Jonathan Swift: Élete, pályafutása és eredeti foglalkozása

1667. november 30-án született Jonathan Swift angol szatirikus író, a világhírű Gulliver utazásai különböző népekhez című hajós kalandregény szerzője.

Dublinban született 1667. november 30-án; angol származású volt, de élete nagy részét Írországban élte le. Királyi hivatalnok apja még születése előtt meghalt, a két gyerek gondozása a lelkészcsaládból származó édesanyára, illetve apjuk rokonaira maradt. A rokonok arra törekedtek, hogy a gyerekek a lehető legjobb nevelést kapják. Tisztviselő apja nem érhette meg fia születését, a kis Jonathant így anyja és tehetősebb apai nagybátyjai nevelték. Jómódú angol család sarja.

Tanulmányai és Sir William Temple-nél töltött évei

Swift 1682-ben a dublini Trinity College hallgatója lett, s 1686-ban itt szerzett baccalaureusi fokozatot. Egyetemi tanulmányait a híres dublini Trinity College-ben végezte. Előkelő iskolában szerezte meg az alapműveltséget, a dublini Trinity College-ban szerzett diplomát.

Az angliai dicsőséges forradalom hírére 1689-ben Dublinból Angliába menekült. Az év vége már a nagy műveltségű Sir William Temple, a visszavonult neves politikus házában találta, ahol megismerkedett a kor közéletének, irodalmának vezető embereivel, és gyarapíthatta irodalmi műveltségét. Távoli rokona, Sir William Temple Moor Park-i birtokán afféle személyi titkárként tevékenykedett, munkája mellett bejáratos volt az igen gazdag könyvtárba is, műveltségének jó részét itt szerezte. Temple esszéinek és emlékiratainak szerkesztőjeként jelentős tapasztalatra tett szert, a politikusnál eltöltött tíz év döntő jelentőségű volt intellektuális fejlődése szempontjából. A Moor Parkban titkárként és barátként, Temple esszéinek, emlékirataainak szerkesztőjeként eltöltött tíz év döntőjelentőségű volt Swift intellektuális fejlődése szempontjából. 1692-ben, Temple közbenjárására, az Oxfordi Egyetemen elnyerte a magiszteri fokozatot. Itt ismerte meg Esther Johnsont, Sir Temple házasságon kívül született lányát, akit műveiben Stellának nevezett el.

Anglikán lelkész és politikai író

A kötöttségeket rosszul tűrő Swift azonban 1694-ben Írországba költözött, és anglikán lelkésszé szenteltette magát. 1695-ben pedig pappá szenteltette magát. A század első éveiben különféle plébániákon töltött be lelkészi állásokat. Temple halála után képtelen volt érvényesülni egyházi és politikai porondon, de neve a londoni-dublini irodalmi életben ismerősen csengett. 1699-ben, Temple halála után, újabb mecénást keresett, s talált is az írországi főbíróság új elnökének, Berkeley grófjának személyében. Mellette is titkárként dolgozott, s több kisebb egyházi hivatalt is vállalt Dublinban, ahol egyre jobban megismerte az ír nép nyomorúságát és gondjait.

A Swift-életmű kiemelkedő darabjai

Közben többször járt Londonban is, ahol az irodalmi szalonok közkedvelt egyénisége lett. Kezdetben a whig politikai nézeteket valló írók köréhez tartozott, a The Tatler című lapnak is munkatársa volt, ám bizonyos elvi különbségek miatt hamarosan eltávolodott tőlük, s mikor a tory kormány került hatalomra, az ő támogatójuk lett.

Whig kötődése ellenére 1710-től az új thory kormányt támogatta írásaival. Whig elvei ellenére tollát 1710-től érthetően az új tory kormány szolgálatába állította. 1710-11-ben a The Examiner című lap szerkesztője volt. 1710-14-ig a londoni irodalmi-politikai élvonalban élt. Ontotta a háborúpárti whig hadvezetés tekintélyét megsemmisítő, s az utrechti békét közhangulatilag előkészítő röpiratait, újságcikkeit, utóbbiakat az új tory folyóiratban, a The Examinerben (1710-11). A torykhoz való átállása után elvesztette a whig irodalmárok barátságát, de új barátokra tett szert a tory írókat tömörítő fiktív Scriblerus Club tagjai személyében. Közösen tervezték el, hogy megírják a Scriblerus Club visszaemlékezéseit, és ekkor fogamzott meg számos híres mű, köztük a Gulliver terve is.

A dublini Szent Patrik székesegyház főesperese

Szolgálataiért 1713-ban kinevezték a dublini Szent Patrik székesegyház főesperesévé. 1713-ban Anna királynő Swiftet a dublini Szent Patrick székesegyház főesperesévé nevezte ki. 1714-ben I. György trónra lépése a torykra nézve csapást jelentett, s Swift is visszavonulásra kényszerült, ismét Dublinban telepedett le. Ettől kezdve Swift élete végéig Írországban élt, ahol a dublini St. Patrick székesegyház főespereseként tevékenykedett.

Bár száműzöttnek érezte magát, azonosulni tudott az ír néppel, s 1720 utáni ír témájú írásaiban teljesedett ki igazán alkotó művészete. Írói pályájának kiteljesedése is erre az időre tehető. Írásai mellett gyakorlatilag is sokat tett az ír nép fizikai, erkölcsi nyomorának enyhítéséért. A húszas években hallatlan népszerűségnek örvendett a szigetországban. Amikor 1722-ben egy négy hónapos angliai tartózkodás után visszatért Dublinba, városszerte megkondították a harangokat, és örömtüzeket gyújtottak tiszteletére. Ír tárgyú röpiratsorozatának alapgondolata már a nyitányban, a Javaslat az ír iparcikkek általános használatáról 1720 megfogalmazódik: Írország csak a hazai ipar felkarolásával szabadulhat gyarmati függéséből. A rőfős levelei 1724-25 pedig nyíltan fölveti a polgári szabadságjogok kérdését, a nép és az uralkodó, az Írország és Anglia közötti kapcsolat súlyos problémáit.

A világirodalom egyik legsajátosabb szatirikusa

Swift az angol klasszicizmus legnagyobb prózaírója, a világirodalom egyik, legsajátosabb szatirikusa. Már az 1704-ben megjelent Könyvek Csatájában találkozhatunk a felvilágosodásra annyira jellemző szatirikus kedvvel. A műben a St. James könyvtár polcairól vonulnak egymás ellen hadba az ókori és modern könyvek, a szerző parabolisztikus módon szól hozzá az ún. klasszikus-modern vitához. A Hordómese (1704) Swift legnagyobb ifjúkori alkotása szintén szatirikus parabola. Stílusa könnyed, játékos, magas fokú intellektuális irónia jellemzi. Az író a korabeli műveltséget állítja pellengérre.

Swift művészete és hatása

Életművének csúcsa a Gulliver utazásai (1726), nagyszabású szatirikus összefoglaló, elsöprő erejű, radikális fellépés az emberi, társadalmi romlottság, kártékonyság, sötét fanatizmus, az ember mérhetetlen önhittsége ellen. Az 1726-ban napvilágot látott mű a hajóorvos Gulliver négy hajótörését meséli el, amelyeknek során fura tájakra jut el: a törpe liliputiakhoz, óriásokhoz, tudósokhoz, végül a nyihahákhoz és a jehukhoz. A látszólag mulatságos kalandok mögül átizzik Swift elemi erejű morális felháborodása, s ha a mai olvasó előtt rejtve marad is a korabeli szatirikus utalások tömege, a négy könyvben megérzi a XX. A Gulliver egészéről elmondható, hogy kevés mű akad a világirodalomban, amely ennyire nyugtalanító hatással bírna.

Jonathan Swift főbb életeseményei és pályafutásának állomásai

Jonathan Swift munkássága és irodalmi jelentősége

tags: #jonathan #swift #eredeti #foglalkozasa

• Gyakori fényszóró problémák
• Fűnyíró és kapálógép alkatrészek
• Okosabb Fejegység Előnyei
• Mondeo világítástechnikai fejlesztések
• Fűtési költségek becslése konvektorral