A balra kanyarodó jármű előzése a KRESZ szerint: veszélyek és szabályok
Néhány napon belül két olyan halálos kimenetelű közúti baleset történt, mikor a balra kanyarodó jármű vezetője nem adott elsőbbséget az előzését már megkezdő másik járműnek. Az első eset Pilisvörösváron történt augusztus 7-én reggel, amikor egy fiatal nő személyautóval kezdett balra kanyarodni, de így összeütközött az előzését megkezdő motorkerékpárral. Négy nappal később a Vas megyei Jánosháza területén belül történt hasonló, a kimenetelét tekintve azonban még súlyosabb eset. A rendőri jelentés szerint augusztus 11-én délelőtt egy férfi személyautóval egy bekötőútra balra kanyarodott, amikor összeütközött a járműve előzésébe már belekezdő másik személykocsival. A baleset során a balra kanyarodó jármű idős vezetője, valamint a mellette ülő felesége a kórházban életüket vesztették.
A fenti példák alapján a balra kanyarodás veszélyes közlekedési manőver, így figyelmesen kell végrehajtani. Ha ilyen szituációban baleset következik be, akkor annak következményei rendszerint súlyosak, mert az előző jármű haladási iránya az ütközés után megváltozik, s ennek pályaelhagyás, felborulás, fának, vagy műtárgynak való ütközés lehet a vége. Ritkábban, de az is előfordul, hogy a balra kanyarodó járműben ülők sérülnek meg súlyosabban.
Téveszmék és a KRESZ valósága
A tapasztalatok szerint sokan nincsenek tisztában az ilyen esetekre jellemző elsőbbségi helyzettel, és úgy gondolják, hogy ha az úttest középvonalához húzódnak, irányjelzést használnak, és senki nem jön szemből, akkor nyugodtan megkezdhetik a balra kanyarodást. A szabály azonban másképp szól, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes - közismert nevén KRESZ - 31. paragrafusa értelmében:
- Ahol viszont irányonként csak egy-egy forgalmi sáv áll rendelkezésre (párhuzamos közlekedésre nem alkalmas út), ott a szabály szerint az előzést végrehajtó jármű elsőbbségi helyzetben van a balra kanyarodó járművel szemben!
- Fontos tudni, hogy ha az útkereszteződés előtt „Előzni tilos!” jelzőtábla van kihelyezve, illetve záróvonal van felfestve, amelyet az útkereszteződésben a kanyarodást lehetővé tévő terelővonal vált fel, a balra kanyarodó jármű vezetőjének elsőbbségadási kötelezettsége ugyancsak fennáll!
A KRESZ előzőekben említett paragrafusa ugyanis azt írja le, hogy a bekanyarodást a járművezető csak akkor hajthatja végre, ha meggyőződött arról is, hogy balról járművének előzését, vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg, de nem teszi hozzá a „szabályosan” szót. Azaz: a szabálytalanul előző járművet is megilleti az elsőbbségi helyzet! (A szabálytalanul előző jármű vezetőjét - amellett, hogy magatartásával hozzájárul a baleset bekövetkezéséhez - nem az elsőbbségi, hanem más szabályszegések elkövetésért vonhatják felelősségre, mint például a KRESZ 3. §-a alapján.)
Számos elmarasztaló bírósági ítélet született ilyen esetben a balra kanyarodó jármű vezetőjével szemben. Ennek oka, hogy a közúti közlekedésben alapvetően az elsőbbségi szabályok az elsődlegesek. A párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a balra kanyarodó jármű vezetőjének kell az előzést végrehajtó jármű részére elsőbbséget adnia. És ha a balra kanyarodás megkezdése pillanatában (amikor a jármű éppen átlépi az út felfestett, vagy képzeletbeli felezővonalát) az előzésben lévő jármű a visszapillantó tükörben, vagy balra visszafordulva észlelhető, akkor ez a kötelezettség fenn is áll.
A balra kanyarodás általános KRESZ szabályai
A balra kanyarodás (olyan kereszteződésekben, ahol nincs külön jelzőlámpa által irányított kanyarodási sáv) már más tészta, hiszen ehhez keresztezni kell a szembejövő forgalmi sávot, elsőbbséget kell adni a szemből érkezőknek, egyenesen tovább haladóknak, vagy éppen jobbra kanyarodóknak, ahogyan arra is figyelnünk kell, hogy nem kezdtek-e minket hátulról előzni a kanyarodás megkezdése előtt.
A KRESZ a kanyarodással kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy másik útra bekanyarodnia:
- az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba,
- útburkolati jelek hiányában balra bekanyarodás esetében az úttest felezővonala mellé, osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére kell besorolni.
A bekanyarodási szándékot pedig irányjelzéssel jelezni kell. A 29. § (2) bekezdése szerint az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. Köteles - az útkereszteződés előtt kellő távolságban - besorolni.
A KRESZ kitér arra is, hogy a járművel másik útra jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni úgy, hogy a jármű a bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon (ha a közúti jelzésből más nem következik).
Nagyon fontos az is, hogy a balra bekanyarodó jármű vezetője párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a bekanyarodást csak akkor hajthatja végre, ha meggyőződött arról is, hogy balról járművének előzését vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg.
A fenti KRESZ-szabályozás tehát röviden: ha balra szeretnénk kanyarodni, akkor először is győződjünk meg arról, hogy nem akar megelőzni minket valaki, indexeljünk balra, húzódjunk a saját forgalmi sávunk bal oldalára, adjunk elsőbbséget a szembe jövőknek, valamint azoknak a kerékpárosoknak és gyalogosoknak, akiknek útját keresztezni fogjuk kanyarodáskor. Ha ez mind megvan, akkor nagy ívben kanyarodhatunk is balra, ügyelve arra, hogy a menetiránynak megfelelő oldalára kanyarodjunk be a kinézett útnak.
Elsőbbségadás sorozat 3. rész: a jobbkéz-szabály és a kanyarodás szabálya
Elsőbbségadás balra kanyarodáskor részletesebben
A KRESZ szerint elsőbbséget kell adni a jobbra vagy balra bekanyarodó járművel:
- annak az útnak az úttestén áthaladó gyalogos részére, amelyre a jármű bekanyarodik, továbbá
- az azonos irányból érkező villamos részére.
Balra bekanyarodó járművel elsőbbséget kell adni az úttesten szemből érkező és egyenesen tovahaladó, vagy jobbra bekanyarodó járműnek, továbbá az úttest mellett lévő, attól balra eső gyalog- és kerékpárúton érkezőknek.
A KRESZ szerint elsőbbsége csak akkor van az embernek, ha azt meg is adják. A közlekedés csapatjáték. Egy többszereplős forgalmi szituáció azoknak is tartogat veszélyeket, akik teljesen tisztában vannak azzal, mi a helyes megoldása annak, hiszen attól, hogy egyvalaki még a szabályoknak megfelelően cselekszik, még nem biztos, hogy a többiek is ezt teszik.
Összetett helyzetek és baleseti példák
A KRESZ egyértelműen meghatározza az elsőbbségi szabályokat a balra kanyarodó és az előző járművek között:
| Út típusa | Balra kanyarodó jármű | Előző jármű | Elsőbbség |
|---|---|---|---|
| Párhuzamos közlekedésre nem alkalmas út (irányonként egy sáv) | Köteles meggyőződni, hogy nem előzik balról, és elsőbbséget adni. | Megilleti az elsőbbség, még szabálytalan előzés esetén is. | Előző jármű |
| Párhuzamos közlekedésre alkalmas út (irányonként két vagy több sáv) | Besorol a balra kanyarodásra kijelölt sávba. | Elhaladhat a külső/középső sávban jobbról (nem alakul ki balról előzési szituáció balról). | Nincs direkt előzéses szituáció balról. |
Két jármű balra kanyarodása egymással szemben
Mi van akkor, ha a szembejövő is balra akar kanyarodni? A KRESZ szerint ez esetben mindkét gépjármű a saját forgalmi sávjának bal oldalára húzódva, a kereszteződés képzeletbeli középpontján, egymást megkerülve hajthatják végre a kanyarodást, természetesen a korábban már vázolt, a közlekedés többi résztvevőjével szembeni elsőbbség megadását követően.
Ez a szituáció gyakran okoz problémát, és biztonsággal csak akkor hajtható végre, ha mindkét fél pontosan tisztában van a jogszabályokkal. Ha például egyikük úgy dönt, hogy nem megkerüli, hanem bekanyarodik a másik jármű előtt, máris fennáll a baleset esélye. Ráadásul sokkal nagyobb is lehet a baj, ha esetleg nem veszi észre, hogy a szabályosan balra kanyarodni akaró gépjármű mögött, takarásban érkezik egy másik autó is, ami viszont egyenesen haladna tovább. Az ilyen szituációkban bekövetkező baleseteknek könnyen súlyos következményei lehetnek. Természetesen van az a kihalt, elég széles, tényleg jól belátható útkereszteződés, ahol elvileg egymás előtt is be lehet kanyarodni balra kis ívben, de nem véletlenül hangsúlyozza a KRESZ, hogy nem ez a helyes megoldás.
Rejtett előző járművek
Kóc olyan mindennapos eseteket rajzolt le, amelyek főúton bármikor előfordulhatnak, mert az emberek egész egyszerűen nem számolnak vele. Kezdjük a kötelező házi feladattal, ami egy KRESZ idézet:
34. § (8) Tilos előzni:
- e) útkereszteződésben és közvetlenül útkereszteződés előtt, kivéve
- - ha a jármű főútvonalon vagy olyan más úton halad, amelyen elsőbbségét jelzőtábla [16. § (1) bek. u) pont] jelzi.
Van ugyanakkor egy tipikus, és egy talán ritkább forgalmi szituáció, amikor ez problémát jelenthet. Az első esetben „A” jármű balra kanyarodna, egy mellékútra a főútvonalról, de „C” ezt nem látja, mert teszem azt ”B” valamivel nagyobb terjedelmű. Csak egy lassan haladó járművet lát maga előtt, aminek előzését védett főútról lévén szó szabályosan kezdheti meg. Könnyen látható, hogy ebből baj lehet. Ha megtörténik a baj, ki a ludas?
Az második esetben „C” jármű jobbra kanyarodna. „B” tempója lehetővé teszi, hogy kikanyarodjon elé, ám „B” előzését már megkezdte a lényegesen gyorsabban haladó „A” jármű, ám „C” kikanyarodásának pillanatában pont „B” teljes takarásában van. Ez talán egy kevésbé veszélyes szituáció, hiszen, ha „C” nem zavarta volna „B”-t a haladásban, akkor feltehetőleg „A” egy komolyabb fékezéssel meg tud állni előtte, illetve le tud lassítani annyira, hogy ne érje utol.
A valós élet esete: az Akasztói baleset
A felvételen látható baleset április 1-jén 16 óra 22 perckor történt Akasztó lakott területén kívül, az 5306-os számú úton. Csengőd felől Akasztó irányába közlekedett egy helyi lakos az általa vezetett mezőgazdasági vontatóval, amikor az út 8-as kilométerénél balra nagy ívben be akart kanyarodni egy ottani jelöletlen dűlő útra, ám egy mögötte közlekedő személyautó az oldalának ütközött. A mezőgazdasági vontató ettől kettétört, a személyautó pedig megpördült és a bal oldali vízelvezető árokba borult az oldalára. Balra kanyarodási manővert végző és előzését megkezdő járművek esetén mindkét sofőrre vonatkoznak szabályok. A kanyarodó csak akkor kezdheti meg irányváltoztatását, ha meggyőződött arról, hogy őt nem előzik.
Szakértői tanácsok
Pető Attila Kreszprofesszor szerint nincs olyan szabály KRESZ-ben, amely tiltja, hogy két, egymással szemben a kereszteződésbe érkező autó egyszerre forduljon balra, ahogy azt sem írják elő külön, hogy egymás előtt, vagy mögött kell-e elhaladniuk a járműveknek a manőver során. Ugyanígy az előzés során is nagyon körültekintően kell eljárni. Még annak megkezdése előtt meg kell bizonyosodni arról, hogy más nem előzi-e már a járművét, az előtte haladó ilyen szándékot nem jelzett-e, van-e elegendő út a manőverhez, illetve ezzel más járművezetőt nem késztet-e hirtelen fékezésre.
Élesben sokszor nehezen ugranak be a vonatkozó szabályok, a rosszul felmért szituációkban pedig akár komoly balesetek is bekövetkezhetnek. Nem ördögien bonyolult a dolog, de kétségtelen, hogy egy-egy nagyobb forgalmú kereszteződésnél igényel némi helyzetfelismerési képességet és türelmet. Az biztos, hogy a legjózanabb megoldás, ha kivárjuk, amíg teljes biztonsággal végre tudjuk hajtani a kanyarodást, sem magunkat, sem másokat nem veszélyeztetve a manőverrel. Tudja ezt a jogszabályalkotó és minden közlekedési szakember is, nem véletlen, hogy az oktatók is igyekeznek belevésni minden tanulóvezető fejébe, hogy elsőbbsége csak akkor van az embernek, ha azt meg is adják.