat is jelezhetjük a használatával.
Egyenrangú Útkereszteződések - Elsőbbségi Szabályok
A KRESZ vizsgák egyik nagy kihívása az egyenrangú útkereszteződéses kérdések helyes megválaszolása. Bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, ahol nem biztos, hogy első ránézésre könnyen meg lehet állapítani, kinek van elsőbbsége. Ilyenkor jó ha tudjuk, hogy milyen KRESZ szabályok érvényesek az adott kereszteződésben, hogy elkerülhessük a baleseteket.
Mi az az egyenrangú útkereszteződés?
Egyenrangú útkereszteződésekben az elsőbbséget nem határozzák meg elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák. Nincsen kihelyezve STOP tábla, elsőbbségadás kötelező tábla, jelzőlámpa és főútvonalat jelző tábla sem. Ilyen esetben a jobbkéz-szabály alapján kötelesek vagyunk először elengedni a tőlünk jobbról érkező járműveket és a balról érkező villamost attól függetlenül, hogy azok merre haladnak. A szemből érkezőkkel szemben a kanyarodási szabály lép életbe.
A Jobbkéz-szabály
A KRESZ nagyon világosan fogalmaz a jobbkéz-szabályról: "Az útkereszteződésben a járművel elsőbbséget kell adni a jobbról érkező minden jármű és a balról érkező villamos részére." Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha egy olyan útkereszteződéshez érkezünk, ahol nincsenek elsőbbséget szabályozó táblák. A jobbkéz-szabályt a keresztező, hozzánk képest merőleges úton érkezőkkel szemben tudjuk alkalmazni az egyenrangú útkereszteződésekben.
A Kanyarodási Szabály
Kanyarodási szabály: Az egyenesen haladó (irányt nem változtató) jármű elsőbbséget élvez a vele azonos irányból, vagy szemből érkező, irányt változtató járművekkel szemben. Amit a közbeszédben kanyarodási szabálynak hívunk azt a KRESZ-ben így olvashatjuk: "Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni."
Jobbra Kanyarodó Előnye
A legtöbb egyenrangú útkereszteződést ábrázoló KRESZ vizsga kérdésnél a jobbra kanyarodó jármű haladhat át elsőként a kereszteződésen, hiszen általában nem keresztezi más jármű útját, valamint elsőbbséget élvez a balra kanyarodókkal szemben. Kivételt képez természetesen a megkülönböztető jelzését használó jármű, hiszen neki minden más jármű elsőbbséget fog adni.
Kivételek és Holtalálható Egyenrangú Kereszteződések
Az egyenrangú útkereszteződésben ügyelni kell arra, hogy a tőlünk balról érkező villamosnak is elsőbbsége van, valamint arra, hogy a megkülönböztető jelzéseit használó járműveknek (mentő, rendőr stb.) az egyenrangú útkereszteződésben is elsőbbsége van a járművekkel szemben.
A legtöbb kereszteződésben megtaláljuk az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblákat. Forgalmas utakon ez nagyban segíti a közlekedésünk gyorsaságát és biztonságát. Azonban számos olyan kereszteződés van, amelyben a jobbkéz-szabály alapján kell közlekednünk. Leginkább a kertvárosi részeken találkozhatunk ilyen kereszteződésekkel, főként a csökkentett sebességű övezetek területein (pl.: 30-as zóna). Egyenrangú útkereszteződésekkel gyakran találkozhatunk az áruházak parkolóiban is. Ezek a parkolók általában magánutak, amelyeket a közforgalom számára megnyitnak. Ilyen helyen a KRESZ szabályai érvényesek, így ha nem látunk elsőbbséget szabályozó táblákat a kereszteződésekben a parkolóban, akkor bizony el kell engednünk a jobbról érkezőt.
Éppen ezért, bizonyos időközönként hasznos lehet, ha átlapozunk egy KRESZ könyvet, vagy játékos tesztek formájában ellenőrizzük tudásunkat. A Mr. Kresz app, ahol ingyenesen elérhető kerékpáros KRESZ-teszt segít felfrissíteni a tudást és megelőzni a félreértéseket. Vezetés során nem csak magunkra, hanem a forgalom többi résztvevőjére is figyelnünk kell, legyen az autós, motoros, vagy gyalogos, ezért fontos a szabályok ismerete és betartása.