A tervezői és szakértői jogosultságok megszerzésének szabályai és feltételei Magyarországon

A szakmagyakorlási tevékenységek végzése Magyarországon szigorú szabályokhoz és feltételekhez kötött, melyek célja a mérnöki és építészeti szolgáltatások színvonalának emelése, valamint a szakmai standardok fenntartása. A jogosultságok megszerzése, fenntartása és megújítása összetett eljárásrendet követ, melyben kiemelt szerepe van a területi és országos építész és mérnöki kamaráknak.

A szakmagyakorlás általános feltételei és a kamarai tagság

A névjegyzéki bejegyzés és a kamarai tagság

A tervezői, szakértői és az egyéb - névjegyzéki nyilvántartáshoz kötött - szakmagyakorlási tevékenység végzésének feltétele, hogy a szakmagyakorló be legyen jegyezve a kamara által vezetett névjegyzékbe. A jogosultság bejegyzése kérelemre, illetve az energetikai és zöldfelületi tanúsítók esetében bejelentéssel történik. A névjegyzéki bejegyzéssel egyúttal a kamara tagjává is válnak. Kamarai tagfelvételt külön is lehet kérni, azonban a tagság önmagában nem biztosít szakmagyakorlási jogosultságot. A területi építész kamara annak engedélyezi a településtervezési, illetve településrendezési szakértői jogosultságot, aki büntetlen előéletű és nem áll szakértői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a 266/2013. Korm. rendeletben meghatározott feltételekkel.

A kamarába való felvételről a területi kamara elnöksége a törvényi feltételek igazolása után 30 napon belül határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított 15 napon belül az országos kamarához fellebbezhet. A Méptv. rendelkezése értelmében kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén a tevékenység folytatásának engedélyezésével és a névjegyzékbe vétellel egyidejűleg a szakmagyakorló a kamara tagjává is válik.

Kettős kamarai tagság és tagdíjak

A kamarai tag egyidejűleg a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki és területi építész kamara tagja is lehet. Ezt nevezzük kettős kamarai tagságnak. Ebben az esetben a tag - amennyiben a kettős tagságot a kamaráknál jelzi - mindkét kamaránál kedvezményes tagdíjat fizet. Az aktív kamarai tagok éves tagdíjat fizetnek. A tagdíjbefizetési kötelezettség a tagsági jogviszonnyal kezdődik és mindaddig fennáll, amíg a tagsági jogviszony meg nem szűnik. A tagdíj mértékéről a területi kamarák küldötteiből álló MÉK Küldöttgyűlés évente határoz, ez alapján kerül elfogadásra az éves díjtáblázat is, amelyet a MÉK Elnöksége év végén tesz közzé. A tagdíj 70%-át fizeti tagdíjként az a kettős kamarai tag (egyidőben a mérnöki és az építész kamara tagja), aki kettős kamarai tagságáról tárgy év január 15-ig nyilatkozik. A kedvezmények nem vonhatók össze. A kamarai tagsággal nem rendelkező szakmagyakorlóknak éves névjegyzéki nyilvántartási díjat kell fizetni, amelynek mértéke a mindenkori tagdíj 70%-a. A díjfizetési kötelezettség tárgy év január 1-től december 31-ig tart, a tagdíjat a területi kamarának kell befizetni. A tagdíj befizetésének határideje - kivéve, ha a területi kamara alapszabálya másként rendelkezik - adott év március 31.

Kamarai tagság kötelezővé válása bizonyos szakmákban

A jogszabályok alapján 2024. szeptember 30-ig a felelős műszaki vezetői, műszaki ellenőri, energia tanúsítói jogosultsággal rendelkezők számára a kamarai tagság nem volt kötelező. A Méptv. 2024. október 1. napján hatályba lépő rendelkezései alapján ezt követően kamarai tagoknak kell lenniük az eddig ún. nyilvántartotti státuszban lévő, csak felelős műszaki vezetői / műszaki ellenőri / éghajlatvédelmi tanúsítói jogosultsággal rendelkezőknek is! A törvény átmeneti rendelkezései alapján 2024. év végéig kapnak haladékot, hogy tagfelvételüket kérelmezzék az illetékes területi kamarájuknál! A tagfelvételi kérelem október 1. napját megelőzően is benyújtható volt, amennyiben az érintett felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A középfokú végzettséggel rendelkezők esetében a vonatkozó kormányrendelet és annak átmeneti rendelkezése alapján aki 2024. október 1. előtt középfokú végzettséggel kamarai tagság nélkül szerzett szakmagyakorlási jogosultságot, annak nem kell taggá válnia!

Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?

Az illetékes területi kamara szerepe

A vonatkozó jogszabályok értelmében a tagsággal, illetve a szakmagyakorlási jogosultsággal kapcsolatos ügyekben a kérelmező lakcímkártyáján szereplő lakóhelye szerint illetékes területi építész kamara jogosult eljárni, a területi kamarák vezetik a tagság és a szakmagyakorlási jogosultságok közhiteles nyilvántartását is. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Méptv. értelmében a kamarai tag a lakóhelyének megváltozását követő 30 napon belül átjegyzési kérelem benyújtásával köteles kezdeményezni a kamarai átjegyzését. A kérelmet a lakóhelyváltozást megelőzően őt tagként nyilvántartott kamaránál kell benyújtani.

A szakmagyakorlási jogosultság megszerzésének menete

Szakirányú végzettség és szakmai gyakorlat követelmények

A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltétele az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakgyr.) 1. mellékletben részletezett, a szakterületeknek megfelelő (vagy azzal egyenértékű) szakirányú végzettség. Építészet, belsőépítészet, táj-és kertépítészet szakterületen tervezői jogosultság bejegyzésének feltétele a szakirányú egyetemi (MSC, MA) végzettség és annak megszerzését követő 2 éves, településtervezés szakterületen 5 éves szakirányú szakmai gyakorlat. A szakértők névjegyzéki bejegyzésének feltétele a szakirányú egyetemi (MSc, MA) végzettség mellett a megfelelő 8 éves szakmai gyakorlat, amit részletes szakmai tevékenységet bemutató önéletrajzzal is igazolni kell. A felelős műszaki vezetők és az építési műszaki ellenőrök esetében a bejegyzés feltétele a megfelelő szakirányú végzettség mellett a 3-5 éves szakirányú szakmai gyakorlat. Szakmai gyakorlati időként általánosságban a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettségi szint megszerzését követően (a záróvizsga időpontjától, nem az oklevél kiállításának keltezésétől számítva), a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi területnek, szakterületnek, részszakterületnek megfelelő szakmai gyakorlat folytatásának időtartamát kell figyelembe venni.

A településtervezés szakma gyakorlása engedélyezhető okleveles építészmérnök, okleveles tájépítész mérnök vagy okleveles tájépítész és kertművész végzettséggel rendelkezőnek, ha urbanista felsőfokú szakirányú továbbképzésen megszerzett szakképzettséggel is rendelkezik. Ebben az esetben az előírt öt év szakmai gyakorlati időbe az urbanista felsőfokú szakirányú továbbképzés ideje csak akkor számít bele, ha az öt év szakmai gyakorlat kizárólag településtervezési gyakorlattal igazolt.

A jogosultság igénylésének három fázisa

A jogosultság bejegyzése három fázisban, kérelemre történik. A jogosultságok megszerzésének menete a területi építész kamaráknál a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet alapján 2022. április 1-től jelentősen megváltozott. Ezen időponttól az előírt végzettség és szakirányú szakmai gyakorlat teljesítését követően, de immár minden szakterület esetén a szakmagyakorlási jogosultság engedélyezését megelőzően kell teljesíteni az országos kamara által szervezett jogosultsági vizsgát. A kérelmeket első fokon a területi kamara titkára bírálja el. Jogorvoslati eljárásokban a Magyar Építész Kamara főtitkára jár el.

I. Előzetes eljárás

Elsőként előzetes eljárás lefolytatását kell kérni a lakóhely szerint illetékes területi építész kamarától, amely során a végzettség és a szakirányú szakmai gyakorlat megléte kerül vizsgálatra. Vizsgára kizárólag a területi építész kamara előzetes eljárás keretében kiadott, pozitív tartalmú igazolásának csatolásával lehet jelentkezni. Amennyiben a feltételek teljesülnek a kérelmezni kívánt jogosultság bejegyzéséhez, úgy az eljárásról igazolás kerül kiállításra. Az előzetes eljárás ingyenes. Az előzetes eljárás kérelem a beadást követő elnökségi ülésen (két hetente kedd, kivéve nyári és karácsonyi ügyviteli szünet) napirendre kerül.

Jármű ABS kocka hibái

II. Jogosultsági vizsga

Második lépcsőben az előzetes eljárás pozitív tartalmú igazolásával jogosultsági vizsgára kell jelentkezni a Magyar Építész Kamaránál. A vizsgadíj 52.000,- Ft. A vizsga sikeres teljesítéséről bizonyítvány készül.

III. Bejegyzési kérelem

Harmadik fázisban a jogosultsági vizsga bizonyítvány birtokában lehet beadni a bejegyzési kérelmet, szintén a lakóhely szerint illetékes területi építész kamarához. Az eljárás alapdíja 39.000,- Ft. A bejegyzés díja 39.000,- Ft (több jogosultság egyidejű igénylése esetén összesen 52.000,- Ft), amelyet személyes benyújtás esetén a Titkárságon készpénzben vagy bankkártyával lehet fizetni. A díj fizethető átutalással a BÉK 10200902-32712786 számú számlájára is. A befizetésről a bejegyzést követően számlát állítunk ki. A bejegyzési kérelem 8 napon belül elbírálásra kerül, a határozat postai úton, ajánlott tértivevényes formában, a megadott levelezési címre kerül kiküldésre.

Az igazolást csak a kért jogosultságnak megfelelő jogosultsággal rendelkező egy vagy több tervező (természetes személy szakmagyakorló) adhatja ki, a nyomtatvány melléklete szerinti formában és tartalommal. Az igazolt tevékenység felsorolását havi bontásban kell megadni úgy, hogy azok időbeni átfedések nélkül kitegyék a szükséges 2 évet (pl: 2022.01.-2022.06. és 2022.05.-2022.07. = 7 hónap). A végzett szakmai tevékenység illusztrált dokumentálása (portfólió) fényképekkel, tervrészletekkel (benyújtása csak elektronikus úton) csak tervezői jogosultság kérelemhez szükséges. Személyes benyújtás esetén, eredeti diploma bemutatását követően a Titkárság elvégzi a hitelesítést.

A jogosultsági vizsga részletei

A vizsga célja és tartalma

A szakirányú szakmai gyakorlati idő teljesítését követően a szakmagyakorlónak jogosultsági vizsgát kell tennie. A vizsga célja annak vizsgálata, hogy a szakmagyakorló kellő mértékben ismeri-e a tevékenységére vonatkozó jogszabályi környezetet, képes-e a fontosabb jogszabályokat helyesen értelmezni, rendelkezik-e a szakmagyakorláshoz szükséges ismeretek alkalmazásában kellő jártassággal. A vizsga alapját a 7/2006 (V.24.) TNM, a 176/2008 (VI. 30.), valamint a 266/2013 (VII. 11.) Korm. rendelet képezik. A vizsgán kiosztott általános tétel 4 kérdést tartalmaz, azonban a tervezőknek és szakértőknek egy-egy további, Etikai-fegyelmi Szabályzatra vonatkozó kérdéssel is kiegészül. A szakterületi tétel 4 kérdést tartalmaz.

A Magyar Építész Kamara (MÉK) a vizsgára való felkészülést az említett általános és szakterületi ismeretkörökre vonatkozó szakmai jegyzetek kidolgozásával segíti és letölthető módon a www.mek.hu honlapon teszi közzé. A szakmai jegyzet szerkesztésekor az egyes kérdésekre adott válaszokban kiemelt vastagbetűvel jelölték azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyeknek (vagy amelyek túlnyomó részének) az adott kérdés eredményes megoldásában szerepelnie kell.

Mi a különbség?

A vizsgaszervezés és a Vizsgaszakértői Testület (SZT)

A jogosultsági vizsgabizottságot az országos szakmai kamarák hozzák létre és működtetik. A vizsgát az országos kamara szervezi és bonyolítja le. A Magyar Építész Kamara Jogosultsági Vizsga Szakértői Testülete az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet alapján végzi feladatait. A Vizsgaszakértői Testület (SZT) legalább három - és legfeljebb öttagú testület, amelynek tagjait a MÉK Elnöksége által erre felkért személyek közül a MÉK elnöke jelöli ki. A vizsga szakértői testület egy tagja a miniszter által megbízott személy. Vizsgaszervező a MÉK Titkárság kijelölt munkatársa. A testület tagja feladatait a MÉK-kel kötött szerződés alapján végzi. A SZT működése folyamatos, a vizsgák előre meghirdetett napokon történnek. A SZT adminisztrációját a MÉK Titkársága látja el. A SZT iratainak kezelése és tárolása a Rendelet és a MÉK általános iratkezelési szabályai alapján történik.

Vizsgadíjak és jelentkezés

A jogosultsági vizsga díja összesen 34 000 forint, amelyből az általános rész díja 17.000 forint, a szakterületi rész díja 17.000 forint. A vizsga jelentkezéshez a vizsgadíj átutalás igazolásának csatolása kötelező. Átutaláskor a vizsgázó nevét a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni. A jelentkezőt a jogosultsági vizsga szervezője nyilvántartásba veszi és ellenőrzi a vizsgadíj befizetését. Amennyiben a vizsgára jelentkező szakmagyakorló legkésőbb a vizsga napját megelőző ötödik munkanapig nem tesz eleget értesítési kötelezettségének, akkor a befizetett vizsgadíj összegéből az adminisztrációs költségek fedezésére 3000 forint levonásra kerül. A jogosultsági vizsga - sikertelenség esetén részben vagy egészben - megismételhető. A pótvizsga díja a jogosultsági vizsgadíjjal azonos.

Vizsga alóli mentességek és kivételek

A Rendelet előírása alapján felmentést lehet kapni az általános vagy a szakterületi rész alól, ha a szakmagyakorló rendelkezik olyan vizsgával, amelynek tartalma legalább 80%-ban megegyezik az általános vagy a szakterületi rész vizsgaanyagával. A MÉK-nél letett vizsgák közül kizárólag a 2018.01.01. után letett vizsgák tesznek eleget ezen feltételeknek. Az egyéb vizsgák továbbá akkor fogadhatók el, amennyiben azokat a jelentkező 5 éven belül tette le. ME-É-M jogosultság esetében ME-É beszámoló vagy jogosultsági vizsgával és a végzettsége okleveles építészmérnök vagy rendelkezik műemlékvédelmi szakmérnöki képesítéssel, úgy 2024.02.02-től mentesül a jogosultsági vizsga alól. Azon szakmagyakorló, aki okleveles építészmérnök végzettséggel vagy műemlékvédelmi szakmérnöki képesítéssel rendelkezik és MV-É-M / ME-É-M jogosultságot kíván szerezni, MV-É / ME-É jogosultsági vizsgát kell letennie! Az emelt szintű műemléki MV-É-M / ME-É-M jogosultsági vizsgát annak kell letennie, akinek a végzettsége nem okleveles építészmérnök, illetve nem rendelkezik műemlékvédelmi szakmérnöki képesítéssel.

A vizsga lebonyolítása és értékelése

A vizsga helyszínén a vizsga megkezdése előtt meg kell állapítani a vizsgázók személyazonosságát, és tájékoztatást kell adni a vizsga szabályairól. A visszaigazolt vizsganapon a vizsgázó a kézhez kapott kérdésekre írásban válaszol. A vizsgázó semmiféle jegyzetet, segédeszközt nem használhat, ez ellenőrzésre kerül, és ezen előírás megsértése esetén a vizsga felfüggesztésre kerülhet. Az energetikai tanúsítói (TÉ) vizsgáján kizárólag a számpéldák megoldásához jogszabály, illetve ISBN számmal rendelkező kiadvány használható (ezek tartalmát a vizsgaszervező ellenőrizheti). A vizsga követelményeit az teljesítette, aki az írásbeli kérdések legalább 70%-át helyesen válaszolta meg. Az 50% alatt teljesített írásbeli vizsga eredménytelen, az írásbeli vizsgát a vizsgázó ismételni köteles. Az 50-70% közötti eredmény esetében a vizsgázó szóbeli vizsgát tesz a vizsgaszervező által megadott időpontban. A SZT értékeli a vizsgát követő 5 napon belül az írásbeli dolgozatokat. Aki egy vizsganapon több jogosultság megszerzése miatt vizsgázik, annak az általános részből egyszer kell vizsgáznia.

Különleges szakterületek és jogosultságok

Tűzvédelmi tervezői jogosultság

A tűzvédelmi tervezőkre külön feltételek vonatkoznak. A tűzvédelmi tervezési szakterületen a Szakgyr. rendelkezéseit a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet egészíti ki.

Területrendezési tervezési jogosultság

Területrendezési tervezési tevékenységet az végezhet, aki megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és bejelenti azt a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóságnál. A kormány által erre kijelölt szervezet az ország teljes területén a Budapesti Építész Kamara. A bejelentés tartamát, a területrendezési tevékenység folytatásának feltételeit, a szükséges szakmai gyakorlattal kapcsolatos szabályokat és a gyakorlati időt a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet tartalmazza. A bejelentésre irányuló eljárást a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (Szolgtv.) szabályai szerint kell lefolytatni. Ebben az esetben az illetékes területi kamara titkára a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a jogszabályban (Szakgyr., TRr.) meghatározott követelményeknek, és amennyiben igen, a bejelentés megérkezésétől számított nyolc napon belül nyilvántartásba veszi a szakmagyakorlót és ennek tényéről igazolás megküldésével a bejelentőt értesíti.

Energetikai és zöldfelületi tanúsítók

Az energetikai és zöldfelületi tanúsítók esetében a jogosultság bejegyzése bejelentéssel történik. Az energetikai tanúsítói (TÉ) vizsgáján kizárólag a számpéldák megoldásához jogszabály, illetve ISBN számmal rendelkező kiadvány használható.

Igazságügyi szakértői tevékenység

Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését. Igazságügyi szakértői jogosultsággal rendelkező személy építésügyi műszaki szakértői tevékenységet csak akkor folytathat, ha teljesíti az építésügyi műszaki szakértői jogosultsági feltételeket is. Azt a természetes személyt, aki a feltételeknek megfelel, kérelmére az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság veszi fel az igazságügyi szakértői névjegyzékbe. Az igazságügyi szakértői minőség igazolására az igazságügyi szakértői igazolvány szolgál, amelyet az eskü letételével egyidejűleg kapnak meg (az igazolvány tartalmazza a szakterületet is).

A lakás- és építésügyi szakterületeken bejegyezhető szakterületeket és ezek képesítési feltételét a 9/2006. (II. 27.) IM rendelet 11. számú mellékletében találhatjuk meg. Ugyanezen rendelet határozza meg a névjegyzékbe történő felvétel speciális szabályait is (pl. nem vehető fel a névjegyzékbe a kérelmező a kérelemben megjelölt szakterületre, ha a szakterületen működő szakmai kamarából a mérnöki, illetve építészeti tevékenység szakmai szabályainak megszegése miatt kizárták, a kizárástól számított három évig).

A szakmai gyakorlat igazolása és a minősítések

Szakmai gyakorlati idő igazolása

A tervezési gyakorlat a kért jogosultságnak megfelelő jogosultsággal rendelkező szakmagyakorló(k) mellett szerezhető meg aki(k) aláírásukkal igazolják ennek teljesítését. A gyakorlati idő letöltését a végzett tevékenység leírásával igazolni kell. A gyakorlat igazolására vonatkozó részletszabályokat a Szakgyr. és a Jogosultsági szabályzat (Jszab.) tartalmazza, formanyomtatványt a területi kamarák biztosítanak.

Szakmai címek (Vezető tervező, gyakornok)

A területi kamara az országos kamarai szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint szakmai címet adhat a kamarai tagsággal rendelkező kérelmezőnek. A szakmai cím nem eredményeztet újabb jogosultságot. A vezető tervezői jogosultság iránti kérelmet annál a területi szakmai kamaránál kell nyújtani, amelynek a kérelmező a tagja. A vezető tervezői jogosultság megállapítása több szakterületre is kérhető, ez esetben a kérelmet szakterületenként külön kell benyújtani. A vezető tervezői címhez a tervezőnek magas színvonalú tudományos-műszaki felkészültséggel és referenciákkal kell rendelkeznie. A cím megszerzésére irányuló kérelmet a területi kamara az erre vonatkozó országos kamarai szabályzat alapján bírálja el. A cím birtokosának a jogosult tervezési szakterületen legalább 10 éves kiemelkedő színvonalú tervezési tevékenységgel kell rendelkeznie. A tervező gyakornoki cím kérelmezéséhez a szakképzettség megszerzését követően a megszerezni kívánt jogosultsághoz a kérelmező természetes személy előminősítést kérhet a területi kamarától. A területi kamara ellenőrzi a kérelmezni kívánt jogosultsághoz tartozó szakképzettség kreditkövetelmény rendszerének teljesülését.

A szakmagyakorlás szüneteltetése és helyreállítása

Szüneteltetés menete és feltételei

A szakmagyakorlási tevékenység folytatása a szakmagyakorló kérelmére a területi kamara titkárának a határozata alapján szüneteltethető. A kérelemben meg kell jelölni a szünetelés kezdő időpontját, mely a kérelem benyújtásától számított legfeljebb harmadik hónap lehet. Tagsághoz kötött szakmagyakorlási jogosultság szüneteltetése esetén lehetőség van a tagság legfeljebb 5 évig tartó felfüggesztésére is. Tagság felfüggesztése alatt tagdíj fizetési kötelezettség nincs, azonban amennyiben a kérelmezőnek marad aktív, külön névjegyzéken nyilvántartott jogosultsága (TR), akkor az után éves nyilvántartási díjat kell fizetni, melynek összege a mindenkori tagdíj 70%-a.

Felfüggesztett tagság és jogosultság helyreállítása

Amennyiben a tagságot a területi kamara titkára a tag kérelmére függeszti fel, a Méptv. 42.§ (6) bekezdése alapján annak helyreállítása is csak a tag kérelmére történhet. Amennyiben a tag a tagság helyreállítását a felfüggesztés határidejéig nem kérelmezi, úgy a kamarai tagság a Méptv. alapján megszűnik. Felfüggesztett tagságot, szüneteltetett szakmagyakorlási jogosultságot helyreállítani kérelemre, a tárgyév december 31-ig tartó időszakra vonatkozó, időarányos éves tagdíj, nyilvántartási díj, illetve önkéntes szolgáltatási díj megfizetésével és az esetleges korábbi tartozások egyidejű rendezésével lehet. Tagsághoz kötött jogosultság csak a tagsági jogviszony egyidejű helyreállításával lehetséges.

Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás

A valamely más tagállamban letelepedett, ott meghatározott szakma gyakorlásával járó szolgáltatási tevékenységet jogszerűen folytató személy határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége keretében jogosult Magyarország területén az ugyanazon szakma gyakorlásával járó szolgáltatási tevékenységet folytatni, és e tevékenysége - az e fejezetben meghatározott esetek kivételével - a szakmai képesítésre vonatkozó jogszabályi követelmények alapján nem korlátozható. A szolgáltatásnyújtó akkor élhet a szabad szolgáltatásnyújtás jogával, ha Magyarországra a szakma átmeneti és alkalmi jellegű gyakorlása céljából érkezik. A szolgáltatásnyújtás átmeneti és alkalmi jellegét esetenként kell megállapítani, különösen a szolgáltatásnyújtás időtartamát, gyakoriságát, rendszerességét és folytonosságát figyelembe véve. A Szolgtv. szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatás keretében történő szakmagyakorlási tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles az adott szakmagyakorlási tevékenység tekintetében hatáskörrel rendelkező Budapesti Építész Kamarához, vagy a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához bejelenteni.

Vonatkozó főbb jogszabályok

A tervezői és szakértői jogosultságok szabályozása számos jogszabályon alapul, többek között:

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.)
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakgyr.)
A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (TÜr.)
A területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet (TRr.)
MÉK Jogosultsági szabályzat (Jszab.)
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (Mkt.)
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (Szolgtv.)
Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény
Az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet

tags: #jarmu #tervezes #jogosultsag #szabályai #és #feltételei