Motorolaj információk: A kenőanyagok szerepe és kiválasztása járó motorral

A motorolaj az autó motorjának talán legfontosabb karbantartási eleme. Ha azt gondolja, hogy „az egyik olaj olyan, mint a másik”, hamar tönkreteheti a motorját. Valójában a megfelelő motorolaj kiválasztása és használata a motor élettartamának és teljesítményének záloga. A motorolajok minden motor éltető elemei. Kenést, hűtést és kopás elleni védelmet biztosítanak. Honlapunk fórumos tapasztalatai és többek között cégünknél felmerülő kérdések alapján úgy érezzük, itt az ideje részletesebben írni a motorolajok funkciójáról, illetve jellemzőikről. Nem egyszerű a dolog, hiszen gyakran képzett szerelők sincsenek tisztában az olajok igazi működésével. Sokszor éppen a valóság ellenkezőjét halljuk. Persze lehet, hogy néhányan még cikkünk elolvasása után sem értik majd a lényeget, de ennek elkerülése érdekében megpróbálunk hétköznapi nyelven fogalmazni, kerülve a túlzottan technikai és tudományos fogalmazást.

A motorolaj összetétele és alapvető funkciói

A kenőanyagok alapolajból és adalékokból állnak. Az alapolajat bázisolajnak is nevezik, ez a kenőolaj legnagyobb arányú összetevője. A motorolaj legfontosabb feladatai a kenés, a hűtés, a tömítés, a tisztítás és a korrózióvédelem.

Kenés és kopásvédelem

A motorod belső alkatrészei (mint például a dugattyúk, a vezérműtengely és a szelepek) folyamatosan mozgásban vannak, gyakran extrém sebességgel és hőmérsékleten teszik ezt. A súrlódás csökkentésére a motorolaj filmréteget képez az alkatrészek felületén. Ez megakadályozza az alkatrészek egymáshoz érését és a kopásukat. A motorolaj feladata a dugattyú-dugattyúgyűrű-hengerpalást között az átfújás megakadályozása.

Hűtés

A motor működése közben jelentős hő termelődik. Bár a hűtőrendszer felelős a hő nagy részének elvezetéséért, a motorolaj kulcsszerepet játszik az alkatrészek által generált lokális hőmérséklet csökkentésében. Ez megakadályozza a túlmelegedést és az ebből fakadó károsodásokat. Az áramló olaj egyik fontos feladata a motor forró alkatrészeinek, a dugattyúknak, a szelepek környékének és a csapágyaknak a hűtése. Az olaj hűtési szerepe nagyjából ugyanannyira fontos, mint a kenési szerepe.

Tömítés

A motorban lévő mozgó alkatrészek épp a mozgás miatt nem tömítettek. Az olaj filmréteget képez a dugattyúk és a hengerek között, biztosítva a megfelelő tömítést és megakadályozva a gázok szivárgását.

Vontatási tippek automatához

Tisztítás és korrózióvédelem

A motorolaj egyik szintén fontos feladata a szennyeződések megkötése és a motor tisztán tartása. Az égéstérből származó korom és a kenési folyamat során keletkező mikroszkopikus fémrészecskék könnyen lerakódhatnak, ami kokszosodáshoz vezet. Gyakori jelenség, hogy a dugattyúgyűrűk „beragadnak” a gyűrűhornyokba, így viszont nem tudják ellátni a feladatukat. A kokszosodás a motorolaj oxidációja és a szennyeződések lerakódása következtében alakul ki, főképp akkor, ha a motor hosszú ideig magas hőmérsékleten működik. Az olajban található adalékanyagok (mint például a detergensek és antioxidánsok) segítenek megelőzni ezt a folyamatot. A kenőanyagba működés közben számos korróziót elősegítő vegyület kerülhet. Az ezek miatt fellépő korróziós károsító hatást bázikus adalékokkal semlegesítik.

Viszkozitás: A folyósság mértéke

Az olaj VASTAGSÁGA (folyóssága) gyakorlatilag megegyező jelentésű az olaj VISZKOZITÁSÁVAL. A viszkozitás az áramló folyadékrétegek egymáson való elmozdulásakor fellépő belső súrlódás mértéke. Ez a jellemző kenőolajok esetében a hőmérséklet függvényében jelentősen változik. A hőmérséklet csökkentésével a motorolajok viszkozitása növekszik, míg el nem érik a szivattyúzhatóság-, egyben alkalmazhatóság határát. A hőmérséklet növekedésével a viszkozitás fokozatosan csökken, az olaj hígfolyóssá válik, egyben csökken a hatékony kenőfilm vastagsága.

Egyfokozatú és többfokozatú olajok

Léteznek egyfokozatú- és többfokozatú viszkozitási osztályok. Az egyfokozatú olajok csak egy viszkozitási osztályba sorolhatók be, alacsony viszkozitási indexük miatt nem képesek egyszerre megfelelni egy téli és egy nyári viszkozitási fokozat által támasztott követelményeknek. Motorikus üzemre használható ún. nyári fokozatok (növekvő viszkozitási sorrendben): SAE 30, SAE 40, SAE 50, (SAE 60). A téli fokozatok: SAE 0W, SAE 5W, SAE 10W, SAE 15W, ahol a legjobb hidegindíthatóságot a SAE 0W, a legkedvezőtlenebbet a SAE 15W jelöli.

A járműipar igényeit a többfokozatú (multigrade) olajok biztosítják, amelyek évszaktól függetlenül garantálják a hidegindíthatósági és az üzemmeleg állapotokhoz szükséges követelmények teljesülését. Más olajok, amelyeknek magasabb a viszkozitási indexe, egyszerre képesek teljesíteni egy téli és egy nyári viszkozitási osztály követelményeit is. A többfokozatúak között beszélhetünk szűk (pl. 15W-30) és tág viszkozitási tartományokról.

Az okos trükk, ami a modern motorolajban rejlik…

Viszkozitási index

A viszkozitási index azt mutatja meg, hogy egy adott folyadék viszkozitása mennyire változik a hőmérséklet-változás hatására. Az alacsony viszkozitási indexű folyadékok viszkozitása szélsőségesen változik a hőmérséklet-változás hatására. Az ilyen folyadékok általában kevésbé alkalmasak közlekedési olajként, mert nagy különbség van az olaj hidegben tapasztalható tulajdonságai és a melegben tapasztalhatóak között.

Motoros KRESZ változások 2024

Viszkozitási tévhitek és a hidegindítás

A legnagyobb káosz a motorolajok viszkozitási értékeinek jelzési módja miatt van. Ez egy régi rendszer miatt van így és sok félreértésre adhat okot. Az értelmezésben uralkodó káoszt mutatja az a majdnem minden nap előforduló eset is, amikor az autó tulajdonosa zavarodottan mondja, hogy a 0w-30 jelzésű olaj túl vékony az ő autójának motorjához, hiszen a kezelési könyv 10w-30 jelzésű olaj használatát írja. Szögezzük le, ez nem igaz! Még nagyobb félretájékozottságra utal, hogy a legtöbben alapvető gondnak tartják az olaj vékonyodását a hőmérséklet emelkedésével. Úgy gondolják az olaj hibájának tekinthető annak fokozódó folyóssága. Sokkal jobban tennék, ha az olaj hűlésével összefüggő vastagodást tekintenék problémának. Ez a nagyobb probléma.

Köztudott, hogy az erőforrások kopásának 90 százaléka a hidegindítás során keletkezik. Ebből kiindulva, ha a motorok hosszú életének titkát keressük, akkor főképp a hidegindítással összefüggő dolgokra kell koncentrálnunk. Az autógyártók az előírt olajok vastagságát (mint tudjuk viszkozitását) a motor normál működési hőmérsékletéhez választják meg. Ez az átlaghőmérséklet pedig éppen a víz forráspontjának hőmérséklete, azaz 100 Celsius fok. Ebből kifolyólag a motorolaj hőmérséklete is 100°C fok körül alakul bemelegedett állapotban. Ez alapján viszonylag egyszerű a legmegfelelőbb viszkozitású motorolaj kiválasztása.

Amikor reggel beülünk az autóba, a motorolaj viszkozitása nagyjából 150 cSt is lehet 25°C-on. Ez túl nagy sűrűséget jelent egy olyan motorban, amely 10-es vastagságú kenőolaj tartós használatára van tervezve. A 0w-30-as motorolaj nem hígabb, mint a 10w-30-as. Működési hőmérsékleten (=bemelegedett motor), mindkét olaj megegyező sűrűségű (viszkozitású). A különbség akkor jön elő, amikor este leállítjuk az autónkat. Az éjszaka folyamán mindkét olaj sűrűbbé válik. Reggel újra el kell indulnunk, de már mindkét olaj túl vastag a motorunk tökéletes kenéséhez. Az egyik olaj 90-es viszkozitásra sűrűsödött vissza, a másik 40-re. Mindkettő túl vastag az indításhoz, de a 40 cSt sokkal jobb, mint a 90. A motorunk persze valójában 10-es sűrűségű olajat szeretne, hogy minden tökéletes legyen az ő szempontjából. 10-est nem kap, de a 40-es (0w-30) viszkozitással indítani még mindig sokkal jobb, mint a mézhez hasonlító nagyon sűrű 90-es (10w-30) olajjal. A motorunk szinte összes kopása a hidegindítás folyamán keletkezik, mivel az ilyenkor túl nehezen folyó motorolaj kenési képessége nem kielégítő. Áramlása lassú, így rossz a kenés. Ez különösen akkor igaz, ha indítás után a gázt is nyomjuk, hiszen ilyenkor még jobb kenésre lenne szüksége a motornak, de éppen az ellenkezője történik.

Energiatakarékos motorolajok

Személygépjármű motorok esetében léteznek energiatakarékos motorolajok. A gyártástechnológiailag erre alkalmassá tett motoroknál (szűk tűrések, jó illesztések, korszerű szerkezeti anyagokból készült precíz megmunkálású és felületkezelt alkatrészek) esetében alkalmazhatóak az energiatakarékos, ún. könnyű futású motorolajok (Pl: SAE 0W-30, 0W-40, 5W-30). Ezek a kenőanyagok üzemmeleg állapotban is alacsony viszkozitásúak, így belső súrlódásuk csekély. Fontos megjegyezni, hogy az energiatakarékos motorolajok súrlódás-csökkentő adalékokat is tartalmaznak. Kopottabb vagy nagyobb illesztési hézaggal gyártott motorok esetében az alacsony viszkozitás elégtelen kenési állapot kialakulását eredményezheti.

Motorolaj típusok: Ásványi vs. Szintetikus

Az ásványolaj alapú motorolajok a kőolajból finomítási technológiák során nyert természetes szénhidrogén-vegyületek. A szintetikus elnevezés nem egzakt petrolkémiai fogalom, és ez sajnos marketing szempontból számos „félreértelmezésre” adhat lehetőséget. Műszaki értelemben a következőket kell értenünk alatta: léteznek olyan mesterségesen előállított szénhidrogén molekulatípusok - motorolajok esetében szintetikus szénhidrogénnek is nevezett poli-alfa-olefinek (PAO), illetve szintetikus észterek -, amelyek a motorikus igénybevételek szempontjából lényegesen felülmúlják az ásványolajokat. Az ilyen típusú alapolajok előállítása - nagyon leegyszerűsítve - etilén bázisból kiindulva komplex szénláncmódosításokkal történik. Szintetikus motorolajnak az a termék tekinthető, amelyben az alapolaj 100%-ban PAO és/vagy észter összetételű.

Duster szerszámkészlet tartalma

A szintetikus olajok előnyei

A szintetikus olajok homogén molekulaszerkezete biztosítja az olaj állandó sebességű, stabil áramlását. Az ásványolajok egymásba gabalyodott molekulái nem képesek állandó sebességgel áramlani, ezért az olaj lassabban és kevésbé kiszámítható módon szállítja el a hőt a forró pontokról. A szintetikus olaj sokkal jobban tűri a hőt, mint az ásványi. A motor leállítása után a motorolaj hőmérséklete felfelé indul el, ugyanis a hűtőfolyadék keringése ilyenkor leáll. A megemelkedett hőmérséklet kokszképződést okoz egy ásványolajnál, de nem egy szintetikusnál. A koksz természetesen szennyeződés, tehát a tönkrement ásványolaj gyakorlatilag szennyezi a motort. A szennyeződések ráéghetnek a szelepekre, és tömítetlenséget, ezáltal olajfogyasztást okozhatnak.

Nem attól kezd el hamarabb kenni a szintetikus olaj, mert szintetikus, az 5W-s és 0W-s olajokat nem lehet ásványolajból készíteni. Márpedig ezek az olajok rendelkeznek a legjobb folyási tulajdonsággal hideg állapotban. Ez télen különösen kritikus, amikor jóval tovább tart, míg a motor és az olaj elérik az üzemi hőmérsékletet. A többfokozatú olajok kulcsa, hogy viszkozitásuk ne változzon drasztikusan a hőmérséklet-változás hatására. Többfokozatú olajat ásványolajból is lehet gyártani, de ehhez viszkozitás-módosító adalékokra van szükség. Ezek olyan hosszúláncú szénhidrogének, amelyek ellensúlyozzák az olaj természetes sűrűség-változását. Az velük a baj, hogy a motor üzemelése során ezek a hosszú molekulaláncok elnyíródnak, és egy idő után nem képesek betölteni funkciójukat. Így bizonyos idő elteltével a többfokozatú ásványolaj szinte egyfokozatúvá válik. A szintetikus olaj ellenben nem igényel ilyen adalékot ahhoz, hogy viszonylag stabil maradjon a viszkozitásuk. Esetükben maga a szintetikus alapolaj rendelkezik a megfelelő tulajdonságokkal. Mivel nincs mi elnyíródjon, ezért a csereperiódus végére is megmarad az olaj stabilitása.

Teljesítményszintek és jóváhagyások

Sok esetben sajnos félreértések és keveredések vannak a teljesítményszinteket (specifikációk), jóváhagyásokat illetően. A teljesítményszintek (API, ACEA, stb.) általános érvényűek, nem konkrét gyártóhoz kötődnek, a jóváhagyások (VW, MB, PSA, stb.) autógyártók által kialakított szabványok, melyek pontosabban leírják az adott jármű igényeit. Jóváhagyása akkor lehet egy terméknek, ha azt az adott járműgyártó a saját vizsgálati módszere szerint megvizsgálta az olajat és engedi annak használatát. A motorfékpadi vizsgálatok jól modellezik, hogy a motorolaj milyen szinten képes megoldani a motor védelmét a legintenzívebb igénybevételekkel szemben.

API teljesítményrendszer

1947 óta működik az API teljesítményrendszer, amely az üzemmód szerint benzines és dízel kategóriát különböztet meg. Az API a motorolajokat a következő teljesítményosztályokba sorolja: S (Service) = benzinmotorokhoz, C (Commercial) = dízelmotorokhoz.

Néhány fontosabb API besorolás:

SJ: 1996-ban életbe lépett, jelenleg érvényben lévő amerikai benzines teljesítményszint.
SM: Minden jelenleg használatban lévő gépjárműmotorhoz. Bevezetve 2004.11.30-tól. Az SM olajok fokozott öregedésállósággal, jobb lerakódás elleni védelemmel, jobb kopásvédő képességgel és kedvezőbb hidegtulajdonságokkal rendelkeznek, mint az eddigi teljesítményszintűek.
SN: 2010 októberében kerül bevezetésre. Alapvetően az ILSAC GF-5 műszaki követelményeit veszi át, de a minősíthető SAE viszkozitás osztályok köre szélesebb, tartalmazza a 10W-XX osztályokat is.
CI-4: 2002-ben bevezetett kategória, nagy fordulatszámú, négyütemű dízelmotorokhoz. Kifejezetten kipufógógáz-visszavezetéssel ellátott motorokhoz (EGR).
CJ-4: 2006-ban bevezetett új kategória, nagy fordulatszámú, négyütemű országúti dízelmotorokhoz. Optimális védelmet nyújt a katalizátor-mérgezés, részecskeszűrő-eltömődés, motorkopás ellen.
FA-4: Bizonyos XW-30 olajok nagy teljesítményű négyütemű dízelmotorokhoz.

ACEA teljesítményrendszer

Az európai autótervezők szövetsége - Association des Constructeurs Européens d'Automobile. Az ACEA a motorolajokat négy további teljesítményosztályba sorolja: ACEA A = benzinmotorokhoz, ACEA B = dízelmotoros személygépkocsikhoz és könnyű haszongépjárművekhez, ACEA C = személygépkocsik benzin- és dízelmotorjai kipufogógáz-utánkezelő rendszerrel (háromutas katalizátor, dízel részecskeszűrő, benzin részecskeszűrő), ACEA E = nehéz haszongépjárművek dízelmotorjai esetében.

Néhány fontosabb ACEA besorolás:

A1/B1: Alacsony belső súrlódású motorolajok, HTHS viszkozitása 2,6.....3,5 mPas.
A5/B5: Viszkozitásstabil motorolajok hosszú olajcsereperiódusra, nagy teljesítményű benzin- és dízelmotorokhoz. HTHS viszkozitás a 2,9....3,5 mPas értéktartományban.
C1: Kifejezetten alacsony hamutartalmú (low SAPS) olajok részecskeszűrővel és katalizátorral ellátott motorokhoz. HTHS viszkozitása 2,9 mPas-nál nagyobb.
C2: Közepes hamutartalmú (mid SAPS) olajok részecskeszűrővel és katalizátorral ellátott motorokhoz. HTHS viszkozitása 2,9 mPas-nál nagyobb.
C3: Közepes hamutartalmú (mid SAPS) olajok részecskeszűrővel és katalizátorral ellátott motorokhoz. HTHS viszkozitása 3,5 mPas-nál nagyobb.
C4: Kifejezetten alacsony hamutartalmú (low SAPS) olajok részecskeszűrővel és katalizátorral ellátott motorokhoz. HTHS viszkozitása 3,5 mPas-nál nagyobb.
C5: Üzemanyag-takarékos, hosszú olajcsere-periódusú, alacsony SAPS szintű olaj DPF-fel szerelt járművekhez, 2,6 mPa*s fölötti és 2,9 mPa*s alatti HTHS viszkozitással.
E4: Viszkozitásstabil, öregedésálló motorolajok nagyteljesítményű dízelmotorokhoz, különösen nehéz üzemi körülményekre.
E6: Alacsony szulfáthamú, foszfor és kéntartalmú („low SAPS”), részecskeszűrős és SCR katalizátoros motorokhoz is alkalmas.
E7: Viszkozitásstabil, öregedésálló motorolajok, részecskeszűrő nélküli dízelmotorokhoz.
E9: Alacsony szulfáthamú tartalmú, API CJ-4 kémiai határértékeire épülő, SHPD minőségű, közepes SAPS szintű olaj.

JASO teljesítményrendszer

A JASO a jelenleg egyetlen motorkerékpár motor fékpadi vizsgálatokra épülő teljesítményrendszer. Sajnos a bevezetését követően nem fejlődött tovább, így ma már nincs kitüntetett szerepe. JASO MA - magas súrlódási együtthatójú motorolaj, olajos tengelykapcsolóval és anélkül szerelt motorokhoz. A JASO MB motorolajok alapvetően versenycélra fejlesztett, szintetikus alapon gyártott és gyakran egyfokozatú (pl.: SAE 60-as) motorolajok.

Olajnyomás vs. Olajáramlás: Tévhitek eloszlatása

A legtöbb ember meggyőződése alapján: OLAJNYOMÁS=KENÉS. EZ TÉVHIT! AZ OLAJ ÁRAMLÁSA JELENTI A KENÉST! Amennyiben az olajnyomás jelentené motorunk kenését, akkor mindannyiunknak 90-es vastagságú (=viszkozitás vagy sűrűség) olajat kellene használnunk. A kenés arra való, hogy elszeparálja egymástól a mozgó alkatrészeket, megakadályozza azok egymáshoz érését. Az olaj áramlása és az alkatrészek elválasztása között egyenes arányosság van. Például ha egy siklócsapágyban duplájára növeljük az olajáramlást, akkor éppen duplájára nő a felületek közötti elválasztó nyomás. A csapágy belépő olajzó nyílásánál mérhető nyomás ebből a szempontból csak másodlagos tényező. Tulajdonképpen a nyomás és az áramlás közötti kapcsolat ellentétes.

Egy vastagabb (magasabb viszkozitású) olajra váltással az olajnyomásunk növekedni fog. Azért fog nőni, mert az olaj áramlással szembeni ellenállása szintén nő, ebből következően az áramlás mértéke csökken. Éppen fordítottan arányos a nyomás és az áramlás. Nézzük megfordítva, ha vékonyabb motorolajat használunk, akkor az olajnyomás csökkeni fog! De ha belegondolunk, a nyomás csak azért csökkenhetett, mert az áramlás az alkatrészek között gyorsabb és jobb lett. Úgy tűnik tehát, hogy a lehető legvékonyabb olajjal járunk a legjobban. Ez így viszont csak részben igaz.

Birtokában vagyunk a témához szükséges összes adatnak, így tanulságos lehet, hogy egy 12 hengeres 485 lóerős autó esetében mit is jelenthet a legjobb motorolaj megtalálása. Tegyük fel, hogy ezt az autót városban használjuk. A kezelési könyv szerint 6000-res főtengely fordulatszám esetén az olajnyomásnak 5,15 Bar-nak kell lennie. Egyébként az aranyszabály szerint elvileg minden motornak 0.7 Bar olajnyomásra van szüksége a főtengely percenkénti 1000 darab fordulata melletti tökéletes kenéshez, se nem többre, se nem kevesebbre. Ebből kiindulva mondjuk 2000/perc fordulatnál 1,4 Bar, 3000/perc esetén 2,1 Bar-ra van szükség. A nagyobb nyomás nem jelent előnyt, mivel az az olaj nagyobb áramlási ellenállása miatt alakulhat ki. Természetesen a Ferrari is leírja, hogy milyen olajat használjunk az adott típusában. Például az 575 Maranello elődjének számító 550 esetében 5w-40-es Shell Helix Ultra motorolajat ír elő az olasz cég, külső hőmérsékleti és használati viszonyoktól függetlenül. Az újabb 575 Maranello kézikönyve már 0w-40 viszkozitási indexű motorolaj használatát írja elő - kiemelve -, hogy közúti használatra.

Az okos trükk, ami a modern motorolajban rejlik…

A megfelelő motorolaj kiválasztása és karbantartása

A piacon számos típusú és viszkozitású motorolaj érhető el. A megfelelő olaj kiválasztása függ a jármű típusától, a motor specifikációitól és a használati körülményektől. Minden motor egyedi tervezésű, és ehhez igazodnak a gyártók által előírt olajspecifikációk is.

Ne csak a 15w40-t figyeljük, hanem mögötte a specifikációt és jóváhagyásokat is. Ezek sokkal fontosabbak, mint hogy 15w40 vagy éppen 5w30 viszkozitású-e az olaj. Fontos a viszkozitás (pl. 5W-30 vagy 0W-20), az API vagy ACEA szabványok és a gyártói jóváhagyások (pl. VW 504.00 vagy MB 229.51). Ha nem megfelelő specifikációjú olajat használsz, nem lesz megfelelő a motorodban a kenés, sem a hűtés. Ebből fakad, hogy az alkatrészek gyorsabban kopnak és használódnak el.

Hol vásároljunk motorolajat?

Felejtsük el a noname olajokat. Hiába van ráírva a specifikáció, az sajnos nem azt jelenti, hogy tudja is. Tudni kell, hogy a specifikációk és gyári megfelelőségek egy részét meg is lehet vásárolni nem kis pénzért, ezzel él is 1-2 nem túl ismert márka. Válasszunk olyan helyet ahol tuti, hogy foglalkoznak az esetleges garanciális problémánkkal is. Akik várhatóan nem fognak bezárni pár hónap múlva. Ha drága is a gyári olaj, annak is megvan az oka. Egy gyári képviseletnek meg kell felelnie a gyártó igényeinek, bele értve a felszereltséget, szerszámozottságot, kinézetet, és mindent is.

Olajcsere-periódusok

Idővel a motorolaj elveszíti hatékonyságát, hiszen szennyeződik, oxidálódik és adalékanyagai lebomlanak. Ezért kiemelten fontos a rendszeres olajcsere, mert ez biztosítja a motor optimális működését és megbízhatóságát. A csere gyakoriságát a gyártó által meghatározott intervallumok szerint érdemes betartani, azonban legyünk óvatosak! A legtöbb gyártó 10 000 és akár 50 000 kilométerenkénti vagy évente történő olajcserét javasol típustól függően. Azonban a gyár nem azt mondja, hogy csak az előírt maximális futásteljesítmény elérésekor kell olajat cserélni. Ezt megtehetjük jóval korábban is! Intenzív városi használat (gyakori hidegindítások, rövid utak) esetén az olaj hamarabb elhasználódik.

Olajszint ellenőrzése

Az olajfogyasztás az új motorok esetében csak kb. 5 000 km után éri el a normál értéket. Győződjön meg róla, hogy a gépkocsi vízszintes talajon áll-e. Ellenőrizze a motorolajat a motor indítása előtt. Ha a motor járt, állítsa le, és mielőtt ellenőrzi, várjon néhány percet, amíg a motorolaj visszafolyik az olajteknőbe. Húzza ki a mérőpálcát, törölje le egy tiszta, nem szöszölő ronggyal, dugja vissza teljesen a pálcát a helyére, majd ismét húzza ki. Ha az olajszint a jelzések között van, nem szükséges utántölteni. Ha a szint a MIN jelzésnél van, akkor öntsön a motorba a Ford előírásainak megfelelő olajat. Csak a felső (MAX) jelzésig szabad feltölteni.

Ne használjon adalékokat!

Ne használjon adalékokat vagy más motorjavító anyagokat. Ezek használata szükségtelen, bizonyos esetekben a motor meghibásodását okozhatják, amelyekre a gyártó nem vállal garanciát.

tags: #jaro #motorral #motorolaj #információk