Kanyarodó autók és gyalogosok elsőbbségi szabályai a KRESZ szerint
A közlekedés egy igazi társasjáték, ahol a szabályok ismerete elengedhetetlen a biztonságos együttműködéshez. Az elsőbbség, vagyis a továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben, kulcsfontosságú. Különösen igaz ez az útkereszteződésekben, ahol a kanyarodó járművek és a gyalogosok közötti interakció számos félreértést és veszélyhelyzetet teremthet, ha a szabályokat nem ismerik vagy nem tartják be.
A Kanyarodás Alapvető Szabályai
A KRESZ a kanyarodással kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy másik útra bekanyarodva a megfelelő forgalmi sávba kell besorolni. Az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba, útburkolati jelek hiányában balra bekanyarodás esetében az úttest felezővonala mellé, osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére kell besorolni.
A bekanyarodási szándékot pedig irányjelzéssel jelezni kell. A KRESZ kitér arra is, hogy a járművel másik útra jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni úgy, hogy a jármű a bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon (ha a közúti jelzésből más nem következik).
Nagyon fontos az is, hogy a balra bekanyarodó jármű vezetője párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a bekanyarodást csak akkor hajthatja végre, ha meggyőződött arról is, hogy balról járművének előzését vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg.
Különleges Kanyarodási Szituációk
Egy egyszerűnek tűnő kereszteződés gyakran rejthet komoly fejtörőt. A közlekedési szabályok ismerete elengedhetetlen, de egy-egy kereszteződés vizuális csapdái könnyen próbára teszik a rutinos vezetőt is. Egy rosszul felmért kereszteződésben kanyarodás és az elsőbbségadás elmulasztása nagyon súlyos következményei lehetnek egy balesetnek.
Elsőbbségadás Kanyarodó Kereszteződésben
Szembejövő jármű is balra kanyarodik
Mi van akkor, ha a szembejövő is balra akar kanyarodni? A KRESZ szerint ez esetben mindkét gépjármű a saját forgalmi sávjának bal oldalára húzódva, a kereszteződés képzeletbeli középpontján, egymást megkerülve hajthatják végre a kanyarodást, természetesen a korábban már vázolt, a közlekedés többi résztvevőjével szembeni elsőbbség megadását követően.
Ez a szituáció gyakran okoz problémát, és biztonsággal csak akkor hajtható végre, ha mindkét fél pontosan tisztában van a jogszabályokkal. Ha például egyikük úgy dönt, hogy nem megkerüli, hanem bekanyarodik a másik jármű előtt, máris fennáll a baleset esélye.
Kanyarodó főútvonal
A bonyodalmat a kanyarodó főútvonal adja. Sok vezető első ránézésre úgy véli, hogy a trolibusznak automatikusan elsőbbsége van, pedig ő alárendelt útról érkezik. A főúton közlekedő járművek egymás közötti sorrendjét pedig a jobbkéz-szabály határozza meg, ami még inkább csavarja a feladványt.
A „balra banán” egy sofőrnyelvi kifejezés, ami a kanyarodó főútvonal sárga táblájára és a kanyar ívére utal: amikor a főút neked balra kanyarodik, ezt páran „balra banánnak” nevezik. Ez egy praktikus segítség, mert ha balra banánt látsz, minden esetben elsőbbséged van.
Vegyünk egy példát: egy kereszteződésben négy jármű találkozik: jobbról egy kék teherautó érkezik, alulról egy piros autó, fentről egy motoros, balról pedig egy trolibusz. A főútvonal a jobb oldali útról indul és lefelé kanyarodik, vagyis a piros autó és a kék teherautó halad rajta. A motoros és a trolibusz elsőbbségadás kötelező tábla mögül közelít.
KRESZ előírások balra kanyarodó jármű előzésére
- (A) Motoros (fentről): Alárendelt útról jön, a trolibusztól balra van, így mindenkinek elsőbbséget kell biztosítania.
- (B) Kék teherautó (jobbról): Főúton halad, a piros autó számára ő jobbról érkezik, így elsőbbsége van.
- (C) Trolibusz (balról): Bár egyenesen haladna, alárendelt útról érkezik, ezért minden főúton haladónak elsőbbséget kell adnia.
- (D) Piros autó (lentről): Főúton van, de a teherautót el kell engednie, hiszen az jobbról jön.
Móricka-szabályok a KRESZ TV-től segítenek a helyes sorrend megállapításában: Aki a védett úton halad, egyenesen vagy jobbra kicsi ívben, az indulhat elsőként. Az, aki alárendelt útról érkezik és balra kanyarodik, mindig utolsóként halad. Egyenrangú útkereszteződésben mindig a jobbra kis ívben kanyarodónak van elsőbbsége. Miután az első jármű áthaladt, a többiek óramutató járásával megegyezően haladhatnak tovább.
Elsőbbségadás sorozat 4. rész: a kanyarodó főútvonal
Kanyarodó Járművek és a Gyalogosok Elsőbbsége
A gyalogosok elsőbbsége gyakran vitás kérdés, mivel sokan ismerik a szabályokat, de nem elég pontosan. Fontos tudni gyalogosként, hogy mikor élvezünk elsőbbséget a járművekkel szemben, azonban az úttestre való lelépéskor minden esetben alaposan nézzünk szét, és győződjünk meg annak veszélytelenségéről, akkor is ha elsőbbségünk van. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.
A járművezetőknek is megvannak a maguk szabályai a gyalogosokkal szemben. A járművezetőnek csak olyan sebességgel szabad közelítenie a gyalogos elsőbbségi helyét, hogy időben meg tudjon állni. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy szükség esetén meg lehet állni a gyalogos átkelőhely előtt.
Mikor élvez elsőbbséget a gyalogos?
- Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen (zebrán): A gyalogos-átkelőhelyen a gyalogos elsőbbséget élvez (még a villamossal szemben is). Ez az egyik legbiztonságosabb módja az úttesten való átkelésnek.
- Útkereszteződéseknél kanyarodó autóval szemben: Az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosoknak elsőbbségük van azokkal a járművekkel szemben, akik arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad (még kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is). Ez a szabály azért hasznos, mert ilyen esetben ha az autó a gyalogos háta mögül érkezik, a gyalogosnak igen nehéz észrevennie az érkező járművet.
- Kanyarodó főútvonal esetén a főútvonalat elhagyó járművel szemben: Az előző szabály a kanyarodó főútvonal esetén is igaz. Ezen túl a kanyarodó főútvonalat elhagyó - fizikailag ugyan egyenesen továbbhaladó - járműnek is elsőbbséget kell adnia az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak.
- Várakozóhelyről elinduló járművel szemben: Ha telephelyről, garázsból, úttestnek nem minősülő területről kíván elindulni egy jármű, akkor jármű vezetőjének elsőbbséget kell adnia az úttesten közlekedő járműveknek valamint a gyalogosoknak is.
Fontos megjegyezni, hogy a felsorolásban említett helyeken a gyalogosnak nincs elsőbbsége a megkülönböztető jelzéseit használó járművekkel szemben.
Gyalogosok kötelezettségei, ha nincs elsőbbségük
Amennyiben a gyalogos egy olyan helyen kíván átkelni az úttesten, ahol elsőbbsége nincs, akkor az úttestre lépés előtt köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.
villamos elsőbbségi jogának megértése
Villamos és Kanyarodás: Különleges Szabályok
Villamos: olyan jármű, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál. A villamos is egy közúti jármű, tehát a KRESZ alapvető szabályait a villamos vezetőjének is be kell tartania, ezért sok esetben például elsőbbséget is kell adnia.
Vannak olyan forgalmi szituációk, ahol a villamosnak bizony elsőbbséget kell adnia a többi közlekedő számára:
- a megkülönböztető jelzését használó járműveknek
- a gyalogosoknak a gyalogos-átkelőhelyen
- a közúti jelzőlámpa jelzései alapján
- ha Elsőbbségadás kötelező vagy STOP tábla van előtte
- ha kanyarodik, akkor az azonos irányból vagy szemből érkező, egyenesen tovább haladók számára.
Természetesen a kötött pálya miatt néhány esetben másképpen is közlekedhet, mint általában a többi jármű: így nem kell figyelembe venniük a kötelező haladási irányra vonatkozó jelzőtáblákat és a behajtási tilalmakat. Megállóból elinduláskor nem kell irányjelzőt használnia, nem kell betartani a jobbratartási kötelezettséget, a besorolási szabályokat, a kitérési, kikerülési és előzési szabályok nagy részét.
Körforgalom és a Kanyarodás
A körforgalom forgalomszervezési megoldás, melynek célja az útkereszteződések biztonságosabbá és gyorsabbá tétele. A körforgalomban - a körfogalmú út szélességétől függően (pl: kétsávos) - a párhuzamos közlekedés szabályai érvényesek. Behajtásnál nem kell irányjelzést adni, de ez kilépésnél kötelező. Többsávos körforgalmakban sávváltásnál szintén jelezni kell a sávváltási szándékot.
A körforgalom tábla olyan utat jelez, amelyen úgy kell haladni, hogy az út által körbezárt terület a vezetőtől balra essen. Aki már a körforgalomban közlekedik, csak akkor élvez elsőbbséget a körforgalomba belépő járművekkel szemben, ha minden behajtásnál szerepel az „elsőbbségadás kötelező” tábla is (melynek kitétele a vonatkozó rendelet szerint Magyarországon kötelező).
Bár a KRESZ szabályai nemzetköziek, a Magyarországon alkalmazott szokás, hogy a „körforgalomban bent lévőnek van elsőbbsége” nem általános. Ezért fontos, hogy ne rutinból vezessünk, különösen külföldön, a körforgalomban, hanem figyeljük az elsőbbséget szabályozó táblák elhelyezését vagy esetleges hiányát is!
Összefoglaló táblázat a Kanyarodási Szabályokról
Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb kanyarodási szabályokat, amelyek segítenek a biztonságos és szabályos közlekedésben:
| Kanyarodási Helyzet | Elsőbbségadás Kötelezettsége |
|---|---|
| Jobbra kanyarodás | Gyalogosok a zebrán, kerékpárosok a kerékpársávon vagy gyalog- és kerékpárúton |
| Balra kanyarodás | Szembejövő forgalom (egyenesen haladók, jobbra kanyarodók), gyalogosok a zebrán, kerékpárosok a kerékpársávon |
| Szembejövő is balra kanyarodik | Egymást megkerülve, a saját sáv bal oldalán |
| Villamos kanyarodik | Elsőbbséget kell adni az egyenesen haladóknak |
Gyalogosok Általános Közlekedési Szabályai
Bár a gyalogosoknak nem kell KRESZ vizsgát tenniük, viszont a szabályok nem ismerete nem mentesíti őket a felelősség alól. Gyalogosként is be kell tartani a gyalogosokra vonatkozó KRESZ szabályokat.
Hol közlekedhetnek a gyalogosok?
A KRESZ értelmében a gyalogosoknak a járdán kell közlekedniük. Csakis indokolt esetben, tehát amennyiben nincs járda az úttest mellett, haladhatnak az útpadkán, a leállósávon vagy a kerékpárúton. Ha egyik sincs, vagy az a gyalogosközlekedésre, kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlan, akkor közlekedhetnek az úttesten.
Az úttest szélén közlekedő gyalogosok esetében a válasz több részből áll: lakott területen belül lehetőleg a menetirány szerinti bal oldalon kell menni, de ott a jobb oldalon sincs ez tiltva. Lakott területen kívül azonban csakis a forgalommal szemben, a bal oldalon közlekedhetnek a biztonság, a jobb látás és láthatóság érdekében. Más viszont, ha kerekesszékkel vagy kerékpárt tolva közlekedik valaki, ilyenkor az úttest jobb oldalát kell használni.
Gyalogosok átkelése az úttesten
Gyalogosként elsősorban a gyalogos-átkelőhelyet kell használnunk az úttesten való átkelésre. Ha a közelben gyalogos-átkelőhely nincs, akkor a gyalogos átkelhet:
- lakott területen belül főútvonalon az útkereszteződéseknél
- a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén lévő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában)
- vagy egyéb helyen bárhol, a legrövidebb áthaladást biztosító irányban.
Mit tilos a gyalogosnak?
A gyalogosoknak tilos:
- híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni
- olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni
- lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni
- villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán - a kiépített átkelőhelyen kívül - áthaladni
- autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni
- autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül áthaladni
- az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van.
Vasúti pályán (vasúti átjárón vagy más kiépített átkelőhelyen) a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a jelzőberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi.
Gyalogosnak tekintjük a gyalogosan közlekedő személyt, a kerékpárt vagy motorkerékpárt toló személyt, a kerekesszékkel közlekedő személyt, valamint a gyermekkerékpárral, stb. közlekedő személyt. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.